Délmagyarország, 1997. október (87. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-30 / 253. szám

II. EURÓPA-KAPU CSÜTÖRTÖK, 1997. OKT. 30. Ka r ny ú j tásny i r a a „jólétiektől" Málta nem lesz EU-tag • La Valletta (MTI) Málta anélkül törekszik szorosabb kapcsolatra az Európai Unióval, hogy tagjává akarna válni - tudatta parlamentjében Alfréd Sant, a szigetország miniszterelnöke. Elképzelhető egy ipari szabadkereskedelmi övezet kialakítása is. Erről és más kooperációs lehetőségekről a társulási tanácsban foglalkoznak majd. Ha kevés az önerö • Munkatársunktól A Phare működésének hat esztendejében összesen 5,4 milliárd ECU-t bocsátott a támogatott országok - Litvánia, Észtország, Csehország, Lettország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia. Románia, Bulgária és Albánia - rendelkezésére. Tevékenységét, döntéseit a négy alprogramban - a nemzeti, a több országot érintő, a demokráciát szolgáló, valamint a határ menti együttműködést elősegítő projektek támogatása - szigorú szempontok határozzák meg. Ezek közül a Phare CBCprogram az Európai Unió és a 11 partnerország közötti határtérségeket célozza meg. Magyarország 1995-ben, Ausztriának az EU-hoz történt csatlakozása eredményeként került a partnerországok sorába. így tavaly már 5-5 millió ECU támogatást kapott a magyar-román határrégió. A konkrét munka a KTM és a Phare CBC Programirányító Iroda koordinálásával kezdődött, Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye érintett szervezeteinek bevonásával. A kis projektek alapja elnevezés támogatási keret a regionális kapcsolatok kiépítését, fejlesztését szolgálja. Erre a négy megyéből 160 pályázat érkezett. Az egymillió ÉCUt is meghaladó igény több mint hétszerese a rendelkezésre álló keretösszegnek. Ez jelzi, hogy az ország keleti megyéi felmérték jelenlegi, hátrányos helyzetüket, és próbálják kidolgozni azokat a projekteket, amelyek alkalmasak lehetnek a felkínált támogatások elnyerésére. Átállás • Bács (MTI) Tizenöt-, húszmilliárd schillingre becsüli az európai közös pénzre való átállás költségeit Ausztria számára Rene Alfons Haiden, az Osztrák Gazdasági Kamara alelnöke. Ezeket a költségeket gyorsan kiegyenlítik az euró előnyei. Helmut Kramer, az osztrák WIFO gazdaságkutató intézet elnöke szerint az euró biztosan erős lesz.A dollár német márkával szembeni fokozatos, kerekefT50 százalékos értékvesztése 1985 és 1995 kőzött az európai országok kereskedelmi mérlegébe mély lyukakat vájt. Európában 18 ezer munkahely szűnt meg ennek következtében, ebből 40 ezer Ausztriában. Egy közös európai valutával szemben az Egyesült Államok nem engedheti meg többé a dollár leértékelődését. • Tudósítóinktól A népszavazás előtt két héttel érvekre és ellenérvekre vadászva megállapíthattuk: a pártok nem szeretik, ha hangsúlyozzuk, mégis tény, hogy a polgárok többsége politikai szimpátiától függetlenül mond véleményt arról, hogy menjünk vagy ne menjünk a NATO-ba. Ornyik Sándor nyugdíjas mezőgazdász, a csongrádi Gazdakör örökös tiszteletbeli elnöke: - A kelet-európai politikai változások önmagunkban nem jelentenek biztonsági garanciát - hoszszú távon. Igaz, cselekvési szabadságunk látszólagos. Túl kicsi ország vagyunk ahhoz, hogy önállóan irányítani tudjuk sorsunkat. Trianon még sokáig veszélyezteti létünket, kihat a szomszéd népek és hazánk negatív kapcsolataira. A NATO-tagságtól azért idegenkedik a lakosság, mert még él benne a Varsói Szerződéssel járó szovjet katonai jelenlét és annak körülményei. Az adófizető polgár számára pedig nem közömbös, hogy milyen terheket ró ránk a NATO. Ismert, hogy hadseregünk műszaki állapota elavult és korszerűtlen. Ezt ellenségeink is tudják! Vagyis a jelenlegi helyzetben a NATO megítélése bonyolult. Pedig biztonságunk érdekében