Délmagyarország, 1997. október (87. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-30 / 253. szám

IV. EURÓPA-KAPU CSÜTÖRTÖK, 1997. OKT. 30. • Erősödő bizalom, gyorsított eljárások A vámkódexhez igazodva A Magyar Atlanti Tanács 1992-ben alakult nonprofit, nem kormányzati egyesület, melynek célja, hogy előmozdítsa Magyarország közeledését az atlanti közösséghez és elősegítse az eoroatlanti elvek és értékek minél teljesebb és szélesebb körű érvényesülését a magyar társadalomban. A tanács jelenlegi tevékenysége a nyugati struktúrákba történő beilleszkedés gyakorlati kérdéseire irányul. Célja, hogy magáévá téve az atlanti együttműködés célkitűzéseit elősegítse az európai és észak-amerikai demokratikus országok egyiittműködéséf, terjessze a magyar közvéleményben az európai szellem és az atlanti együttműködés alapgondolatait; összefogja az atlanti együttműködés gondolatának elkötelezett hazai szervezeteket; képviselje Magyarországot az atlanti mozgalom nemzetközi testületeiben; ismertesse Magyarország helyét és szerepét Európában, az európai civilizációban és az atlanti együttműködésben. Ennek érdekében a Magyar Atlanti Tanács előadásokat, kongresszusokat, találkozókat és konferenciákat szervez; bizottságokat és munkacsoportokat állít fel; kiadványokat jelentet meg; kiállításokat szervez; támogatja kiadványok megjelentetését, a kutatásokat. A tanács elnöke Jeszenszky Géza parlamenti képviselő, volt külügyminiszter. A pénzügyörök nem az uniós csatlakozás miatt gyűjtik az üzemanyagot. (Fotó: Karnok Csaba) • Dokumentum Francia segítség • Munkatársunktól Az Initiatives FranceHongarie, azaz a FranciaMagyar Kezdeményezések Egyesülete közel három éve támogatja minden olyan ötlet megvalósítását, amely a francia jelenlétet erősíti hazánkban, illetve a két ország kölcsönös megismerését szolgálja. Az előző két esztendőben e célra 10-10 millió, mfg az idén 9 millió francia frank állt az INFH rendelkezésére. A Francia-Magyar Kezdeményezések Egyesülete a budapesti Francia Nagykövetséggel egyetértésben részt vesz az európai integrációhoz csatlakozás előkészítésében. Ennek keretében folyamatos képzést biztosít a vezető köztisztviselők, az agrár- és élelmiszer-ipari szakértők számára. A francia közigazgatási decentralizációs gyakorlat, valamint az önkormányzati működés tanulmányozását szintén az INFH tette lehetővé. Ezenkívül módszertani „pilótaterv" készült a mezőgazdasági és a tejfeldolgozó üzemek műszaki és gazdasági vezetésére, továbbá külön tanulmány foglalkozik a magyar tejipar fejlesztésével. Az INFH kezdeményezésére több, felsőfokú, posztgraduális képzés is indult, magyar és francia nyelven. Az egyesület ennek költségeit más francia partnerek, valamint hazai egyetemek segítségével, továbbá a tandtjfizető hallgatók hozzájárulásából fedezi, illetve a Tempus- vagy a Leonardoprogram keretéből egészíti ki. Négy szabadság • Munkatársunktól A négy szabadság, azaz az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának alapelvét fogalmazza meg a Római Szerződés, az integrációt elmélyítő Egységes Európai Okmány és az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés. Am e dokumentumok határozatlan jogfogalmakkal operálnak. Az áruk. vámok, kvóták, mennyiségi korlátozások jelentését e szerződések nem definiálják, értelmezéííük a közösségi jog második szintjén, a kereskedelmi jogi szabályozásban és az Európai Bíróság joggyakorlatában formálódott. Nem véletlen, hogy a jogesetek többsége a kiskapuként használt módszerekkel, azaz a vámmal egyenértékű kereskedelmi díjakkal, valamint a mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedésekkel foglalkozik. Az EU, illetve elődje, az Európai Közösségek kereskedelmi jogáról szóló publikációkban idézett jogesetek azt bizonyítják, hogy a négy szabadságot az Európai Bíróság általános és feltétlen érvényesülést igénylő alapelvnek tekinti, tartalmát pedig minden esetben kiterjesztő módón értelmezi. E gyakorlat szerint minden olyan pénzügyi teher, amit az EU-n belüli határ átlépésekor vetnek ki - nevezhetik bárminek, lehet bármily csekély összegű, s beszedheti bármely hatóság -, vámmal egyenértékű díjnak minősül. Az új vámtörvény tavaly tavasszal lépett életbe. A benne található pontokban is fellelhető az uniós csatlakozási törekvés, hiszen a törvény mintegy 70 százalékban harmonizál az EU vámkódexével. Természetesen teljes fedésben soha nem is lesz vele. A Parlament két évvel ezelőtt szentesítette a vámtörvényt, amely '96 áprilisától lépett életbe. Vajon mennyire passzol ez az uniós országokéban érvényben lévőkhöz? - egyebek mellett ezt kérdeztük Márkus Andrástól, a Vám- és Pénzügyőrség Csongrád és Békés Megyei A „boldog békeidők" jelképe is az európai államokat összekötő vasút. Az újabb ezredforduló felé közeledve mire számíthatnak a vonattal utazók? Az európai szabványnak megfelel-e a magyarországi vasút? Erről is beszélgettünk Völgyi Miklóssal, a MÁV Rt. árufuvarozási szakigazgató helyettesével. • A szolgáltatás megbízhatósága, azonossága mérhető - legalábbis az Európai Unióban. - Nem tudok olyan európai vasutat, mely az ISO 9001-9002-es szabványt elérte volna. Ellenben a dunakeszi járműjavító, mely vasúti járműveket újtt fel, már elnyerte a 9001-est, egy kombinált fuvarozásban részt vevő speditőr, azaz szállítmányozó pedig minőParancsnokságának parancsnokhelyettesétől. - Becslésem szerint 70 százalékban harmonizál a törvény az Európai Unió vámkódexével - magyarázta a szakember. - A törvény előkészítésekor szem előtt tartották az integrációs törekvéseket. Hogy miért mégis az egyharmados eltérés? Természetesen a hazai sajátosságokat figyelembe kell venni, tekintettel a magyar ipar és kereskedelem védelmének érdekére. Ezt a célt szolgálja például a szezonális vámok alkalmazása. • És mi az, ami már kimondottan uniós szellemben született? - Úgynevezett vámeljárási jogintézményeket vettünk sftette magát a 901-re. Tehát az áruszállítás egyes résztvevői - akár az eszközbiztosítók, akár a speditőrök - folyamatosan megszerzik ezeket az európai standard minősítéseket. Azaz eurokomformnak számítanak, ha belépünk az EU-ba. Magát a vasúti szolgáltatást majd az európai vasutak ajánlásai alapján kell minősíteni. O A fuvar vagy a személyszállítás a fontosabb? - A személyi fuvarozás politikai szempontból fontosabb, mert a lakosságot érinti, de jelenlegi színvonala is csak komoly állami támogatással tartható fönn. A MÁV vezetése mindkettőt egyforma súllyal kezeli. A személyszállítás egyre jobban közelfti az eurokomformitást, mert bevezettük az IC-s és a távolsági személyfuvarozást, most pedig itt az át a kódexből. A vámraktározásnál a gazdálkodók likviditási gondjain segíthet, hogy a kivinni szándékozott árukat, amennyiben közvetlenül beszállítják, az után visszaigényelhetik a vámot, az áfát, az exporttámogatást. A vámtörvény számos eleme tükrözi a bizalmi elv erősödését, amely egyszerűsíti az eljárásokat. • Miként? - Például: elektronikus úton és összevontan is lehet benyújtani árunyilatkozatot. Magyarország is aláírta a kyotói egyezményt, fgy kötelező számára az eljárások egyszerűsítésére való törekvés. Gyorsitólag hatott