Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-25 / 197. szám

6 HAZAI TÜKÖR HÉTFŐ, 1997. AUG. 25. Búcsú Kisteleken Aratók ünnepe Ott József polgármester megszegi az ünnepi kenyeret. (Fotó: Miskolczi Róbert) Csörög a Pannnon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket az elmúlt héten Bátyi Zoltánnal oszthatták meg. Ezen a héten Nyilas Péter ügyeletes újságfró munkatársunk várja hívásaikat munkanapokon 8 és 10, vasárnap pedig 14 és 15 óra között a 06-20-432-663-as telefonszámon. Elveszett tárgyakat kereső olvasóink hiredetésbcn tehetik közzé mondandójukat, a talált tárgyakról ingyen adható fel információ. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a Sajtóházban. Szúnyog. György Károly (490-830) tulajdonképpen elveszett kismacskájuk ügyében telefonált, amit azóta is nagyon sirat a család a Tápai utcában. De beszélgetésünk közben kiderült, hogy a szegedieket folyamatosan izgató szúnyoginvázió miatt is szeretne panaszkodni. Mint elmondta, környékükön is ezerszám leskelődnek áldozataikra a kis vérszívók, leginkább a bozótosokból indítva támadásaikat. De az a helyzet is tűrhetetelen, ami újfent uralkodik a Sárga nyaralótelepen, hiszen ott már csak a legmerészebbek mernek kiülni a kertbe, annyi szúnyog kering a lombok alatt. Paneldzsungel. K. Z. Tarján lakótelepről panaszolta, hogy a Bite Pál utcában szinte már a gyalogjárda felét is elfoglalja az elburjánzó aljnövényzet, ami aljnak aligha nevezhető, ugyanis sok helyen két méternél is magasabbra nőtt. Abban már nem is nagyon reménykednek a környékbeliek, hogy az egykoron oly csalogató játszóterek visszanyerik régi szépségüket, de legalább ezt a paneldzsungelt ritkítsa már meg valaki - indítványozta. Mediterrán. F. Ferencné nyáron Görögországban töltötte szabadságát, s mivel még soha nem járt ilyen délen, meglepődve tapasztalta, milyen pezsgő a délutáni, sőt az éjszakai kereskedelmi élet. Ott egy turistákra váró városban elképzelhetetlen, hogy már szombat délben bezárjanak a boltok, s hétfő délelőttig ki se nyissák kapuikat. Ha Szeged azt szeretné, hogy valóban mediterrán városként fogadhassa a fesztiválnyárra érkezőket, talán a kereskedők is segíthetnének. Mondjuk azzal, hogy szombatonként tovább tartanak nyitva. Ha pedig a szegediek is megszoknák ezt a vásárlási rendet, biztosan megnőne a butikok, áruházak forgalma, s a szombati, netán vasárnapi vevőcsalogatás már megérné a plusz munkát, s költségeket - véli olvasónk. Találkozás a Reménység Tavánál Aranyra bukkantak • Füzérradvány (MTI) Jóllehet két hónap telt el azóta, hogy nemesérc kutatási- és bányászati koncessziót nyert a Humex-lllit elnevezésű konzorcium a Zempléni-hegység Füzérradvány és Telkibánya közötti térségében, ám egyelőre sem a kutatás, sem pedig a bányászkodás nem kezdődött meg. Mint Miskolczi József, a füzérradványi Iliit Bányászati és Feldolgozási Kft. műszaki vezetője az MTI tudósítójának elmondta: jelenleg csupán papírmunkák folynak, a geológiai adatbázist ellenőrzik, a régi bányákat térképezik fel, megítélése szerint várhatóan csak jövőre kezdődhetnek meg a kutatások. Az Ipari Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium koncessziós pályázatán nyertes Humex-lllet konzorcium egyik tagja a Humex Kft. 100 százalékos külföldi tulajdonosa a Luxemburgban bejegyzett Carpathian Gold S.A. cég a magyar-román és szlovák nemesfém feltárására alakult. Az Iliit Kft. a koncessziós területen működő nemesanyagbánya tulajdonosa. Miskolczi József szerint számukra egyelőre az általuk hányászot illit az arany, ezt az alapanyagot ugyanis a hazai és finomkerámia iparban használják fel; innen szállítanak évente összességében mintegy 10 ezer tonnányit a Pielra gyárnak, a Zalakcrámiának, az Alföldi Porcelángyárnak, a pécsi Zsolnay gyárnak. A koncesszióba adott terület 25 millió tonnára becsüli, másfél gramm/tonnás tisztaságú aranyként előforduló ércvagyonának kitermelése egyébként ígéretes befektetésnek látszik. A Humex-lllil 35 évre szóló koncessziós szerződése arra az esetre szól, ha a kutatási időszak után ipari hasznosításra alkalmas minőségű és mennyiségű nemesfémércet