Délmagyarország, 1997. október (87. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-29 / 252. szám

SZERDA, 1997. OKT. 29. KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA V. Három év A

kamarai törvény megszületésével a honi rendszerváltoztatás három éve vett olyan fordulatot, hogy a politikai intézményrendszer kiépítése mellett a gazdaság szereplői is szabad jelzést kaptak ahhoz, hogy a fejlett országokhoz hasonlóan, önigazgató köztestületekbe szerveződve modern piacgazdaságot teremtsenek Magyarországon. Ma már persze senla előtt nem kétséges, hogy a zöld fény önmagában nem elégséges a szabad közlekedéshez akkor, ha a hatalom berkeiben kutyakomédiát csinálhatnak a játékszabályokból: nemcsak az ígéreteket, de még a törvényeket sem tartották be - hatalomféltésből, pozíciók iránti ragaszkodásból, államigazgatási kényelemből A közjogi és köztestületi feladatok elsinkófálása, valamint a tagdíjak adóból történő leírhatóságának - az eredeti megállapodástól eltérően - elvetése után, indulásképpen, jóformán a kötelező tagság ténye maradt a vállalkozóknak.. Kellő öniróniával ma már azt is mondhatnánk, innét volt szép elindulni Ugyanis, a kamarai ügy megszállott robotosai, köztük a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tisztségviselői is, dr. Szeri István elnök vezetésével, az évek folyamán olyan harcmodorra tettek szert, melynek eredményeként mint egy jó pasziánsz-játék vége felé, csak elkezdtek rendeződni a lapok kamarai sorokba, egyre másra jönnek, érkeznek a várva várt jogosítványok. Most éppen az egyéni vállalkozói igazolványok kiadásán van a sor... Közben a megyei kamara ügyintéző szervezete is olyan felkészültségre s szolgáltatási kínálatra tett szert, mely országosan is figyelemre méltó. Most, az első kamarai ciklus zárásaként eljutottunk oda, hogy használható a köztestület: mert most már érdemben beleszólhat valamennyi gazdasági jellegű jogszabály tervezésébe, mert több tízmilliós saját, s több százmilliós állami pénzügyi alapok elosztásánál bábáskodik, mert a gazdaság igényeihez illesztette a megyei szakképzést, mert üzleti információkat közvetít, mert rangos szakmai programokat biztosít a vállalkozóknak, mert.. (Ki tudja, meddig folytatható már a sor!) Az első hároméves kamarai ciklus zárásakor, s a következő ötéves periódus kezdetén már biztos: a gazdasági önigazgatás megteremtésében olyan szintre jutott a kereskedelmi és iparkamara, ahonnét már nincs mód a visszarendeződésre. Örfi Ferenc (A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara október 31-én, pénteken tartja tisztújító küldöttgyűlését Szegeden, a városháza dísztermében.) • Tudomány és gazdaság Közjogi feladatok • Munkatársunktól Dr. Horváth Lajos, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tiktára bízik abban, hogy a parlament még ez évben elfogadja a kormány javaslatát és így a kamarai és az egyéni vállalkozói törvény módosításával a kamarák számára lehetővé válik, hogy hatékonyabban lássák el közfeladataikat, és megteremti az arányos teherviselést a tagdíjbefizetésben. A legnagyobb változás az egyéni vállalkozói igazolványok kiadásában lesz, hiszen 1998. július l-jével ezt a közfeladatot is a kamara fogja ellátni. Ezzel megvalósul az úgynevezett egyablakos rendszer, vagyis a vállalkozók mindent egy helyen, az illetékes kamaránál intézhetnek el, illetve az egységes nyilvántartás megteremtésével és a törvényben előírt feltételek meglétének előzetes vizsgálatával hatékonyabb fellépést biztosít a feketegazdaság szereplőivel szemben. Harcias kamarát! A Heavytex Újszegedi Szövá