Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-28 / 200. szám

6 HELYI TÜKÖR CSÜTÖRTÖK, 1997. AUG. 28. 2 forrós Menetrend­módosítás • Munkatársunktól A Tisza Volán Rt. néhány helyi buszjáratának változik a menetrendje szeptember 1­jctől. Az iskolai előadási na­pokra meghirdetett buszok ismét közlekednek. A 11Y jelzésű busz Tarján, Vízto­rony tér-Nagykörút-Mars tér-Gumigyár vonalon a Gu­migyártól munkanapokon 22.25-kor indul, öt perccel korábban, mint eddig. Ezenkívül még néhány Szegedről induló távolsági autóbusz közlekedése is megváltozik. Bővebb felvi­lágosítás a Volán Közönség­kapcsolatok Irodájában, ahol még kapható menetrend­könyv korlátozott számban. Építőipari kiállítás • Munkatársunktól A Csongrád Megyei Kéz­műves Kamara szeptember 5-7. között építőipari kiállí­tást és vásárt rendez Szege­den, az Ifjúsági Házban. En­nek kiemelt témája a lakóte­lepi épületek és lakások fe­lújítása. A szervezők és a bemu­tatkozó cégek, vállalkozók a nagyközönségen kívül a lakásszövetkezetek, vala­mint a lakótelepi közös kép­viselők részvételére is szá­mítanak. A kiállítás szep­tember 5-én 11, 6-7-én 9-től 18 óráig tart nyitva. Piaristák összejövetele • Munkatársunktól Rendszeres havi összejö­vetelét tartja szeptember 1­én, hétfőn délután 5 órakor a Piarista Diákszövetség sze­gedi tagozata. A találkozó előadója dr. Keszthelyi Béla nyugalmazott főgyógysze­rész, a Pro Concordatia Po­polorum Lovagrend prefek­tusa lesz, aki a lovagrendek­ről tart előadást a hallgató­ságnak. A Tisza Lajos körúti Kövér László Bábszínház­ban tartandó előadásra a bel­épés díjtalan. Alföldi Napló • DM-információ A Szegedi Körzeti Stúdió adásában (TV 2, 18 óra) az Alföldi Mérleg után először egy 30 perces filmet láthat­nak a nézők a történelmi egyházak jelenéről. Egyes becslések szerint az ezred­fordulóra a világon élő ke­resztények száma megha­ladja majd a 2 milliárd főt. De vajon ez a létszánöveke­dés mennyire jellemző ha­zánkra, ahol a történelmi egyházak - a római katoli­kus, a református és az iz­raelita közösségek - miri­dennapjaiban sokkal inkább a gyülekezetek, hitközségek létszámának lassú apadása, illetve az idősebb szolgálat­tevő papok, lelkészek és rabbik jelenléte az általá­nos. Van-e lehetősége a tör­ténelmi egyházaknak a rendszerváltás után a megú­julásra? Ezekre a kérdések­re keresik többek közt a vá­laszt a történelmi egyházak képviselőivel. Az adás hátralévő részé­ben a Szegedi Szimfoniku­sok erdélyi turnéjáról láthat­nak összefoglaló riportfil­met. w • Szeged fürdőváros? (4.) A Sziksós szinte ideális Vakációs idill. - Ha strandra megyünk, akkor az a Sziksósfürdő - mondja Csecsei János és Márkus Orsolya. (Fotó. Karnok Csaba) A Sziksósfürdő már­már közelít az ideálishoz. Igaz, a városközponttól messze van, viszont nem zsúfolt, ellenben tiszta. Német fürdövendéggel éppúgy találkoztunk ott, mint Kanadából hazalá­togatott hölggyel. Aki ­bár, mint mondja, az ot­tani strandolási lehetősé­gek nem hasonlíthatók az idehazaiakhoz - mégis kedvvel vetette bele ma­gát a sziksós vízbe. S jól­lehet a büfések szerint e nyár nem az ö nyaruk ­legalább nem kell sort állnia annak, aki még­sem otthonról hoz ételt és italt. A kiskundorozsmai Szik­sósfürdő Szeged legstrand­szerűbb strandjainak egyike. Nincs ember ember hátán, senkinek nem sértik meg az ún. személyes terét, keresz­tülgyalogolva a fűre leterített