Délmagyarország, 1997. október (87. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-29 / 252. szám
IV. KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA SZERDA, 1997. OKT. 29. Rendezvények DM/DV-információ Az alábbi rendezvények a CSMKIK tagjai számára ingyenesek. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás a 62/321512, 321 -343-as telefonszámokon kérhető. Munkaügy A kamara lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy a már jól bevált, és rendszeresen működő adó és tbkonzultációk mellett, érdeklődő tagjai az aktuális munkaügyi kérdésekről is rendszeres tájékoztatatást kapjanak. Ennek érdekében szervezte meg a munkaügyi konzultációkat megyeszerte. Tájékoztató a Munka Törvénykönyve 1997. évi változásairól címmel, melynek előadója Aranyné dr. Doblet Katalin munkajogász, a kamara mellett működő Választott Bíróság Megyei Tagozatának vezetője. Csongrádon október 30-án 10 órakor (Városi Galéria föndszinti tanácsterem). Szentesen október 30-án, 14 órakor (Ifjúsági Ház), Makón november 6-án 10 órakor (Casinó), Mórahalmon november 6-án 14 órakor (Közösségi Ház) lesz a rendezvény. Vámszakmai nap A kamara szokásos őszi vámszakmai rendezvényét november 5-én 10 órakor tartja, melyen a vámeljárás, vámjog aktuális kérdéseiről tart tájékoztatóval egybekötött konzultációt Szabó Béla, a Kopint-Datorg Vámtanácsadó Rt. vezérigazgatója és Márkus András, a VPOP Csongrád és Békés Megyei Parancsnokságának parancsnok-helyettese. A rendezvényen szó lesz a Vámtörvény 1997. július 1-jei és még ezévben várható változásairól, Páneurópai Komulációról és Románia CEFTA tagságáról. Külkereskedelmi tagozat ülése A kamara külkereskedelmi tagozata november 11 -én 9.30-kor tartja soron következő ülését, melyen a külkereskedelem pénzügyeiről Sárköziné Sebők Györgyi, a Magyar Külkereskedelmi Bank Szegedi Fiókjának igazgatóhelyettese tart előadást, majd az exportfinanszfrozást konkrét példákon keresztül Major Zsuzsanna (Eximbank Rt.) mutatja be. Ezt követően az árfolyam és politikai kockázatokról Faludy Ilona főosztályvezető (Magyar Exporthitel-biztosító Rt.) beszél. A rendezvény helyszíne a CSMKIK rendezvényterme. Tb-sxakmai nap A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tagjai részére a társadalombiztosítás aktuális kérdéseiről társadalombiztosítási szakmai napot szervez november 5-én, szerdán 10 órakor, a Megyeháza földszinti nagytermében. Előadó dr. Kiss Lenke, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi és Szakigazgatási Koordinációs Főosztályának vezetője. A részvétel mindazon kamarai tagok számára, akik 1997. évi kamarai tagdíjat rendezték, ingyenes. í Diagnózisok és terápia Spiccen a kereskedők A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségének eltökélt szándéka, hogy időről időre átfogó elemzésben tekintse át a különféle gazdasági ágazatok helyzetét térségünkben. Ebben az esztendőben az élelmiszeripar, a kereskedelem és a közlekedés szerepelt a terítéken. A diagnózisok persze nem öncélúak, hiszen minden esetben a szükséges terápia meghatározása érdekében készülnek. Mindemellett a jövőben, ugyanúgy mint mondjuk a darmstadti kamarában, reprezentatív kisminta alapján, konjunktúrajelentéseket kíván megjelentetni a CSMKIK Csongrád megye gazdasági folyamatairól. Mivel a kamara tagjai között legnagyobb létszámban a kereskedőket találjuk, nézzük hát, nekik mit „üzen" a róluk szóló elemzés, terjedelmi okok miatt nyilván csak jelzésszerűen, a legfontosabb megállapításokra szorítkozva. Az elmúlt időszakban a várható fejlődésre alapozva, s élve a szabad vállalkozás lehetőségével, túlfejlesztett kereskedelmi infrastruktúra jött létre Csongrád megyében, mely napjainkra súlyos ellentmondásba került