Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-27 / 148. szám

PÉNTEK, 1997. JÚN. 27. EURÓPA-KAPU III. • Kronológia Lépéseink a csatlakozásig • Munkatársunktól • A NATO és Magyar­ország kapcsolatainak történetében az első je­lentős fordulópont: 1990. június 20., amikor Horn Gyula külügyminiszter ­elsőként az akkori Varsói Szerződés (VSZ) vezető politikusai közül - Buda­pesten kijelentette: „Egy­általán nem kizárt, hogy Magyarország csatlakoz­ni fog a NATO-hoz" • • A Nyitott égbolt tár­gyalássorozat második fordulója Budapesten áp­rilis 23-án kezdődött meg. A NATO-hoz és a VSZ-hez tartozó 23 or­szág képviselői azzal a céllal ültek tárgyalóasz­talhoz, hogy kidolgozzák az egymás országaiba szabad ellenőrző berepü­lést engedélyező szer­ződést. • A NATO brüsszeli köz­pontjában Manfréd Wör­ner fótitkárral Jeszenszky Géza folytatott tárgyalást 1990. június 29-én, ami­kor első ízben látogatott magyar külügyminiszter a NATO székhelyére. Ok­tóber 26-án Für Lajos honvédelmi miniszter - a VSZ tagállamainak ha­sonló vezetői közül elsőként - folytatott meg­beszéléseket. • Harmincnégy európai és észak-amerikai ország állam- és kormányfőinek részvételével Párizsban november 19-21-én aláír­ták a VSZ és a NATO tagországai között létre­jött megállapodást a ha­gyományos fegyverzetek csökkentéséről, valamint a 22-ek közös nyilatkoza­tát, hogy többé nem te­kintik ellenségnek egy­mást. • Wörner személyében 1990. november 22-23­án első alkalommal láto­gatott hazánkba az észak­atlanti szervezet főtitkára. Az Észak-atlanti Köz­gyűlés - a NATO-parla­ment - londoni üléssza­kán, november 28-29­én Magyarország tár­sult tagi státust kapott, több más közép- és ke­let-európai országgal együtt. • Brüsszelben 16 NATO­és 9 korábbi VSZ-tag­ország részvételével 1991. december 20-án megalakult az Észak-at­lanti Együttműködési Ta­nács, a második világhá­ború óta az első olyan (konzultatív) szervezet, amely biztonságpoliti­kai kérdésekben közös szervezeti keretek kö­zé fogta a hidegháború során szembenálló orszá­gokat. • Horn Gyula, az Or­szággyűlés külügyi bi­zottságának elnöke 1992. április 6-án javasolta: határozatban kötelezze magát a kormány, hogy nyújtson be tagfelvételi kérelmet a NATO-nál. Antall József egy hét múl­va plenáris ülésen vála­szolt: úgy vélte, egy ilyen lépésre még nem érett meg a helyzet. • Az Észak-atlanti Együttműködési Tanács védelmi minisztereinek értekezletén vett részt 1993. március 23-29-én Für Lajos honvédelmi miniszter. Göncz Árpád köztársasági elnök no­vember 19-én, Budapes­ten megbeszélést folyta­tott Loic Bouvard-ral, az Észak-Atlanti közgyűlés elnökével. • A NATO 1994. január 10-11-i, brüsszeli csúcs­találkozója meghirdette a „Partnerség a békéért" kapcsolatrendszert, egy­úttal a tanácskozás záró­dokumentuma kilátásba helyezte a Szövetség „fo­kozatos és evolutív" kibővítésének lehetősé­gét. A „békepartner­ség" keretegyezményt február 8-án írta alá Je­szenszky Géza külügymi­niszter. • Az Észak-atlanti Ta­nács külügyminiszteri szintű ülése határozatot hozott arról 1994. decem­ber 1-2-án, hogy a szö­vetségen belül kezdődje­nek konzultációk a maj­dani kelet-európai kibőví­tés feltételeinek és követ­kezményeinek tisztázásá­ra. • A NATO Tudományos Tanács Budapesten ülése­zett 1995. március 23­24-én. E testület először tanácskozott a szervezet székhelyén, Brüsszelen