napozógyékényén,továbbá a hasán. Csakhogy: - A szege­di strandolás legjellemzőbb velejárója az előtte-utána va­ló jó kis félórás tömegközle­kedés - mondják pl. Ambru­sék, akik rokonoknál tölte­nek el két hetet ebben a vá­rosban, s minden nap kijön­nek a Szikire. A „kijövést" szívesen elhagynák. Mi is. Kijönni ugyanis rossz ­itt lenni azonban jó. Fenyők, tuják, nyírt gyep. A jellegze­tesen nyári hangzavar kelle­mesen visszafogott volt, a tágas, növényzettel dús terü­let elnyelte-tompította a hanghatásokat. A betonozott oldalú, ám természetes, tavi aljzatú, sziksós vizű meden­cében ottjártunkkor átlag tíz négyzetméterenként akadt egy-egy úszó. A fürdőveze­tés nyilván úgy véli, alulné­pesített a terület, a strando­lók szerint pedig a létszám már úgyszólván ideális. - Tisztábbnak tűnik a Szi­ki, mint a város többi strand­ja, s főleg zsúfoltságmentes­nek - mondja Csécsei János és Márkus Orsolya. A két középiskolás hetente jár ide. - Busszal jövünk. A Mars­térnél szállunk föl, jó fél óra, amíg ide kiért - beszélik. A távolságot, azaz a leküzdésé­re szükséges időt soknak íté­lik, ám ennek ellenére in­kább ide jónek, mint másho­va. Aki itt lakik, annak persze könnyű. Zsanették - Dorozs­máról - azon ritka halandók közé tartoznak, akiknek a Sziki nem távol, de közel van. A közelség is fokozha­tó, általában biciklivel köze­lítik meg a fürdőt, most azonban német vendégeik vannak Magdeburgból, tehát kocsival kellett áthidalni a közbeeső számos métereket. Megéri, a németek jól érzik itt magukat. - A gyerek kedvéért jöt­tünk ki - válaszolta kérdé­sünkre az Ökrös család: a négyéves Péter önfeledten lubickolt a pancsolóban (vagy: pancsolt a lubickoló­ban). Az Ady-tér tájáról húsz perc alatt tudtak kiérni ide, kocsival. Hatalmas volt a forgalom. Akad, ki még az óceán túlpartjáról is eljön a Szikire. Botos Istvánné két lányával - Anita és Brigitta - napo­zott a parton. Anita nemrég jött haza Kanadából, néhány napos látogatásra. Mint Ani­ta elmondta, a kanadai für­dőlétesítmények inkább komplex szórakoztatóköz­pontoknak minősülnek, me­lyeknek fó jellemzőjük, gyermekközpontúak. Továb­bá, hogy tíz-tizenöt perc alatt mindenhonnan elérhe­tők. - A felnőttek, amikor gyerek nélkül akarnak ki­kapcsolódni, inkább a Nagy Tavakhoz járnak, a beachekre ­beszélte valamint északra, horgász- és vadásztúrákra. Irigykedve hallgattuk: hát igen, ott nincsenek, „felhőte­len szórakozás" címén, a fel­nőttek összezárva úszni ta­nuló tizenévesekkel, nem kergeti őket az unalom 5,2 perc múlva föltétlen a sö­röskriglik iránya felé. Igaz, itt is távolmaradnak az efféléktől az emberek, ám nem jószántukból, hanem mert nincs pénzük. Az egyik, évek óta minden nyá­ron a Szikin árusító büfés ár­lapjáról a következők olvas­hatók le: a „sima" hambur­ger 150 forint, a hot-dog 120, a Dreher sör 140, és így tovább. Tumultuózus jelene­tek, ebből adódóan, nemigen adódtak a pultnál, holott a büfések szerint nem maga­sak az árak. A vendégek sze­rint sem. Ámde: - Epp elég kifizetni a buszjegyet, és a belépőt. Nincs pénzünk itt vásárolni. Otthonról hozunk szendvicset, itt legföljebb egy-egy üdítőt fogyasztunk - mondta szinte mindenki. Közben telt a nyár. Farkas Csaba • Munkatársunktól Szeptember l-jétől orszá­gosan változik a vasúti me­netrend. A megyében a kö­vetkezők szerint alakul a vo­natok közlekedése. A Szen­tesről 3.50-kor induló, Kun­szentmártonba 