a gazdasági megszorító intézkedések következtében beszűkült belső fogyasztással. Közben megjelentek a multinacionális kereskedelmi cégek, melyek tőkeerejüknél, tradícióiknál, szolCipöbolt. Hol szorít a gazdaság? (Fotó: Sthmidt Andrea) gáltatásaik színvonalánál fogva erőfölényre tettek szert, s kiélezett versenyhelyzetet teremtettek a piacon. Térnyerésükkel megváltoztatták a korábbi kereskedelmi-elosztási struktúrát is, mely párosulva a termelő cégek fogyasztásorientált marketingpolitikájával, együttesen eredményezte az amúgy is tőkehiányos nagykereskedelmi tevékenység fokozatos leépülését, visszaszorulását. Az elmúlt két esztendő kedvező fejleménye viszont, hogy, főleg az élelmiszer-kereskedelemben, egyre inkább meghatározó szerepet játszanak az üzletláncok (AFÉSZek Coop üzletlánca, Pick márkaboltok, Éliker-hálózat stb.) A szűk belső fogyasztás, a multik térnyerése, a nagykereskedelmi cégek kiesése, a tőkehiány, a hitelhez jutás szigorú feltételrendszere, a gyakori szabályozóváltozások, az adminisztrációs kötelézettségek megnövekedése az egykét boltos kereskedőket érintette a legtragikusabban. Az elmúlt £vben a működést kezdő üzletek 60, míg a beszüntetők 73 százaléka volt egyéni vállalkozó. A kereskedelem helyzetének javítását a kamarai elnökség szerint két fronton kell megharcolni. Az egyikben maguknak a vállalkozóknak kell önerőből odafigyelnie: az integrációra a nagybani beszerzéseknél, az értékesítési hálózat bővítésére, a szakosodásra és márkaképviseletre, az erőteljes és célirányos reklámakciókra, a franchise-rendszerekhez való csatlakozásra, a gyors és rugalmas piaci alkalmazkodásra, illetve a szállítói kapcsolatok bővítésére. A kamara meg harcoljon és tegyen a stabil gazdasági, jogi háttér, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtéséért, a feketegazdaság elleni összehangolt fellépésért, az adminisztrációs terhek csökkentéséért, a szakmai követelmények és normák egyértelmű meghatározásáért és betartatásáért. Ö. F. • Munkatársunktól A kamarai küldöttgyűlés 1996-ban három alap létrehozásáról döntött. Az alapok célja, hogy a kamarai tagok számára, a gazdálkodói érdekeltségükkel összhangban álló, de saját pénzügyi lehetőségeiket meghaladó innovációs céljaik megvalósításában, gazdasági infrastruktúrájuk fejlesztésében pénzügyi támogatással segítséget nyújtsanak, elősegítsék piacra jutásukat. • Számok és pályázatok Pénzügyi alapok A három kamarai alapra két év alatt a kamarai tagok összesen 197 pályázatot nyújtottak be, amelyből a támogatásban részesült pályázatok száma 101, a beérkezett pályázatok több mint fele. 1997ben több, mint kétszer annyi pályázat érkezett be a kamarához, mint az előző évben, amely mutatja, hogy a kamarai alapok ismertsége, megítélése jelentősen javult. A kamarai alapokba helyezett saját forrás 60 millió forint (a tagdíjbevételek 30 százaléka), melyet 1997-ben közel 1 millió forint külső forrás növelt. A két év során, több pályázati fordulóban, az elnökség által odaítélt támogatások összege: 74,2 millió forint, melyből a lehívó nyilatkozatok alapján már folyósított összeg 36,9 millió forint. A viszszatérítendő kamatmentes támogatások összege 60,5 millió forint, a vissza nem térítendő támogatás pedig 13,7 millió forint. Érdemes figyelemmel kísérni a tagoknak a Kamarai Futár című kamarai újságot. 