Délmagyarország, 1997. október (87. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-30 / 253. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. OKT. 30. EURÓPA-KAPU III. • Ki tudja: mit ér egy forint? A pénz mozgása a gazdaság fokmérője • Sziget-Magyarország? A semlegesség: luxus Kovács László: „Magyarország vonzerejét növeli a NATO-tagság." (Fotó: Nagy László) EU-mix A pénz oda megy, ahol szaporodásra alkalmas terepet talál. Az utóbbi években a középeurópai államok közül Magyarországra áramlott a legtöbb töke: közel annyi, mint az egész térségbe összesen. Az ipari beruházások pedig újabb pénzeket vonzanak. Ide, a dél-alföldi régióba az óhajtottnál kevesebb töke jutott. De nem csupán ez az oka annak, hogy innen másképpen látszanak az országos folyamatok. Számunkra viszont ez a perspektíva fontos. Az országos hálózatú, de szegedi központú Lombard Pénzügyi és Lízing Rt. vezérigazgatója Anderle Ádám (29), akitől megtudtuk, hogy a befektető társaság hitel és váltóközvetítésre jött létre, később kezdett lízinggel foglalkozni. A Lombard Rt. idei forgalma 5 milliárd forint. A cég az ország egyik vezető lízing társaságaként jó az eszköz alapú finanszírozásban, azaz tudja, mi a sztenderdizálható termék, ezért a takarékszövetkezeti forrásokat hatékonyan tudja kihelyezni. Ezen az áttételen keresztül a vidéki emberek megtakarított pénzéi forgatja. A Lombard Rt.-t mintegy negyven takarékszövetkezet és a Takarékbank finanszírozza. Megváltoztatva azt a korábbi gyakorlatot, mikor a takarékszövetkezetek államkötvényt vásároltak, azaz az államot támogatták, azzal is, hogy a hozamot nem vidéken használták föl. Holott az lenne a természetes, hogy a takarékszövetkezet az összegyűjtött pénzt az ottani szűk, mikrokörnyezetbe helyezze ki, hogy a vállalkozások ott fejlődjenek. A Lombard Rt. segítségével hasonló történik - vélekedett a fiatal bankárközgazdász. A pénz kezeléséről, a befektetésekről nagyon átlagos az közember tudása. Az amerikai iskolarendszer által nyújtott ismeretanyag mélysége joggal kritizálható, ellenben azt nekünk kellene megtanulni, hogyan csinálják, hogy ott egy gyerek is nagyon tudja: mit ér egy dollár. A legfőbb gondnak azt tartja a Lombard Rt. vezérigazgatója, hogy nincsenek információk, vagy azokat nem dolgozzák föl a kisbefektetők. De a törvényes ga• Münster (MTI) A német és francia pénzügyminiszter Münsterben megállapodott abban, hogy a közös pénz, az euró bevezetése után a valutaunió tagállamai nem hivatalos fórum keretében hangolják össze gazdaság- és pénzügypolitikájukat. Franciaország a közelmúltban azt indítványozta, hogy állítsanak fel egy Eurotanácsot, amely egy hivatalos egyeztető és döntéseket hozó fórum lenne a közös pénzrendszerben részt vevő EU-tagállamok számára. Páranciák is hiányoznak a kötvénykibocsátások szakmai szűréséhez. Nincsenek meg azok a profi szervezetek sem, melyek értékelve minősítenék a cégek kötvényeit. A bróker cégek tulajdonosai és vezetői többnyire fiatalok, mert ők szedték föl az új pénzügyi ismereteket, ők voltak képesek a túlfűtött piacra betörni. A pénzügyi szektor másik jellemzője: a Budapest-központúság. Ennek oka, hogy a gazdasági teljesítmények, a beruházások jó része oda kötődik, s a pénzügyi, a bank szektor is ott található, így érdekeltségeiket, lízing cégeiket is oda telepítik. E költségkímélő, de szokásokon alapuló rendszeren nehéz változtatni - vélekedik a legerősebb vidéki lízing cég feje. Még akkor is, ha látunk ellenpéldát. Mert a Székesfehérvár-Győr tengely a jövőbe mutat, hallani Nyíregyháza környéki adómentes övezetekről. A „Közép-Európa Svájca" címre joggal pályázhat - de nem Magyarország, hanem csak - Budapest. Az ország kitárta kapuit a külföldi befektetőknek - a legjobb pillanatban. Magyarország vonzó befektetési