nincs más út, mint belépni a NATO-ba - még ha sokan szükséges rossznak (télik is. Hegyaljai Valdemárné, szentesi nyugdíjas osztályvezető: — Engem nem tudtak arról meggyőzni, hogy többe kerül a semlegesség, mint a tagság. Nem tőlünk függ, milyen összegeket fordltunk katonai kiadásokra, amikor benne vagyunk egy védelmi tömbben. Sokan vagyunk, akik nagyon áhították Magyarország semlegességét, s szeretnék, ha ez megmaradna. Szerintem nincs olyan helyzet, hogy valaki is megtámadna minket. Ám a mindenkori magyar kormánynak arra kellene törekednie: jó viszony alakuljon ki a szomszédos országokkal. Inkább velük lenne szerencsés együttműködnünk. Az a véleményem, ha csatlakozunk a NATO-hoz, akkor is a periférián leszünk. Tehát feltétlenül elmegyek majd szavazni, s nemmel voksolok. Dr. Kertész Péter, szentesi ügyvéd: - Az igen melletti fontos érvem az, hogy az országnak sokkal olcsóbb a NATO tagjának lenni, mint kívül maradni. De jó dolog is oda tartozni. Manapság illúzió Európában az abszolút semlegesség gondolata. Az pedig nevetséges összehasonlítás, hogy az elmúlt évtizedekben a szovjetek uralkodtak nálunk, most meg jön majd helyettük más. Az a hatalmas különbség a kettő között: erről mi dönthetünk. Ha nem lennénk NATO-tagok egy csomó pénzt veszítenénk, hiszen a védelemre sokkal többet kellene fordítanunk. Akármikor is kerül sor a felvételünkre, az történelmi lehetősége Magyarországnak, amelyet nem szalaszthat el. Dr. Dányi József, vásárhelyi református esperes: Béke és> leszereléspárti vagyok. Sohasem örülök, ha fegyverkezésről hallok. Ugyanakkor hatalmas lehetőség az ország számára, hogy a NATO tagállamai sorába hívta Magyarországot. Úgy gondolom, a jelenlegi történelmi szituációban nem választhatjuk a semlegességet, élnünk kell a lehetőséggel, és be kell lépnünk a NATO-ba. Ezt kell tennünk, egyrészt, mert nem tudhatjuk, mikor lesz lehetőségünk újra egy ilyen megtisztelő ajánlatról dönteni, és az ország biztonságáról ilyesformán gondoskodni. De azért is az Észak-atlanti Szövetség katonai tömbjéhez kell csatlakoznunk, mert a szomszédos országok nem mindegyikével felhőtlen a viszonyunk. Ugyanakkor minden körülmények között törekednünk kell arra, hogy ezek az államok is mielőbb tagjai lehessenek a NATO-nak, majd később az Európai Uniónak, hiszen csak így szolgálhatjuk a határokon túl élő magyarok érdekeit. Ha a szomszédos állomok is fölvételt nyernek e két szervezetbe, úgy biztosak lehetünk afelől, hogy az ott élő kisebbségek jogállását az európai normák szerint rendezik. Dr. Buzi Lajos, az OTP vásárhelyi fiókjának vezetője: - Az ezredfordulóhoz közeledve szükségszerű a magyar NATO tagság, annál is inkább, mert az európai csatlakozásunkról szólva Brüszszelben kijelentették: csak olyan Magyarországot akarnak fölvenni az Európai Unióba, mely tagja a NATO-nak. Az ország nem törekedhet semlegességre, mert ennek lehetőségét a nagyhatalmak nem biztosítják számunkra, másrészt a jelen gazdasági helyzetben elképzelhetetlen egy ütőképes önálló hadsereg fönntartása. Magyar Köztársaság hadseregének technikai fölszerelései elavultak, cserére szorulnak. A NATO-hoz való csatlakozás után azonban lehetőség lenne arra, hogy korszerű, kis létszámú, ám ütőképes hadsereget hozzunk létre, hiszen a NATO haderőnktől döntően csak logisztikai, azaz ellátási föladatok megoldását váija. Ez kevesebbe kerül, mint egy nagy hadsereg fönntartása, és a NATO alapszerződése garantálná az ország határainak sérthetetlenségét. Erre a biztonságra pedig itt, a Balkán kapujában igen nagy szükségünk van. Orbán Hédi, a szegedi Százszorszép Gyermekház igazgatója: - Az a legfontosabb, hogy mindenki menjen el szavazni november 16-án. Attól tartok, hogy az emberek már nem tudnak eligazodni, mert olyan sokszor