kívül. A NATO-parlament 40 éves fennállása óta első ízben május 26-29­én Budapesten, azaz nem NATO-tagországban ta­nácskozott. • Magyar katonák fegy­veresen először 1995. au­gusztus 8-23-án, Fort Polkban, a NATO béke­partnerségi gyakorlatán léptek az Egyesült Álla­mok területére. A Parla­ment december 5-én megszavazta, hogy ma­gyar műszaki kontingens vegyen részt a délszláv válság békés rendezésé­nek végrehajtását biztosí­tó nemzetközi erők (IFOR) munkájában. Az e misszióban részt vevó elsó amerikai katonák a Somogy megyei Taszárra december 9-én érkeztek meg. • A brüsszeli NATO­központban 1996. április 9-én Somogyi Ferenc kül­ügyi államtitkár átadta a taggá válás előkészüle­ti folyamatával kapcso­latban megfogalmazott hivatalos magyar doku­mentumot. Az Ország­gyűlés december 17-én elfogadta a magyar mű­szaki részvételt az újon­nan felállítandó délszláv stabilizációs (SFOR) erőkben. • Elsőként 1997. február 20-án kaptak kelet-euró­pai „békepartner orszá­gok" is meghívót a NA­TO kétévenként szoká­sos, közel tíznapos vál­ságmenedzselési gyakor­latára. • Mérföldkő a NATO kibővítésének folyamatá­ban: 1997. július 8-9-én Madridban csúcstalálko­zóra gyűlnek össze a 16 tagország állam-, és kor­mányfői. Ünnepélye­sen jelentik majd be, mely országokat hívnak meg a csatlakozási tár­gyalások megkezdésére. A legesélyesebb jelöltek: Magyarország, Lengyel­ország, Cseh Köztársa­ság. Dr. Simonyi András: - A szövetség nem diktál, hanem közös feladatokat jelöl meg. (Fotó: V. Fekete Sándor) Dr. Simonyi András (45 éves) '75-ben szerzett diplomát a közgazdaság­tudományi egyetemen. Három évig dolgozott a Demokratikus Ifjúsági Világszövetségnél, majd az Állami Ifiúsági Bizott­ságnál. Ezt követően a pártközpont külügyi osz­tályán, majd a Külügy­minisztériumban kapott feladatot, ahol a skandi­náv országokkal való kapcsolatépítésen szor­goskodott. Diplomáciai kiküldetése előbb Hol­landiába szólt, majd '92­ben Brüsszelbe került. EU-, majd NATO-ügyek­kel foglalkozott, két és fél éve pedig nagykövetként dolgozik. Nős, két gyer­meke van. • Simonyi András nagykövet szerint: Nem leszünk „nemecsekek" a NATO-ban Agrár­megállapodás • Luxembourg (MTI) Az Európai Unió mező­gazdasági miniszterei­nek luxembourgi tanácsko­zásán Nagy-Britannia az­zal fenyegette meg partne­reit, hogy a nyár közepén leállítja a közösségből szár­mazó marhaimportot, ha az EU nem enyhít a húsfeldol­gozás és a minőségi el­lenőrzés fennálló rendsze­rén. A holland mezőgazdasági miniszter az 1997/98. évi mezőgazdasági idényre - az előző évinek megfelelően ­ötszázalékos ugaroltatást javasolt a gabonafélék te­rén, hogy a piac felszívhas­sa a „hegyekben tornyosu­ló" készleteket. Franciaország, a közös­ség, egyszersmind Európa legnagyobb gabonater­melője szeretné, ha egyálta­lán nem írnának elő köte­lező parlagoltatást a gabo­nafélékre, ha azonban mégis előírnák, akkor sem volna hajlandó elfogadni az uga­roltatásért termelőinek járó anyagi támogatást. Nagy-Britannia a szub­venciók alapos csökkentésé­ért kardoskodik. Olaszor­szág a tejkvóta emelését akarja elérni, hiszen ter­melőit rendszeresen pénz­bírsággal sújtják a tejtúlter­melés miatt. Németország a keletnémet tartományoknak szeretne előnyöket biztosí­tani. Kampány­fogás • Munkatársunktól Clinton választási kam­pánya lendületet adott ta­valy ősszel a NATO-csatla­kozási