terep a külföld számára, mert konszolidált, majdnem európai, viszonylag kis kockázatú, a zsúfolt nyugatihoz képest kedvezőbb piac. Ám ez a nyitás, ha nem is látványosan, de a magyar tőkés réteg fejlődését visszafogja. Miközben rögzíteni szükséges: nem baj, ha a külföldi tulajdon dominál, csak jól működjön a gazdaság. Az Európai Unióhoz való csatlakozás a Lombard Rt. által figyelt jogszabályi környezetet nem érintené - véli a vezérigazgató. Hiszen a lízinget, a pénzügyi szektort meghatározó jogszabályok, alkotásakor lényeges szempont volt, hogy megfeleljenek a nemzetközi ajánlásoknak. Viszont automatikusan megnőne az itteni pénzintézetek száma, azaz erősödne a verseny, a kisebb cégek talán háttérije szorulnának. Ellenben a magyar pénzintézeti szektorban már átrendeződött a piac, illetve az uniós csatlakozással párhuzamosan olyan piaci tér is megnyílhat, ami most még nem látható. Aztán az sem elhanyagolandó szempont, hogy jobban eladható lenne az emberi tudás legalábbis külföldön. Ú. I. rizs ezzel némileg korlátozni kívánta a valutaunió monetáris politikájáért egyedül felelős majdani Európai Központi Bank hatáskörét. A németek a leghatározottabban elutasították ezt az elképzelést és közölték, hogy csak nem hivatalos egyeztető fórumot tartanak elképzelhetőnek. A német és a francia pénzügyminiszter a Münsterben tartott találkozó után közölte, hogy a valutaunióhoz tartozó államok eddiginél szorosabb gazdaság- és pénzügy-politikai egyeztetésében teljes egyetértés alakult ki. Európa közepén, mégis „szigetnek" érezzük magunkat - nyelvünk és mentalitásunk, történelmünk és jelenünk alapján. Magyarország különös helyzetére irányítja a figyelmet, hogy NATOhoz való csatlakozása esetén nem lesz határos a szervezethez tartozó más tagországokkal. Ezért sem árt tisztázni a november közepi népszavazás előtt néhány kérdést. A NATO meghívása él. - Hogy kell-e nekünk a NATO? Ezt fogjuk eldönteni. Talán Kovács László külügyminiszter érveit használva. • Lengyelország, Csehország és Magyarország verseng az elsőségért, hogy a , Jelvételi bizottság" melyiküket tartja érettebbnek, mikor a NATO- vagy az ELJ-tagságról dönt. - A NATO-csatlakozásra meghívott három ország között alakul az összhang. Például az Amerikai Egyesült Államokba látogató külügyminiszterek együtt lobbyztak a szenátusban annak érdekében, hogy a szenátorok jövő tavasszal megszavazzák a NATO bővítését, a három ország csatlakozását. • Madridban a NATO különbséget tett Magyarország és Románia között, hiszen az egyiket meghívta az első körben csatlakozók közé, míg a másikat nem. Ez hogyan hat a magyar-román viszonyra? - Nem váltak be azok a jóslatok, hogy e megkülönböztető döntés bármiféle problémát vagy feszültséget okozna a magyar-román kapcsolatokban. A két ország viszonya egyfajta fölfelé mozgó spirál képét adja, amiben konkrét lépések erősítik az egymás iránti bizalmat, s ez újabb és merészebb kezdeményezéseket tesz lehetővé. • E históriában Szeged is szerepet kap, hiszen itt lesz a román konzulátus. De mikor? - Legutóbbi találkozónkon a román külügyminiszter azt jelezte: már csak apró technikai feltételek hiányoznak ahhoz, hogy megnyíljon a szegedi konzulátus. • Kell-e nekünk a NATO? Mi a külügyminiszter válasza? - Magyarország túl kicsi ahhoz, hogy egymaga teremtse meg biztonsága, stabilitása, gazdasági társadalmi fejlődése, modernizációja számára a szükséges nemzetközi feltételeket. E garanciákat hazánk számára a teljes körű euroatlanti integráció, a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás jelenti. Ez nem fontossági, hanem időrendi sorrend. Hangsúlyozni kell: Magyarország a NATO-ban a stabilitás garanciáit keresi. Nem külső fenyegetés elől menekül, hisz ilyen nincs is. Ebben a térségben léteznek biztonsági kockázatok, melyeket