Délmagyarország, 1997. szeptember (87. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-22 / 221. szám

HÉTFŐ, 1997. SZEPT. 22. SZEGED 5 remteni, mintha csupán egy tanttójuk lenne. Albérlők háza. A sport­csarnok közelében lakók panaszolják, hogy az al­bérlők házában lakók nem fegyelmezik gyermekeiket, akik közül néhányan idős embereket - megjegyzések­kel, csengetéssel - zaklat­nak. Busz. Béketelepről, Ke­resztesiné kéri az illetéke­sek intézkedését annak ér­dekében, hogy reggel 4 óra 50-kor pontosan indítsák a 78-as buszt, mert az az el­múlt héten - többször is ­késve érkezett a telepre. MMHMMMMMHMa * t. , A , , PANNON GSM mii li tlnMl. Közéleti Kávéház • DM-információ A Közéleti Kávéházban a Virág Cukrászdában ma, hétfőn, este 6 órai kezdettel a SceneHouse angol nyelvű, amatőr színjátszó csoport tagjaival találkozhatnak. Ők mesélnek majd megalakulá­sukról, az elmúlt év előadá­sairól és terveikről. Az ér­deklődők a kulisszatitkokba is bepillantást nyerhetnek, valamint részletet láthatnak A. Ayckbourn: Relatively Speaking (Mese habbal) című vígjátékából is. Az est házigazdája dr. Bódis Klára adjunktus, aki volt tanítvá­nyaival beszélget - de nem tanári minőségben. Szeged Körút '97 • DM-információ Hétfőn este négy érdekes, sokakat érintő témával jelent­kezik a Szegedi Városi Tele­vízió közéleti magazinműso­ra. Október elején kerül a Parlament elé a génmanipu­lált élelmiszerek forgalmazá­sát szabályozó törvény. A műsorban neves tudósok is­mertetik a géntechnológia lé­nyegét, a törvénytervezet hát­terét. Csütörtökön fogadta el a közgyűlés az új lakbérren­deletet és a város lakáskon­cepcióját. Az adás vendégei, dr. Tichy-Rács Csaba, a la­kásügyi bizottság elnöke és Tóth Dezső, az ÉKF Kft. ügyvezető igazgatója váija az Önök kérdéseit. Megtudhat­ják ezenkívül, hogy ke­lendőbbek lesznek-e a végzős diákok a munkaerő­piacon, ha a kézműves kama­ra által szervezett, flamand mintájú képzésen vesznek részt. Végül a színház ku­lisszái mögé tekinthetünk be abból az alkalomból, hogy kezdődik - vagy folytatódik? - a színházi évad. Az adás kezdési időpontja: 20 óra 5 perc. Siketek sportnapja • DM-információ E hét végén lesz a Siketek és Nagyothallók Nemzetközi Napja, s ennek jegyében már az elmúlt hét végén ünnepelt a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének he­lyi szervezete. Az elmúlt szombaton sportnapot ren­deztek a siketek Bécsi körúti általános iskolájában, ahol a felnőttek mérték össze ügyességüket. A nők kézi­labda-mérkőzést játszottak, a férfiak kispályás focit. A mérkőzéseket ügyességi ve­télkedő követte. A legered­ményesebbek a sorstársaik által összeadott adományok­ból részesültek díjazásban. A jó hangulatú nap este a közös vacsorával zárult. A 402 tagot számláló szegedi siketek és nagyothallók szer­vezete a hét végén, szeptem­ber 26-án, ünnepi üléssel emlékezik meg a Siketek és Nagyothallók Nemzetközi Napjáról. szönyegkereskedés új szolgáltatása iráni perzsaszőnyegek rendelése hatalmas háttérkészletből Nyitva: H-P.: 15-18 óráig Szombat: 9-12 óráig a Hajós u.