Rt. vezérigazgatója, Széli János nemcsak hivatalosan tart kapcsolatot a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, hanem baráti szálak is fűzik a szervezet vezetőihez. Az idén 109 éves cég több mint tíz esztendeje tagja a kamarának. - Örök vita folyik a gazdaságban a kamarák szerepéről - mondja Széli János. - Szerintem igenis növekvő jogosítványokat kell adni nekik. Az kevés, hogy fizetjük a tagdíjat és kapjuk a kamarai újságot. Meg kell figyelni, a világon mindenhol nagy szerepet kapnak a kamarák, ahol erős a gazdaság. • A Heavytex tagdíjat fizet, de mit kap érte cserébe? - Nem is keveset utalunk át évente a kamarának. Milliós nagyságrendű egy ekkora cég tagdíja. A legfontosabb, hogy információkat kapjunk cserébe. Úgy látom, ez lassan már működik is. De azt tudomásul kell vennünk, hogy a kamara nem mehet mind a húszezer tag helyébe. Nekünk kell kopogtatni a szervezet ajtaján, ha szükségünk van valamire. • Konkrét hasznot is hozott már ez az együttműködés? - Igen. Egy üzletember találkozó kapcsán tízmilliós szerződés jött létre. De nem mindig ez a legfontosabb. Sokat jelent, ha a kamara felhívja a figyelmünket az új rendeletekre, törvényekre. Ma a cégek és a minisztériumok között óriási az űr. A kamara ezen a téren is közvetít. • Milyen érdekvédelmet tartana jónak a jövőben? - Harciasabb kamarákat szeretnék látni. Az öt éve működő rendszer még gyerekcipőben jár. Látszott ez a helyi adók ügyében is, ahol a kamarának keményebben ki kellett volna állnia a tagság mellett. De a tisztességtelen piaci verseny területén is lehetne még mit tenni a tagok érdekének védelmében. Mégis úgy érzem, jó úton halad a megyei kamara, ezért is vagyok a könnyűipari osztály elnökségi tagja. R. G. Megyeismertet© készül CSMKIK és a JATE között évek óta bávül az együttműködés köre. Az oktatási és szakértői tevékenységek mellett a kamara támogatja a közgazdászképzést, az egyetem pedig oroszlánrészt vállalt a kamara gondozásában készülő megyei kiadvány szerkesztésében. Emellett közösen vesznek részt az Európai Rektori Konferencia egyik programjában is. - A kamara és az egyetem kapcsolatai évtizedes múltra tekintenek vissza - mondja Mészáros Rezső, a József Attila Tudományegyetem rektora. - Együttműködési megállapodás van közöttünk, melynek alapján a JATE részt vesz a kamarai oktatásban, felkérésre anyagokat készítünk a CSMKIK-nak, cserébe a kamara információkkal látja el az egyetemet, és támogatja a közgazdászképzést. A CSMKIK az Ökonómia Alapítványon keresztül idén egymillió forinttal járult hozzá a szegedi közgazdászképzés fejlesztéséhez. A tervek szerint a két év múlva létrejövő szegedi universitasba a tudományegyetem már négy karral lép be, vagyis a jelenlegi három kar mellé csatlakozik a negyedik, a közgazdasági is. A négy éve indult nappali alapképzés mára több levelező, posztgraduális és távoktatásos formával bővült, és ha jövőre diplomát kap az első végzős évfolyam, nincs akaMészáros Rezsó: Kapcsolataink folyamatosan bővülnek. (Fotó: Karnok Csaba) dálya az akkreditációnak. A nappali tagozaton évfolyamonként hozzávetőleg 110 hallgató van, a posztgraduális képzésekben jelenleg résztvevők száma körülbelül ötszáz. Idén első helyen 306-an, öszszesen pedig 829-en jelölték meg jelentkezési lapjukon a szegedi közgazdászképzést. Államilag finanszírozott hallgatóként 110-et, az önköltséges képzésre 10 jelentkezőt vettek fel. A CSMKIK és a JATE közötti együttműködés most két új elemmel bővült. Az egyik: a kamara kiadványt készít Csongrád megyéről, amely üzleti információk közlése mellett a megye