4.23-kor érke­Új vasúti menetrend ző és a Kunszentmártonból 18.45-kor induló, Szentesre 19.20-kor érkező vonat nem közlekedik. A Békéscsabáról Szegedre 13.10-kor és az on­nan 15.05-kor visszainduló vonat csak munkanapokon közlekedik. A Nyugatiból Szegedre 11.20-kor induló és Szegedről 10.35-kor induló Móra InterCity csak a hét el­ső munkanapját megelőző napokon közlekedik. A Kis­kunfélegyházáról Szentesre 22.00-kor induló vonat a hét utolsó munkánapján és a hét elsó munkanapját megelőző napokon ismét közlekedik. Kábeltévés újdonságok Hangsúly a minőségen A Kábeltelevízió Rt. az idei esztendő máso­dik félévében fontos­nak tartja műsorkínála­tának minőségi fejlesz­tését. Ezt szolgálja töb­bek között a Muzzik színvonalas komolyze­nei adó csomagba il­lesztése, valamint több adás sztereóvá tétele. A nyár közepétől fogha­tó a Kábeltelevízó Rt. háló­zatában a Muzzik műsora. A francia adó a komolyze­nét kedvelők kedvencévé válhat a rendszeresen je­lentkező hangversenyköz­vetítéseknek, operafilmek­nek és a jazzkoncerteknek köszönhetően. Ráadásul a megfelelő tévékészülékkel rendelkezők sztereóban él­vezhetik a programot a hét végétől - az MCM, a Mu­sic Television és a Pro 7 adásához hasonlóan. A ká­belrádiósok két-két helyen is foghatják a Kossuth, Pe­tőfi és Bartók Rádió műso­rát - így a keleti és a nyu­gati normás készülékkel rendelkezők is elégedettek lehetnek. A színvonalas kiszolgá­lás érdekében alakították ki a kábeltévések tavasszal korszerű ügyfélszolgálati irodájukat, ahol ma már a legelterjedtebb bankkár­tyákkal is ki lehet egyenlí­teni a számlál. Sokan tér­nek be ide a műsorokkal kapcsolatban, kíváncsiak arra, mikor mi megy a Muzzikon, a Cartoon Net­workön vagy a TNT adásá­ban - a kábeltelevíziónak ugyanis megvan a műsor, melyből szívesen fénymá­solnak. Igyekeznek az előfizetők kedvében járni azzal is, hogy az üzletkötők a laká­son keresik fel az előfizető­ket, s a kért módosításokat már másnap bekapcsolják. Az ősztől bővül az HBO és a Spektrum műsorideje. Szeptembertói a mozicsa­torna hétvégéken, október­től pedig minden nap 24 órán keresztül sugározza a filmeket. A Spektrum mű­sorideje szeptembertől nő, szombat és vasárnap - az eddigi 10 órával szemben ­naponta 15 órán kérészül vetítik az ismeretterjesztő filmeket. T. V. • Fellebbezett az ügyészség Szabadlábon a szegedi fegyveresek • Munkatársunktól Vasárnap este nem sok hiányzott ahhoz, hogy a szegedi Kálvária téren ­vélhetően nem a tudomá­nyos akadémia köteléké­be tartozó - csoportosulá­sok vitája tűzharcba tor­kolljék. írhatjuk ezt abból kiindulva, hogy a több, mint százemberes tömeg feloszlatása után, a raz­zia során több fegyvert, tárat, s éleslőszert is el­kobzott a rendőrség. A város közvéleménye alig titkolt félelemmel gondolt arra, mi is történik akkor, ha ezek gazdái ismét sza­badlábra kerülnek. Nos, közölhetjük - ez megtör­tént. Tegnap délelőtt kaptuk az információt, hogy a Szegedi Városi Bíróságon nem tartot­ták indokoltnak az ügyészség indítványát, miszerint a há­rom fogvatartottból legalább kettő maradjon a rács mögött, így a külföldi állampolgársá­gú férfiak újfent nyugodtan sétálhatnak, s ha akarnak, akár a Kálvária téri padokon is megpihenhetnek. Ezt hall­ván civil éppúgy kifejezte megdöbbenését, mint ahogy egyenruhás is panaszkodott. A független magyar bíró­ság döntését természetesen mi nem kérdőjelezhetjük