Délmagyarország, 1997. május (87. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-21 / 116. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. MÁJ. 22. SZEGED 21 Születésnapra, szeretettel Tisztelt ünnepi közgyűlés! Kedves Barátaim! Köszöntöm Önöket, Önökön keresztül Szeged Megyei Jogú Város 180 ezer lakosát a mai kettős ünnep alkalmából. 1719. május 21-én III. Károly Szeged szabad királyi város jogállását erősítette meg - 1990-ben a város választott vezető testülete határozta el, hogy minden év május 21-e lesz Szeged város napja. Hagyományteremtőén és önmaguknak. Alkalom arra, hogy ezen a napon a városról legyen szó, számbavegyék az elmúlt évet, a közeli éveket. Időszakonként pedig Szeged város napja történelmi távlatú emlékezésre is alkalmat ad. Ilyen ez a mai is: Szeged város napján ünnepeljük a 750 éves várost. IV. Béla király 1247. évi adománylevele, melyben Tápét és Vártót a szegedieknak adta, a bizonyíték arra, hogy Szeged már ekkor város volt - most bizonyosan joggal köszöntjük a 750. jubileumot. Kevés magyar város viseli ezt a kort, s ami ennél is felemelőbb, hogy élő és jövőképpel rendelkező várost, Délkelet-Magyarország legnagyobb városát, Csongrád megye székhelyét üdvözölhetjük. A történelem viharait - a tatárdúlást, a törökök elleni harcokat, a Dózsa-féle parasztáborút és még sorolhatnánk a szenvedéseket - átélt várost, de az árnyék mellett mindig itt volt a fény is. A szorgos emberek munkájával időről-időre megteremtett jólét, a körülményekhez való józan alkalmazkodással a túlélés a feltörekvés, az élni akarás ereje tette naggyá, korossá Szegedet. Szeged a kultúra, a tudás városa volt mindig. A lélek müvelésének városa. A nyitottságé: már a középkor végén tanultak szegedi diákok külföldi egyetemeken, s azóta Szeged az európai kultúra sodrásában élte és éli életét. 1849 júliusában Szeged lett az ország fővárosa. Itt esett szó, ha későn is, a román-magyar megbékélésről, majd törvények formájában a nemzetiségek jogairól és a zsidóság egyenjogúsításáról. Augusztusban már Haynau, a megtorlás következett. De semmi nem pusztított annyit és oly kegyetlenül, mint a 1879-es árvíz: 265 ház maradt meg a kiegyezés után a fellendülés éveit élvező városból. A reménytelenségből azonban újabb felvirágzás lett: nemzetközi összefogással - Párizs és Bécs mintájára - sugárutas szerkezetben, alig négy év alatt újjáépült a város. Lett kősztnház, városi könyvtár, ide került a kolozsvári tudományegyetem, Pestről a tanárképző főiskola. S XX. századi történelmünk minden megpróbáltatása ellenére a város gazdasági és szellemi életének fejlődése megállíthatatlan volt: Juhász Gyula, Móra Ferenc, József Attila, Radnóti Miklós, Klebelsberg Kunó, Szent-Györgyi Albert neve fémjelzi ezt, s a harcot a demokráciáért, az európaiságért. Szívemből köszöntöm a 750 éves várost, amikor nem kisebb kihívásokkal kell szembenéznie mint elődeinek kellett. A más történelmi, gazdasági és társadalmi környezetben a régen korszerű dolgok közül, nem kevés túlhaladottá válik. Újra kell gondolni, újjá kell teremteni életterünket. Valószínűleg úgy igaz, hogy Szegednek ismét a Balkán kapujában kell központtá válnia. Tagadhatatlanul jelentős probléma volt a délszláv háború, ami a rendszerváltás nehézségei közepette szólt bele a város életébe, s akadályozta a sürgető gazdasági szerkezetváltást is. De a 750 év