Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-28 / 200. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. AUG. 28. SZEGED 5 Hívja a 222-111-et! A Délmagyarország au­gusztus 22-től szeptember 11­ig arra vállalkozik, hogy amit Önök kérnek - azt teljesíti! Ha bárkinek észrevétele vagy kér­dése, javaslata vagy kívánsága van, bátran hívja fel a 222­11 l-es számot (szombat kivé­telével, naponta 10-től 12 órá­ig), és „rendelését" közölje ve­zető újságíróinkkal. Legyen szó akár közérdekű problémáról, akár sokakat érintő egyéni panaszról, ígérjük - mi azonnal utánajárunk! Ma 10-től 12 óráig Sandi István felelős szerkesztő várja hívásukat! • A ház előtti rész is a tulajdonosé Gaztengerpanasz 222-111 • Munkatársunktól Tüsszögnek az embe­rek, de nemcsak a nyál­kahártyájukat, a szemü­ket is irritálja az ember­nyi magasságú gazten­ger - derült ki több hí­vásból. Az irtásért fele­lős Környezetgazdálko­dási Kht. osztályvezetője szerint a gondjukra bí­zott területen rend van, ám a beépítetlen telke­kért és egyéb, nem a közterülethez tartozó ré­szekért nem tudnak fele­lősséget vállalni. Nem túlzás, tengernyi hí­vás foglalkozott a gaztenger­rel. A város majd mindegyik részéből jelezték olvasóink, hogy a közterületen ápolt gyep helyett bizony gaz­dzsungel éktelenkedik. Új­szegeden az Ökörszem utcá­ban 2-2,5 méterre becsülte hívónk a töviskórók magas­ságát. A szomszédok szíve­sen gondoznák a területet, ha valaki előbb kiirtaná a dzsungelt - erre ugyanis nincs célszerszámuk. Szintén Újszegeden maradva, de már a Héja utcából panaszkodtak, hogy az egykor közparknak kijelölt területen csak parlag­fűtenyészet virul, a kör­nyező házakban pedig egyre több a szénanáthás gyermek. Szőregen is méltatlankodnak a lakók, egészen pontosan a Ne­felejcs utca 23. szám alatt te­nyésző ősgyep miatt. A fűnyírásért is felelős osz­tályvezető, Sajtos Zoltán rea­gált a panaszokra a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. részéről. A cégre bízott közte­rületeken teljesítették a vállalt feladatot, ezeken a részeken a fű 20 centinél kisebb. Nem minden közterület tartozik azonban hozzájuk, hiszen - a hóeltakarításhoz hasonlóan - a lakók feladata a ház előtti ré­szek ápolása. Szívesen nyírna a kht. újabb területeken, ám nincs rá pénze. Idén nyáron is sokba került ne­kik a gyepfelület ápolása, mintegy 4 millió forintot köl­töttek alkatrészekre. Elvállal­tak ugyanis eleinte egy-egy idegen területet is, azonban ezek gyakran szemetesek, s amikor a vágókés elkapott egy ágyrugót, akkor 70 ezer forin­tot kóstált a javítás. Ha valahol mégis szükség van a segítsé­gükre, akkor javasolják, for­duljanak a lakók képviselőjük­höz, ha van pénz a képviselői alapban, kimennek és lenyír­ják a területet. • Belvárosi átjáróház? Autók az udvarban 222-111 A Kossuth Lajos sugár­út 34. egyik lakója arról panaszkodott, hogy a házuk belső udvara köz­terület lett, mert átjárás­ra használja mindenki. A gyerekeket nem merik leengedni játszani, mert féltik őket az udvarukat „ellepő" teherautóktól. A telefonáló hölgy még azt is kifogásolta, hogy a su­gárút felöli nagy vaska­put nem lehet bezárni. Az épület karbantartója az Épületkezelő és Fenntartó Kft. (ÉKF Kft.). Ezért felhív­tuk a kft.