Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-27 / 148. szám

A madridi lepel A

Varsói Szerződés egykori komoly katonai bázisán, a nyíregyházi Vorosilov laktanya gyakorlóterén - ahová jobbára gyalog masíroztunk, mivel a Csepel-technika gyakorta bedöglött - Simon őrmester ekképp okította a szakaszt: - Nu, emberek! Ha az erdő felől gyün a „nató", akkor lőjenek ám, de piszkosul! Mi meg mosolyogtunk. Ez a bő tíz évvel ezelőtti élmény minduntalan felötlik, amikor a NATO-csatlakozásunkról esik szó. Márpedig ennek a témának mostanság dandárja vagyon. Rengeteget változott a világ 5-10 év alatt. A változás szele a közvélemény formálódásán is érezhető. Egyre népszerűbb a NATO idehaza. Három esztendeje a megkérdezettek fele gondolta úgy, hogy csatlakoznunk kellene az észak-atlanti szövetséghez, a többiek fele-fele arányban ellenezték, illetve passzolták a kérdést. A legfrissebb felmérések szerint ma már a lakosság közel kétharmada szimpatizál a gondolattal, úgy érzi, az ország stabilitása, európai pozíciójának erősödése érdekében kívánatos a tagság megszerzése. Házasság azonban csak kölcsönös „szerelem" esetén lehetséges. Nagyon úgy tűnik, hogy a NATO is vevő Magyarországra. Az amerikai kinyilatkoztatás, miszerint rajtunk kívül a csehek és a lengyelek pályázhatnak jó eséllyel az első körben, akár készpénznek is vehető. Az amerikaiak megadták az alaphangot a madridi csúcstalálkozó előtt. Az olaszok és a franciák ugyan látszólag erősen kardoskodnak Románia és Szlovénia besegítése mellett, ám ez inkább gesztus értékű diplomáciai húzásnak minősíthető. A szövetségben ugyan egyenlőek az országok, de katonai szervezet lévén: a parancsnoki sapka mégiscsak az amerikaiak fejére passzol a legjobban. A csatlakozás pedig nemcsak az érintett három országnak kerül majd sokba, bizony zsebbe kell nyúlnia a NATO-nak is. Tja az első körben felveszik Magyarországot, akli. kor többféle sikert is elkönyvelhetünk magunknak. Egyáltalán nem arról van szó, hogy nálunk modernebb a hadsereg technikája, mint a románoké, avagy a szlovéneké. Sokkal inkább a '89-90-es fordulat óta eltelt időszak gazdasági, társadalmi átalakításának mutatóit vették figyelembe, erre tett rá egy lapáttal a politika és a diplomácia. A NATO főtitkára sejtelmesen nyilatkozta a minap, hogy Madridban végképp lehull a lepel. Aztán van még egy másik lepel is, amit a népszavazással hullajtanak majd le jövőre. Aztán, ha a kettő közös akaratot tükröz, akkor a derék Simon őrmester sem „ment meg" minket a NATO-tagságtól. (A út ti Európából Európába A közvélemény-kutatási adatok szerint sokan támogatják Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozását. Tehát adott a szimpátia. Mégis „sok a teendő, hogy ez az általános, kicsit érzelmi alapú támogatottság - információk segítségével és viták nyomán - tudatos támogatottsággá alakuljon" - mondta Gottfried Péter, a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának helyettes vezetője, mikor az Európai Unió szomszédságában című szegedi konferencia egyik szünetében beszélgettünk. „Az EU-csatlakozásból származó politikai és gazdasági előnyök nagy része nem automatikusan érkezik, hanem akkor válik realitássá, ha a kormányzati és az azon kívüli szféra, az egyes állampolgárok is pontosan tudják, hogyan lehet ezekkel a lehetőségekkel élni." Minden szereplő adott, azaz a kormányzati szándék, az emberi érdeklődés és az információk is. Mert hangsúlyozni kell: Magyarországon minden