Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-27 / 148. szám

II. EURÓPA-KAPU PÉNTEK, 1997. JÚN. 27. Magyarország számára a mérleg kedvező Első körben A

Brüsszelben működő Európai Bizottság impozáns üvegpalotájában reggeltől estig hatalmas a forgalom. Hiszen ha a belga főváros pillanatnyilag az első számú európai város, akkor joggal mondjuk, hogy a Bizottság székháza az EV kormányának ad otthont. Ezt a diplomácia természetesen nem így fogalmazza meg, megelégszik azzal, hogy előkészítő és végrehajtó szervezetként jelöli a 20 fős testületet. Hogy mekkora munka folyik az üvegfalakon túl, arra jó példa, hogy naponta tartanak sajtóértekezletet. Ezen a biztosok szóvivői ismertetik az épp aktuális döntést, de az újságírók számára inkább az az érdekes, amikor a kérdésekre kerül sor. Itt lehet felvetni azokat a problémákat, amelyekről a diplomaták, illetve képviselőik talán nem szívesen nyilatkoznak, de természetesen nem tagadják meg a választ. Itt lehet a pletykákat megerősítetni, avagy cáfoltatni, s megtudni például, igaz-e, hogy az első körben öt kelet-európai államot vesznek fel az EU-ba. Úgy hírlik ugyanis, hogy a visegrádi hármakon kívül Szlovéniának és Észtországnak is igen jók az esélyei. Július 15-én már közelebb leszünk a megoldáshoz. Ekkor hirdeti ki ugyanis a Bizottság az úgynevezett országvéleményeket, s azt az Agenda 2000 című dokumentumot, mely a kibővítés horizontális kérdéseivel foglalkozik. S

zámunkra persze az a megnyugtató, ha Magyarországot is alkalmasnak vélik a felvételi tárgyalások megkezdésére. Erre igen jó az esélyünk. Ami a magyar diplomácia szerint a magyar nép sikere. Arató László Vajon a brüsszeli mini Európában mikor állítják fel a magyar maketteket? (Fotó: V. Fekete Sándor) Hazánk az EU központjában Dr. Juhász Endre: - Nem a gazdagság, hanem a gazdasági fejlődés képessége a lényeg. (Fotó: V. Fekete Sándor) Dr. Juhász Endre (53 éves) Szegeden végezte tanulmányait, s itt szerzett diplomát 1967-ben a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Ezt követően a külkereskedelemmel foglalkozó minisztériumban dolgozott, majd 1974-től öt éven keresztül a brüsszeli magyar nagykövetségen foglalkozott az európai integráció kérdéseivel Ismét a külkereskedelemmel foglalkozó minisztérium következett, majd 1983 és 1989 között Washingtonban dolgozott kereskedelmi titkárként, illetve tanácsosként. Mint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője a Társulási Szerződés megkötésére irányuló tárgyalásokat vezette 1990-91-ben. Volt minisztériumi főtitkár, helyettes államtitkár, majd 1993ban közigazgatási államtitkár, illetve címzetes államtitkár. 1995 január 1jétől pedig az Európai Uniónál akkreditált magyar nagykövet. Nős, egy gyermeke van. Leonardo, a program • Munkatársunktól Az elsó átfogó szakképzési programot, a Leonardo da Vinci Programot az Európai Unió Minisztertanácsa 1994 decemberében fogadta el. A program célja, hogy a szakmai képzés minőségének és megújulási készségének javításával fölkészüljünk az ipari és technológiai változásokra - tudtuk meg Gyülvésziné Pataki Edittói, a Magyar Leonardo Iroda vezetőjétől. Az új jártasságok megszerzése, az oktatási intézmények és a vállalkozások közötti szorosabb kapcsolat kialakítása, a kirekesztés leküzdése, az emberi erőforrásokba való befektetés támogatása, az ismeretek fejlesztésének elősegítése az informatika révén, az egész életen át tartó tanulás keretében - ezek a Leonardo prioritásai. A program az országos képzési rendszerek legjavát segíti és terjeszti, értéktöbbletet termel a tagországok képzéssel foglalkozó szereplői között a transznacionális együttműködés révén. A program pályáztatási időszaka februártól októberig tart, a tavalyi 4500 projekt közül körülbelül 50-et nyújtottak be magyar intézmények. az elfogadott 749 pályázatból 24 magyar volt. A Magyar Leonardo Iroda eddig 86 intézmény csatlakozási szándéknyilatkozatát tartja számon. Magyarország 1997től mint „társult pályázó" vesz részt a Leonardo programban, melynek terjesztési, szakmai és programfigyelési hálózata ebben az évben fog kialakulni belföldön, bekapcsolódva 24 ország sokrétű network-jébe. Az 1999 végéig tartó program kiváló lehetőség olyan szakmai együttműködésre, amely növeli Magyarországnak az EU-hoz való csatlakozásának esélyeit. Génkezelt élelmiszer • Brüsszel (MTI) Kötelező erejű rendeletet hozott a genetikailag módosított élelmiszerekről az Európai Unió. Eszerint az