-t és megkérdeztük, mi is a helyzet a kérdéses la­kóházzal. Az ÉKF-hez au­gusztus 12-én érkezett egy bejelentés, hogy baj van a su­gárúti kapuval. Ki is küldték egyik munkatársukat, de az a kaput jónak minősítette. A zá­rat nem nézte meg, mert nem volt hozzá kulcsa, valamint a bejelentésben a zár esetleges hibájáról nem is volt szó. A Jósika utca 27. szám alatti házkezelőségükben le­het engedélyt kérni arra, hogy gépjárművel behajthas­sanak zárt udvarokba. De ők teherautók behajtására nem is adnak ki engedélyt. Kizá­rólag személyautóknak. Eb­ben az esetben nem egy zárt udvarról van szó, hanem egy több bejáratú tömbbelsőről. Az emeletes házak által hatá­rolt belső téren több raktár és élelmiszerüzlet is működik, ahová minden nap szállítani kell a friss árut. A hívás után kimentünk a helyszínre és alaposan kör­bejártuk az udvart. Tapaszta­latunk szerint, átjárásra szin­te csak a gyalogosok hasz­nálják, mert a sugárút felőli kapujával srégen kis kapun maximum egy babakocsi fér ki. Valamint, aki azzal a cél­lal jön be kocsival, hogy le­rövidítse a távot, annak meg kell küzdenie a bonyolult és tekervényes utacskákkal. Sokkal egyszerűbb, ha meg­kerüljük a tömböt és nem va­cakolunk az állítólagos rövi­debb út megkeresésével Az udvarra pedig elkerülhetetlen beállni áruszállító teherautó­val, mert itt a húsbolttól kezdve az itallerakatig igen sok fajta bolt üzemel. A la­kók a kocsijukat is az udvar­ban tartják. Ki a garázssoron, ki a parkolóban. Az udvar ár­nyas fái alatt egy játszótér is helyet kapott. Az apróságo­kat az autóktól korlát védi. K. T. • Kereskedők kontra fosztogatók Bartók térről üldözik a bűnt A beton pingpongasztalnál elképesztő bűntörténetekkel szolgáltak a boltosok. (Fotó: Nagy László) 222-111 Amikor még e sorok írója trappolt rövidgatyá­ban, nagy dorkóval a lá­bán a foci után, a Bartók Béla téren még csak egy­két drótkerítéses dühön­gő jelentette az infrastruk­túrát. Aztán jó néhány éve már annak, hogy át­szabták itt a térarculatot, butikok díszelegnek itt, s a körzet lett Szeged egyik legkeresettebb bevásár­lóközpontja. No, meg a bűnözés melegágya - tet­ték hozzá sokan. Am júli­ustói nagy változások mi­att örömködhetnek az it­teni kereskedők, s lakók. Eláruljuk: most söprüzik ki innen a bűnt. De ho­gyan is teszik? E kérdésre egyszerre fél tucatnál is több boltos akarta tegnap megadni a választ. Ugyanis a téren tett sétánk során legalább ennyien gyűl­tek össze, hogy elújságolják: éjszakánként immár egy re­mek őrző-védő szolgálat óv­ja a tér nyugalmát. E térre már mi, kereskedők ügye­lünk, mi fizetjük a védelmet, mert elegünk volt abból a fertőből, ami szennyezte ezt a környéket - összegezhetők a Bartók téren hallottak. • Igencsak nagy lehetett az elkeseredés, ha már saját testőrséggel váltot­ták fel a rendőrséget - Nézze, ezen a téren már minden előfordult - dőlt a panasz Filep Lászlónéból, aki egy gyerekruhabutik tu­lajdonosa, s immár hosszú évek óta üzemelteti boltját a bűn verte környéken. - Elő­fordult olyan, hogy fényes nappal egy kést nyomtak egyik kollegám torkához, így követelvén tőle a pénzt. De az is előfordult, hogy besze­szelt hajléktalanok fojtogat­ták itt egymást. Éjszakánk­ként pedig attól -kellett ret­tegnünk, ugyan kinek a bolt­ját is törik fel, kinek a kiraka­tába vágnak egy követ. Megtudtam tegnap azt, hogy járt errefelé olyan éj­szakai barbár aki csak azért törte be a kirakatüveget, hogy a nyíláson bevizelhes­sen. S nem volt évekig olyan hetük, amikor atrocitások nélkül megúszhatták volna az összes nyitvatartási napot. Nem újkeletű az ötlet, saját ,.rendőrséggel" védeni tulaj­donunkat, de a megvalósítás­hoz - tudom meg Filepnétől ­szükségeltetett egy olyan agi­lis kereskedő, mint Prágai Andrásné látszerész, ő járta körbe a tér öszszes boltját, s az árudák többségének gazdá­ja csatlakozott az önkéntes védelmi társasághoz • S mibe kerül ez önök­nek? - Boltonként úgy 6 ezer forint körüli összeget kell be­fizetnünk a közös