reményre, bizakodásra ad okot és példát. Biztos vagyok benne, hogy megőrizve a múlt értékeit, a jövőt a polgári kapcsolatok, civil szerveződések, a nemzetközi együttműködések fogják alakítani és életben tartani. Engedjék meg, hogy magam is gratuláljak a Pro Urbe díjasoknak, a Szegedért Emlékérem kitüntettjeinek. Ne feledjék, Széchenyi István volt e város első díszpolgára, s ez is kötelez. Kívánok a „hírős" Szegednek még sokszor 750 évet. Meleg barátsággal: Göncz Árpád • Dalolva az ünnep előestéjén Hétszázötven esztendő Szalay István ünnepi köszöntőjében IV. Béla királyra emlékezett. (Fotó: Miskolczi Róbert) Bár Szeged napja május 21-ére esik, a város a hét eleje óta ünnepelt. A püspöki misével és az egyházzenei napok díszhangversenyével kezdődött hétfőn a rendezvények sora, kedden pedig emléktábla-avatással, koszorúzással, daloló nappal és polgármesteri köszöntővel folytatódott az ünnepség. Új emlékhellyel gyarapodott Szeged: a város első Kossuth-díjas művészének, Bartos Gyulának az emléktábláját avatták fel kedden délután három órakor a Hajnóczy és a Bolyai utca sarkán lévő ház falán. A legendás szegedi színészre Sándor János rendező emlékezett, az avatáson közreműködött Fekete Gizi és Király Levente színművész, valamint a Canticum kamarakórus. Az ünnepi programok második napján a zene vitte a prímet: a Széchenyi téren a Dankó Pista Cigányzenekar (jó)kedvcsináló muzsikájával kezdődött a műsor délután, a hangulatfelelősi posztot a Szeged-MAV fúvószenekar vette át tőlük 5 órakor, a térzenét dr. Mucsi Géza karnagy dirigálta. A fülek mellett azonban a szemeknek is jutott csemege, háromnegyed hatkor ugyanis az L&D mazsorettecsoport tagjai pörgették pálcáikat a város főterén az öreg platánok árnyékában. A jókedv fél hétkor érte el a tetőpontját, ekkor nyitotta meg dr. Ványai Éva a szegedi daloló napot. Az alpolgármester asszony hagyománynak nevezte a daloló napot, hiszen idén már ötödik éve, hogy minden esztendőben megrendezik, Szeged napjának előestéjén. A kórustagoknak sok sikert kívánt, s azt, hogy az összetartó erő, a zene szeretete még sokáig okozzon nekik - és közönségüknek nagy-nagy örömet. S hogy mekkora örömet képes okozni a zene, az rögvest kiderült, a Szegedi Kórus Egyesület tagjai köszöntötték ugyanis énekkel a város napját - Bárdos Lajos „Istené az áldás" című kánonjával. A dal után a fúvószenekar pattogós muzsikájára a majorette-e kkel együtt masíroztak a kórustagok a Kárász utcán keresztül egészen a Dugonics térig. Az öt esztendő hagyományaihoz nem csak a közös dalolás tartozik, hanem az is, hogy ilyenkor sorban megkoszorúzzák a belvárosi zenész emlékhelyeket. Ám mivel az idei különleges alkalom a város alapításának 750. évfordulója miatt, így minden jelentősebb emlékműnél elhelyezték koszorúikat, virágjaikat - többek között a Deák Ferenc, Tisza Lajos, Vásárhelyi Pál, Széchenyi István, Kossuth Lajos, József Attila, Dugonics András, II. Rákóczi Ferenc szobránál. A kórustagok tömege a Dugonics térről az Aradi vértanúk terén keresztül a Dóm térre hömpölygött, ahol előbb a vendég bajor kórus énekét hallgatták meg, majd ezt követően Szalay István polgármester IV. Bélára emlékező ünnepi köszöntőjét. A polgármester szavai után ismét a muzsikáé lett a főszerep, egészen pontosan az énekhangoké - dr. Mihálka György karnagy dirigálásával csendültek fel Kodály Zoltán „A magyarokhoz" című