közösségi információ elérhető. De hiányzik az információt közvetítő közeg. Az EU-nak születése óta, összes átalakulása után is a gazdasági és szociális kohézió megteremtése a célja, azaz nem kell tartani a Magyarországon belüli regionális külünbségek növekedésétől - hangsúlyozta a helyettes államtitkár. E regionális politika egyik jellemzője, hogy a támogatásnak nem az ország, hanem a terület a címzettje. Az országhatárokon átnyúló együttműködés pedig az EU-ban kiemelt jelentőségű. Magyarország - mint gyenge és kis ország - akkor jár a legjobban, ha az első pillanattól a jogok és kötelességek szinte teljességére törekszik - jegyezte meg Gottfried úr a csatlakozási tárgyalások előtt. Ugyanis, ha sok eltérést kérünk a kötelezettségekből, akkor még több eltérést kaphatunk a jogokból. Persze adott a lehetőség, hogy konkrét és indokolt esetekben átmeneti szabályozásokat igényeljünk olyan követelmények teljesítése alól, melyeknek még nem felelünk meg. Mert például még nem látható tisztán a mezőgazdaság problémaköre. Saját érdekeink megfogalmazását is nehezíti, hogy bizonytalan az EU-n belüli agrárpolitika. A másik nagy kérdés, hogy a regionális politikai eszközökből milyen módon részesülünk, azokat milyen hatékonysággal használjuk föl. A harmadik nagy kérdéscsomag, hogy bizonyos követelmények alól tudunk-e, s mennyi időre átmenetileg fölmentést kapni. Eddig is európaiak voltunk, ezután is azok leszünk - hangsúlyozta a diplomata. Az EU-hoz való csatlakozással Magyarország arra kap lehetőséget, hogy az európai fejlődés fő sodrába kerüljön. Ú. I. wj i ía i tlakj &WBM turiptt'kapu A DÉLMAGYARORSZAG KFT. MELLEKLETE Előretolt helyőrség? Röszlce Balkán- vagy Európa-kapu? (Fotó: Nagy László) Ha Röszke nevét említjük széles e hazában, akkor óhatatlanul arra gondolunk, hogy ez az a település, amely „ablakot" jelent a Balkánra. De fonákjára is fordíthatjuk mindezt: Röszke Európa kapuja. Hogy voltaképpen melyik a helyes megfogalmazás, azt Magyari Lászlóval, a település polgármesterével boncolgattuk. # Tulajdonképpen mit is kell tudni Röszkéről? - Azt mondják: végvár. Én úgy szoktam fogalmazni, hogy egy speciális földrajzi helyzetben lévő település. Tudniillik Magyarország déli részén ez az utolsó helység, amikor elhagyjuk az országot, s az első, amikor „megérkezünk". Nézőpont kérdése, hogy minek nevezzük. 0 S az is, hogy Balkán-, vagy Európa-kapunak hívjuk... - Kifelé mindenképpen a Balkán kapuja, befelé viszont - remélem - az egyesült Európa kapuja, „előretolt helyőrsége" lesz nemsokára. • Mi az, ami ide vonzza az embereket? - Valószínűleg az, hogy szimpatikus nekik a település, meg azután van munka és megélhetési lehetőség. • Melyek ezek a lehetőségek? - A röszkeiek általában két „sínen" futnak: van egy stabil munkahelyük és egy kisegítő, bizonytalanabb mellékfoglalkozásuk. Ez pedig a mezőgazdasági termelés, pontosabban a kertészet, a szabadföldi zöldségtermesztés és a takarmány növények termesztése. • A rendszerváltást követően, a kilencvenes évek elején kezdődött a balkáni válság. Egy határtelepülés hogyan élte meg ezeket az éveket? - Az említett válsággal egyidejűleg szinte megbénult a határforgalom. A gazdasági embargóval pedig megszűnt a teherforgalom a vasúton és a közúton is. Az „ügyes" emberek felismerték, hogy a határ túloldalán lévő lakosságnak szüksége van élelmiszerre, ruhára, lábbelire, s ekkor alaposan megváltozott1 az átutazók összetétele. • Magyarán: seftelők