találnak. A kutatási időszak költsége mintegy 3 millió dollár, eredmény esetén pedig mintegy 40-100 millió dolláros beruházás várható a térségben. Jelenleg illit-bányászattal valamivel több mint 30 ember foglalkozik Füzérradványban, ám ha az aranybánya megnyílik, akkor több száz ember találhat itt munkát. Ez azonban egyelőre csupán terv. Az ötödik magyarszlovén határátkelő • Nemesnép (MTI) Több mint háromezer résztvevő jelenlétében vasárnap délelőtt ünnepélyes keretek között avatta fel az ötödik magyar-szlovén határátkelőhelyet Nemcsnép és Kobiljc (Kebele) között Göncz Árpád magyar és Milán Kucan szlovén köztársasági elnök. Az ötévi tervezés és előkészítés után megvalósult személyforgalmi határátkelő kettős nemzeti szalagját a két államelnök vágta át. A nemesnép-kobiljei átkelőhely ezentúl mindennap reggel 8 órától 16 óráig lart nyitva a két ország polgárai számára. A nemesnépi programot követően a két köztársasági elnök és kísérete a szlovéniai Pártosfalvára (Prosenjakovcira) hajtott, ahol hasonló ünnepélyes külsőségek között avatták fel a hatodik, Magyarszombatfa-Pártosfalva közötti magyar-szlovén átkelőhelyet. Tegnap búcsút és aratóünnepet rendeztek Kisteleken. Most elóször tartottak ilyen jellegű rendezvényt a városban, de szeretnék, ha ebből hagyomány lenne. A legkülönfélébb programok szórakoztatták egész nap a kilátogató helybelieket és vendégeiket. A templomban ünnepi szentmisét celebrált Kistelek új plébánosa, Seidl Ambrus. Fuvarozök blokádja • Szekszárd (MTI) Teherkocsikkal és kamionokkal torlaszolták el a Szekszárdi Húsipari Rt. bejáratát pénteken éjjel azok a fuvarozók, akiknek az üzem német tulajdonosa, Gümher Schlegel, illetve a Metraco Rt. hónapok óta tartozik a szállítási díjjal. A harmincöt szekszárdi és város környéki vállalkozó követelése összesen mintegy 30 millió forint. A demonstrálók szombaton az MTI tudósítójának elmondták: a blokáddal, az üzem ipari útjának lezárásával meg akarják akadályozni, hogy a Metraco Rt. elvigye az üzemből a modem gépeket és a maradék raktárkészletet. Az utóbbi két hétben ugyanis sok mindent elhordták már Szekszárdról, (gy például a készáru nagyobb részét, de elvittek Németországba több igen értékes, Audi márkájú gépkocsit is. A fuvarozók többsége négy hónap óta ingyen dolgozott a cégnek, és úgy látják, menteni kell ami még menthető, különben elveszhet az összes járandóságuk. A szekszárdi húsüzemben kedd óta szünetel a termelés. A blokádot alkotó vállalkozók kijelentették, hogy hetekig, de akár hónapokig is őrzik a húsüzem kapuit éjjelnappal. Günther Schlegel a Szekszárdi Húsipari Rt. részvényeinek 90 százalékát tavaly júniusban vásárolta meg 10 millió forintért. A korszerűen felszerelt, a legkényesebb exportigényeknek megfelelő húsüzemet éppen azért vehette birtokba a privatizáció révén, mert nagy adósság terhelte az üzemet már akkor is. A mise után a templom előtt gyülekező mazsorettek, zenekarok és lovasok elindultak az Ifjúság térre. Az ABC-nél csatlakoztak a menethez a feldíszített mezőgazdasági mukagépek. A modern kombájnok és traktorok mellett egy felújított, század eleji cséplőgép is felvonult. A téren felállított színpadon a plébános úr a Himnusz eléneklése után megáldotta az ünnepi kenyeret. Az áldást követően Ott József polgármester megszegte a kenyeret és köszöntötte az egybegyűlteket. A készülő közösségi ház előtti emelvényen a helyi nyugdíjasklub énekkara, id. Vándor Rudolf Fúvószenekar és a Pro-Art Szvit egyesület mazsorettcsoportja szórakoztatta közönséget. A tér bejáratánál veterán autókat csodálhatott meg minden érdeklődő. A színpad mögött beindították az öreg cséplőgépet. A masina nagy porfelhő közepette „megküzdött" a kévékkel. Marhapörköltfőzőversenyt is rendeztek. A zsűri értékelése után bárki megkóstolhatta az elkészült remekműveket. A szomszédos focipálya gyepén kispályás női és férfi labdarúgó-mérkőzéseken, a Petőfi iskolában pedig női kézilabdameccsen szurkolhattak a nézők. Délután a birkózók és a helyi Doshikan karateklub bemutatóját tekinthette meg a közönség. A rendezvényt, diszkó helyett, hamisíthatatlan aratóbál