érintett termékeken minden esetben kötelezően fel kell tüntetni, hogy génmódosftással előállított mezőgazdasági terméket tartalmaz. A rendelet július 31-én lép hatályba az EU 15 országában. Az intézkedést az Egyesült Államok szerette volna megakadályozni, mert sok génkezelt terméket (például szóját és kukoricát) exportál az EU-ba. EUR-OP News • DM/DV információ Megjelent az EUR-OP News, az Európai Közösségek Kiadója információs lapjának magyar nyelvű külöszáma - az Euró lnfo Service segítségével. A színes kiadvány - többek között - az Unió intézményeiről, a regionális és fejlesztési politikáról, a környezetvédelemről, a mezőgazdaságról, a szociálpolitikáról és foglakoztatásról, a gazdaságról, az oktatásról és a kutatásról közül híreket. A különszám melléklete az információs forradalomról szól. A magyar misszió székháza Brüsszel egyik kertvárosában található. A diplomaták egy része az uniós, másik része pedig a NATO-hoz való csatlakozás előkészítésén dolgozik. A madridi csúcs előtt az utóbbi téma került inkább az érdeklődés homlokterébe, de természetesen egyáltalán nem mellékes, mikor léphetünk majd be az EU kapuján. • Nagykövet úr, kérem, mutassa be a misszió munkáját! - Alapvető dolgunk, hogy a kormányzatunknak közvetítsük azokat a történéseket, értékeléseket, amelyeket a helyszínen tapasztalunk magyarázta dr. Juhász Endre nagykövet. - Az integráció előrehaladásával egyre több azonnali reakcióra van szükség, vagyis nincs idő arra, hogy a missszió a kormánytól várjon az utasításokra. Ennek megfelelően a misszió szakmai háttere is diverzifikált, azaz vannak a Külügyminisztériumból érkező klasszikus értelemben vett diplomaták, akik kül- és biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkoznak. A közösségi politikák osztálya az integráció által behatárolt egyes területekkel foglalkozik, az ipari és kereskedelmi részlegünk pedig alapvetően a kétoldalú kereskedelem konkrét problémáit igyekszik megoldani. • Az amszterdami EUcsúcsról megoszlanak a vélemények. Vannak, akik áttörést tulajdonítanak a konferenciának, mások viszont többet vártak tőle. Ön hogyan értékeli a tanácskozást, különös tekintettel a kelet-európai bővítésre? - Magyarország számára kielégítő a mérleg. Akik az integráció egyfajta elmélyítését várták, azoknak lehet, hogy csalódniuk kellett. Sokkal amblciózusabb tervek fogalmazódtak meg egy-két évvel ezelőtt, de a konferencia előtt is. Az intézményrendszer reformja terén csak kezdeti lépések történtek, ezt bizonyos értelemben a csatlakozási folyamatig halasztották a tagállamok. Számunkra az a döntő, hogy Amszterdamban lezárult a kormányközi konferenciák időszaka, s ezzel megnyílt a bővítési folyamat. Az is igaz, hogy ha az intézményi reform összecsúszik a bővítéssel, akkor ez a bővítést is komplikálja. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a két folyamat időbeli egybeesése esetén talán mi is beleszólást nyerünk a döntésekbe. Ezt egyelőre nehéz felmérni, de mintha ezt tőlünk függetlenül elhatározták volna, s bennünket egy kész helyzet elé akarnának állítani. Ez azonban számunkra nem hátrányos, hiszen megnyugtató, ha nekünk is lesz szavunk a döntések meghozásakor. Ez a szituáció nehezíti a csatlakozási tárgyalásokat, melyek azonban eddig is meglehetősen komplikáltak voltak. A döntő az, hogy a folyamat megy tovább, fennakadás nélkül. # A felvételkor mi az elvárás Magyarország gazdaságifeltételeit illetően? - Nem a gazdagság foka, vagyis az egy főre eső GDP nagysága a döntő, hanem az, hogy az ország demonstrálja az úgynevezett fenntartható gazdasági fejlődés feltételeit, s legyen egy növekedési trend. Az ország lehet szegény, de tudjon alkalmazkodni. Ha nem vagyunk képesek növekedésre, s nincs meg a felzárkózás potenciális lehetősége, akkor jogos kételyek merülhetnek fel a partnerek részéről a tagság kérdésében. Ha ez a feltételrendszer megvan, akkor már nincsenek számszerű kritériumok. • Mennyiben lassíthatja a csatlakozást az, hogy a kelet-európai államok felvételével már nem Görögország, Spanyolország, Portugália vagy Írország lesz a legszegényebb, s a leginkább támogatásra szoruló ország? Számíthatunk-e ezektől a tagállamoktól a kibővítés során vétóra? - Ez vétót nem jelenthet, de ez is egy olyan kérdés, amely a csatlakozási tárgyalásokat nehézzé teszi. Helytelen lenne tagadni, hogy bonyolult és ellentmondó érdekeket kell harmonizálni. Sok függ attól, hogyan történik a kibővülés: lépcsőzetesen, két-három