hada lepte el Röszkét? - Valóban, jórészt ezzel a tevékenységgel foglalkozók jelentették az átutazó forgalmat a délszláv háború idején. • Napjainkban mi a helyzet? - Átalakulóban van ez az állapot: lassan visszaáll a régi helyzet. Az embargó feloldásával a teherforgalom is beindult, már teherautókonvojokat is láthatunk időnként. A személyforgalomban pedig visszaáll a rendes turista-, illetve kishatárforgalom. Gondot jelent azonban a kis-Jugoszláviában bevezetett határátlépési illeték, amely megnehezíti az ottani polgárok ki- és beutazását. • Az elmúlt évekkel együtt járt a bűnözés növekedése is. Hogyan lehetett ezzel együtt élni? - Én abból indulok ki, hogy minden 100 emberből 99 becsületes. Igen, csak ezekben az években jött a 100. ember is... Eléggé gyakran. Gyakrabban, mint a 99! Ezért a közbiztonság fenntartása nagy erőfeszítéseket követelt a megyei rendőrkapitányság részéről. Előfordult gyilkosság, rablás, a bűnözés minden fajtája. Ezzel - akkor - együtt kellett élni. Most, hogy kedvezőbbre fordult a helyzet és az új rendőrőrs felállításával a közbiztonság is javul, vélhetőleg visszajönnek majd azok a régi szép idők... K. F. Utunk az Eure-atlanti Unióhoz vezet? „A komolyan vett európai eszmékre az európai történelem jégverése Rákóczin, Hajnócziékon, a szabadságharcon, Adyn és társain mindmáig: ez a magyar szellemtörténet" - idézte Németh Lászlót Kulcsár Kálmán akadémikus, az MTA Politika Tudományok Intézetének igazgatója az Európai Unió szomszédságában elnevezésű szegedi konferencián. Milyen Európába vezet Magyarország útja? A gazdasági, politikai világtérképet felrajzoló gondolkodás két metaforáját, a globalizálódás és a regionalitás metaforáját értelmezte előadásában az akadémikus. Amíg a globális metafora a gazdasági racionlitást képviselné a hatalomért folytatott harc „régimódi" nemzetközi politikájának irracionalitásával szemben, addig a másik metaforában a regionális politikai egységek biztosítanák a gazdaság racionális rendjét. A szupranacionalitás víziója mindkét világképben megjelenik. Ám a két metafora elvonatkoztatás, s ahogy már ma sem, úgy hosszú távra sem tekinthetők egymást kizáró folyamatoknak. A történelem fogalomrendszerét segítségül híva, Fernand Braudel francia történésznek a történelem különböző idősíkjainak elválasztásáról szóló elméletét alkalmazva és továbbfejlesztve az előadó arra a következtetésre jutott, hogy az általunk belátható időben az integráció nem csupán az európai folyamatokkal megalapozott, hanem feltehetően euro-atlantivá szélesedik majd. A NATO mint szervezet a két kontinenst ma is összekötő napi politikai probléma. Aztán: az amerikai gazdaságnak az európaihoz kötődő szálai kedvezőbb választ tesznek lehetővé a világgazdaság és a más régiókban zajló folyamatok kihívásaira. Az Atlanti óceán két partján elterülő földrészen élő euro-atlanti kultúra ugyanazon alapértékeken nyugszik, európai gyökerű, ami sokkal inkább összeköt, mintsem elválaszt - íme, néhány érv a fölsoroltak közül. Az európai integrációs folyamat történelmi mértékkel mérve hosszú távú, amit a magyar politikának is így kell kezelnie - hangsúlyozta az akadémikus. Olyanként, amelynek euro-atlantivá szélesedése valószínű, s szervezetileg akár az Euro-atlanti Unióhoz is elvezethet. Ezért aztán az integráció - ha politikailag befolyásolható is, s így sok tekintetben szervezeteiben változik is, tehát az érdekösszefüggések különböző hatásfokkal érvényesíthetők is - a