cserélgették a kérdéseket. Ám egy országnak csak egyszer adatik meg az a lehetőség, hogy csatlakozhasson a NATO-hoz. És ezt az esélyt nem szabadna eljátszanunk. Mert nemcsak a kormány, hanem az egész ország megítélése függ tőle. Győrkey László, szabadidő-szervező: - A magyar semlegességhez két fontos dolog hiányzik. Az egyik egy erős bankrendszer, mint például a svájci. A másik meg egy ütőképes hadsereg. Tehát elengedhetetlen, hogy tartozzunk valakihez. Egy olyan erős szövetséghez, ami erőszak esetén képes minket megsegíteni. Nem tehetjük meg, hogy légüres térben lebegjünk Nyugat és Kelet közt. A csatlakozásnak persze az előnyök mellett hátrányai is lesznek, de én mégis az igenre voksolok. Turján György, a JGYTF harmadéves hallgatója: Szükséges a csatlakozásunk a NATO-hoz, mert jóval olcsóbb, mint a semlegesség. Függetlenség esetén évente körülbelül háromszor annyi lenne katonai kiadásunk, mintha belépnénk. Czákó László, az Alba Kör szegedi csoportjának tagja: - Az Alba Kör egy erőszakmentességet népszerűsítő mozgalom. Minden olyan tömörülést vagy szövetséget elítél, ami katonai alapokra helyezkedik. Ezért hazánk NATO-csatlakozását is ellenzi. Úgy gondolom, hogy a NATO-bővítés egyet jelent egy katonai tömb terjeszkedésével, s esetleg egy újabb fegyverkezési verseny kezdődhet. Ha belépnénk, Magyarország lenne Nyugat és Kelet között az újabb vasfüggöny. Hazánk végvárrá válna. A csatlakozásunkkal legjobban a jelenlegi tagországok közül a nagy fegyvergyártók, a németek, a franciák és az amerikaiak járnának a legjobban, mert így számukra megnyílna egy új piac. Azért is ellenezzük a NATO-tagságot, mert az országnak erőn felüli anyagi terhet jelentene. Katona Pál római katolikus esperes, Makó: - Én helyesnek tartom az európai közösségekhez való közeledést, mégpedig azért, mert ezzel az emberek közötti távolságok is csökkennek. Teilhard De Chardin, a neves filozófus-teológus véleményét én is osztom; szerinte az emberiség eljutott egyéni fejlődésének csúcsára, és a jövőben a közösségeknek, a közösségi gondolatoknak, eszméknek meghatározó szerepük lesz az emberiség történetében. Én jó közösségnek tartom a NATO-t is; nem azért jó, mert katonai szervezet, hanem azért, mert minél többen tartoznak hozzá, annál többen vallják ugyanazt a békéről és a biztonságról: és a NATO békét, biztonságot akar. A diktatúrában azért nem történt annyi bűncselekmény, mert az embereket megfélemlítették, és azért voltak fegyelmezettek. El kell azonban jutni a tudatos fegyelmezettségig; ebben segítik az emberiséget a jó közösségek. • Munkatársunktál Vidék-Magyarországra figyel, a főváros határain kívül élők véleményére ad a NATO hangsúlyozták a megyeelnökök, akik a minap vendégségben jártak az Észak-atlanti Szövetség brüsszeli központjában. A Csongrád megyei közgyűlés és az itteni védelmi bizottság elnökét, Lehmann Istvánt kértük, az ott látottak és hallottak alapján vonjon NATO-mérleget. A NATO-ról, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdéséről az ismeretek hiánya és az elhangzott politikusi véleménykülönbségek sokakat elbizonytalanítottak - véli az elnök. A november 16-ai szavazás eredménye jelentősen befolyásolhatja a tagországok parlamentjeinek döntését, hiszen ratifikálniuk kell min• Munkatársunktól Amerikai szenátorok egy csoportja ellenzi a NATO bővítését. Fenntartásaikat kérdések formájába öntötték, s júliusban levelet intéztek Clinton elnökhöz. Az amerikai elnök szeptemberben adott válaszából kitűnik: az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit a bővítési folyamat elsődleges szempontjainak tekinti. A bővítés során alkalmazott „nyitott ajtó" koncepció kedvező helyzetet teremt a stabilitás és a demokratikus reformok számára. „A NATO kibővítése is részét képezi az