-Csaba u. sarkán 223/11 Szentmihálytelkiek pa­naszára. A szombati Csö­rögben adtuk hírül, hogy Szentmihálytelken, az Egyenlőség utcában lévő romhalmaz eltakarítása már régóta várat magára. Most az ingatlan egyik tu­lajdonosa, Sz. K. keresett meg minket. Elmondta: sajnálja és megérti az ál­datlan állapot ellen tiltako­zókat. Információik szerint azonban az önkormányzat közút, közterület céljára kí­vánja igénybe venni a tel­ket, ezért azt ők sem el nem adhatják, sem be nem építhetik. A három örökös anyagi helyzete pedig egyelőre nem teszi le­hetővé, hogy a törmeléket és az egyéb odakerült hul­• Öreg-Rókus ezer panasza Dózerekkel a bűntanyákra? • Arcok a százéves Tömörkényből „Keményebb lett a világ" Huszár Lajos zeneszerző: A matematikaórák előtt borsódzott a hátunk a rettegéstől... (Fotó: Gyenes Kálmán) Egy nyomortanya a sok közül. Lakóival nem találkoztunk a fórumon... Kedves Olvasóink! Közérdekű problé­máikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Rafai Gáborral oszthatják meg. Újságiró munkatársunk munkanapo­kon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között várja hívásaikat a 06-20­432-663-as rádiótelefonszámon. Elveszett tárgyakat kereső olvasóink hirdetésben te­hetik közzé mondandójukat, a talált tár­gyakról szóló bejelentéseket továbbra is közöljük telefonos ro­vatunkban. Hirdetésfelvétel 8 és 10 óra között a Sajtóházban. ladékot elszállíttassa. Ezért a telek hasznosításával kapcsolatban ők is nagyon várják az önkormányzat végleges döntését, vála­szát. Szülők és az iskola. A Felsővárosi Általános Isko­la első osztályos tanulóinak szülei közül néhányan azon aggodalmuknak adtak han­got, hogy 7, illetve 9 peda­gógussal nehezebb a kicsik zömének kapcsolatot te­Huszár Lajos zene­szerző, a szegedi kon­zervatórium tanszékve­zető tanára, a kortárs magyar zeneirodalom­ban nagyra becsült ze­nekari és kórusművei után hároméves munká­val megírta első operá­ját, amelyet előrelátha­tólag a szegedi színház mutat majd be. Az aláb­bi interjúban többek kö­zött egykori iskolájára, az idén százéves Tömör­kény István Gimnázium­ra emlékezik. • Idén ősszel 100 éves egykori iskolája. Milyen útravalót adott a gimná­zium? - Erre nehéz egyér­telműen felelni. Mint min­den zenésznövendék számá­ra, nekem is a konzervatóri­um jelentette az igazi szelle­mi otthont, s a gimnázium úgy tűnt, háttérbe szorul. Mégis, hogy osztályunk a közismereti tárgyak szem­pontjából, valamint emberi­leg értékes volt, arra egykori tanáraink jóval későbbi di­csérő és nosztalgikus meg­jegyzéseiből jöttem rá. Ami az útravalót és az iskola szellemiségét illeti, azt mon­danám: a kulturális és embe­ri értékek tiszteletére, a kö­zösségi összetertásra nevel­tek minket. • Vannak-e tanárai, akikre különösen szíve­sen emlékszik vissza? - Többen is. Osztályfőnö­köm például dr. Mihálka György, a karnagy volt, aki apáskodó, szigorú szeretettel próbált osztályunkból (ahogy ő nevezte: a mi kis családunkból) igazi közössé­get formálni. Azt hiszem, si­került is neki, hiszen a volt osztálytársak között bizo­nyos összetartás, szolidaritás máig létezik. Irodalom iránti szeretetem sokat köszönhet dr. Pollák Lászlóné, Ági né­ni magyaróráinak. Soha nem fogom elfelejteni azokat az alkalmakat, amikor száza­dunk magyar költőinek ver­seit olvasta fel halk és szug­gesztív hangon. Radnótit például. Matematikaóráinkra ma már mosolyogva emléke­zünk vissza, pedig akkor minden óra előtt borsódzott a hátunk a rettegéstől. Mi­hálkáné, Gyöngyi néni nem bánt velünk kesztyűs kézzel. Utólag mégis biztos vagyok benne, hogy az ő kérlelhetet­len