a munkára a háromféle vámvizsgálati módszer bevezetéinterplicit. Ez utóbbi szolgáltatás augusztus óta él: az intercityhez (IC) kapcsolódódé szárnyvonalakon elérhető nagy megyeszékhelyekre az IC-k megérkezése, öt perc várakozás után, átszállással el lehet jutni - például Miskolcról Tiszaújvárosba. De Orosháza és Békéscsaba felé is megnyílhat ez a vonal. # E század első felében Szeged az ország fontos vasúti csomópontja volt. E rang visszaszerezhető? - Szeged nem vasúti csomópont, nem fővonal és nem AGTC-vonal. Azaz fejlesztésre nem érdemes. Mégsem ez dönti el a város, illetve az itteni logisztikai központ jövőjét. Szegedhez ugyanis közelinek számít a kelebiai kilépő, mely AGTC fővonal, illetve a lökösházi kilépő, mely a romániai forgalom szempontjából fontos. De se. Az ellenőrzés 70 százaléka okmányokból történik, ötöde szúrópróbaszerűen és mindössze 10 százaléka tételesen. • Tapasztalnak-e eltérést a már EU-tagországok szállttói és a többiek között? - Igen, az előbbieknél tapasztalható, hogy más normákhoz szoktak - válaszolta Márkus András. - Precízebbek az okmányok kezelésében, látszik, hogy jól szervezett adminisztrációs rendszer áll a cégek, a szállítók mögött. A bizalmon is alapuló, a jövőben várható vámkönynyítések ugyanezeket a követelményeket tűzik mindenki elé, érkezzen az áru bármelyik országból. V. Fekete Sánder nincs sége egyetért. Két kérdés okoz gondot: egyrészt az, hogyan lehet bevonni a hagyományos adóparadicsomokat, amelyek sok esetben távol esnek Európától, de jogilag európai államokhoz tartoznak, továbbá, hogy a tervezett harmonizációs intézkedések mekkora erővel rendelkezzenek. J Szeged áruforgalmi centrum. Ugyanis a város és térsége, Hódmezővásárhelytől Orosházáig az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági és könnyűipari termékeket kibocsátó területe, a mai napig erős az egykori Szovjetunió utódállamai, azaz FÁKirányú forgalma. # A város fejlődésén nagyot lendítene, ha újjáépülhetne itt a vasúti híd. - A vasútnak központi és EU-elvárású fejlesztéseit leltározva a szegedi vasúti hídberuházás sorsát nehéz megítélni. A szegedi területet érinti a kelebiai vonal átépítése. Ennek következtében a Szegedi Vasútigazgatóság teljesítménye nagyon megugrik majd. De kérdés, mennyit kell még addig várni, hogy a szegedi vasúti hídra azt mondjuk: újjáépítése elengedhetetlenül szükséges. Ú. I. A Maaslrich • Munkatársunktól Az európai integráció történetében fordulópont az 1992-ben megkötőn Maastrichti Szerződés. Ebben a dokumentumban foglalták össze az Unió feladatát, tartalmát, lényegét. A hollandiai Maastrichtban 1992. február 7-én aláirt Szerződés az Európai Unióról elnevezésű okmányban foglaltak egységes szerkezetbe három alapdokumentumot. így: az Európai Gazdasági Közösség Alapító Szerződését azzal, hogy az EGK megnevezést „száműzik", s ezentúl „Európai Közösségnek" hívják az integráció ezen részét; az Európai Szén és Acélközösség Alapífó Szerződését, valamint az Európai Atomenergia Közösség Alapító Szerződését. A Maastrichti Szerződés két lényeges elemmel bővítette az európai integrációt: az Uniót az eddigi egy pillérről háromra helyezte. A másik két pillér elnevezése: a közös kül- és biztonságpolitika és az igazságügyi és belügyi együttműködés. A „Szerződés az Európai Unióról" magasztos eszmékkel tárja a nyilvánosság elé a létrehozók akaratát. Érdemes ismerni az Unió szükségességének indokolását, hiszen a további rendelkezések is ezt a szándékot részletezik, öltöztetik jogi köntösbe. A Szerződés fgy fogalmaz: „AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy az Európai Közösségek létrehozásával elindított európai integrációs folyamatban új szakaszt nyitnak, FELIDÉZVÉN az európai kontinens megosztottsága megszűnésének történelmi jelentőségét és annak szükségességét, hogy szilárd alapokat teremtsenek a jövő Európájának felépítéséhez, MEGERŐSÍTVÉN elkötelezettségüket a szabadság,a demokrácia elvei, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, és a jogállamiság tiszteletben tartása iránt, AZT ÓHAJTVÁN, hogy tovább erősítsék intézményeik demokratikus és hatékony működését, és ezáltal lehetővé tegyék, hogy azok egy íi Szerződés egységes intézményes kereten belül jobban teljesítsék a rájuk bízott feladatokat, AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy megerősítik gazdaságaikat, és biztosítják azok egységes fejlődését, és hogy gazdasági és monetáris uniót hozzanak létre, amely e Szerződés rendelkezéseinek megfelelően egyetlen, stabil, közös pénz létrehozásával jár, AZZAL AZ ELTÖKÉLT SZÁNDÉKKAL, hogy előremozdítsák népeik gazdasági és társadalmi fejlődését a belső piac megvalósításának, a kohézió megerősítésének és a környezet védelmének keretében, valamint, hogy olyan politikákat alkalmazzanak, amelyek biztosítják, hogy a gazdasági integráció előrehaladásával párhuzamosan más területek is fejlődjenek, AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy közös állampolgárságot hozzanak létre országaik állampolgárai számára, AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy közös kül- és biztonságpolitikát valósítsanak meg, ideértve egy közös védelmi politika esetleges meghatározását, améty idővel közös védelemhez vezethet, erősítve ezáltal Európa identitását és függetlenségét annak érdekében, hogy előmozdítsák a békét, a biztonságot, a haladást Európában és az egész világon, ÚJRA MEGERŐSÍTVÉN azt a célkitűzésüket, hogy megkönnyítik a személyek szabad mozgását, biztosítva népeik közbiztonságát és a köznyugalmat azáltal, hogy ebbe a Szerződésbe az igazságszolgáltatásra és a belügyekre vonatkozó rendelkezéseket iktatnak be, AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy tovább folytatják azt a folyamatot, amely olyan, egyre szorosabb egyesülést hoz létre Európa népei között, ahol a döntéshozatal a szubszidiaritás alapelvének megfelelően az állampolgárokhoz legközelebb történik, TEKINTETTEL ARRA, hogy az európai integráció előrehaladása érdekében további lépéseket kell tenni, ÚGY DÖNTÖTTEK, hogy létrehozzák az Európai Uniót..." Az Európa-kapu a Délmagyarország Kft. melléklete, a Külügyminisztérium támogatásával, a Kommunikációs stratégia keretében jött létre. Az Európa-kapu mellékletet szerkeszti: Újszászi Ilona Adókedvezmény: i Luxembourg (MTI) Az újonnan letelepülő vállalatoknak szánt adókedvezmények megszüntetésére, illetve összehangolására tesz javaslatot az a szabályzatterv, amelyet az Európai Bizottság adóügyi felelőse mutatott be az EU pénzügyminisztereinek találkozóján. A miniszterek kedvezően fogadták a javaslatot,.bár az adóparadicsommal rendelkezők nem mutattak féktelen lelkesedést iránta. A miniszterek a tagországok adórendszerének bizonyos szintű összehangolását igyekeznek megtervezni. Jóllehet a téma igen kényes, a közös EU-pénz bevezetése kívánatossá teszi a harmonizációt. Az euró nyomán szükségtelenné válik az árfolyam-egyenlőtlenségek kompenzálása adókedvezményekkel. Össze kell hangolni a külföldi befektetéseket szabályozó adóintézkedéseket is. A novemberig még tovább konkretizálandó javaslatokkal a tagországok több• A minőség kötelez ú'Jjt. Vasúti híd a Tiszán?