Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-07 / 183. szám

Csütörtök, 1997. Aug. 7. Szeged 5 • Helyi rádiók hallgatottsága Éteri körkép • Munkatársunktól Az IP Hungary és a budapesti Rádió 1 megbízásából készített felmérést a vidéki rádiók hallgatottságáról a GfK Hungária. Az egyes régiók rádióhallgatási szokásairól már írtunk e felmérés kapcsán, most nézzük, hogy mit mutatnak az eredmények Szegeden. A kérdezőbiztosok az adatfelvételkor a helyi adók mellett természetesen rákérdeztek az országos rádiókra is. Szegeden a heti hallgatottság esetében az országos adóknál a Danubius bizonyult a legnépszerűbbnek (78,1%), őt követte a Kossuth Rádió (34,8%), míg a Petőfi (17,4%) valószínűleg a kedvezőtlen vételi körülményeknek is köszönheti harmadik helyét. A helyi adók közül a Tisza Rádió (44,8%) és a Rádió 88 (41,8%) vezet, a Média 6 hallgatottsága (24,4%) a középmezőnyhöz tartozik, míg a Magyar Rádió Körzeti Stúdiójának műsorát a megkérdezettek mindössze 17,4 százaléka nevezte meg. Az eredmények igazolják az elektronikus média területén jól ismert igazságot: a hagyományos, száraz, közszolgálati adások nehezen vehetik fel a küzdelmet a kereskedelmi műsorokkal. Kiderült, hogy a szegedi rádióknak az elmúlt években sikerült markáns arculatot és ezzel sajátos hallgatói bázist kialakítani. A MR Körzeti adásánál a legkisebb az eloszlás, hallgatóinak körében a fiatalok és az idősebbek majdnem egyforma arányban szerepelnek. A Média 6 (3544 évesek körében 38,8%) és a Tisza Rádió (35-44 év 31,1%) a középgeneráció , a Rádió 88 pedig a fiatalok (15-24 év 32,1%) rádiója. • Krízis után Virágcsokor a hála Hatalmas csokor virágot és mértéktartó hölgyek esetében napokig elegendő süteményt kapott a napokban Schádné Zámolyi Judit, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság pszichológusa. E kedves gesztus úgy válik nagyobb jelentőségűvé, ha tudjuk, hogy Zámolyi Judit egy családot segített át egy rendkívüli krízisen. Az eset lényege, hogy történt egy bűncselekmény, melynek során egy férfi egy nyolc éves kislányt molesztált, szexuálisan zaklatott. A történetek természetesen sokkolták és felháborították a családot, mély traumát okozva a kislánynak és a szülőknek egyaránt. Schádné Zámolyi Juditnak hosszas erőfeszítéseibe telt, amíg lelkileg egyensúlyba hozta a család tagjait, s átsegítette őket azokon a problémákon, amelyeket egyedül valószínűleg nem tudtak volna megoldani. Mindez nemcsak lelki szempontokból fontos, hanem azért is, mert a büntető eljárás csak a család feljelentése után indulhat el, a 8 éves kislánynak pedig még hétnyolc alkalommal fel kell elevenítenie, mi történt vele. Többek között a bíróságon is sor kerül erre. Zámolyi Judit elmondta: ritka, de nagyon nagy eredmény ha idáig el tudnak jutni, ugyanakkor a virágcsokor arra emlékezteti, hogy mégis megtörtént ez a szörnyű dolog. Egy-egy ilyen eset után helyre kell állítani a család egységét, s tiszta viszonyokat kell teremteni. A pszichológus gyakorlata azt mutatja, hogy a kiskorúak ellen irányuló szexuális támadások 90 százaléka esetében az ismerősök zaklatnak. Sőt, jelentős számban a nevelőapa, vagy az édesanya élettársa kezd érdeklődni a védtelen gyermek iránt. Zámolyi Judit azonban azt is szomorúan veszi tudomásul, hogy az édesanya sok esetben a gyermekkel szemben, a férfi oldalán foglal állást, vagyis nem kél a leánya védelmére. Keserű tünet ez, ugyanis arra utal, hogy a nő fontosabbnak tartja