szigora mögött szeretet rejtőzött. • Milyennek képzelte el akkor jövendő pályáját? - - Hogy elsősorban zene­szerző akarok lenni, azt ak­Attól igazán nem kel­lett rettegnie Kalmár Fe­renc szenátor úrnak, hogy lakossági fóruma ­amit péntek délutánra hirdetett Rókus l-es szá­mú általános iskolájába - az érdeklődés hiánya miatt elmarad. A kezdési időpontnak megadott 5 órára zsúfolásig megtelt az ebédlő, s látván a sok egyenruhás rendőrt, nem volt nehéz kitalálni: itt és most Öreg-Rókus közbiz­tonságáról fognak vitáz­ni. Meg is történt... Hogy mennyire fontos kérdés ma Szeged e városré­szének bűnügyi helyzete, mi sem bizonyította jobban, mint a tisztségviselők felvo­nulása. Botka László or­szággyűlési képviselő épp­úgy ott ült az asztalnál, mint Szalay István polgármester, Szörényi Endre, a megyei rendőr-főkapitányság közbiz­tonsági osztályvezetője, s Kéri József, a tarjáni, de Öreg-Rókus rendjére is fel­ügyelő rendőrörs parancsno­ka. S persze nem hiányzott dr. Szőke Péter, Szeged rendőrkapitánya sem. A meg­hívottak éppúgy pontosan tudták, mint e városrész min­den lakója: a Kossuth Lajos sugárút és a Csongrádi sugár­út közötti területen olyan erős harcálláspontokat épített ki magának a bűn az elmúlt évek során, hogy nem túlzás azt állítani - pattanásig fe­szültek már az indulatok. Az önkényes lakásfoglalók rang­jára emelt lumpenek az or­szág talán minden tájáról in­dulva találták meg az itteni romos házakat, s azóta is ­a törvényekben is ott rejtezik a hiba. Jelesül: amíg az önké­nyes lakásfoglalás csak sza­bálysértésnek számít, addig a rendőrség nem tud igazán ha­tékonyan föllépni. Ezért is kezdeményezi Botka László, hogy a Btk. módosítása során e szabálysértés keményedjék bűncselekménnyé. - No, de mi lesz addig is velünk? - faggatóztak az öreg-rókusiak. S közben ju­tott a kritikákból az ÉKF Kft.-nek éppúgy, mint azok­nak, akik nem tudják fölszá­molni a rókusi temetőben uralkodó áldatlan állapoto­kat. A rendőrség képviselői most sem mondhattak mást, mint korábban: erőik vége­sek, s bár a megye más terü­leteiről csoportosítottak át rendőröket Öreg-Rókusra, csak az egyenruhások beve­tésével nem lehet kifüstölni a bűntanyákat. Ezért is alakult az Öreg-Rókusért Alapít­vány, amely változatlanul váija mindazok jelentkezését, akik tudnak és akarnak is se­gíteni Öreg-Rókuson. Ahol egyébként - tudtuk meg Kal­már képviselő úrtól - hama­rosan árverezik az üres telke­ket. S az új otthonokba köl­töző tisztességes polgárokkal összefogva majdcsak kiszo­rítják egyszer a bűnt is. Hogy addig Öreg-Róku­son ki segít? Nos, erre igazán megnyugtató válasz elmúlt péntekünkön nem születhe­tett. Egy konkrét információt viszont mi most kínálunk: akit már nagyon szorongat­nak a gazfickók, gyorsan hív­ja a 421-098-as számot. S ha tudnak, már száguldanak is a tarjáni őrs rendőrei... Bátyi Zoltán kor is tudtam, bár komolyan gondolkodtam a nyelvésze­ten is. A jövőről, a továbbta­nulásról, a munkavállalásról, az élet keserű valóságáról keveset tudtam. Talán keve­sebbet, mint a mai gyerekek. Egyszerűen akkori problé­máimmal voltam elfoglalva: a kollégium-albérlet bejárás­sal, szüleimmel való kapcso­latommal, majd, az ő korai halálukkal, Vántus István zeneszerzésóráival és a Zene felfedezésének mindent el­söprő nagy élményével, amelyben legnagyobb szere­pe a Vaszy Viktor vezényel­te operaelőadásoknak volt. • Végül ön is operairás­ra adta a fejét... - Szegeden, Pesten, Ró­mában és Bayreuthban számtalan operát hallgattam meg. Nagyon régi és nagyon mély vágyat éreztem egy opera komponálására, de igazán megfelelő témára csak mostanában bukkan­tam. Balázs Béla A csend ctmű meséjére Darvasi Lász­ló szövegkönyve alapján ír­tam operát. Három évi mun­ka után idén augusztusban befejeztem a mű partitúráját s már csak néhány részletja­vítás van hátra. Kapcsolat­ban vagyok a szegedi szín­házi vezetőséggel és abban reménykedünk, hogy 1998 őszén megtarthatjuk a mű ősbemutatóját. • Harminc év után, mit tanácsolna a most induló zenésznövendékeknek? - Nem irigylem a mai fia­talokat - ez mutatja, milyen „öreg" lettem 49 éves ko­romra. Az ő életük nehezebb lesz, mint a mienk volt. Ne­hezebben tudnak lakást, munkahelyet, könyvet, kot­tákat, lemezeket vásárolni. A kultúrát és a kultúrával fog­lalkozókat már nem támo­gatják olyan magától ért­hetődően, mint régebben. Mit tanácsolhatnék ebben a megkeményedett, illúziót vesztett világban a fiatalok­nak? Próbálják belátni, hogy a hangszeres technikáért ví­vott harc csak egy része a szakmánknak, és hogy tenni kellene a háttérbe szorított emberi és intellektuális oldal érdekében is. Próbálják lel­küket „hozzápuhítani" a ze­ne igazi tartalmához még ak­kor is, ha ez szöges ellentét­ben van mai világunk ke­ménységével. Próbáljanak megőrizni valamit abból a nyitottságból, érzékeny­ségből, jó értelemben vett naivitásból, ami a zene be­fogadásához még a mi ko­runkban is elengedhetetlenül szükséges. Panak Sándor A zsúfolt teremben elkeseredett hangú fölszólalások követték egymást. (Fotó: Karnok Csaba) leginkább kisebb-nagyob bandákba verődve - terrori­zálják a környék lakóit. Te­vékenységük olyannyira eredményes, hogy az öreg­rókusi ingatlanok értéke mindinkább elvész, tulajdo­nosaik közérzete pedig elju­tott a mélypontra. Ez gyorsan kiderült a pén­teki fórumon is, ahol a város­háza tisztségviselői, így a polgármester úr, s Kalmár képviselő úr, türelemre intet­ték a háborgó lakókat. Csak éppen a vastag morajlásból könnyen kihallhattuk a mon­datot: a türelem már elfo­gyott! Márpedig addig nem indulnak meg a kivénhedt há­zak elleni csatába a dózerek, amíg az ott lakóknak nem tud az önkormányzat biztos fede­let adni a fejük fölé - mondta dr. Szalay István. S fölvázolt egy tervet, miszerint a volt szovjet laktanya helyén épül­hetne családos hajléktalan szálló, csak hát sok akadályt kell addig még leküzdeni ­hallhattuk a más elfoglaltsá­gára hivatkozva idő előtt tá­vozó, a fórum résztvevőit pe­dig e tettével igencsak meg­lepő polgármestertől. Ekkor állt elő Kalmár szenátor ütemtervével, amely szerint évi 4-5 ház lebontásával 4-5 év alatt meg is oldódhatná­nak a gondok. No, ettől a határidőtől az­tán lett olyan paprikás a han­gulat, hogy néhányan már szktnhedek, mint sokkal gyorsabban bevethető hadtest után vágyakoztak. Botka képviselő úr pedig ekkor in­tette nyugalomra az egyik hozzászólót. Mondván: bár­mennyire is igyekeznek so­kan cigánykérdésként beállí­tani az ügyet, itt nem kisebb­ségi-többségi konfliktus ala­kult ki. A romtanyákra be­költözőkkel ugyanis nem bőrük színe miatt nem tud mit kezdeni az igazságszol­gáltatás, hanem éppenséggel

Next

/
Oldalképek
Tartalom