erőforrásait, gazdasági-társadalmi környezetét is bemutatja. Ezeket a tanulmányokat nagyrészt a tudományegyetem oktatói készítik. A munkában részt vesz a gazdaságföldrajzi és a természetföldrajzi tanszék, a jogi kar közgazdasági és szociológiai tanszékei. A kiadvány készítésére létrehozott szerkesztőbizottság elnökének engem kértek fel. A kamarával való együttműködés másik új eleme is a régióhoz kapcsolódik. Az Európai Rektori Konferencia nemrég úgy határozott, megvizsgálja az egyetemek és a gazdaság viszonyát, összehasonlítva Európa különböző régióit. Ebbe a munkába húsz egyetemet vontak be, köztük - az országból egyedül - a JATE-t. A munka célja, hogy tanulmányokat készítsenek a különböző régiókról, majd egy kötetben jelentessék meg azokat. A szegedi egyetem a kamarát jelölte meg együttműködő partnereként, így a CSMKIK titkárával, Horváth Lajossal vettem részt szeptemberben a program brüsszeli megbeszélésén. A rektori konferencia elhatározása is jelzi, hogy a felsőoktatás, az egyetemek jelentette szellemi központok és a gazdasági szféra együttműködése fontos része az európai regionalitásnak. K. G. Ugyan a kamarai törvény előírja az önkormányzatok számára, hogy a gazdasággal összefüggő döntéseiknél ki kell kérniük az illetékes közjogi kamarák véleményét, számos település laikus képviselőtestületét azonban ez egyáltalán nem zavaija. Nem így Mórahalmon, ahol igénylik a kamara segítségét. Nógrádi Zoltánnal, a város polgármesterével a kereskedelmi és iparkamara osztálygyűlésén futottam össze, ahol ép• Mórahalom megint nyert Kérdezni is szabad pen a Homokháti Agrár-ipari Park nyújtotta lehetőségeket mutatta be a vállalkozóknak. - Óriási jelentősége van a gazdasági önkormányzatok megszületésének, korszakalkotónak tekintem a kamarai törvényt. A centralizmushoz szokott és abból élő államigazgatás igen nehezen ad le bármilyen jogosítványt is a kamarákhoz. Holott e nélkül is éppen elég nagy a kihívás, hiszen a gazdasági önigazgatás hagyományait most kell megteremteni Magyarországon. A mórahalmi önkormányzat nagy nyertese a kamarák működésének. Akár a helyi adórendeleteink megalkotásakor, akár a gazdaságfejlesztési stratégiánk kiterjesztésében, akár más települési programok véleményezésében, szakmai segítséget kértünk és kaptunk a ka^maráktól. Előfordult, éppen az ilyen konzultációk hatására módosítottam korábbi, bevételcentrikus álláspontomon. Legutóbb a Homokháti Agrár-ipari parkkal kapcsolatban kaptunk szakértői támogatást CSMKIK-tól. Ő. F. # Partnerkapcsolat a térségfejlesztésért A fejlődést szolgálva A korábban így-úgy működő rendszerek szétesésével, az új típusú kamarák felállásával szükségessé vált a megyei érdekek lehető legegységesebb képviselete. Ebben talált jó partnerre egymásban a megyei önkormányzat és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A megyei önkormányzat évek óta komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy régiónkban egy folyamatosan működő térségfejlesztési munka valósuljon meg. Mennyiben segítette ezt a kereskedelmi és iparkamarával való együttműködés? Kérdeztük Lehmann Istvánt, a megyei közgyűlés elnökét. - A rendszerváltás után derült ki, hogy a korábbinál hatékonyabb információáramlásra, a gazdasági folyamatok alaposabb szintetizálására lenne szükség. Nyilvánvalóvá vált a kamarák szerepének megnövekedése, ezért nagyon vártuk az erre vonatkozó törvény megjelenését. NapjainkLehmann István: Fontos az önkormányzat és a kamara kapcsolata. (Fotó: Karnok Csaba) ban már elmondható, hogy van felelőse a megye gazdaságának, és ami a közgyűlés számára