művének dallamait. A kórusok végül a Móra Ferenc Múzeumhoz vonultak, ahol már gyertyafénynél adták elő Gyüdi Sándor vezénylésével Kodály Zoltán „Esti dal" című kórusművét. T. V. • DM-információ A május l-jétől érvényes, új, szegedi lakbérrendelet ügyében hirdet lakossági fórumot a szegedi önkormányzat lakásügyi bizottsága. Május 22-én, csütörtökön délután 5 órakor a városháza klubjában tehetik föl kérdéseiket azok az érdeklődők, Lakbérfórum akik szeretnék véleményüket is elmondani az új lakbérekről. A fórumon jelen lesznek a szegedi közgyűlés lakásügyi bizottságának tagjai, dr. Tichy-Rács Csaba elnök, s Dobó János alelnök vezetésével. Meghívták még Tóth Dezsőt, az önkormányzati tulajdonú lakások kezelésével megbízott Szegedi Épületkezelő és Fenntartó Kft. igazgatóját is. A fórum résztvevőit tájékoztatják a lakbérrendelet céljáról, s az érintettek elmondhatják, szerintük mi a rossz a jelenlegi szabályozásban, s mi az, amin változtatni kellene. A szegedi közgyűlés szeptemberig várja a javító szándékú javaslatokat a lakbérrendelet ügyében. Fotókiállítások • Munkatársunktól Ma délután 5 órakor Molnár Gyula főiskolai adjunktus nyitja meg a Bartók Béla Művelődési Központ B-Galériájában Homoga József salgótariáni fotográfus kiállítását. Értékeink kisebbségben címmel csütörtökön 18 órakor Ozsváthné Csegezi Mónika szegedi építészmérnök erdélyi és moldvai fotóiból nyílik kiállítás a Sajtóház Stefánia-klubjában. A tárlatot Magyar Istvánné népművelő ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A virágos Szegedért • Munkatársunktól Folytatódik a Virágos Szegedért akció. Az elmúlt hetekben több helyen és igen nagy sikerrel bonyolították le a virágok átadását. Az önkormáyzat ezzel járul hozzá a város szebbé tételéhez. Május 22-én délután 4 órakor Kozma József képviselő ad át virágokat a Lomnici utcai játszótéren. Album • Munkatársunktól Az Album című portré sorozat következő vendége: Nóvák István építész. A rövidfilmet ma, szerdán este 22 órától láthatják a Telin csatornán. Kontraszt • Tudósítónktól Kontraszt címmel havonta jelentkező félórás riportfilm-sorozat indul a Szegedi Városi Televízióban május 21-én, szedán este 8 órakor. Az érdekes embereket, különös történeteket, meghökkentő élethelyzeteket bemutató műsorfolyam első részében egy kiskundorozsmai ócskavasgyűjtő életével, emberi tartásával, különleges jellemével ismerkedhetnek meg a nézők. Boogie • Munkatársunktól Ma este 6 órától a Sajtóház Stefánia-klubjában működő boogie szanatóriumba várja Kalapos József a táncolni vágyó középkorú hölgyeket és urakat. A rendezvény támogatói: Játék 2000 Játékbolt, Fialla Autókereskedés, KGy Szolárium. • Szeged 750 éves Ma ünnepel a város • Munkatársunktól A IV. Béla alapította Tisza-parti város, Szeged nyolcadik alkalommal ünnepel május 21én. Ekkor, Szeged napján arra emlékezünk, hogy 1719. május 21én III. Károly király visszaállította a település korábbi rangját, azaz szabad királyi várossá nyilvánitotta. Szeged napjának ünnepe idén, a várossá avatás 750. évfordulóján rendezvényfolyammá szélesedett. Ma, szerdán reggel 7 órakor a város különböző pontjain zenés ébresztő köszönti a polgárokat. A Széchenyi téren 9 órakor a mazsorettek fölvonulása, majd térzene és toronyzene nyitja a Szeged napi ünnepi rendezvényeket. Térzenét a Király-Kőnig Péter Zeneiskola Fúvószenekara ad, vezényel: Blumenschein Gábor karnagy. A zeneiskola rézfúvós-kvintettje 10 órától a városháza tornyából ad toronyzenét. A városházán alkotói- és pályakezdő támogatásokat nyújt át 9 óra 30 perctói dr. Ványai Éva alpolgármester. Az országzászló emlékhely avatása a városháza előtt 10 óra 10 perckor kezdődik. Köszöntőt az alpolgármesternő, avatóbeszédet dr. Szalay István polgármester mond, az országzászlót megszentelik az egyházak, a felekezetek képviselői. Az ünnepi közgyűlés a városháza dísztermében 11 órakor kezdődik. Ünnepi beszédet mond a polgármester, felszólal Cambridge testvérváros és Temesvár delegációjának vezetője, majd átadják a díszpolgári címet, a Pro Urbe és a Szegedért Emlékérem kitüntetéseket, illetve az Egészséges Szegedért Alapítvány díjait. A városalapító IV. Béla domborművét, Lapis András szobrászművész alkotását a Tisza Lajos körút 11-13. számú épület homlokzatán 15 órakor dr. Tóth László jegyző avatja föl. Ünnepi könyvbemutatón, a városháza dísztermében 16 órától dr. Apró Ferenc: Mikszáth Szegedről - a szegediek Mikszáthról című művét, majd 17 órától dr. Péter László: Mindörökké Szeged, illetve Tömörkény világa című könyveit ajánlja a közönségnek a polgármester, a szerzők maguk beszélnek Írásaikról, majd dedikálnak. A Dankó Pista Cigányzenekar műsora a Széchenyi téren 17 órakor kezdődik. Ugyanitt 18 órától a BoricaHajnalcsillag Táncegyüttes és a Százszorszép Gyermekház Rokolya és Babszem Tánccsoportja lép föl. A fiatal tehetségek koncertje 18 órakor kezdődik a KirályKönig Péter Zeneiskola hangversenytermében. • Petőfitelepi főgyűjtő Csatornaavatás A petöfitelepi Csap utcában elkészült a főgyűjtő csatorna, amelynek utolsó szakaszát tegnap délután adták át a helybelieknek. A városrész csatornázása még 1989-ben kezdődött, s a főgyűjtő befejezésével lehetőség nyílik a hálózat teljes kiépítésére. Idén 1,6 kilométernyi csatorna lefektetését tervezik Petőfitelepen. Tegnap délután, a petöfitelepi Csap utca és Szántó Kovács János utca sarkán, rövid, ám szfnes ünnepség után adták át a főgyűjtő csatorna utolsó, befejező szakaszát. Az óvoda kertjében fölállított tűzoltózenekar rézfúvósainak indulóira száznál is több érdeklődő gyűlt össze a fák árnyékában. A Himnusz után Gila Ferenc, a terület önkormányzati képviselője mondott köszöntőt, s fölszólította Lázár Sándort, a Városi Vízügyi Beruházási Kft. igazgatóját, hogy a munka befejezéséről „tegyen jelentést" a polgármesternek. Ez meg is történt: az igazgató elmondta, hogy a 100 millió forintos beruházás 156 porta számára teszi lehetővé, hogy csatlakozzék a városi csatornahálózathoz. Dr. Szalay István, Szeged polgármestere a „föld alatti Szeged" fejlesztésének fontosságáról beszélt. „A csatomázás a civilizáció jele" mondta a polgármester, s reményét fejezte ki, hogy a helybeliek élnek is majd a lehetőséggel, s egyre többen kötik rá házaikat a főgyűjtő csatomára. A kényszerűségből alkalmazott szikkasztás ugyanis szennyezi a környzetet, amelyre pedig mindannyiunknak vigyáznunk kell. Dr. Szalay István emlékeztetett rá, hogy - bármily meglepő - csupán a város 40 százaléka rendelkezik csatornával (igaz viszont, hogy a csatornahálózat a lakosság 60 százalékát szolgálja). Végezetül a polgármester a Csap utca és a Szántó Kovács János utca sarkán tátongó csatornanyílás födelének lezárásával adta át a frissiben elkészült főgyűjtőt. Ny. P.