folyamatok felgyor­sulásának. Az amerikai el­nök ugyanis kijelentette, hogy a szövetség megalaku­lásának 50. évfordulójára, '99 áprilisára, az elsőként meghívott országoknak már teljes jogú tagoknak kell lenniük. És az ilyen meg­nyilvánulásoknak súlyuk van, könnyen számonkér­hetőek. Már akkor is jelezte, hogy a „partvonalon kí­vülről" senki nem vétózhat ebben a kérdésben. Ez az oroszoknak szóló üzenet volt. És még egy eleme az egykori kampányprogram­nak: tavaly ősszel leszögez­te Clinton, hogy a csatlako­zás nem egy hullámban tör­ténik, aki az első körből ki­marad, az később tagjává válhat a szövetségnek. Tömeg­tájékoztatás • Munkatársunktól Az elmúlt hónapokban felfelé ívelő grafikont raj­zolt a NATO népszerűségé­nek alakulása Magyarorszá­gon - ezt tükrözik a Magyar Honvédség által felkért Gal­lup intézet felmérésének adatai. A csatlakozási muta­tó emelkedése jórészt a tö­megtájékoztatásnak köszön­hető. A kormány az idén 112 millió forintot fordít úgynevezett NATO-kom­munikációra. Az összeget médiumok és civilszerveze­tek pályázhatják meg. A fele pénzt már kiosztották, így a csatlakozás kérdését a rádió Szabó család című műsorában is feszegetik majd. A magyar misszió székháza Brüsszelben. (Fotó: V. Fekete Sándor) Magyarországon kí­vül hat egykori szocialis­ta ország jelezte a NA­TO-nak csatlakozási szándékát. A jelenlegi hivatalos álláspontok szerint az első körben bekerülök a szervezet megalakulásának 50. évfordulóján, '99. április 4-én válhatnak taggá leghamarabb. A csatla­kozás előkészítése már évekkel ezelőtt meg­kezdődött. Hazánk eb­ben élen járt, hiszen a partnerországok közül elsőként hozott létre kü­lön képviseletet Brüsz­szelben a NATO mellett. A Magyar Köztársaság Atlanti Összekötő Hiva­talának vezetőjét, dr. Si­monyi András nagykö­vetet a misszió székhá­zában kerestük meg. A madridi NATO-csúcs­értekezlet előtt az eddigi nyilatkozatok bizakodásra adhatnak okot az ország szá­mára. Minden jel arra mutat, hogy nem kell hosszasan előszobázni, az első körben karon fognak bennünket. Ha a kérdésről szavazó nép is úgy akaija. • Magyarország euró­pai megítélésének számos összetevője van. Ennek nem kis részét a diplomá­ciai ténykedés alkotja. Hogyan körvonalazná az ön által vezetett hivatal munkáját? - Napi diplomáciai kap­csolatunk van a NATO poli­tikai szervezeteivel, az appa­rátusával, a 16 tagország, il­letve a partnerországok kép­viseleteivel - válaszolta a nagykövet. - Amit mi csiná­lunk, az elsősorban politi­ka. Magam a seregben a törzsőrmesterségig vittem. A NATO-ban minden maximá­lis civil kontroll mellett zaj­lik. Fontos feladatunk, hogy már most közvetítsük a szer­vezetnek, hazánk milyen stí­lusú, arculatú tag kíván len­ni. • Milyen? - Magabiztos, jövőképpel rendelkező, a kihívásoktól nem visszariadó, ugyanak­kor konszenzusra törekvő. Tudomásul vesszük, hogy a magyar érdekeket akkor tud­juk érvényre juttatni, ha má­sokét is figyelembe vesszük. A visszajelzések azt tükrö­zik, a NATO ilyen szövetsé­gest is kíván látni Magyaror­szágban. Nem Nemecsek­szerepre készülünk, nem le­hajtott, hanem emelt fővel lépünk be a szervezetbe. • A csatlakozás szem­pontjából kedvező folya­mat megtorpanhat-e jövőre, amennyiben a vá­lasztások után új összeté­telű kormány kerül hata­lomra? - A Parlament elnökének vezetésével hétpárti delegá­ció járt