zárta. K. T. Az Észak-Amerikában élá magyar emigránsok Itt-Ott elnevezésű találkozóját több mint 26 évvel ezelőtt rendezték meg először. Az ottani magyarság egyik szellemi műhelyének tartott folyóirat (az Itt-Ott) szervezte meg a Laké Hopenál (a Chicago melletti Reménység Tavánál) ezt az összejövetelt, amelyen később, az itthoni „olvadás" éveiben és a rendszerváltást kővetően, a honi magyarság kiválóságai is megjelentek. Dr. Ludányi András, egyetemi tanár, a folyóirat szerkesztője és az említett találkozó egyik szervezője a közelmúltban Szegeden járt. Az Ohio Nordwest University professzorát akkor kérdeztük az idei összejövetelről. • Mi lesz a témája a kinti magyarság augusztus végi Itt-Ott találkozójának? - Idén a szétszórtság, a diaszpóra-magyarság helyzete és megmaradása lesz a találkozó napirendjén. Erre az alkalomra az ottani és az anyaországi magyarság jeles képviselőit hívtuk meg előadónak. • Például? - Magyarországról Pozsgay Imrét, az ismert politikust és közéleti személyiséget és Kocsis István református püspököt invitáltuk erre az összejövetelre. A helyiek közül Éltető Lajos irodalmár, Bőjtös László tiszteletbeli konzul lesz az előadó. • E találkozó keretében, közelebbről, mi lesz az említett téma vezérfonala? - Úgy érezzük, hogy a közelmúltban átestünk egy olyan életszakaszon, amely megkérdőjelez(het)i a külföldi magyarság létjogosultságát. Egyáltalán azt, hogy mi az értelme a megmaradásunknak! Ezt elsősorban annak okán vetik fel, hogy Magyarországon megtörtént a rendszerváltás, nem kell már abban a bizonyos ellenzéki pózban jelentkezni és szerepet vállalni. Újra kell fogalmazni tehát megmaradásunk céljait. 9 A kinti magyar nyelvű folyóiratokat, kulturális kiadványokat olvasva, az embernek az a benyomása: egyre jobb szellemi kondícióban van a magyarság. Helyénvaló ez az „itthoni" megállapítás? - Valószínűleg így is van. Már ami a szellemi erőnlétet illeti. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy mind élénkebb a kapcsolat Magyarországgal és a kisebbségi sorsban élő, a Trianon által elszakított részeken élő magyarsággal. Nem így van viszont, amikor a kinti magyarság számbeli jellemzőiről beszélünk. Hanyatlik a magyarság: lemorzsolódik, elvész. Ez lassan történik, s nem lehet azonnal észrevenni. Éppen ezért akarjuk az idei Itt-Ott találkozót nagyon fontossá tenni ilyen szempontból is. Meg szeretnénk ugyanis gátolni ezt a lemorzsolódást, a magyarság számbeli hanyatlásának felgyorsulását. Az a .célunk, hogy az identitástudat erősítésével akadályozzuk meg ezt, a már régóta tartó, bennünket romboló jelenséget. Kisimre Ferenc Szeged, Dorozsmai út 14. Nyitva: H-P.: 9-17. Szo.: 9-12-ig. Tel./fax: 62-467-569 BÚTORDISZKONT BÖR ULÓGARNITURAK Evelyn sarok- és 3-2-1 ülőgarnitúra Léda 3-2-1 rugós ülőgarnitúra Lédy 3-2-1 rugós ülőgarnitúra Karolyn 3-2-1 Venézia 3-2-1 119 900 Ft-tál 119 900 Ft-tól 124 900 Ft-tál 74 900 Ft-tól 69 900 Ft Tolóaitös . ardrábszekrények 1 M szélességű 23 900 Ft-tól 1,5 m szélességű 37 900 ft-tál 2 M szélességű 44 900 Ft-tál Nápoly 3-2-1 (favázas) 299 900 Ft Diána 3-2-1 (magastámlás, ágygépes) 397 900 Ft Bolero sarokgarnitúra + fotel nyitható ágyneműtartóval, 13 kat. bőr 239 900 Ft TOVÁBBI KEDVEZŐ AJÁNLATAINK: Karolin kanapé Golf kanapé (2 személyes, ágyneműtartós) Logo tv- és hifiállványok Csilla 2 személyes sarokheverő Marcy sarokheverő Fémvázas ovál étkezőasztal Fémvázas konyhaszék Német tolóajtós szekrény Rugós franciaágyak Uveglapos dohányzóasztal Ovál étkezőasztal Fémvázas étkezőszék (támlás, kárpitozott) Ivett kanapé fekvőhelyes Mary kanapé, 2 személyes Fenyő franciaágykeret (100x200) Fenyő heverőkeret (90x200) Gyermekheverő, rugós Mary sarokgarnitúra 23 900 Ft-tól 37 900 Ft-tól 15 900 Ft-tál 45 900 Ft-tól 30 900 Ft-tól 14 900 Ft 4100 Ft 85 900 Ft-tól 52 900 Ft-tól 18 200 Ft-tól 13 900 Ft-tól 4100 Ft-tál 23 900 Ft 24 900 Ft 19 900 Ft 9 900 Ft 17 900 Ft 46 900 Ft (2 személyes, fekhelyes, ágyneműtartós) Piramis szekrénysor (kis helyigényű, m bútor, akasztós szekrénnyeí, többféle színkombinációban) Fantázia szekrénysor (4 elemes, 300x210 cm) 54 900 Ft 64 900 Ft