kezelni leginkább a NATO-ban lehetséges. Tehát a NATO-bővítés a stabilitás kiterjesztését jelenti. Magyarország nemzetközi súlyát és vonzerejét növelni fogja, ha a NATO tagja lesz. nősen ne biztosítsák egymást. Ráadásul a hollandok heti, kétheti rendszerességgel kemény erőnléti edzésen vesznek részt, s hasonló sűrűséggel járnak lőgyakorlatra. Jogos persze a kérdés: ők vajon mit tanulhatnak a magyar hatóságtól. Nos, főként azt, hogyan lehet ilyen rossz felszereltség és motiváltság mellett ilyen jó felderítést produkálni. Bármilyen furcsa ugyanis, a Csongrád megyei mutatók sokkal jobbak, mint a hollandiaiak. Némi magyarázat erre, hogy a hollandok sok esetben csak a nagyobb jelentőségű esetekkel foglalkoznak, kisebb lopásokat „átpasszolnak" más hivatalhoz, így az ügy általában vakvágányra fut. Nemrégiben egy ötfős Csongrád megyei rendőr-delegáció járt Hollandiában, ahol egy két hetes, középvezetőknek szánt kurzuson vettek részt. A tanfolyamon három magyarországi megye képviselői mellett három holland tartomány rendőrei tanultak együtt arról, hogyan lehet a beosztottakat motiválni, növelni a hatékonyságot, ki a jó vezető, s egyáltaCsatlakozásunk a NATOhoz meg fogja gyorsítani az ország gazdasági fejlődését, mert ez olyan garancia a kétoldalú gazdasági befektetésekhez, mely semmi mással nem pótolható. Végül: mikor biztonsági kockázatról, befektetési lehetőségről beszélünk, akkor a jelenre vagy a közeljövőre gondolunk, holott a XXI. század hozhat új vagy ma még ismeretlen kihívásokat. A NATO-tagság hosszú távú garanciát biztosít. A semlegesség nem járható út, azt túlhaladta a világ. De valamiféle regionális biztonsági rendszer sem hozható létre, s a jelenlegi, köztes állapot sem tartható. Magyarország biztonsági garanciái szempontjából a NATO a legolcsóbb megoldás. Nem véletlen, hogy az európai semleges országok háromszor, három és félszer többet költenek - egy főre számítva - védelmi kiadásokra, mint az európai NATO-tagállamok. Tehát a gazdag országok engedhetik meg maguknak a semlegesség luxusát. Újszásxi Ilona Ián: a különböző karakterek a csapatmunkában milyen feladatokat képesek ellátni. A számtalan érdekesség közül egy: a rotterdami rendőrség azzal kísérletezik, hogy a háziorvosok mintájára házirendőri hálózatot alakítson ki. A holland modell egyébként más filozófiával dolgozik mint a magyar, hiszen ott nem ritka, hogy a felettesnek ellentmondanak a rendőrök, s ha így sem adnak a véleményükre, akkor mennek a szakszervezethez. Tűzharcban persze ez kissé komplikált eljárás lenne... A Csongrád megyei rendőrség EU-s kapcsolatainak frontvonalán a holland együttműködés található. Két másik, egyelőre gyerekcipőben járó kezdeményezésről is szót kell ejtenünk. Megyénk rendőrei egyrészt Darmstadt felé kacsintgatnak, másrészt pedig egy rajna-pfalzi együttműködést szorgalmaznak. De ahhoz, hogy a holland kapcsolathoz hasonló legyen ez a két kezdeményezés, valószínűleg időre, és sok-sok munkára van szükség. Arató László Kamat: emelve jjó? ó Párizs (MTI) Jobb előbb kamatot emelni, mint később, mert nem lenne üdvös, ha az Európai Központi Banknak kamatemeléssel kellene beköszöntenie 1999 januáijában - állította a német jegybank fő közgazdásza, Otmar Issing. Szerinte a Bundesbank és a francia jegybank, a Banque de Francé múltheti kamatemelése, amelyet más EUtagországokban is követtek, előkészíti és javítja a légkört, amelyben a tervezett EU-beli közös pénzre felügyelő Európai Központi Bank tevékenykedik majd. „Teljesen ellenzem, hogy az Európai Központi Bank 1999. január 2-án kamatemeléssel bizonyítsa elkötelezettségét a stabil euró és az inflációellenesség mellett - így a közgazdász. - Ha akkor kell emelni, leküzdendő az esetleges bizalmatlanságot az euró iránt, az már régen rossz. Ezért mindennél fontosabb, hogy a központi bankok ne hagyjanak egérutat az inflációnak." Bankszövetség • Frankfurt (MTI) Az európai nagybankok egy csoportja szövetségbe tömörült, s lehetővé tette kliensei számára, hogy az egész földrészen igénybe vehessék egymás szolgáltatásait. A bankok egyúttal utat akarnak mutatni, hogy miként kell megfelelni majd a határoktól megszabadult Európa kihívásainak. A szövetség neve Trans European Banking Services, s II országban lévő bankokból áll. Közöttük van a Banque Nationale de Paris, a német Dresdner Bank AG, a brit Midlands Bank, a Credit Suisse csoport. A társulás révén az ügyfelek bármelyik tagbankban nyithatnak új számlákat, beszerezhetnek számlainformációkat és kifizetéseket teljesíthetnek bármelyik tagbank fiókjain keresztül. Az elemzők némi kétellyel fogadják a bankszövetséget, emlékeztetve arra, hogy kevés siker kísérte a korábbi európai együttműködési próbálkozásokat a hatvanas-hetvenes években. Ugyanakkor legtöbbjük abban egyetért, hogy szükséges az ilyen lépés, tekintettel az EU-beli közös pénz közeledésére, s arra, hogy az eurózónában felvásárlási hullám fenyegetheti a kisebb bankokat. A szövetkezés az egyik módja lehet a tagbankok számára annak, hogy költséges felvásárlások nélkül követhessék más piacokra az EU egységes belső piacán mozgó klienseiket. Adósság • Bonn (MTI) Olaszország ne csatlakozzon az európai pénzügyi unióhoz, mert túlságosan eladósodott. A német szabaddemokraták tiszteletbeli elnöke, Ottó Lambsdorff szerint túl kockázatos beengedni a valutaunióba azokat, akik nem teljesítik a maastrichti elvárásokat. Itália államadóssága a bruttó nemzeti termék (GDP) 120 százalékát teszi ki. Az Európai Bizottság jelezte, hogy pillanatnyilag csak az EU négy államának, Finnországnak, Franciaországnak, Luxemburgnak és Nagy-Britanniának az államadóssága marad el az engedélyezett 60 százalékos szinttől. Holland kapcsolat - „rendőr módra" Megyénk rendőrei is nagy lendülettel tartanak az Európai Unióba, de úgy tűnik, egyelőre csak a holland kollégák várják őket tárt karokkal. A magyar-holland belügyi együttműködésben viszont a Csongrád megyei törekvések országosan is mintaértékűek. 1990 áprilisában találkozott először Hollandiában, a holland kormány ösztöndíjával éppen ott tanuló dr. Salgó László ezredes, Csongrád megyei rendőrkapitány, és Jan Viarda, Utrecht város rendőrfőnöke. Ebből a beszélgetésből aztán egy máig tartó és gyümölcsöző együttműködés született, nemcsak a két terület, hanem a két ország között is. A magyarországi rendszerváltozás után ugyanis Hollandia vált azzá a nyugati állammá, amely messze a legtöbbet tette a magyar rendőrségért. Ma már mindegyik magyar megyének van holland testvérkapcsolata, de nem csak főkapitányi és protokolláris szinten, hanem a rendőri állomány egésze vonatkozásában, és ami fontos, elsősorban szakmai téren. Ebből a kapcsolatrendszerből kiemelkedik a kezdeményező Csongrád megye, amely a közös munka szentesítése, 1992 áprilisa óta 150 rendőrt küldött Hollandiába, s ugyanennyi ottani kollégát fogadott. Sokféle szempont miatt fontos ej a kapcsolat. Különösen a gépkocsilopások, a kábítószer- és a szervezett bűnözés az a terület, ahol nélkülözhetetlen a rendőrségek összefogása. Ahhoz, hogy a sok-sok találkozóból hatékony együttműködés legyen, élő munkakapcsolatra van szükség. Jó példa a gyakorlati munkára, hógy amikor a holland szakemberek a kábítószerről tartottak előadást szegedi iskolákban, szemléltető eszközként egy bőrönd narkót hoztak. A magyar rendőrök a holland tanulmányutakon pedig meggyőződhettek arról, hogy a kinti kollégák sokkal lazábban, nem poroszos merevséggel, militáns módon viselkednek egy igazoltatás során. Azt a hibát viszont soha nem követik el, hogy kölcsöNémet-francia egyeztetés