osztatlan, demokratikus és békés Európa létrehozására irányuló • Munkatársunktól Több, mint gyanús a NATO és az Európai Unió mellett folyó tartalmatlan és félrevezető propaganda. Emlékeznünk kell arra, hogy az első világháború, a harmadik birodalommal való szövetség, majd a kommunizmus és a Szovjetunió melletti agitáció is a magyar nemzet végső felemelkedését ígérte. A végeredmény: könnyek, kínok és nyomor. A jelenlegi agresszív győzködést tehát indokolt fenntartásokkal és óvatosan kezelni - véli olvasónk, Sisák István, aki szerkesztőségünkhöz címzett levelében a NATO elleni érveket gyűjtötte össze. „Mondjuk ki végre teljes egyértelműséggel, hogy a NATO és az Európai Unió egyáltalán nem karitatív és altruista szervezetek, amelyeknek legfőbb céljuk az oly sokat szenvedett, számtalanszor kifosztott és megcsalt közép- és kelet-európai népek paradicsomba juttatása. Mint a történelem folyamán annyiszor, most is nagyhatalmi expanzióról van szó, amelynek révén teljes katonai és gazdasági uralom alá kívánják helyezni Európa ezen igen értékes területeit - folytatja. den új állam befogadását. NATO-hoz tartozásunk hosszú távon szavatolná hazánk védelmét, közvetett módon hozzájárulna a nemzetközi terrorizmus, valamint a bűnözés visszaszorításához, illetve ezzel növelné a befektetők hazánk iránti bizalmát. Belépésünk ugyanakkor nem ró elviselhetetlen terhet a nemzetgazdaságra, hiszen a tagsággal járó költségek jelentős részét a partnerországok egyelőre magukra vállalják. Az euroatlanti térségben a NATO jogi és gyakorlati keretet ad a világ legerősebb hatalma, az USA aktív szerepvállalásának, amelynek köszönhetően felcsillanhatott a délszláv válság megoldásának reménye is. Ám a szervezet az új tagországok területén nem tervezi nukleáris fegyverek elhelyezését. Tehát most karnyújtásnyira van annak lehetősége, hogy csatlakozhassunk Éurópa jóléti államaihoz. programnak." „Még egyetlen NATO-tagot sem ért támadás, tehát soha nem volt szükség a NATO katonai föllépésére - íija az amerikai elnök. - Lengyelország, Magyarország és a Cseh köztársaság fölvétele a NATOba nem növeli, hanem csökkenti annak valószínűségét, hogy amerikai csapatoknak ismét európai háborúban kelljen harcolniuk." „A NATO-csatlakozás egyik fontos előfeltételét - a fennálló határviták és kisebbségi kérdések rendezését - mindhárom meghívott ország teljesítette." „Az EU és a NATO a maga sajátos módján járul hozzá az európai jólét és biztonság megteremtéséhez." Az európai birodalom létrehozásán fáradozó hatalmi mániákusok szemében a semlegesség vörös posztónak számít. Holott ebben a vészterhes világban szinte ez az egyetlen lehetőség, hogy az államok örök időkre lemondjanak az erőszak alkalmazásáról és mások önállóságának fenyegetéséről. A jelenlegi propaganda gondosan elhallgatja, hogy a semlegességet az ENSZ garantálja és elismeri. A védelem és a békesség biztosításának ez a legolcsóbb és leggyorsabb módja. A katonai és gazdasági integráció meséje az új gyarmatosítás és kizsákmányolás céljait rejti magában. Az már most is látható, hogy a NATO kibővítése egyúttal a fegyverpiac megszerzését is jelenti. A kompatibilitás leple alatt Magyarországra is ráerőszakolják majd a méregdrága fegyvereket. A jelenlegi helyzetben a magyar nemzetnek nincs sok választása. Az internacionalista hatalmi nyomásnak és zsarolásnak szinte képtelenség ellenállni. Szomorú és elgondolkodtató, hogy a szabadság, a demokrácia és az önrendelkezés bajnokainak kikiáltott hatalmasságoknak most éppen az európai - és életképes! - kis népek szétszórása, átformálása, a „fejlődés" útjára terelése a legfőbb gondjuk." EU-mix • Vélemények a NATO-csatlakozásról Nyugat és Kelet közt Együtt menetelünk? (Fotó: Tésik Attila) Clinton kontra szenátorok Miről szavazunk?