Délmagyarország, 1997. szeptember (87. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-25 / 224. szám
Alku M aradjon mindenki ott, ahol van, a játék alapvető szabályai ne nagyon változzanak! Európai Unió, azaz schengeni egyezmény. Mezőgazdaság, azaz kvótarendszer. A művelt világ ezért a változatlanságért nagy pénz hajlandó fizetni! Ha már maradunk, kérjük meg az árat! Aki alkuszik, annak érvelnie kell - határozottan, röviden, érthetően. Ám nyilván az elmúlt negyven év hamis külpolitikai beidegződései, az önfeladó alkalmazkodás miatt él az a mentalitás, mely kívülről vár bátorítást és igazolást a belföldön megfogalmazódó érdekekkel szemben is. Horn Gyula nyilatkozta, hogy az EU-nak nincsenek olyan igényei a csatlakozást illetően, melyek ellentétesek lennének a magyar érdekekkel. De ez nem igaz! Jól érezzük ezt a dél-alföldi homokon, a Viharsarokban. Fonnyadozó mezőgazdaságunk, a földből élő őstermelő, de az egyszerű élelmiszerfogyasztó érdeke is azt kívánja, hogy határozottan, röviden és pontosan elmondjuk, mi az amiből nem engedünk, mi az amit kérünk. A Földművelésügyi Minisztériumban tizenhat munkacsoportban vizsgálják a közös agrárpolitika különböző részleteit. A munka azon része még az ellenzéki szakértők szerint is jól sikerült, mely fóltérképezi: az EU bizonyos részszabályozásai milyen magyar érdekeket sérthetnek. V iszont nem mérték föl elég alaposan, milyen speciális igények lennének, melyek túlmutatnak a jelenlegi EU-szabályozáson, melyeket nekünk még a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt el kéne fogadtatnunk, mert számunkra fontos. Például a Pick szalámi, a szegedi paprika, a makói hagyma vagy a tokaji bor, s más, magyar termékek eredet és minőségvédelméhez ragaszkodnunk kell. A magunk fogalmazta szabályokat el kell fogadtatnunk - az EU-val. Az igazi ellenfél a karakán partnert becsüli, nem a önf eladót. Márpedig az EU: játék, csapatok között. EIB: forintkölcsön • DM/DV információ Az Európai Beruházási Bank (EIB), az EU pénzügyi intézménye magyar forintkölcsön kibocsátási programot jelentett be. Ennek keretében kezdetben 20 milliárd forintig (100 millió ECU) bocsát ki kötvényeket. A program lehetővé teszi, hogy az EIB belépjen a magyar belföldi tőkepiacra, és forintkölcsönnel finanszírozzon projekteket. Költséges mulatság 1996-ban az Európai Uniónak mintegy 82 milliárd ECU (1 ECU ma 214 forint) szerepelt a költségvetés kiadási és bevételi oldalán egyaránt. A kiadási oldalon a legnagyobb tétel a mezőgazdasági politikákra fordított 40 ezer 828 ECU. A mezőgazdaság ezzel együtt az Unión belül a legtöbbet vitatott területek közé tartozik. Az ipari forradalom óta a mezőgazdaság azon termelő tevékenységek közé tartozik, amelyeket az állam fokozottan védett. Ennek érdekében a protekcionizmus széles eszköztárát felvonultatták, kiváltképp a nagy földterületekkel rendelkező Németországban, Franciaországban és Olaszországban. A közös uniós politikák sorában az agrárkérdésnek kiemelt figyelmet szenteltek a diplomaták éá a szakértők is, hiszen a tagállamok közötti elsődleges feszültségforrás, hogy az EU kasszájából mennyit fordítanak a mezőgazdaság támogatására. Mint az előbbi számadat is bizonyítja, jelentős ez az összeg, s a nem agrárországok értelemszerűen ettől a bevételi forrástól elesnek. Az uniós tagállamok közös agrárpolitikája azt a célt tűzte ki, hogy növeljék a mezőgazdaság termelékenységét, az itt dolgozóknak megfelelő életszínvonalat biztosítsanak, stabilizálják a piacot, biztosítsák az ellátást és megfelelő árszínvonalat alakítsanak ki. E célok mentén dolgozták ki az alapelveket 1958-ban, az olaszországi Stresában. Itt fektették le, hogy egységes piacot kell teremteni az EU-n belül, védeni kell a belső piacot a külső hatásokkal szemben, s a közös agrárpolitika finanszírozásához pénzügyi alapot kell teremteni. Ez az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap, az angol megfelelő rövidítésében EAGGF. A mai agrárpolitika középpontja az ártámogatás. Évente meghatározzák az egyes termékekre vonatkozó irányárat, mely egy felső határ, egy optimum, s jóval meghaladja a világpiaci árat. Meghatároznak egy intervenciós árat is: ez egy olyan alsó határ, melynek elérése esetén a terméket felvásárolják. Ez az az összeg, amit a termelőnek meg kell