költségek­re. S ez viselhető összeg ­mondta el Prágai Andrásné. - Meg reménykedünk ab­ban is, hogy valamelyik bűn­megelőzési alapítvány csak fölkarolja ügyünket - vetette közbe Filep Lászlóné. - Hi­szen mi nem csak a boltok védelmét teremtettük meg e téren, hanem sokkal nyugod­tabb körülmények között él­hetnek az itt lakók. S a rend­őrségnek sem kell a város e központi körzetére oly erő­sen koncentrálnia. O Mennyire elégedettek a fogadott térőrökkel? - Amióta itt strázsálnak azok a derék erős fiúk, nem loptak innen még semmit. Sőt, ők fogtak minap is két ürestáskás embert, akik alig­hanem itt akarták portékával feltölteni a málhájukat. Azóta a rendőrségen kiderült, na­gyon jó érzékkel léptek köz­be a legények, ugyanis szak­képzett betörőket fogtak el. A történetet - mindenki megelégedésére - akár itt be is fejezhetném. Ám az igaz­sághoz az is hozzátartozik, hogy miközben 38 vállalko­zás működik e boltcentrum­ban, eddig csak 23 tulajdonos vállalta, hogy a közös véde­lemre áldozni fog. S bár töb­ben jelezték, hamarosan csat­lakoznak a Bartók tér önálló védelmi rendszeréhez, nem ártana, ha ezt minden keres­kedő kötelességének érezné. Ha már egyszer a nemfizető­ket is őrzik a markos legé­nyek - hallhattuk a téren. Ez persze már a kereske­dők belügye, nem is kommen­táljuk. Annál inkább megérne egy választ a következő kér­dés: miközben 16 milliárdot tud a belügy zsarupalotára ál­dozni, biztos hogy magánhad­seregek fölállításával, s bérlé­sével lehet csak megszabadul­ni félelmeinktől? Bátyi Zoltán • Csak a kifutóra futotta A Gyertya mos hárommilliója IF A szegedi Gyertyámos utcai óvoda lapunk hír­adásából értesült arról, hogy az idei költségvetés 3 millió forintot ad az épület fölújítására. Ha­marosan kiderült azon­ban, hogy munkatár­sunk, az óvoda vezetői­vel egyetemben, tévedés áldozata lett. Mert nem hárommillió, hanem „csu­pán" 344 ezer forint ju­tott a Gyertyámos utcai­aknak... A Délmagyarország au­gusztus 12-ei számában kö­zöltük „Szűkmarkú felújítá­sok" című írásunkat, amely­ben a szegedi közoktatási in­tézmények rekonstrukciójára szánt 95 millió forint fölosz­tásáról esett szó. Többek kö­zött azt írtuk, hogy a Gyertyá­mos utcai óvoda épületeinek javítására 3 millió forintot le­het költeni. A hírnek természetesen so­kan megörültek: az óvoda ve­zetői és a kisdedóvóba járó gyermekek szülei egyaránt, s talán már azt is számolgatni kezdték, mire költik majd a szokatlanul magas támogatási pénzt. Az öröm azonban nem tartott sokáig, mert hamaro­san kiderült: szó sincsen 3 milliós támogatásról, a Gyer­tyámos utcaiaknak be kell ér­niük azzal a 344 ezer forint­tal, amelyet idén tavasszal ítélt meg számukra városi közgyűlés. A hibás tájékozta­tásért elnézést kérünk, jelen­leg távollévő munkatársunk bizonyára pontatlan informá­ciót kapott, innen származha­tott a félreértés. így az óvoda sorsáért aggódó szülők hiába kérdezősködtek arról, hogy mikor kezdődik el az épüle­tek javítása, csinosítása - be­le kellett törődniük abba, hogy a nagyobb lélegzetű re­konstrukcióra még várni kell... Utánanéztünk viszont an­nak, mi is a helyzet a Gyer­tyámos utcai óvoda háza tá­ján. Fölhívtuk Lippai Zoltán­ná tagóvoda-vezetőt, aki ér­deklődésünkre elmondta: igencsak lenne mire költeni a „megígért" 3 milliót, mert be­ázik a tető, eldugult a csator­na. A gyermekek által is használt folyosón potyog a vakolat, s penészvirág nyílik a falon. Az idei nyár bővelke­dett esőkben, heves záporok­ban - a sok csapadék megtet­te a hatását, s több helyütt megrongálta az óvoda épüle­tét. Lippai Zoltánná azt is el­mondta. hogy a