Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-29 / 99. szám

II. EURÓPA-KAPU KEDD, 1997. ÁPR. 29. 1 EU-mix Mercator • DM/DV-információ Az Európai Információs, Dokumentációs és Kutatási Hálózatot (Mercator) 1987ben alapították, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelvekre vonatkozó adatok hozzáférhetőségét és az információcserét javítsák, tájékoztassák a „többséget" a kisebbségről. E hálózat azért vette föl Mercator, a XVI. századi kartográfus nevét, mert 6 volt az első, aki a térképeken a különböző helyneveket az adott ország eredeti nyelvén tüntette föl. A három Mercator-központ az oktatással, a médiával és a jogalkotással foglalkozik. (E hálózatokról további információt a következő Web-site nyújt: http://www.troc.es/me rcator/index.html.) A „leonordósok" és Szeged A flamand-magyar szakképzési együttműködés május 3-án kezdődik el a belgiumi Flamand Autonóm Köztársaság és a Csongrád Megyei Kézműves Kamara között. A Csongrád és Gyór-MosonSopron megyében útjára induló új szakképzési modell bevezetése érdekében a kamara támogatásért fordul az EU Leonardo-programjához. Az EU-csatlakozás közeledtével nem mindegy, hogy a leendő szakmunkások és mesterek milyen ismereteket sajátítanak el az iskolapadban. A flamand modell ebben próbál segíteni, bemutatni, hogy az ottani szakképzés mennyivel másképp működik, mint a jelenlegi hazai gyakorlat. Belgiumban ugyanis a szakmát tanuló fiatal hetente csak egy napot tölt az iskolapadban, a többi négyen a mesterétói lesi el az ismereteket. A flamand szakképzést kísérleti jelleggel két megyében, Csongrádban és Győr-Moson-Sopronban vezetik be. A két régió évi 6 millió belga frankot, összesen 30 millió forintot kap a flamand-magyar minisztériumi szintű egyezmény alapján - a Nyugat-Flandriai Képzési Intézeten keresztül. Amennyiben eredményesen zárulnak itthon is a tárgyalások Kiss Péter munkaügyi miniszterrel, akkor további 60 millió forintos hazai támogatás jöhet szóba. A Csongrád Megyei Kézműves Kamara az EU úgynevezett Leonardo-programjához is pályázik pénzekért. A „leonardósok" ugyanis olyan pályázatokat hirdetnek, amelyek feltétele bizonyos saját erő megléte, valamint három nyugat-európai ország támogatása. Mindkét feltétel megléte esetén a bekerülési összeg 75 százalékát finanszírozná a Leonardo-program. Merész becslések szerint amennyiben a meglévó 90 millió forinttal mint saját tőkével közösen pályázna a Magyar és a Csongrád Megyei Kézműves Kamara, akkor további 270 millió forinthoz lehetne hozzájutni. F. K. • Hiányzik a magyar nyelvpolitika Anyanyelv és integráció Az EU parlamentjének üvegpalotája 1998 elejére készül el. Hány hivatalos nyelven tolmácsolnak ott, mire mi uniós tagok leszünk? (MTI Telefotó) A magyar nyelv hetén arról kérdeztük Kontra Miklós egyetemi docenst (JATE, Angol Tanáijcépzó Központ) - akinek a szociolingvisztika a kutatási területe -, hogy milyen hatással van az európai integráció a nemzeti nyelvekre. Kell-e féltenünk a magyar nyelvet, s ha igen, mitől? A válaszokból kiderül: az integráció önmagában - a nyelvre sem veszélyes; a csatlakozásra készülő országnak azonban sürgető szüksége lenne átgondolt nyelvpolitikára is. 9 Vajon meddig lehet tartani azt a szép elvet és gyakorlatot, hogy valamennyi tagállam nyelve hivatalos nyelv az Európai Unióban? - Ezt pillanatnyilag senki sem tudja. De sejteni lehet, hogy az Unió bővítésével, mondjuk öt közép-európai ország fölvételével ezt a politikát nem lehet tartani. Tudniillik már most is nagyon drága: minden dokumentumot lefordítanak a 15 tagállam nyelvére, és az összes szóbeli megnyilatkozást szinkrontolmácsolással fordítják. A nyelvi témákkal az európai szociolingvisztikai évkönyv tematikus számai foglalkoznak; olyan kérdésekről lehet olvasni, hogy mi lesz az angol nyelvvel Európában? Mi lesz akkor, amikor fölvesznek új tagállamokat? • Mi lesz? - Egyelőre csak találgatni lehet. Csökkenthetik a hivatalos nyelvek számát, mondjuk hatra, amivel rögtön hátrányos helyzetbe hoznak hat régi tagot, de megoldják azt a problémát, hogy a nyelvi költségek nem nőnek az égig. Meg lehet jósolni az angolt, a franciát, a németet, a spanyolt, talán az olaszt - és tovább nem tudom... Azt kizárhatjuk, hogy egyedül az angol legyen a hivatalos nyelv: sem a franciák, sem a németek nem egyeznének bele. • Kell-e tartani attól, hogy nyelvi károkat szenvedünk, ha belépünk az Unióba? - 1945-ben az ország bekerült a Szovjetunió érdekszférájába, de nagyon. Mit változtatott a 40 éves szovjet dominancia a magyar nyelven? Gyakorlatilag semmit. Lehet arra gondolni, hogy a társadalom pszichés ellenállása miatt maradt rezisztens a magyar nyelv, hogy azért volt sikertelen az orosztanítás, mert az emberek nem akartak megtanulni oroszul. Ám ezek hipotézisek. Az viszont tény, hogy 1946-ban itt senki nem tudott oroszul, a tanárok elsó generációját gyorstalpalókon képezték át, a tankönyvek módszertanilag nem tartoztak a hazai élvonalba. Ha valaki úgy határozna, hogy ilyesmit kutat, legfeljebb azt nézhetné meg: a sikertelenségben mennyi része volt az emberek averziójának és mennyi a pedagógiai tényezőknek. Nem látok nyelvi veszélyt az európai csatlakozásban, de ez a személyes véleményem. Tény, hogy a magyar csatlakozás nyelvi vonatkozásaival még senki nem foglalkozott. 9 Kinek a dolga lenne az integráció nyelvi vonatkozásaival foglalkozni? - Az államnak. A Magyar Tudományos Akadémia állami megrendelésre megszervezhetné, hogy a magyar szakmai elit végiggondolja: milyen változások várhatók a magyar emberek nyelvtudásában. Milyen változások kívánatosak, illetve milyen hatásokat kell kivédeni az iskolai nyelvtanításban? Előfordulhat-e hosszú távon, hogy a nyelvhasználat olyan irányban változik meg, amit nem szabad nekünk megengedni? És így tovább. Ez átfogó alkalmazott tudományi vizsgálódás lenne, amit magára valamit adó állam már régen kiemelt feladatként elvégeztetett volna. Nem lenne drága. Körülbelül annyit kellene tenni, hogy a témában legtekintélyesebb 15 embert kiválasztani, meghívni melléjük öt külföldit, elküldeni őket Mátraházára két hétre, jól tartani őket, hogy gondolkozhassanak, majd leíratni velük, amit kigondoltak. Ennyi. 9 Mégis, milyen veszélyekre gondol? - Éppen azért nem tudom pontosan, mert még én sem gondoltam ezt végig. Ha mondjuk azt kérdezné, lehet-e attól tartani, hogy a mainál is rosszabb helyzetbe kerül a hazai tankönyvkiadás, akkor azt mondanám, elképzelhető - üzleti érdekek érvényesítése miatt. El tudom képzelni, hogy a magyar szerzők és tankönyvek hirtelen hátrányos helyzetbe kerülnek és ez rossz hatással les'z az anyanyelvi oktatásra. Ezt a példát persze kitaláltam, de vannak már e tárgykörben tapasztalataink is. A vasfüggöny lebontása után üzleti érdekek miatt elkezdték támadni a nyelvvizsgáztatás rendszerét, a közismert Rigó utcai szisztémát - az egész szakma ellenében. A bizniszt persze demagógiával leplezték. Ha megtörténhetne, hogy a vizsgáztatás négy-öt érdekszférába kerülne, a mai 52 helyett négy-öt világnyelvből lehetne vizsgázni... Kár ez? Nem is kérdés. Ez persze a posztkommunizmus veszélye. De úgy első ránézésre is jó esélyt lát az ember, hogy az Unióban is működni fognak a kőkemény üzleti érdekek. Ezért állítom, hogy a csatlakozásra készülő Magyarországnak nyelvpolitikára is szüksége van, ugyanúgy mint agrárpolitikára, környezetpolitikára és a többire. S ez nem valami misztikus dolog. Egyszerűen csak dönteni kell róla - és lesz. Sulyok Erzsébet Lapos a lengyel kapcsolat A Közép-európai Demokrata Fórum, mely a térség politikailag jobbközépre sorolható pártjait tömöríti, április 20án alakult meg Lakitelken. A Magyar Demokrata Fórum kezdeményezése újdonság, azonban a jelek szerint ígéretes és megtérülő befektetés. Pordány Lászlóval, az MDF külügyi szakértőjével, volt ausztráliai nagykövettel a tapasztalatokról beszélgettünk. 9 Kik vettek részt ezen a tanácskozáson? - Észtországtól Albániáig, illetve Ukrajnától Csehországig, mintegy tizenöt államból jöttek el a konzervatívok. Á baloldalnak ez a kapcsolatrendszere adott, mi viszont egészen a lakitelki fórumig nagyon keveset tudtunk egymásról. A konferencia témája volt például, hogyan lehetne segíteni egymás választási kampányait. Szeptemberben, amennyire a lehetőségek engedik, segítjük a lengyel konzervatívokat az ottani választásokon. 9 Lehetett-e érezni azt, hogy a cseh-lengyel-magyar tengely felé igyekeztek a többiek, s számítanak ránk EU- vagy NATO-tagfelvételük kapcsán? - Természetesen. Igaz, hozzá kell tenni, hogy például Albániának vagy Bulgá.riának Csehország vagy Magyarország olyan, mint nekünk Hollandia. A középkelet-európai országok valamennyien a NATO-ba igyekeznek, s az európai integrációt tűzték ki célul. 9 Milyen kifutási lehetőségei vannak a Közép-európai Demokrata Fórumnak? - Nagyon figyelünk arra, hogy ne essünk túlzásokba, s valóban olyan célokat tűzzünk ki, melyek teljesíthetők, megvalósíthatók. Mindent megteszünk azért, hogy folyamatosan kapcsolatban legyünk a többi párttal. 9 Hogyan látja a jelenlegi magyar diplomácia kapcsolatait azokkal az országokkal, melyek képviselői Lakitelekre látogattak? - Rendkívül aggasztó, hogy stratégiai partnerünkkel, a lengyelekkel ennyire ellaposodott a hivatalos kapcsolatunk. Ezt érthetetlen és nagy hibának tartom. A. L. A gyermeket nem védi az EU • Brüsszel (MTI) Az Európai Unióban működő több társadalmi szervezet is azt állította, hogy az egységes európai piac és a közösségi szabályozás hiánya kedvez a gyermekkereskedelemnek Nyugat-Európában, továbbá a gyermekek szexuális kizsákmányolásának is - irta az AFP. - Európai szinten hoznak intézkedéseket a kergemarhakór ellen, a gyermektiprókkal szemben viszont nincs közösségi norma - hangoztatta Kate Seymour, a gyermekekkel szembeni kegyetlenkedések megelőzésére alakult brit nemzeti bizottság brüsszeli képviselője. Az Európai Bizottság arra kérte a szervezetet, hogy más nem kormányközi szervezetekkel együtt küldje Brüsszelbe képviselőit a probléma megvitatására. Az EU 15 tagállama, tisztában lévén a köztük lévő jogi eltérésekkel, az első lépést megtette a jogharmonizálás felé abból az elvből kiindulva, hogy a gyermek szexuális kizsákmányolása bűntettnek minősül. De a társadalmi szervezetek távolról sem tartják kielégítőnek ezt az „elsó lépést", és rossz példaként hozzák föl, hogy az Európai Unió jogi alapjául szolgáló szerződésekben egy szó sem esik a gyermekekről - állapította meg Sandy Ruxton, aki tanulmányt készített az Action for Children szervezet megrendelésére. Az Unió semmiféle sajátos jogkörrel nem rendelkezik a gyermekek védelmezésére. Sandy Ruxton a többi szervezet nevében is azt javasolta, hogy a Tizenötök amsterdami csúcsértekezletén külön foglalkozzanak a gyermekek méltósághoz való jogával és ennek megfelelően alakítsák át a közösségi intézményi rendszert. A lengyelek ne kapkodjanak! • Varsó (MTI) A politika és a sajtó szükségtelenül hangoztatja folyton az Európai Unióba való minél gyorsabb belépés lehetőségét - a lengyel gazdasági kamara elnöke szerint. „Kár licitálni, hogy a csatlakozásra egy, két vagy három év múlva kerül-e sor, hiszen akkor járunk a legjobban, ha megvárjuk, amíg készen leszünk erre a lépésre " - jelentette ki Andrzej Arendarski. A kamarai elnök szerint jobb később, ám kedvezőbb feltételekkel az EU tagjává válni, mint súlyos terheket vállalva gyorsan. A lengyel gazdaság állapotát ismerve célszerű lenne két-három évvel későbbre tolni a határidőt, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a legelőnyösebb feltételek kialkudására, a vállalatok pedig felkészüljenek az élessé váló versenyre. Az ország igen kemény alkunak néz elébe, és igen káros lenne csak azért kapkodni, hogy valamiféle előre kitűzött csatlakozási időpontot mindenáron be lehessen tartani. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy Lengyelország külföldi népszerűsítése még mindig igen gyenge, és nem elégséges a lengyel lobbyzás sem az EU berkeiben. Az első körben csatlakozásra számító többi ország e téren sokkal határozottabb és hatékonyabb politikát folytat. A lengyel gazdasági miniszternek országnépszerűsftő programokra az idén ugyanúgy 10 millió dollár áll rendelkezésére, mint négy évvel ezelőtt. Ez az összeg elegendő lehet egy közepes vállalatnak, de nem egy egész országnak! Az EU és a munkanélküliség • Luxembourg (MTI) Az Európai Uniónak változtatnia kell foglalkoztatási, munkaügyi stratégiáján, a foglalkoztatás előmozdítására kell határozott irányt vennie. Ez annak a luxembourgi tanácskozásnak az üzenete, amelyet a minap az EU tizenöt államának munka- és szociálisügyi miniszterei tartottak. A Renault belgiumi (vilvordei) gyárának bezárása „komoly figyelmeztetés" Európának - vélekedett az olasz kormány képviselője. Alátámasztja annak követelményét, hogy a szociális felek konzultáljanak egymással, mielőtt a vállalatok átszervezésébe fognának. Európának mind közelebb kell kerülnie állampolgáraihoz, felülkerekedve a bürokrácia mocsarán. Az EU bizottságának szociálisügyi felelőse, Pedraig Flynn pedig kijelentette: változtatni kell a munkaerőpiaci politikán! A fiatalokat be kell vonni a termelésbe, meg kell akadályozni a tartós munkanélküliség kialakulását és egyenlő esélyt kell szavatolni mindenkinek. Annál is sürgősebben kell cselekedni, mivel a statisztikai adatok arra utalnak, hogy az EU bruttó össztermékéből 2,5 százalékot fordítanak a jövedelemszavatolási politikákra, a foglalkoztatás növelésére viszont mindössze egy százalékot. Az EU-ban tengődő 18 millió munkanélkülinek csak a 10 százaléka részesülhet képzésben és továbbképzésben. „Rendkívül rossz képet állít ki magáról az EU azzal, hogy nem tesz a munkanélküliség ellen" - szögezte le Flynn. A főbiztos szerint az európai stratégia kimerül a „karcsúsításokban és az átszervezésekben". A luxembourgi tanácskozáson német részről javasolták: fokozott figyelmet fordítsanak az 50-60 év közötti dolgozókra, hiszen a piac mostanság igyekszik lerázni őket magáról. Olasz részről pedig arra tettek javaslatot, hogy az átképzéskor vegyék számításba a nőket, akik a gyermekeik nevelésével töltött hosszú idő után állnak újra munkába. Az EU-tagállamokban 82 millió háztartásbeli asszony él, s szükségleteikre rugalmasan kell tudni reagálni.