is megnyugtató: a kereskedelmi és iparkamarával különösen jó kapcsolatot sikerült kialakítanunk. A megyei önkormányzat ugyanis helyzetéből adódóan - annak ellenére, hogy nem tartozik kötelező feladatai közé - szívesen bekapcsolódik a hazai, illetve a nemzetközi gazdasági kapcsolatok építésébe is. G Közismert, hogy a területfejlesztési és területrendezési törvényben foglalt feladatok megoldását is gyakorlatilag közös érdeknek tekintik. - Valóban. Új fejezetként említhető a megyei területfejlesztési tanács létrehozása utáni időszak. Számunkra egyértelmű volt, hogy egy térség fejlődése elképzelhetetlen a gazdaság szereplői nélkül. Ezért is született olyan döntés. hogy a tanács elnökhelyetteséül a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét válaszszuk meg. A pályázatok elbírálásánál ugyanis óriási jelentősége van a szakszerű, valós információknak. G A Duna-Tisza-Maros eurórégió létrehozásában is partnerszerep jutott a kereskedelmi és iparkamarának - Természetesen. A már említett külföldi kapcsolataink konkrét építésében sem léphetünk előbbre a gazdaságban érdekeltek bevonása nélkül. Célunk a koncepcionális gazdasági folyamatok támogatása, amelyben a kamara segítségével közrem ködhetünk a romániai és vajdasági, illetve az itt tevékenykedő gazdasági és kereskedelmi partnerek érdekeinek összehangolásában. G Mi segíthetné még a kamara és a megye eddig felsorolt terveinek sikeresebb megvalósítását? - Fontos lenne a területi információs rendszer, valamint egy, a külkapcsolatokat szintetizálló iroda felállítása. N. Rácz Judit • Rendezvények Naptúr A kamara az év elkövetkezendő hónapjaiban az alábbi rendezvényekkel várja az érdeklődőket. október 30. Tájékoztató a Munka Törvénykönyve 1997. évi változásairól (Csongrád, Szentes) november 5. Vámszakmai nap Tb-szakmai nap november 6. Marketing szakmai nap Tájékoztató a Munka Törvénykönyve 1997. évi változásairól (Makó, Mórahalom) november 11. Külkereskedelmi tagozati konzultáció - külker pénzügyek, exportfinanszírozás, politika és árfolyamkockázat november 12. Idegenforg. szakmai nap november 14. Szakképzési napok november 20. A spanyol kereskedelmi tanácsos tájékoztatója november 21. Szakmai hospitálás, illetve bemutató vendéglátóipari szakmák területén november 25. Minőségbiztosítás a felnőttképzésben - képző, átképző cégek szakmai szemináriuma november 26. A pénztárgépek alkalmazásainak gyakorlati kérdései november 27-28. Országos megjelenéstechnikai konferencia november 28. Szakképzés jogi szabályozásának gyakorlati kérdései (Szeged, Hódmezővásárhely, Szentes) november vége Logisztika '97 - A logisztikai szolgáltató központok szerepének bemutatása december 4. Gyakorlati oktatók és a gyakorlati képzést irányító szakemberek továbbképzése december 5. Adó-fórum '98 december 10. Külkereskedelmi tagozati konzultáció - külker számvitel december 12. A szakképzésben élenjárók elismerése december 19. Számviteli konzultáció Csongrád megye városai közül az alábbi helyeken állnak tagjaik rendelkezésére - egyre bővülő - szolgáltatásaikkal: Szeged, Tisza L. krt. 2-4. II. emelet, hétfőtől péntekig 9-12, 13-15 óra között. Tel.: 62/321-512, 62/321-343, 62/486-987. Mórahalom, Felszabadulás u. 34. Irodavezető: Árva Beáta. Tel.: 62/381-022/121 Makó, Justh Gy. u. 67. Irodavezető: Kelemen Ferenc. Tel.: 62/211-022. Fax: 62/211-433 Csongrád, Csemegi K. u. 6. Irodavezető: Váriné Kádár Margit. Tel.: 63/383-424 Hódmezővásárhely, Szántó Kovács J. u. 54. Irodavezető: Bacsa Pál. Tel.: 62/344-064 Szentes, Kossuth tér 6. Irodavezető: Orosz Imre. tel.: 63/318-361.