kapnia. Ezen túl az EU agrárszubvenciós rendszere rendkívül összetett. Például túltermelés esetén a közösség exporttámogatással ösztönzi a termelőket, s megtéríti az EU-n belüli ár és az ennél alacsonyabb világpiaci ár különbözetét. Az EU-ban a mezőgazdaság természetesen számtalan problémát vet fel, mely a nyolcvanas években arra kényszerítette a szervezetet, hogy termelési kvótákat dolgozzon ki, s egy fontos döntésként kimondták: a mezőgazdasági kiadások növekedése nem haladhatja meg a GDP növekedésének 74 százalékát. Ugyancsak mérföldkő az a döntés, mely szerint a támogatást meghatározott mennyiségű és minőségű termékekre kell szorítani, a termelő pedig közösen viseli a felelősséget a feleslegek tárolási költségeiért. • Várható, hogy a keleti országok felvétele során az agrárvita újból fellángol. Arató László • EU-agrárpolitika: a változás ellen Ne a gazda „csatlakozzon"! A szegedi paprika: érték. Az EU-ban is? (Fotó: Somogyi Károlyné) Az Európai Unió-tag Magyarország lakosait a változás két nagy táborra, a győztesek és vesztesek csoportjára hasítja. A vesztesek között sok mezőgazdasággal foglalkozó magyar lehet. A földből élők helyzetéről, az agrárium jövőjéről beszélgettünk Glattfelder Bélával, a Fidesz-MPP országgyűlési képviselőjével, a Parlament mezőgazdasági bizottságában működő EU-csatlakozási és külkereskedelmi albizottság elnökével. 9 Hamarosan népszavazáson mondunk véleményt a termőföld tulajdonlásáról. E tény befolyásolja-e az Európai Unióhoz való csatlakozást? - Szemben azzal, amit a kormánypártok sugallnak, uniós tagságunk kérdéseiről nem a mostani, hanem a csatlakozási tárgyalásokat követő, az azok eredményeit megerősítő népszavazáson fogunk véleményt mondani. Látni kell: minden olyan kedvezmény, amelyet a csatlakozási tárgyalásokat megelőzően nyújtunk az EU-nak, s e körbe tartozik a földpiacnak a külföldiek előtti megnyitása is, rontja tárgyalási pozíciónkat. 9 Milyen kedvezményekre számíthatunk, s milyeneket kell kicsikarnunk? - Az EU számos olyan kedvezményt, amelyet megad saját államainak, nem kíván kiterjeszteni az új tagállamokra. Példaként említhető a kompenzációs kifizetés, amelyet a gazdák az EU-ban végrehajtott mezőgazdasági termékek árcsökkentése miatt kapnak. Az Unió úgy érvel, hogy mivel nálunk a mezőgazdasági termékek ára alulról közelíti az ottani átlagárakat, az új tagországok ilyen kompenzációs kifizetésre nem szereznek jogosultságot. Ez azt jelentené, hogy a magyar gazdák feleakkora támogatással lennének kénytelenek működni és versenyezni az EU-n belül, mint a nyugatiak. 9 Milyen derogációs igényeink lehetnek? - Bevezették, hogy a strukturális és a kohéziós alapokból a vidékfejlesztésre fordított pénzt a tagállamok legfeljebb a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 4%-ig vehetik igénybe. Ám Magyarország 6-7 százalék közötti igényt tudna elfogadtatni. Ez évi 200-240 milliárd forinttal kevesebb támogatást jelentene, mint amennyire egyébként jogosultak lennénk. 9 Az is fölmerült az Agenda 2000 nevezetű anyagban - mely a Bizottság véleménye arról, hogy az Uniónak milyen politikát kellene az ezredforduló után folytatnia, s milyen módon kellene bővülnie -, hogy az új tagállamok bizonyos, elsősorban a kvóta-szabályozás alá eső mezőgazdasági termékei esetében fenntartanák a vámok alkalmazását. - Ha a jelenleginél alacsonyabb vámot feltételezünk, még akkor is, az említett derogációs igények együttesen több mint 400 milliárd forinttal rövidítenék meg évenként az Unió-tag Magyarország mezőgazdaságát. 9 Tehát még nem látni, milyen eredménnyel zárulnak a tárgyalások. Az Uniós csatlakozás a magyar mezőgazdaság számára hasznos lesz-e? - Igen, bár e haszon mérAz EU közép- és kelet-európai társult államainak egy főre jutó gazdasági teljesítménye Szlovénia Csehország Szlovákia Magyarország Lengyelország Bulgária Litvánia Románia Észtország Lettország 59% 57% 41% 31% 24% 24% 24% EU-átlag = 100% 1995-ös állapot 22% 18% * vásárlóerőparitáson átszámítva Forrás: Eurostat/Globus téke nehezen megítélhető, ágazatonként is eltérő lehet. Hozzájutunk, bár még nem tudni, milyen mértékben, az EU közös kasszájából nyújtott támogatásoknak. Összességében ez lényegesen nagyobb, mint amit a magyar állam szűkös költségvetéséből nyújtani képes a mezőgazdaságnak. így a támogatások terén meglévő versenyhátrányunk csökkenhet az uniós gazdákkal szemben. Ezen túl, ha a vámoknak egy számunkra elfogadható mértékű lebontása történik meg, akkor ki tudnánk használni az Unióval szemben számos területen meglévő versenyelőnyünket, s az Európai Unió tagállamaiba irányuló mezőgazdasági exportunkat tudnánk növelni, ami jelentős mértékben emelhetné a mezőgazdasági termékek iránti keresletet, s az árakat is kedvező irányba mozdítaná el. 9 E változásokra hogyan készüljön egy őstermelő? - Sokakkal szemben úgy vélem: nem a gazdálkodóknak kell az EU-csatlakozásra fölkészülni, hanem az államigazgatásnak. Oly módon, hogy eleget tudjon tenni azon adminisztrációs kötelezettségeknek, melyeket a tagállamokkal szemben az Unió támaszt, s tudja segíteni a mezőgazdálkodókat, hogy saját területükön ezeket az adminisztrációs kötelezettségeket teljesíteni tudják. A magyar mezőgazdaság versenyképessége, felkészültsége, szakmai színvonala közel áll már az EU-érettséghez. 9 Drasztikus változásra, például termékváltásra kell-e készülniük a gazdáknak? - Lesznek változások. Bár az EU agrárpolitikája kifejezetten a változások ellen hat. Az által, hogy a termékek egy bizonyos körében az előállítható mennyiséget kvóták meghatározásával korlátozza. Ezért az uniós csatlakozást megelőző termelési struktúrán a kvóta-szabályozás miatt is nehéz lesz változtatni. Ú. I. Phare-siker • Brüsszel (MTI) A közép-európai rendszerváltást segíteni hivatott EU-pénzalap, a Phare-program sikeresen felelt meg a váltás adta politikai és gazdasági lehetőségeknek. Ez a következtetése annak az európai bizottsági értékelésnek, amely az 1989 óta létező program eddigi eredményeit méri fel. A program céljainak tavasszal elhatározott megváltoztatása visszavonhatatlanul a célországok EU-csatlakozásának pénzügyi eszközévé tette a Phare-t - tette hozzá az MTI birtokába jutott értékelés. Az eredetileg a magyar és a lengyel rendszerváltás segítésére indított program tavaly év végére összesen 6,6 milliárd ECU (7,7 milliárd dollár) vissza nem térítendő támogatást jelenteti a tíz kedvezményezett országnak - a hasonló arányú társfinanszírozás követelménye mellett. Magyarországnak összesen 684 millió ECU PHARE-támogatás jutott 1990 és 1996 között, ez 15,2 százaléka az egyes országokra eső összes segítségnek. A legsikeresebb Phare-területek közül a brüsszeli jelentés a privatizációban, a bankszektor átalakításában, a piaci szabályozórendszer megteremtésében, a közigazgatási reformokban játszott szerepet emeli ki. Az értékelés külön méltatja a más felajánlókban nem bővelkedő területeken, például a polgári társadalom és a demokrácia fejlesztésében játszott Phareszerepet. A program a középeurópai térség• szellemi felzárkóztatásának legnagyobb anyagi támogatójává vált állítja a dokumentum. A méltatandó vállalkozások között említi a jelentés azt a 10 millió ECU-val támogatott magyar programot, amely két sikertelen kísérlet után 1994-ben hat, a privatizációt ösztönző befektetési társaság létrejöttét tette lehetővé. A kettős finanszírozású Phare ez esetben úgy működött, hogy először a helyi források összegyűjtését bátorította, és ezután került sor az EU-pénz folyósítására. Ugyancsak magyar példát hoz az értékelés az államigazgatás korszerűsítésében játszott Phare-szerepre. Az EU-program 1992-ben indult, az állami szektor korszerűsítését kitűző kormányprogrammal egy időben. Az 5 millió ECU-val támogatott program 1995 végére fejeződött be, pozitív tapasztalatokkal, és ez lett az első befejezett államigazgatási Pharetervezet. A Phare ott volt hatékonyabb és tartósabb hatású, ahol részévé vált a kormánystratégiának, és a reformok melletti politikai elkötelezettséggel találkozott - állapította meg az európai bizottsági jelentés. Gyengeségeit, a decentralizáltságot és a keresletközpontúságot kiküszöbölhetik a tavasszal kidolgozott új bizottsági javaslatok, a csatlakozás előkészítésének igénye és az EU szerepvállalásának növelése. Mérleg • Munkatársunktól A tíz, belátható időn belül csatlakozó ország az EU jelenlegi GDP-je 3%-át, mezőgazdasági területe 55%-át, lakossága 33%-t jelenti. Ám mindössze az EU energiafogyasztásának 15%-át, autóparkjának 10 %-át adja. A csatlakozó országok területének 20%-a természetileg értékes terület.