egzisztenciális biztonságát, mint gyermeke lelki egészségét. Az áldozatul esett kiskorúak számára pedig egy-egy ilyen tortúra során az a fontos, hogy hisznek-e neki a felnőttek, vagy pedig meghazudtolják a szavait. Zámolyi Judit a legtöbb esetben csak kiemelt bűncselekmények sértettjeivel és szüleivel találkozik, ha az eljárás ezt megkívánja. Olyan is előfordul azonban, hogy a gyanúsítottal kell beszélgetnie, akinek sokszor komoly lelki konfliktust okoz a bűncselekmény elkövetése, s az azzal kapcsolatos feltáró vallomás. A szakembernek pedig erre is rá kell hangolódnia. A. L. A pszichológus és virágai. (Fotó: Gyenes Kálmán) I Még a gyepszőnyeget is ellopják Nagyvárosi vandalizmus Nemcsak a parkok veszélyeztettek, Szeged főutcája sincs biztonságban. (Fotó: Nagy László) Sokan megcsodálták már a belváros új színfoltját, a Stefánia parkot az Erzsébet-szoborral. A kivitelezők is elégedettek, ám örömük mégsem maradéktalan. Ök ugyanis már az átadás utáni napokra gondolnak: szeretnék, ha még sokáig a jelenlegi fényében pompázna a park, s nem válna a vandálok új célpontjává. Nagyvároshoz méltó a vandalizmus Szegeden. Összefirkált házfalak, széttört padok és kiborogatott kukák tanúskodnak erről. Az Oskola utcában tavaly alakították ki a Szent Borbála parkot, az ünnepélyes avatás utáni éjszakán a teljes gyepszőnyeget ellopta valaki. Tavasszal eltűnt az újszegedi szökőkút halas kisfiúja, egy hete pedig Szent Istvánunk mellől tölték ki a kardot. A város új színfoltja lehet a Stefánia park, a visszahelyezett Erzsébet királynő-szoborral, az építők azonban aggódnak. Attól félve, hogy a szobrot és a világítóberendezést megrongálják, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. éjjelnappal őrizteti a területet - az átadásig. Döbbenten észlelték, hogy az éjszakai órákban vandál pusztítók jelennek meg a parkban. Gyalog, kerékpárral, sőt motorkerékpárral járnak be a területre, tönkreteszik a frissen vetett gyepet, az ideiglenes korlátokat, kukákat. Ezt megelégelve ragadott tollat Szabó Ferenc, a Környezetgazdálkodási Kht. igazgatója, s írt levelet szerdán Szalay István polgármesternek: „A közterületfelügyelettől segítséget nem kaptunk, eddigi tevékenységük abban merült, ki, hogy munkatársaimat bírságolták meg tilosban történő parkolásért - írja többek között a levélben. - Kérem, szíveskedjék intézkedni a szobor átadását követően védelmének ügyében és javaslom, szíveskedjék megfontolás tárgyává tenni a közterületfelügyelet jelenlegi formában történő működtetésének fenntartását. Az illetékes hatóságokkal, közbiztonságért felelős szervezetekkel összefogva az önkormányzatnak fel kell készülnie a vandalizmus elleni küzdelemre." - Aktív védelemre van szükség - fejtette ki Szabó Ferenc kérdésünkre -, külföldi nagyvárosokban a metrórendőrségek, a londoni parifelügyelet a veszélyeztetett területeken járőrözve jelenlétével akadályozza a vandálok működését. A várható büntetéstől való félelem visszatartó hatást biztosít. A polgármesteri sajtótájékoztatón szóvá tettük a parkbéli éjszakai eseményeket, ám Szalay István válaszában sem fedezhettük fel a megoldást: - A nagyvárosi vandalizmus állandó problémát jelent, s ez fokozódni fog, ha Szeged valóban fesztiválvárossá válik és nagyobb tömegek jönnek A rendőrség gyakran járőrözik a belvárosban, minden szobor mellé sajnos nem állíthatunk külön őrt. Homlokát ráncolta Serege János, a Városgondnokság vezetője is, amikor megkerestük: - Félévente 