itt, Brüsszelben. En­nek a látogatásnak az volt az üzenete, hogy ebben a kér­désben Magyarországon egyetértés van. Tehát nem várható irányváltás a követ­kező ciklusban sem. A NA­TO-nak pedig az az üzenete, hogy hazánkat elfogadták jól működő, demokratikus or­szágnak. Ez egyébként alap­feltétele a csatlakozásnak. Ezzel a kérdéssel nem lehet játszani, ezt tökéletesen tud­ják a pártok. • A hadseregben meg­kezdődött átalakítások, karcsúsítások már a NA­TO elvárásai alapján tör­ténnek? - Annak nem lenne értel­me, hogy egymást követően kétszer is megreformáljuk a honvédséget - magyarázta a nagykövet -, ezt sem a szer­vezet, sem a gazdaság nem bírná ki. Intenzíven konzul­tálunk a szövetséggel ebben a témában. A felső kato­nai vezetésünk szorosan együttműködik a szakmai kérdésekben. A NATO soha nem diktál, hanem közös fel­adatokat jelöl meg, taná­csokkal segít - ez az alap­vető különbség közte és a Varsói Szerződés között. Hazánk nem légüres térben fogalmazza meg a haderőre­formot, tudja mit akar és mi­ért. • Parlamenti képviselő fogalmazta meg, hogy a magyar tisztek túlképzet­tek... - Ezt nem írom alá. Tiszt­jeink jól képzettek, ám so­kan olyan poszton, beosztás­ban dolgoznak, amihez való­ban elegendő lenne alacso­nyabb szintű képzettség is. Nálunk ezredesek kapnak olyan feladatot, mint a NA­TO-ban a hadnagyok, uram bocsá': tiszthelyettesek. Vissza kell billenteni a fejre állított piramist. Nálunk rendkívül felduzzasztott a katonai vezetés. Ne akaijon mindeki tábornok lenni... 9 Nem lenne meglepő, ha néhány idősebb tisztet meglegyintene a tudatha­sadás szele. Tíz éve még az észak-atlanti szövetség volt a fő ellenség, most meg... - A hadseregünk túlideo­logizált volt - vélekedett a nagykövet. - Ha a honvéd­ség alapállása az lesz, hogy a Magyar Köztársaság érde­keit kell szolgálni, akkor szó sincs tudathasadásról. A rea­litásokkal számolni kell. A NATO más doktrínát képvi­sel: sokkal nagyobb önálló­sága és felelőssége van egy tisztnek. Inkább ezzel lesz nehezebb megbarátkozni. • Az USA kijelentette, hogy csupán három or­szág felvétele időszerű az első körben. Ez szentírás­nak tekinthető a madridi tanácskozás előtt? - Nem, nem tekinthető annak. De azf amit Amerika a szövetségben mond, azt nagy mértékben figyelembe veszik. Az egyeztetések még folytatódnak. Az USA úgy gondolta, ebben a három ál­lamban értek meg a feltéte­lek. Tisztességesebb volt ez így, mintha három nappal a csúcs előtt jelentették volna be ugyanezt. • A NATO esetleges igenje gyorsíthatja-e az EU-csatlakozásunkat? - A két kritériumrendszer nagyon hasonló. Az Uniónál azonban ercísebbek a gazda­sági mutatók. Az kétségte­len, hogy a védelmi rend­szerhez való csatlakozásunk komoly lépést jelentene az EU felé is. Nem csak a köz­vetlen haszon miatt van szükségünk ezekre a szerve­zetekre, hanem azért, mert rendet, struktúráltabb gon­dolkodást visznek az állam­igazgatásba, a politikába, a gazdaságba, az egész társa­dalomba. Tisztességes telje­sítés nélkül nem tudjuk a magyar érdekeket érvényre juttatni. • Gazdasági, politikai, katonai, vagy diplomá­ciai sikerként könyvelhe­tő-e el elsősorban, hogy a jelek szerint az ország szénája igen jól áll a NA­TO-csatlakozást illetően? - A magyar nép sikerének tartom - választolta befeje­zésül dr. Simonyi András. V. Fekete Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom