Délmagyarország, 1997. szeptember (87. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-25 / 224. szám

II. EURÓPA-KAPU CSÜTÖRTÖK, 1997. SZEPT. 25. Az Európa Mozgalom és a magyarok Dr. Pók Attila: „Az Európa Mozgalom Magyar Tanácsa közvetlen összeköttetésben áll az Európai Unió döntéshozóival." (Fotó: Tésik Attila) » Az Agendáról tárgyalnak Brüsszelben Kétmilliárd dollár - elvben Enyhül a marhahús­embargó? • Brüsszel (MTI) Az Európai Unió állat­egészségügyi szakértői sze­rint enyhíthető a brit marha­export több mint másfél éves tilalma, engedélyezni lehetne az igazoltan fertő­zetlen állatok kivitelét. Az EU állandó szakértői bizott­sága ott adna kiviteli enge­délyt, ahol számítógépesített adatbázis igazolja, hogy az állományt soha nem veszé­lyeztette a szivacsos agyve­lősorvadás (BSE). Ez a fel­tétel egyelőre Észak-íror­szágban teljesíthető. Az állategészségügyi szakértők bátorították azt a javaslatot is, hogy engedé­lyezzék a tavaly augusztus után született marhák kivi­telét. Addigra ugyanis a táp­láncból bizonyítottan kivon­ták a kórt esetleg továbbító anyagokat. Ez esetben azon­ban a bizottság nem tett ja­vaslatot az enyhítésre. Az embargó részleges feloldása hónapokig eltart­hat, hiszen azt az Európai Bizottság után még az EU­tagországoknak is el kell fo­gadniuk. Márpedig több tagország - Németország, Belgium, Hollandia - mereven ellen­zi a tilalom bármiféle enyhí­tését addig, amíg nem vehe­tik teljesen biztosra, hogy nem kerül ki Nagy-Britanni­ából a betegség, amelyet ­jóllehet egyértelmű bizonyí­ték nélkül - egy halálos em­beri kórral, a Creutzfeldt­Jakob betegséggel rokont ta­nuk. A bővítés költségei • London (MTI) A bővítés új akadályának tartja a Financial Times azt a vitát, amely a finanszíro­zás és a reform körül bonta­kozott ki Brüsszelben az EU-külügyminiszterek kö­zött. A bővítés londoni támo­gatása töretlennek látszik, habár a britek hagyományo­san az olcsóbb EU hívei. Jö­vőre az első félévben, vagyis éppen a felvételi tárgyalások megígért kezdésének kritikus időszakában Nagy-Britan­nia lesz az Európai Unió so­ros elnöke. A Financial Times gazda­sági-politikai napilap értesü­lései szerint az Európai Unió déli szárnyának országai ki­vétel nélkül panasszal éltek az értekezleten mindazon várható áldozatok miatt, amelyeket „a szegény, de in­tenzív mezőgazdasági ter­melést folytató" kelet-euró­pai országok felzárkóztatá­sáért kell majd meghozni. A majdani bővítés költségeiről vívott szócsatában elsősor­ban Németország és Spa­nyolország között húzódott a frontvonal, de „a konflik­tus elhúzódó belső viszály­kodás árnyékát vetíti előre a 15 tagú Unió egészén be­lül". „Hosszú és keserves csa­ta frontvonalainak kijelölé­seként" értékelte a brüsszeli külügyminiszteri értekezle­ten történteket a The Times is. Az első számú londoni politikai napilap szerint ez a csata, amelynek tétje az, hogy honnan vegyék el a bő­vítéshez szükséges összege­ket, jó eséllyel elhúzódhat 1999-ig is. Az Európa Mozgalom amolyan értelmiségi hát­térszervezetként műkö­dik, s magyar taná­csa csupán 1989-90-ben alakult meg. • Mi az az Európa Moz­galom? - kérdeztem dr. Pók Attilától az Európa Mozgalom Magyar Taná­csának titkárától, a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia Történettudományi Intézetének igazgató-he­lyettesétől. - Az Európa Mozgalom 1948-ban, Hágában, egy nagy nemzetközi értelmiségi konferencián alakult. Az egyik fő kezdeményezője Winston Churchill angol mi­niszterelnök volt. Ez volt az Lépéselőnnyel indul a magyar statisztika Euró­pa felé. Nemcsak azért, mert már a szakma és nemzetközi szervezetei születésekor ott találjuk a magyar statisztikuso­kat. Hanem azért is, mert - ilyen előzményekre építve - a politikamentes statisztika az elázó rend­szer idején is mély szak­mai kapcsolatot ápolha­tott a Nyugattal. Hol tart ma a magyar statisztika? Erról is kérdeztük Klon­kai Lászlót, a Központi Statisztikai Hivatal Csong­rád Megyei Igazgatósá­gának igazgatóját. A szakma nyitottságát és színvonalát jelzi, hogy a kele­ti táborban először Magya­rországon lehetett bruttó nemzeti összterméket, GDP-t számítani. Hazánkban elő­ször 1969-ben publikáltak GDP-t. Mégis hosszú út veze­tett a jelenig, mikor a GDP­ről negyedévenként, s me­gyénként is információt szol­gáltat a KSH. A statisztikának óriási je­lentőséget tulajdonítanak a fejlett országokban. Erre irá­nyította a figyelmet az or­szág-kérdőív is, melyben a statisztika állapotának fölmé­résére külön fejezetet szentel­tek. A kompatibilitás fontos követelmény: egy-egy elne­vezésnek vagy számnak min­első esemény a II. világhábo­rú utáni Európában, hogy né­metek és franciák egy asztal mellé ültek. A kongresszus több száz résztvevője fogal­mazta meg azokat a javasla­tokat, melyek elősegítették, hogy kidolgozhassák később az európai integrációs szer­vezetek alapelveit. Ezen szü­letett meg az Európa Tanács ötlete, s az is, hogy európai bürokratákat képző intézmé­nyeket kellene létrehozni. O Mennyiben különbözik a Páneurópai Uniótól? - A Páneurópai Unió gyö­kerei mélyebbre, a két világ­háború közötti időszakra nyúlnak. A célkitűzései, hosszú távú elképzelései egyáltalán nem térnek el az Európa Mozgalométól. A denhol ugyanazt kell jelente­nie. A magyar statisztikai hi­vatal az Európában honos követelmények 75 százaléká­nak már ma is megfelel. A KSH-adatok megbízhatósá­gának megkérdőjelezése föl sem merült az EU részéről. Ám sajátos érdekeihez kö­tődő elvárásait az Európai Unió prioritásként fogalmaz­ta meg. Ezek közül az első: a konjunktúra-mutatók, a gaz­daság állapotát tükröző adat­sorok bevezetése. A piacgaz­daságban ugyanis természe­tes, hogy a konjunktúrát kü­lönböző statisztikai adatok segítségével mint hőmérővel mérik. Ez segíti a gazdasági szereplők gyors reakcióit. Fontosnak tekintik a termék­csoportokra lebontott külke­reskedelmi statisztikát, mely a különböző előírásokat (pél­dául vám, kvóták) figyelve pontosan nyomon követi: ki­vel és hogyan kereskedünk. Bár a magyar mezőgazdaság nem csúcsra járatott, az EU szakemberei jól tudják: 20 millió ember élelmezését tud­juk biztosítani. A hazai lakos­ság ellátása utáni „felesleg" oly nagyságrend, melynek mozgása érdekli az EU­tagállamait, így folyamatosan mérni és követni kívánják a magyar mezőgazdasági ter­melés alakulását, ezért vették a prioritások közé a mezőgaz­dasági statisztikát. Az EU fé­lelmét tükrözi a negyedik különbség a szervezeti for­mában rejlik. A Páneurópai Unió inkább egy szervezett tagsággal rendelkező európai párthoz hasonlít, míg a moz­galom szervezetek munkájá­nak koordinálásához ad lehe­tőséget. Nemzeti tanácsok és nemzetközi szervezetek a tagjai. O Hány tagot számlál az Európa Mozgalom? - Ötvenet-ötvenötöt. A Mozgalom központja Brüsz­szelben található, finanszíro­zása a tagszervezetek tagdí­jából, s az Európai Közösség bizottságának támogatásával történik. • Mikor kapcsolódott be Magyarország az Európa Mozgalom munkájába? Miért jó ez nekünk? „adatszolgáltatási követel­mény", a nemzetközi vándor­forgalom figyelemmel kíséré­se. Az EU alapérdeke, hogy ne induljon Nyugat felé száz­ezres nagyságú, olcsó munka­erő. Finomításra vár az adat­gyűjtés színvonala is, mert nem minden területen éri el a kívánatos szintet. Például a kiskereskedelemben hirtelen alakult milliónyi céget lehe­tetlen kérdőívekkel ostromol­ni, reprezentatív eljárásokat kellett bevezetni. A társada­lom-statisztikában már ko­rábban is sikerrel alkalmazták a reprezentatív eljárásokat, így lépéselőnyünk a szomszé­dos országokhoz képest itt is adott. A