100 ezer forintos kárt okoznak a közúti táblákat megrongálok az irodánk előtti kereszteződésben az egyik éjszaka levágták a gyalogosok közlekedési lámpáját az oszlop tetejéről, Baktóból pedig el kellett költöztetünk a raktárunkat, mert mindig feltörték - sorolja Serege úr az eseteket, jelezve, jól ismerik a városi vandalizmust, majd rátér a konkrét esetre: - Mi nem bírságoltuk meg a kht. járműveit a parkban. A vandalizmus ellen is megpróbálunk küzdeni, ám éjjel-nappali szolgálatot nem tudunk szervezni. Nyolc különféle polgárőrséggel van megállapodásunk, igaz közülük egy sem tevékenykedik a belvárosban. A rendőrséggel összefogva egyébként rendszeresen tartunk éjszakai ellenőrzéseket. Biztos, hogy a kollégáim oda fognak figyelni az új Stefánia parkra. Am az az igazság, hogy az éjszaka, a diszkóhajóról hazafelé tartó „jókedvű" tömeg megfékezéséhez sokszor a rendőregyenruha is kevés. Takács Viktor PM-változat helyi adókra A kecske is jóllakik Magas a helyi iparűzési adó mértéke - fejtették ki több ízben nemtetszésüket lapunk hasábjain Szeged legnagyobb adófizető cégei. Mivel a gyakorlat más településeken is az, hogy a legjobban tejelő tehenet próbálja meg mindenki megfejni, a Pénzügyminisztérium új javaslattal állt elő a minap helyi adó ügyében. Szegeden a legnagyobb ipari cégek szemtelenül magasnak találják a helyi iparűzési adó mértékét, amely jelenleg a nettó árbevétel 12 ezreléke. A plafont kifizető közel 20 cég egyenként több mint 2 milliárd forintos bevétellel rendelkezik. (Csak néhány példa az iparűzési adók nagyságára: a Pick Szeged Rt. 28 milliárd forintos árbevételével kivívta magának azt a rangot, hogy több mint 300 millió forintot, nyeresége egyhatodát a városnak adhatja; a Dégáz Rt. 250, a Démász Rt. 100 millió forinttal járulhat hozzá a közös célokhoz.) De a 800 millió és az 1 milliárd forint közötti sávban adózó ugyancsak 20 vállalkozás sincs könnyű helyzetben: ők 10 ezreléket áldoznak városi célokra. Miközben - mint mondják - úgy az önkormányzat, mint a lakosság tőlük vátja a városi és civil rendezvények finanszírozását, szponzorálását. Az ipari cégek hibáztatják a helyi adókról szóló törvény passzusait is. Szerintük helytelen, hogy míg a kereskedők csak az árrésük, más szóval a hozzáadott érték után adóznak - az árbevételükből levonhatják az áru beszerzési értékét -, addig az ipar képviselőinél az adó alapja a teljes bevétel. A „kárvallottak" különben jól tudják, 1992ben a kereskedelmi lobby jobban működött, kiügyeskedte magának az előnyösebb feltételeket... A termelő cégek érvei öt évig csak süket fülekre találtak. A Pénzügyminisztérium hosszas számolgatás után szánta rá magát a helyi adókról szóló törvény módosítására: 1998-tól két lépcsőben szeretne változtatni a szabályokon. Mint az a kiszivárogtatott információkból kiderül, a PM eddig is jól ismerte az anomáliákat, csak éppen attól tartott, ha módosítja a törvényt, az államnak kell a kieső összeggel megtámogatnia az önkormányzatokat. A helyi adók ugyanis a legtöbb önkormányzat számára a legnagyobb bevételi forrást jelentik. A PM állítólag azért találta ki a két lépcsőt, hogy az önkormányzatokat megkímélje az adóbevételek átrendeződése miatt bekövetkező sokkhatástól. A törvényjavaslat értelmében 1998-tól az anyagköltség 50 százalékával, 1999-től pedig az anyagköltség egészével lehetne csökkenteni az iparűzési adó alapját. Ezzel párhuzamosan az iparűzési adó plafonja először 15 ezrelékre, egy