csoportban, vagy pedig tíz ország bevonásával egyszerre. Az Európai Unió költségvetésére nézve 1992ben szabtak egy felső határt, s ez úgy szólt, hogy nem haladhatja meg a tagállamok kombinált GDP-jének 1,27 százalékát. Ezt a számot az éves nemzeti költségvetések nem érik el, vagyis létezik egy elméleti tartalék. Hozzávetőleg az 1,27 helyett most 1,17 a felhasznált összeg, vagyis itt van egy 0,1 százalékos különbözet. A mostani mérsékelt költségvetési politikák és a GDP növekedésének figyelembe vételével, a számítások szerint 2002-re ez az elméleti tartalék meghaladja a 10 milliárd ECU-t. Ezt a különböző alapok működésének fényében lehet megérteni. A jogosultság szempontjából a strukturális alapoknál a küszöb 75, a kohéziósnál 90 százalék. Azon területek részesülhetnek ezekből az alapokból, amelyek GDP-átlaga nem haladja meg a közösségi átlag előbb említett százalékait. Ha szegényebb országok csatlakoznak, ezek az átlagok csökkennek, vagyis bizonyos országok kieshetnek a kedvezményezettek köréből, másoknak pedig növelni kell a nettó befizetés mértékét. A csatlakozó országoknak valószínűleg egy átmeneti megoldást kell elfogadniuk, de elismerem, ez a kibővítés egyik legnehezebb problémája. • Ugyancsak fajsúlyos kérdés a monetáris unió ügye, hiszen nagyobb tagállamok, például Anglia, vagy Svédország már kijelentették, hogy a tervezett ütem szerint nagy valószínűséggel nem lépnek be az EMU-ba. Mi erről a véleménye, tarthatók-e a határidők, vagyis az 1999-től működő közös pénzügyi rendszer, illetve a közös valuta, az euró bevezetése 2002-ben? - Személyes véleményem, hogy ezek teljesíthető elvárások, amit be is tartanak az országok. Természetesen lehetnek menet közben váratlan események. Azonban megvan az elhatározottság, a szükséges politikai elkötelezettség az eddigiek folytatására. Ha fogadni kellene, erőteljesen arra fogadnék, hogy 1999. január l-jétől működni fog a rendszer, s 2002-ben pedig maga a közös pénz is megjelenik - mondta dr. Juhász Endre. Arató László Brüsszel központjában a járókelők, üzletemberek, diplomaták és polgárok mindennap találkozhatnak Magyarországgal. A város egyik legforgalmasabb pontján nyitotta meg ugyanis kapuit tavaly augusztusban a Contact Point Hungary, amely egyrészt hazánk menedzselését, másrészt a magyar cégek piacra jutásának segítését vállalta fel. Három évvel ezelőtt a Dunaholding Rt. magyar tőkével létrehozott egy belga társaságot, a Dunaholding Belgium Rt.-1. A jelentős összegű beruházásra azért volt szükség, meft a cég vezetői már akkor tisztában voltak azzal, hogy jelen kell lenni az európai piacon. A felbomlóban lévő magyar kereskedelmi külképviseleti rendszert pótolva képviselte a cég többek között az ÁPV Rt.-t, vagy a Hungexpo-t is. Elsősorban Angliára, a Benelux-államokra, Franciaországra, Dániára figyeltek, de tulajdonképpen az EU és Magyarország közötti kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat ápolták. A tevékenységüket azzal színesítették, hogy a város központjában megnyitották impozáns külsejű, háromszintes irodaházukat, a Contact Point Hungary-t, amit Göncz Árpád adott át a nagyközönségnek. Tevékenységüket röviden jellemezte Mészáros András, a CPH vezetője: kereskedelmi, gazdasági információs központ Magyarországról, Magyarországért. Az ország image-ét szeretnék erősíteni, tudatni az Unióval hogy mi valóban Európában vagyunk, s ide tartozunk. Ennek keretében magyar cégek, illetve megyék, kereskedelmi kamarák bemutatását vállalják, ehhez helyiséget, infrastruktúrát, tanácsadást biztosítanak. Az épületben tárgyalásokat lehet tartani, de alkalmas kiállítások és divatbemutatók rendezésére is, amit bizonyít, hogy a Contact Point Hungary szervezte a májusi Európa Kabarét. Mészáros András elmondta: egy magyar cégnek nincs más esélye, mint az, hogy az Unión belül szerezzen piacot, itt pedig igen széles körűek a lehetőségek, hiszen a 15 tagállamban összesen napi 3-500 tenderfelhívás jelenik meg. A Contact Point lobbyzni is hajlandó, kihasználva a nem titkoltan igen jól működő kapcsolatrendszerét. Amennyiben a magyar cég nem nyerné meg a pályázatot, még reménykedhet egy alvállalkozói pozícióban. Adatbázisukat és segítségüket bárkinek felajánlják, aki megkeresi őket és elfogadja dijaikat. Ami szűkebb pátriánkat illeti: Csongrád megyei céggel, és intézménnyel még nincs kapcsolata a Contact Pointnak. A. L. Magyar kapcsolat Brüsszel legforgalmasabb részén. (Fotó: V. Fekete Sándor)