1 Makó nincs messze Burgenlandtól Vállalkozói övezetre vágynak A makói képviselőtestület és a kereskedelmi és iparkamara között eddig csupán az iparűzési adó megállapításakor alakult ki vita. Dr. Búzás Péter polgármester jó partnernek tartja a kamarákat, és úgy véli, a jövőben, ha Makó térségét vállalkozói övezetté nyilvánítják, még szorosabb lesz az önkormányzat és a kamarák közötti kapcsolat. • Milyen jelenleg a város és az önkormányzati testület kapcsolata a kereskedelmi és iparkamarával? - Polgármesterré választásom óta jó a kapcsolatom a köztestületekkel. Tudom, hogy a nyugati demokráciákban jelentős a szerepük, és nálunk is egyre jelentősebb. A többiekkel együtt a Kereskedelmi és Iparkamara tisztségviselőit is rendszeresen meghívjuk a képviselőtestületi ülésekre, és közös rendezvényeket szervezünk; szerintem nagyon jól együtt tudunk működni. Dr. Búzás Péternek csak az iparűzési adónál volt vitája a kamarával. (Fotó: Karnok Csaba) • Az iparűzési adó bevezetésekor mégis különbözött a makói önkormányzat és a kamara véleménye. - Igen, de ez érthető is. A makói vállalkozók érdekeit képviseló szervezetek nyilván az adó mértékének a leszorításában érdekeltek, a kamara is ennek érdekében érvelt. Én pedig a mai napig úgy gondolom, hogy nem a mi adórendeletünk a legszigorúbb a környéken. Ez az antagonizmus azonban nem befolyásolja az együttműködésünket. Az idén a hagymafesztiválon, melyet közösen szerveztünk, például kamarai napot is rendeztünk, ahol a Csongrád megyeiek a határ túloldalán működő köztestület tisztviselőitől tájékozódhattak a romániai befektetési lehetőségekről. 0 A regionális fejlesztési társulás nemrég jóváhagyta azt a tervet, miszerint Makót és térségét vállalkozói övezetté nyilvánítják. A végső szót a minisztérium mondja ki hamarosan. Mennyiben fog változni a kapcsolat, a közös munka? - Szerintem törvényszerű, hogy szorosabbá válik majd az együttműködésünk. A makói önkormányzatnak a térség vállalkozói övezetté nyilvánítása mellett az is érdeke, hogy megnyíljon a kiszombori határátkelőhely és megépüljön az ipari park. Ez a kereskedelemmel foglalkozóknak, de az iparnak is jó lehetőségeket jelenthet. A határmentiség olyan specialitás, mely az EU-hoz való közeledés időszakában sok haszonnal járhat - ezt Burgenland példája is igazolja. Azt már most tudom, hogy a mostani PHARE-CBCtámogatásoknál a románmagyar vegyes vállalatok által benyújtott pályázatokat kiemelten kezelik. Tehát érdemes építeni a kapcsolatokat Románia irányába. Régóta tervezzük a megyei kereskedelmi és iparkamara vezetőjével, hogy leülünk, és megbeszéljük a hosszú távú stratégiát. Most ismét közös rendezvényekre, elsősorban befektetői tanácskozásokra van szükség. B. A. • Munkaügyi központ Egyedül nem megy A Csongrád Megyei Munkaügyi Tanács és a gazdasági kamarák közötti együttműködés lényege, hogy a szakképzési alap felhasználásáról közösen döntenek a felek. A szakképzési alapra kiírható támogatási rendszer feltételeiről a szakképzési törvény (1996/ LXXVII.) rendelkezik, közösen egy 1996-os (9. számú) munkaügyi minisztériumi rendelettel. Eszerint 1997401 a Szakképzési Alap pénzeire a munkaügyi tanácsok írják ki a pályázatokat, de csak a kamarák szakvéleményére alapozva hirdethetnek eredményt. Ebben az évben Csongrád megyében 102 millió forint sorsáról döntöttek közösen a munkaügyi tanács és a kamarák képviselői. Hogy a munkaerőpiacot ismerő szakemberek idén már valóban adtak a gazdasági önkormányzatok véleményére, az abból is kitűnik, hogy megfordultak bizonyos arányok. Míg ugyanis a korábbi években a rendelkezésre álló pénzösszegek 57 százalékát „vitték el" az iskolák, szakképző intézetek és a különböző intézmények, s csak 43 százalékát a gazdálkodó szervezetek, addig 1997-ben fordított sorrend alakult ki. Idén a 75 nyertes pályázóból 58 volt a gazdálkodó egység, s csak 42 százalék az iskola. Az együttműködésben a kamarák azt is vállalták, hogy a megye gazdaságával kapcsolatos elemzéseket, prognózisokat a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ rendelkezésére bocsátják. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megígérte, hogy számítógépes adatbázist készít a tanulószerződésre kötelezett gyakorlati képzést vállaló cégekről, s ezt a munkaügyi központnak átadja. A központ cserében rendszeresen tájékoztatja a kamarákat a nyilvántartásba vett képzőés átképző cégekről. A Csongrád Megyei Kézműves Kamarával megszületett együttműködésben pedig a munkaügyi központ a mestervizsgára előkészítő tanfolyamok anyagi terheiből vállal át 30-50 százalék körüli összegeket. A kamarák a jövőben ellenőrizhetik és minősíthetik a gyakorlóhelyeket, tapasztalataikat pedig megoszthatják a Csongrád Megyei Munkaügyi Tanácscsal. A munkaügyi központ rendszeresen tájékoztatja a kamarákat, milyen munkaerőre mutatkozik igény a gazdaságban. A cél az, hogy létrejöjjön az egyensúly a munkaerőpiacon: csak olyan szakembereket képezzenek az oktatási intézmények és szervezetek, akikre valóban szükség van. Az együttműködési megállapodások azt is rögzítették, hogy a munkaügyi központ és a kamarák figyelmeztetik egymást, ha azt észlelik, hogy bizonyos munkáltatók külföldieket, avagy magyarokat „feketén" foglalkoztatnak. F. K. • A Tisza Bútor aradi partnere Üzlet a kamarában Arad forgalmas belvárosában, a patinás színházépület közelében az Artexin és a csongrádi Tisza Bútor Rt. üzletet nyitott az idén. A csongrádi Tisza Bútor Rt. aradi üzletnyitása összhangban van azzal a törekvéssel, mely Magyarország és Románia gazdasági életét az európai elvárásokhoz közelíti. A kapcsolatfelvételnél a Csongrád megyei és az aradi kereskedelmi és iparkamarák aktívan közreműködtek. A jó egy éve szervezett aradi üzletember-találkozón vetődött fel az ötlet: az európai színvonalú csongrádi bútor kelendő cikk lehetne Aradon is, sőt Romániában. Galli Péter vezérigazgató, aki évekig Csongrádon a Magyar Közgazdasági Társaság helyi csoportjának vezetője volt, az MTESZ-nek is tagja, a Faipari Tudományos Egyesületnél (FATE-nél) ugyancsak. Innen indult a kamarai munkálkodása. Először az MGK faipari tagozatának szakértője volt, majd 1989ben a Bútorvállalkozók Országos Szövetségének alakuló közgyűlésén elnöknek választották meg. A klasszikus kamarai munka és a szakmai szövetségben zajló érdekvédelmi feladat - Galli Péter jól példázza ezt - összeegyeztethető. Mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségében, s a könnyűipari osztály élén szakmai tapasztalatait hasznosttja. A hagyományos gazdasági kamaráknak át kell venniük az állami irányítás szerepének egy jelentős részét ebben bizonyos Galli Péter. - A minisztériumoknak az általános gazdaságpolitikai környezet alakításával, ha úgy tetszik, a gazdálkodási szabályok kialakításával lenne célszerű foglalkozniuk. A gazdálkodó szervezetek kapcsolatrendszerének szervezését, a gazdaság közvetlen működtetését, irányítását pedig vegyék kézbe a gazdasági kamarák. Elindult a magyar gazdaság is ezen az úton, bár nagyon vontatottan megy a hatáskörök delegálása a kamarákhoz. Amikor ez a lassú folyamat fel fog gyorsulni; és mindenki felismeri annak az előnyeit, akkor ezt mielőbb érvényesíteni kell a gyakorlatban. Mert a kamaráknak minél nagyobb szerepet és teret kell kapniuk a piaci kapcsolatok építésében belföldön és külföldön, a gazdasági diplomáciai feladatok ellátásában, a piaci szabályok szervezésében és kialakításában, az üzleti etika megfogalmazásában. És mindezek érvényesítésében részt kell, hogy vállaljanak. A Tisza Bútor Rt. nem csak az aradi kapcsolatban érezte a kamarai segítséget, hanem akkor is, amikor sikeres pályázattal a kereskedelmi és innovációs alapból pénzt kapott, sőt az ISO 9001-hez is, a moszkvai kiállításhoz, de a szakképzési alapból kapott támogatásban is érezték a kamara közreműködését. Bálint Gyula György