évvel később, 1999ben pedig 20 ezrelékre, vagyis 2 százalékra emelkedne. Meg nem erősített információk szerint a PM-ben úgy kalkuláltak, hogy a kecske is jóllakjon, de a káposzta is megmaradjon. A szakemberek azt szeretnék elémi, hogy a nagyobb településeken, de leginkább a nagyvárosokban ugyanakkora összegű helyiadó-befizetésekkel számolhatnának az önkormányzatok, s legfeljebb csak az adózók sorai rendeződnének át egy kicsit. Hiszen amennyivel csökkentik az ipari cégek terheit, ugyanannyival növelik a kereskedelmi, a távközlési, a biztosítási és a pénzügyi szféra adóit. Szegeden 1997-es árbevételeik alapján a vállalkozók 1,7 milliárd forint helyi iparűzési adót fizetnek majd be a város kasszájába. Ők adják össze az adó- és illetékbevételek 80, az önkormányzat összes bevételeinek 10 százalékát. Falcét* Klára forrás Parkavató műsor • Munkatársunktól A megszépült Stefánia parkot augusztus 8-án, pénteken délután adják át ünnepélyes műsor keretében a város lakosságának. A program a Dugonics téren kezdődik, ahol egyébként a Délhír napoknak köszönhetően egész délután zajlanak majd az események. A parkavatóhoz kapcsolódó műsor fél ötkor indul a Szeged-MÁV Fúvószenekar térzenéjével. A muzsika után az L & D mazsorettcsoport a Kárász utcán és a Széchenyi téren keresztül masírozva vonul a közönséggel a Stefánia parkba, ahol fél hatkor kezdődik az avató ünnepség Erkel Palotásával, melyet a Pavane táncegyüttes ad elő. Az avatáson ünnepi beszédet mond Szalay István polgármester, szobor- és parkköszöntőt dr. Nikolényi István színházigazgató. Az egybegyűltekhez szól Lévay Szilveszter zeneszerző is, az Elisabeth című musical szerzője, utána a darabból részleteket ad elő a címszerepet alakító Sáfár Mónika. A délutáni avató ünnepség miatt a Belvárosban több helyen forgalomkorlátozásra kell számítani. A belvárosi hídfőnél negyed hattól rendőrök végzik a forgalomirányítást. A Stefánia-Dózsa György utcai útvonalnak a Híd utca és Arany János utca között szakaszát az ünnepség alatt csak a tömegközlekedési, valamint a megkülönböztetett jelzést használó járművek vehetik igénybe, előbbiek is csak lassított menetben. Alföldi Tükör • Munkatársunktól Az Alföldi Mérleg után jelentkezik csütörtökön negyed 7-től a TV2-n a Magyar Televízió körzeti stúdiójának Alföldi Tükör tudományos magazinja. A műsor első részében az orvostudomány újdonságaival foglalkozik. A központi téma a fogamzás, s ennek kapcsán a magnéziumnak a férfiak nemzőképességére gyakorolt hatásáról, a terhességmegszakításra alkalmas tabletta magyarországi jövőjéről, valamint a bölcsőhalál kivédésének módszereiről lesz szó. Ezt követően a műsor kísérletet tesz a magyar nyelvészet nagy kérdésének megválaszolására, hogy vajon ugor vagy török eredetű a magyar nyelv. Beszámolnak emellett egy érdekes kísérletsorozatról, amelynek helyszíne Kiskőrös, alanyai pedig közép-amerikai sírokból származó gabonamagvak. A műsor befejező riportja pedig a Marson landolt amerikai űrszonda útjáról szól. Itt olcsóbb! • DM-információ Ezen a héten ismét váijuk azoknak a szegedi kiskereskedőknek a jeklentkezését, akik a következő napokban kávét, májkrémet, eü-papírt, étolajat, lisztet, burgonyát, margarint, kolbászt, kakaóport és mézet a szokásosnál olcsóbban kínálnak. (A „nevezéshez" egy termék árának csökkentése is elég!) Szerdán és csütörtökön 9-12 óra között kolléganőnk, Mucsi Szilvia fogadja az aktuális ajánlatokat a 481-281/350-es telefonon.