meg, de felhívtuk dr. Kasza Ferenc bí­ró urat, aki mint a szegedi bí­róság helyettes vezetője el­mondta: mivel a nyilvánosság kizárásával hozták meg ezt a döntést, részletekkel nem szolgálhat az ügyről. Ekkor kerestük meg dr. Rövid Csa­bát, a szegedi ügyészség ve­zetőügyész-helyettesét, aki a következő információkkal szolgált: - A rendőrségen még há­rom férfit tartottak fogva, de közülük egyikük - az arab ne­vű, de magyar állampolgár ­előzetes letartóztatását mi sem láttuk indokoltnak. Ugyanis nála a razzia során minössze két lőszert találtak, s egyéb­ként volt érvényes fegyvertar­tási engedélye. Ám a másik két őrizetbe vett külföldi ál­lampolgár már komolyabb bűnt követett el, hiszen gép­pisztolyt, illetve pisztolyt, va­lamint tárakat és éleslőszere­ket birtokoltak engedély nél­kül. Ezért esetükben indítvá­nyoztuk az előzetes letartózta­tást, ám ezt az ügyben eljáró bíró nem tartotta indokoltnak. Mi az ítéletébe nem nyugod­tunk bele, fellebezést nyújtot­tunk be, s hamarosan a Csongrád Megyi Bíróság fog majd dönteni. Elhunyt Mezősi József Hétfőn, 83 éves korá­ban elhunyt Mezősi Jó­zsef, az Ásványtani, Geo­kémiai és Kőzettani Tan­szék nyugállományú egyetemi tanára, „emeri­tus professzora". Halálá­val a klasszikus ásvány­tan és kőzettan utolsó ne­ves hazai képviselőinek egyike távozott. Mezősi József 1914. júni­us 18-án született Sátoralja­újhelyen, ahol alsó- és kö­zépiskoláit is végezte. 1932­ben beiratkozott a szegedi egyetemre, ahol 1937-ben természetrajz-földrajz szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Már az első évben kialakult szakiránya, a kőzet­tan, ezen belül a magmás kő­zetek tudománya. 1936-ban már demonstrátorként alkal­mazták a tanszéken. Ez egy­ben kutatói pályájának kez­dete, amely aztán 60 éven át töretlenül ívelt felfelé. Ember­öltőt töltött el ugyanazon az egyetemi tanszéken, ahonnan 1977-ben nyugállományba vonult, de „emeritus pro* fesszorként" tovább szolgált élete végéig. Mezősi professzor igazi közéleti ember is volt. A Ma­gyarhoni Földtani Társulat­Mezősi professzornak sokan köszönhetik a föld szeretetét. (DM/DV fotó) nak 1938 óta tagja volt. Elé­vülhetetlen érdemeket szer­zett a társulat Alföldi Szak­osztályának létrehozásában és eredményes működtetésé­ben. Hosszú ideig elnöke volt SZAB Földttudományi Szak­bizottságának. Életének leg­utolsó szakmai tevékenysége volt a hazai ásványgyűjtó mozgalom elindítása és tá­mogatása. Megérhette a „tu­dományos magvetés" beéré­sét családjában, mintegy be­tetőzéseként életművének. Munkatársai, barátai és nagy­számú tisztelője emlékét ke­gyelettel megőrzi. A József Attila Tudományegyetem Labordiagnosztikai tanácskozás • DM- információ Az orvosi labordiagnosztika legnagyobb hazai szakmai összejövetele, a Magyar Labo­ratóriumi Társaság 47. nagy­gyűlése kezdődön tegnap, Sze­geden, a Deák Ferenc Gimná­ziumban. A négynapos ren­dezvényre 750 hazai és kül­földi szakember érkezett, hogy megvitassa a hazai egészség­ügy legégetőbb diagnosztikai problémáit. A laboratóriumok minőségellenőrzését végső szervezetek nemzetközi kerek­asztal értekezletét is megren­dezik német, finn, osztrák, cseh és román szakemberek részvételével. A nagygyűlés­hez kapcsolódó műszer- és eszközkiállításon több mint 60 magyar és külföldi cég mutatja be legújabb termékeit és szol­gáltatásait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom