Délmagyarország, 1997. május (87. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-21 / 116. szám

6 SZEGED NAPJA SZERDA, 1997. MÁJ. 21. Kristó Gyula egyetemi tanár: - Szeged nem követ el történelemhamisítást, amikor a városiasodása alapjait megvető hospeskiváltság évfordulóját idén ünnepli. (Fotó: Gyenes Kálmán) Az adománylevél „Béla, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria és Kunország királya, üdvöt az Úrban minden Krisztusban hívőnek, ki ezen levelünket olvassa. Mind a jelenben élőknek, mind az utódoknak tudomására hozzuk jelen levelünkkel, hogy színümk elé járulván a mi hűséges stegedi hospeseink, alázatosan kértek minket, hogy őket bizonyos föld és halastó adományozásával különös kedvezésben részesíteni méltóztassunk, amiként a következőkben bővebben kifog derülni. Mi gondolván hűségükre, hajlandók vagyunk kérésüknek eleget tenni; bizonyos Tápé (Thapey) nevezetű lakatlan földet, amely csongrádi várunkhoz tartozott, és az említett hospeseink földjével szomszédságban van, nemkülönben azt a bizonyos halastavat, névszerint Vártót (Warthow), amely a tatárok által kiirtott Csupor (Chupur) nemzetség tagjaié volt, a fent nevezett hospeseinknek teljes kegyelmünkkel örök időkre adjuk, bevezetvén őket az előbb említett föld és halastó tulajdonjogába hívünk, Leontius szőregi (Zewrwg) apát által. Hogy pedig ezen adományozásunk és rendelkezésünk örökre megmaradjon, és azt soha se lehessen visszavonni vagy visszakövetelni, kiadtuk kettős pecsétünkkel megerősített jelen levelünket. Kelt az Úr megtestesülésétől számított 1247. évben." 9 Az adománylevelet IV. Béla bocsátotta ki 1247-ben. Átiratban Mátyás király 1465. évi oklevelében maradt fenn. igazolták, hogy abban az időben az «-i»-nek nem volt melléknévképző funkciója. Hiába egy Szegeddel szomszédos település lakója volt az illető, ez Szeged akkori biztos meglétét nem igazolja. Az sem kétséges, hogy Szegedet ezen a néven nem vihetjük vissza a magyar honfoglalást megelőző időkre, a város neve ugyanis magyar eredetű, noha nem tudjuk pontosan, mit jelentett. Az egyik magyarázat a kiszögellés értelmű „szeg", másik a „sziget", míg a harmadik a sárgásbarna színt jelentő és esetleg a Tisza vizére utaló „szeg" szóval hozza összefüggésbe. • Milyen szerepet játszottak a természeti adottságok abban, hogy itt település alakult ki? - A település kialakulása a 10. században abból a természeti körülményből indult, hogy a honfoglaló magyarság, mint mindenütt, Szeged helyén is a vízből kiemelkedő ártéri szigeteket, magasabb partú területeket szállta meg. A régi Szeged három elkülönülő és csak később összeépülő tömbből jött létre: egy központi városmagból, amit később Palánknak hívtak, egy alsó és egy felső városból. Ez a tény a település szigetszerű kialakulását mutatja, ami valószínűvé teszi, hogy elnevezése is a sziget szóból alakult ki. A Tisza ugyanis abban az időben 5-10 kilométeres árterüíeten szanaszét ágazva folyt. Szeged határában a szőregi löszhát és annak túlparti oldala viszont egy olyan beszögellést jelentett, ahol nem kellett több kilométeres mocsaras vízen átkelni. Örök tapasztalat, hogy a nagyobb folyók mentén ott alakulnak Szeged hétszázötven esztendeje: A Kárász utca Szeged idén ünnepli várossá alakulása kezdeteinek 750. évfordulóját. A honfoglalás előtti előzményekkel is rendelkező, de a beérkező magyarok által létrehozott település már a 11-12. században királyi rangot jelentő sóközpont volt. A tatárjárás évei után az ide érkező telepeseknek IV. Béla király olyan kiváltságlevelet adott, amely megalapozta a későbbi városi fejlődést. A témáról Kristó Gyula, a József Attila Tudományegyetem Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékének egyetemi tanára új, publikálatlan kutatásainak eredményét is megosztja olvasónkkal. • Professzor úr, olyan beszélgetésre szeretném kérni, amelynek központjában az idén 750 éves szegedi kiváltságlevél áll. Erre a IV. Béla király által 1247-ben kiadott iratra úgy tekintenek, mint a szegedi városiasodás elindítójára, ám a levél szerepét illetően téves elképzelések is vannak a köztudatban. Szeretném, ha a szegedi településfejlődés középkori jellemzőit is érintve összefoglalná, minek köszönhető, hogy a település a 13. században kiváltságlevelet kapott és ez milyen hatással volt a város kialakulására. Javaslom, hogy kezdjük a legelején: mikortól tudunk Szegedről? - Az első, Szegedet említő írott forrás 1138-ból maradt ránk és Cigeddin alakban tartalmazza a település nevét. Ez az előfordulás nem tekinthető igazán késeinek, hiszen a 11-12. századból igen kevés magyar oklevél maradt ránk. 1183ban Szeged sóközpontként fordul elő, ahová a Maroson érkezett a só Erdélyből. Ez már önmagában is azt mutatja. hogy a településnek jóval korábbinak kell lennie, hiszen az erdélyi sóbányák a legrégibb idők óta működtek. Egy időben vita folyt arról, hogy egy korábbi, 1138-as oklevélben előforduló Cegedi személynév mint «-i» melléknévképzős alak nem jelzi-e Szeged meglétét. Ám nyelvészeti úton teljes bizonyossággal ki jelentősebb települések, ahol könnyű az átkelés. Az például, hogy Budapest ma Magyarország fővárosa, annak is köszönhető, hogy a Dunán ott kínálkoztak olyan átkelési lehetőségek, mint a jenői vagy a megyeri rév, amelyeket a középkor embere már jól ismert. Hosszú, tízkilométeres szakaszokon viszont, ahol a meder nagyon széles, jelentősebb település ma sincsen a Duna mellett. • A Szegedet említő 1183-as forrás idején a településnek már vára volt. Ez azt jelenti, hogy a település jóval régibb? - A vár megléte valóban újabb tény amellett, hogy Szeged 1183 előtt is jelentős település volt. Valószínűleg a népvándorlás utolsó időszakában építettek itt földvárat, s ez történelmi előzménye lehetett a XIII. század második felében megépült, majd tovább bővített, s a XIX. században lebontott szegedi várnak. Mivel földvárról van szó, komoly régészeti feltárási eredményekre nem lehet számítani, annyi azonban feltehető, hogy ahol vár volt, biztonsággal telepedtek meg az emberek. A másik tény az, hogy Szeged főesperességi központ volt. Bár az első szegedi főesperessel csak 1199-ben találkozunk, tudjuk, hogy a főesperességi hálózat, amely az egyházigazgatás szintjén megfelel a vármegyei rendszernek, lényegében Szent Istvántól kezdve folyamatosan alakult ki. Ez arra utal, hogy Szeged jelentős település lehetett, amelynek vélhetőleg már a 11. század elején temploma volt. A 19. század végén, a vár bontásakor előkerültek kőmaradványok (közöttük a ma a Dömötör-torony homlokzatán látható kőbárány), amelyek valószínűsítik, hogy ebben az időben egy szép román kori templom épült a mai dóm helyén. Mindezek olyan, kölcsönösen egymásra ható és következményeikben egymást felerősítő tényezők voltak, amelyek szinte előírták, hogy ezen a területen város alakuljon ki. 9 A várossá alakulás első dokumentuma az az oklevél, amelynek 750. évfordulóját idén ünnepli a város. Mit lehet erről tudni? - Az 1247. évi okmány nem eredeti formájában, hanem Mátyás király egyik 1465. évi oklevelében átiratban maradt ránk, de nincs okunk kétségbe vonni az átirat pontosságát. Azt eredeti okmányt IV. Béla király nevében adták ki, és azt hozza tudomásunkra, hogy a szegedi hospesek megkapják a Tápé nevű lakatlan földet és a Vártó nevű halastavat. A „hospes" kifejezés Szeged településtörténetének egyik kulcsszava: latin szó, amely azt jelenti, hogy vendég, telepes. Olyan történelmi szakterminus, amely a korai időszakban a szó igazi értelmében idegent, külországból jött embert jelentett. Tudni kell, hogy a külföldiek a magyar középkor sajátos felfogása értelmében kiváltságokat élveztek; megadták számukra a másság tiszteletét, hogy idegen országban is saját joguk szerint éljenek. Erre már Szent István király is utalt, amikor „az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő" programot meghirdette. Nos, a hospes kifejezés alatt a 13. század közepéig külföldről betelepedett idegent értettek, 1247-ben azonban, amikor a szegedi oklevél készült, a hospes már lehetett magyar telepes is. Arra a kérdésre sajnos nem tudunk egyértelműen válaszolni, hogy a szegedi hospesek idegenek (neolatinok, olaszok vagy vallonok) voltak-e. Valószínűbb, hogy Szegeden 1247 körül egy máshonnan jövő, magyarokból álló új népelem jelent meg, s ők kapták a hospes-kiváltságokat. Szegedről ugyanis nem tudjuk kimutatni, hogy a későbbi évtizedekben idegenek vagy idegen eredetű névvel rendelkező személyek éltek volna. 9 Mit tartalmaztak ezek a hospes-kiváltságok? - Eredeti formájukban négy kiváltságot fogalmaztak meg. Elsőként a vámmentességet, ami arra utal, hogy a hospesek kereskedők voltak. A második kiváltság az volt, hogy szabadon választhattak bírót és tizenkét esküdtet, ami egy önkormányzati struktúrát biztosított. A harmadik kiváltság azt mondta ki, hogy ez az önkormányzat ítélhetett valamennyi polgári peres és büntetőjogi ügyben, amely a város polgárai között felmerült. Á negyedik pedig, Szegedi városképek a századelőről; a mai Dóm tér