nagykereskedelem, a külkereskedelem és a környe­zet-statisztika terén szintén akad tennivaló. A követelmé­nyek között arra is kitérnek, hogy mely adatot és milyen gyakran, mely időpontig szükséges publikálni. Az óhajtott adatok begyűj­téséhez és értelmezéséhez szükséges módszert a hazai szakemberek ismerik. Ellen­ben új alapegységre kell he­lyezni a hazai statisztikai adatszolgáltatást. Az EU­statisztikában nem mindig egy-egy cég, hanem eseten­ként annak eltérő tevékenysé­gi körei és különböző régiók szerinti egysége az alapelem. Az ilyen jellegű adatszolgál­tatásra - valószínűleg 1998­- A kelet-európai változá­sok időszakában, azaz 1989­90-ben alakult meg az első szervezet Magyarországon. Helmuth Kohl német kancel­lár javasolta Antall József­nek, hogy az akkori Magyar Demokrata Fórumban cso­portosuló ellenzék próbáljon nemzetközi fórumot találni saját nézeteinek érvényesíté­sére. Erre ajánlotta az Európa Mozgalmat, melynek ezután alakult meg a magyar taná­csa. A hasznunk az, hogy közvetett módon tudunk in­formációkat eljuttatni az Eu­rópai Közösség bizottságai­nak döntéshozóihoz, megke­rülve a bürokratikusán bo­nyolult mechanizmust. Korom András tói - jogszabály kötelezi a ha­zai vállalkozókat. Az adat­szolgáltatás rendjének válto­zása után készíthető régió­kép a gazdaság belső mozgá­sát is segíti. De számunkra az is előny, hogy a magyar ada­tok összevethetők lesznek a nyugatiakkal, így könnyítve a gazdasági előrejelzést. Oda-vissza él a jól műkö­dő statisztikai rendszer. A cé­gek adatokat szolgáltatnak, s ezekből a statisztikai hivata­lok olyan információt állíta­nak elő, melyre a vállalko­zóknak szükségük van, amit használnak. Ez persze itthon még nem teljesen így műkö­dik. A hazai közélet zavaros viszonyait jellemzi, hogy a cégek egy része tiltakozik azért, mert bekerül a KSH re­giszterébe. Holott a csatlako­zás elemi föllétele egy olyan regiszter létrehozása, mely­ben minden működő gazda­sági szervezet megtalálható. Mert Nyugaton az üzletem­berek használják a különböző országok információs rend­szerét, ugyanis a piacgazda­ságban adatok, s nem „meg­érzés"' alapján döntenek a vállalkozásról. Az informá­ció: hatalom. A KSH dolga: az adatszolgáltatás, a valóság folyamatainak európai szín­vonalú leképezése és értelme­zése. Az ezek alapján hozott döntés a gazdasági szereplő, a politikus felelőssége. A napokban Strasbo­urgba utazott az Eurápa Tanács Magyar Parla­menti Delegációja. Tiszte szerint velük kellett vol­na tartania Szalay Gá­bor országgyűlési képvi­selőnek. A politikus azonban amellett, hogy a delegáció tagja, alel­nöke az Európai Integrá­ciós Bizottságnak is. Ez utóbbi szervezet az Euró­pa Parlament bizottsá­gával ülésezik - a stras­bourgi tanácskozás­sal egyidöben - Brüsszel­ben, s a politikus e talál­kozón folytat megbeszé­léseket a csatlakozási tárgyalások előkészíté­séről. • Milyen kérdésekről tárgyal az Európa Parla­ment képviselőivel az Eu­rópai Integrációs Bizott­ság? - Az Európa Parlamenttel a hét közepén meginduló ve­gyesbizottsági tárgyalássoro­zatnak egyetlen egy, ám an­nál lényegesebb témája lesz: az Agenda 2000 - tudtuk meg Szalay Gábortól. - A megbeszéléseken a magyar országtanulmány lesz közép­pontban. Az Európai Integrá­ciós Bizottság egy nagyon kényes, ám fontos politikai föladata az, hogy próbálja meggyőzni az Európa Parla­ment kétkedő képviselőit ar­ról, hogy fogadják el az Eu­rópai Unió Brüsszeli Bizott­ságának elhíresült Agenda 2000 tanulmányát, s az eb­ben lefektetett főbb megáll­apításokat, s irányelveket. Bár az Agenda 2000 ország­tanulmányának megállapítá­sai ránk nézve pozitívak sőt, hízelgők, ám árnyalja az örö­münket, hogy az Európa Par­lament képviselői nemzeti­és párthovatartozásra tekintet nélkül erős kétségüket fejez­ték ki az Agenda 