polgármesteri hivatal vagyonkezelő irodá­ján érdeklődtek a hárommil­lió felől, s ott is megerősítet­ték: nem tudnak ilyen összeg létezéséről. Az idei támogatás összegét viszont már fölhasz­nálták: az udvari „kifutó" (ár­nyékot adó, könnyű tetőszer­kezet) fölújítására költötték el. Mészáros Éva, a belvárosi II. számú óvodai körzet (ide tartozik a Gyertyámos utcai óvoda is) vezetője sem érti, honnan röppenhetett föl a 3 millióról szóló hír. Az óvo­dák fölújítására szánt költség­vetési tételekről a közgyűlés határozatait tartalmazó kiad­ványból, illetve a vagyonke­zelő iroda tájékoztatásából értesülnek, s nem tudnak a ki­ugróan magasnak számító tá­mogatási pénzről. Az ügy alapos tisztázása céljából mi is megkerestük a szegedi polgármesteri hivatal vagyonkezelő irodáját, s Tö­rök Józsefnétől megtudtuk: azl997-re biztosítot 344 ezer forintból 340 ezret használtak föl az udvari kifutó tetőszer­kezetének fölújítására. A Gyertyámos utcai óvoda hárommilliója tehát csak álom maradt. Hozzátehetjük: sajnos. Mert nem csak erre, de a többi óvodára és iskolára is sokkal többet kellene költe­ni. Ha lehetne... Ny. P. Többet fizetnek az anyatejért • Munkatársunktól Évekig óriási gondja volt az anyatejgyűjtő állomások­nak, hogy a tb igen alacso­nyan tartotta az anyatej li­terjéért fizetendő térítési dí­jat. Négy évvel ezelőtt, '93 őszén emelték utoljára, ak­kor 500 forintra a literen­kénti térítési dijat, a gyűjtő­állomások ennyit fizettek azoknak, akik az állomáson adták le felesleges anyatejü­ket. Az alacsony ár okán, egy­re kevesebben vitték az anyatejgyűjtőbe felesleges anyatejüket, inkább a fekete­piacon árusították jóval drá­gábban, literenként 1000­1200 forintért. A gyűjtőállo­más hiába szolgált megbíz­ható minőségű anyatejjel, egyre kisebb mennyiséget kaptak, következésképpen mind kevesebbet tudtak szétosztani, szűkült az állo­másról ellátható kisbabák köre. A gyűjtőállomások kénytelenek voltak szelek­tálni a csecsemők között, s elsősorban azok számára biztosítottak anyatejet, akik­nek életbenmaradása függött ettől, de szüleik nem voltak képesek megfizetni a magas feketepiaci árat. Augusztus elsejétől emel­ték az anyatej térítési díját 900 forintra, ennyit fizetnek literenként a szegedi állomá­son. Az állomás munkatársai remélik, hogy ezentúl a saját gyermekük szükségleténél több anyatejjel rendelkező édesanyák az anyatejgyűjtő állomásnak adják el tejüket, ezzel is segítve más édes­anyák kisbabáit. Állat­menhely­hiány 222-111 Tarján! kutyabaj című, tegnap megjelent cik­künk késztette egyik ol­vasónkat, hogy felhívja szerkesztőségünket és panaszolja: azért (is) kóbo­rol annyi elhagyott eb, mert nincs kutyamen­hely Szegeden. Sajnos olvasónknak igaza van, a polgármesteri hiva­tal illetékese megerősítette, hogy önkormányzati fenntar­tású kutyamenhely nem mű­ködik a városban, s előrelát­hatólag nem is lesz, elsősor­ban anyagiak hiányában. Alapítványt kellene létesíteni az elhagyott ebek őrzését, gondozását biztosító állat­menhely létrehozására és fenntartására, de ez nem az önkormányzat feladata, pol­gári kezdeményezésre lenne szükség az ebmenhely létesí­téséhez. Nem hivatalos for­rásból annyit sikerült meg­tudnunk, hogy Újszegeden, a Klára utcában működik egy átmeneti „ebszálló", ahol gazdáik bizonyos időre, térí­tési díj ellenében elhelyezhe­tik kutyáikat. céleti Kávéház • Munkatársunktól A Közéleti Kávéház au­gusztus havi programjának utolsó epizódjaként Frank György humoristával talál­kozhat a közönség a Royal Szállóban. A holnap 18 óra­kor kezdődő est házigazdája: Veszelka Attila.

Next

/
Oldalképek
Tartalom