jelenleg belátható távlatokban az európai fejlődésnek azt a fő sodrát jelenti, amelyből kimaradni rendkívül kockázattal járna. Azokat a tényezőket, amelyek Magyarországot az európai integrációhoz kötik, és amelyekből az integráció szervezetibe való belépés következik, többször megfogalmazták már. Ezek közül a legfontosabbnak a gazdasági szempontokat tartják, de Kulcsár Kálmán a csatlakozással járó sokoldalú kihívásra irányította a figyelmet, melyet tartalmilag a magyar társadalom átalakulása számára szükséges „kényszerként" is értékelt. A kelet-közép-európai országok, így Magyarország uniós tagsága európai érdek is, mert idézte Margaret Thatchert az előadó -: az Európai Közösség politikai missziója annak elősegítése, hogy az új és sebezhető demokráciák biztonságban lehorgonyozhassanak a szabadságban és a nyugati világban. Új demokrácia azonban csak a gazdaságilag folyamatosan fejlődő országokban konszolidálódhat. Lejegyezte: Ú. I. Nyílt levél a valutaunióról • Párizs (MTI) A tervezett európai pénzügyi unió nem kínál perspektívát a közösségben élő húszmillió munkanélkülinek és ötvenmillió szegénynek. Még csak abban sem segít, hogy megőrizze szociális védelmüket tartalmazza az a nyílt levél, amelyet 331 európai közgazdász írt az. Európai Unió tizenöt tagállamának állam- és kormányfőihez, arra kérve őket, hogy „alapvetően módosítsák a gazdasági és pénzügyi unió irányát". A levél tartalmát egyidejűleg hozták nyilvánosságra az EU 15 tagállamának fővárosában. Aláíróik támogatják az egységes pénz bevezetését és a közös pénzügyi politikát, de elítélik a merev maastrichti követelményrendszert, mert „gyászos hatást gyakorol szociális téren, ráadásul semmiféle gazdasági alapja sincs" - érvelnek. Szerintük a stabilitási paktum elfogadása esetén „súlyosbodó recessziókkal" kellene számolni, hiszen minden országra nézve kötelező lesz a 3 százalékos deficit tartása, bármilyen áron is. Elítélik a tervezett európai központi banknak szánt „totális autonómiát" is, hiszen tevékenysége az euró erősítésében merülne ki, s gyakorlatilag nem volna vele szemben semmiféle ellenhatalom sem, amelyiknek felelősséggel tartozna. Hormontej • Genf (MTI) Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO), valamint Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) keretében működő étkezési kódex (Codex Alimentarius) elnevezésű bizottság az Európai Uniónak adott igazat a hormontej-vitában. A táplálkozásbiztonsági ügyekkel foglalkozó testület elfogadta az EU azzal kapcsolatos javaslatát, hogy újabb tudományos vizsgálatnak vessék alá a tehenek tejhozamának növelését célzó somatotropin nevű hormont, mielőtt engedélyeznék világméretű felhasználását. A testület elé rövidesen egy másik fontos téma is kerül: az Egyesült Államok szeretné keresztülvinni a tej teljes pasztörizálásának ügyét. Ez egyet jelentene azzal, hogy a leghíreseb francia és olasz sajtokat nem szabadna többé előállítani, hiszen alapanyaguk friss és pasztörizálatlan tej. Elnapolt reform • Brüsszel (MTI) A maastrichti szerződés felülvizsgálásával foglalkozó szakértők azt javasolják, hogy halasszák el 2000 utánra a nyugat-európai intézmények reformját. Akkorra, amikor majd az EU kibővülne a kelet-közép-európai tagjelöltekkel. A javaslat arra vonatkozik, hogy hogyan szervezzék át a brüsszeli bizottságot, és osszák el a szavazatokat a kis és a nagy országok között a miniszterek tanácsában. A keleti bővítésig fenntartanák a status quót.