2000 a bővítéssel kapcsolatos alap­vetései ügyében. Nem tartot­ták jó döntésnek, hogy az EU differenciál a tíz, tagfölvétel­re legesélyesebb ország kö­• Munkatársunktól Bács-Kiskun megyé­ben az Földművelésügyi Minisztérium hivatala 1996-ban 2 milliárd 100 millió forintot osztott el. De a területfejlesztési-, illetve a munkaügyi ta­nács, sót a kamarák is „pénzt teritettek". Ha e forrásokat összeadjuk, körülbelül 6 milliárd fo­rintos alap jön ki. Ám ezt az összeget a „teri­tök" egymásra tekintet nélkül osztották szét. Mire való a megye? - kér­deztük dr. Balogh László tói, a Bács-Kiskun megyei köz­gyűlés elnökétől Ópuszta­szeren. Például a területfej­lesztésre fordítható pénzmag elvetésének koordinálására - hangzott az első érv. Jelen­leg ugyanis az országos terü­letfejlesztési központ, a kincstár és a területfejleszté­si tanács között folyik a lab­dadobálás, az erőfölmérés, aminek oka: a hatáskörrab­lás. Holott a településfej­lesztési törvény a megyei szintnek adja a jogi kompe­tenciát. Az európai partnerháló­zatot a testvérmegyék test­zött, s első körben mindössze öt, plusz egy állammal kez­dődnek meg az egyeztető tárgyalások. Abbéli kételye­iknek is hangot adtak, hogy vajon meglesz-e az a 75 mil­liárd dollár, melyet a Brüsszeli Bizottság 2000 és 2006 között a csatlakozás előtt álló országoknak folyó­sítani kíván. Mindemellett abban sem biztosak, hogy az EU szervezeti, intézményi megújítása előtt egyáltalán sor kerülhet-e a csatlakozás­ra. • Az Agenda 2000 pozi­tív megállapításai mellett hiányosságokra is rámu­tat. - Az országtanulmányak egyetlen olyan kategóriája sincs, melyben Magyaror­szág - hol egyedül, hol más csatlakozni kívánó államok­kal együtt - ne az első helyen szerepelne. Ez azonban való­ban nem jelenti azt, hogy a bírálók ne fogalmaztak volna meg észrevételeket, kritiká­kat. A magyar jogszolgálta­tás rendkívüli lassúsága, a fe­ketegazdaság elburjánzása, a kisebbségek rossz helyzete nem kerülte el a tanulmány készítőinek figyelmét. Eze­ken a területeken - EU-s csatlakozástól függetlenül is - mielőbbi változtatások szükségesek. • Szakértők az EU csat­lakozástól kétmilliárd dollárnyi hasznot remél­nek. Milyen forrásokból kerülne hozzánk ez az összeg? - Az Agenda 2000-ben foglalt irányelvek szerint Magyarország mintegy 2,5-3 milliárd dollár támogatást kap a legkülönfélébb he­lyekről: strukturális és kohé­ziós alapokból, s többek kö­zött a mezőgazdasági támo­gatás révén is. Ezzel szem­ben - EU tagként - a befize­tési kötelezettségeink 500 millió dollárt tesznek ki. En­nek a két összegnek a külön­bözete az, amivel számolha­tunk, ha saját erővel is részt vállalunk a fejlesztésekből. Kéri Barnabás vérmegyéinek testvérmegyéi alkotta kapocsrendszer alkot­ja. E hálózatnak Bács-Kis­kun megye is tagja. Az ottani „megyegyűlés" elnöke hang­súlyozta: az Európai Unió­hoz való csatlakozáskor min­den egyes állam megtartja történelmileg kialakult kö­zépszintű önkormányzati for­máit. Ez Magyarországon: a megye. Európa különböző dön­téshozó fórumai elfogadták a regionális chartát. Ez pe­dig megerősíti azokat a szer­veződéseket, melyek között a megye is szerepel. Továb­bá: ha egy önkormányzat, még ha „területi is", képes arra, hogy nemzeti vagyont hozzon létre, s azt működ­tesse a területén élő polgá­rok hasznára, akkor annak van létjogosultsága a köz­igazgatás palettáján. A két­ezredik évfordulón arra is gondolni kell, hogy a nem­zetségi szálláshelyekre épü­lő megye - a püspökség mellett - az egyetlen olyan intézménye a magyar állam­nak, mely az államalapítás óta létezik. A megye sorsa történelmileg ugyanaz, mint az államé: ha sikeres, akkor népszerű. • GDP-számítás 1969-től A statisztikai információ: hatalom Megye-érvek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom