Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-26 / 71. szám

IV. EGY SZÁZALÉK SZERDA, 1997. MÁRC. 26. Rendszerváltás ide, rendszerváltás oda, a gazdasági önigazgatáshoz vezetó út bizony keserves és mesterséges akadályokkal tűzdelt. A Magyar Köztársaság kormánya ugyanis évek óta nem hajtja végre a kamarai törvényt - feltehetően hatalomféltésböl. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara e héten, pénteken tartja éves küldöttgyűlését Szegeden, a JATE aulájában. Az alkalomból dr. Szeri Istvánt, a közel húszezer vállalkozást tömörítő gazdasági köztestület elnökét, a nemzeti kamara alelnökét kértük meg, avassa be olvasóinkat a kamarai rögös út kulisszatitkaiba. • Elnök Úr, a "tantörténetet" alighanem 1994ben kell kezdenünk, amikor a parlamenti ciklus vége felé megszületett a kamarai törvény. Mit kell tudnunk a gazdasági önigazgatás eme első mérföldkövéről? - A történet kezdete még ennél is korábbi, hiszen már a rendszerváltás politikai deklarációi egyértelműen arról szóltak, hogy a politikai intézményrendszer átalakítása mellett az államháztartás és a közigazgatás reformját is végig kell vinni. Ennek lényege pedig, hogy a túlsúlyos állami feladatrendszereket, a gyakran arrogáns, pazarló és sokszor szakmailag sem megalapozott hatósági aktusokat egyfajta önkormányzati elv szerint alakítsák át. A gazdasági önigazgatás törvényi feltételeinek megteremtésére azonban a szakmai szövetsé• Behúzott kormányfékkel Önigazgató gazdaság, útközben gek és érdekképviseletek kitartó bábáskodása mellett is, a parlamenti ciklus végéig kellett várni. Ha sérülésekkel is, megszületett az 1994. évi 16os törvény, mely kimondja: a gazdaság általános érdekeinek érvényesítését, a gazdaság fejlesztését, az üzleti forgalom biztonságát, s egyes az államtól átvett - gazdaságigazgatási funkciókat, mint közfeladatokat, a kamaráknak át kell adni. 9 A kamarai tagság, mint tudjuk, kötelező - vajon a tagok megkapják-e a ugyanilyen kötelezettséggel a kamarai törvény által garantált jogosítványokat tagdíjukért cserébe? - Költői a kérdés, a válasz: nem! A kormány ugyanis mulasztásos törvény-, illetve kormányrendelet-sértést követ el folyamatosan. Tallózzunk! A törvény kihirdetése után hamarosan, született egy kormányhatározat, a végrehajtással összefüggő feladatokról. így egyebek mellett arról is, hogy elő kell készíteni azokat a kormányrendeleteket, illetve törvénymódosításokat, amelyek a kamarai közjogi feladatok átadásához szükséges jogszabály-módosításokat szervezi. 1995 augusztusában a kormány ismét hozott egy határozatot, mely már konkrét kormányrendelet-módosító tervezetek elkészítésére utasított nyolc minisztert, s a Gazdasági Versenyhivatal elnökét. Mint ahogy a kormány nem hajtotDr. Szeri István: „A gazdasági önigazgatás kialakulása még nem befejezett, de már visszafordíthatatlan folyamat." (Fotó: Nagy László) ta végre a '94 novemberi határozatát, ezt sem... 9 Időközben működésbe lépett egy tárcaközi egyeztető bizottság is - itt sem sikerült átlépni a Rubikonon? - Valóban működött egy ilyen kvázi tárcaközi bizottság Soós Károly Attila egykori IKM államtitkár vezetésével, de ez inkább az altatás újabb formája volt, nem az érdemi előrelépésé. Türelmünk fogytán, a parlamentben igyekeztünk szövetségeseket találni a gazdasági önigazgatás ügyének. Bizonyára nem véletlen, hogy éppen az Országgyűlés gazdasági bizottságában találtunk halló és értő fülekre, támogatókra. A bizottság tagjai ugyanúgy szakítani kívánnak a paternalista gazdaságirányítással mint mi, s maguk is az önigazgatás hívei. Tavaly májusban, egy határozati javaslatot terjesztettek a parlament elé, a kamarai törvény végrehajtásának tapasztalatairól, s az ezzel öszszefuggő intézkedésekről. Ez a határozat kritikusan és egyértelműen fogalmaz: nem érvényesül kellőképpen a kamarák önkormányzati jellege, s a gazdaság szereplői nem érzékelik, hogy közvetlenül részesei lehetnek a gazdasági folyamatok alakításának... Néhány héten belül újabb kormányhatározat született. Ebben van az is, hogy el kell készíteni az egyéni vállalkozásról szóló törvény átfogó korszerűsítésének tervezetét. A kormány ezúttal is szabott magának határidőt a teljesítésre, 1996. júniusát... Ehhez képes csak most jelenthetem, hogy tényleg elkészült a törvénymódosítás tervezete, s a parlamenti ütemterv szerint áprilisban tárgyalja is az Országgyűlés. S ha minden jól megy, szeptembertől már a gazdasági kamarák intézhetik az egyéni vállalkozói igazolványok kiadását. 9 Számos olyan köztestületi feladat is szerepel az önök követelései között, melyekhez magához a ka, marai törvényhez kellene hozzányúlni. Van még erre esély ebben a választási ciklusban? - Nagyon remélem, hisz ez a törvénytervezet is a parlament előtt van. Egyébként az 1994. évi 16-os törvény módosítása megszületése óta esedékes. Elég ha arra utalok, hogy a vállalkozói igazolványok kiadásának joga csak egy a gazdasággal öszszefüggő hatósági, tevékeny-. ségi, működési engedélyek közül, melyek mind-mind kamarai kompetenciába kell, hogy tartozzanak. Ugyanennyire fontos a zömében vállalkozói befizetésekből képződd állami alapok fölötti rendelkezési jog megszerzése (például a több mint százmilliárd forintos egységes munkaerőpiaci alap esetében), míg az egyéb gazdaságfejlesztési célú állami alapoknál és pénzügyi előirányzatoknál a jelenleginél szélesebb jogkörök biztosítását szeretnénk elémi a döntéshozatali folyamatban. 9 A tagdíjak adóból történő lelrhatósága ügyében is?... - A kamarai törvény előkészítése során senki számára nem volt kétséges, hogy a tagdíj nem jelenthet többletterhet a vállalkozóknak, s csak úgy tehető kötelezővé a tagság, ha a befizetett összegek mintegy ellentételezésként valahová beszámíthatók lesznek. A törvényből akkor azzal az ígérettel maradhatott ki e kérdés rendezése, hogy még abban az évben az adótörvények kapcsán megoldják e problémát. Azóta is oldják... A folyamatos háborúságnak köszönhetően az elmúlt év végén sikerült eljutni odáig, hogy a tagdíjkérdés az adótörvények "hátán" bemehessen a parlamentbe. Tragédia, az Országgyűlés mindössze négy szavazat htján utasította el a kompromisszumos javaslatot... Ez még egyszer nem fordulhat elő! 9 Elnök úr, Ön és tisztségviselő kollégái minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül vállalják a sziszifuszi harcot az önigazgató gazdaság megteremtésért. Miért? - Racionális meggyőződésből. Ha tényleg polgárosultabb társadalmat, működőképesebb gazdaságot, európaibb társadalmat akarunk teremteni ebben az országban, akkor igenis oda kell állni ahol az ég zeng, s nagyon komoly gazdaságszervező funkciókkal kell felruházni a köztestületeket. Amit az államigazgatás persze rendre igyekszik elszabotálni - ami nem csoda, hisz a túlcentralizált hatalom lebontása valóban íróasztalok, székek elvesztésével jár. Most már valamennyi állami és önkormányzati tisztségviselőnek, parlamenti és települési képviselőnek fel kellene ismernie, hogy a gazdasági jellegű döntéseknél nem mellőzhetik a gazdaság szereplőinek véleményét, javaslatait - mert egy idő után nemcsak Európa, de saját környezetük sem fogja tovább tolerálni az időnként igen komoly károkat okozó hibás gazdasági döntéseiket. Mi már most sem! ötfi Faranc Informatika • Munkatársunktól A kereskedelmi és iparkamara célja olyan magas színvonalú és felhasználóbarát teleinformatikai rendszer létrehozása, amely egy rendszerbe integrálja a kamara tevékenységi köreinek informatikai és telekommunikációs elemeit, valamint segíti a tagság számára a kamarai szolgáltatások könnyű elérését. Folyamatosan alakítja ki a kamara a komplex integrált informatikai rendszerét, a zárt környezetben működő programtól, a jelen pillanatban üzemelő többmodulos alkalmazáson keresztül, a kamarai közjogi feladatokat is ellátó szolgáltatásokat teljes körűen támogató kamarai rendszerig. Az egyéni vállalkozói igazolványok kamarai kiadásához országosan egységes információs rendszer biztosított. A megyében a kamara városi irodáiban is elérhető lesz ez a rendszer. A legfontosabb kamarai információk megtalálhatóak az Interneten a http:// www.tiszanet.hu/kamara címen. A kamarába történő bejelentkezés, rendezvényre való jelentkezés Interneten keresztül is lehetséges. A kamara célja, hogy a kis- és középvállalatokat megismerhessék a gyorsan fejlődő információs technológia üzleti élet számára alkalmazható fejlesztéseit, hozzájáruljon a vállalkozások informatikai kultúrájának javításához. Ehhez kíván keretet biztosítani a tavalyi évben beindított Informatikai és Telekommunikációs Szakmai Napok rendszeres szervezésével, amely a helyi vállalkozások számára is lehetőséget biztosít a bemutatkozásra. • Munkatársunktól Hamarosan megjelenteti a Kamara a MUNKA-ERŐPIAC című kiadványt, amely a megyében tevékenykedő munkaerő képzéssel foglalkozó közel 50 vállalkozás regisztere. Ez a 240 képzési ajánlat, válasz a cégek, munkavállalók, munkanélküliek különböző képzési-átképzési lehetőségekre vonatkozó kérdéseire. Ezt továbbfejlesztve a CSMKIK arra készül, hogy kialakítsa a munkaerő képzéssel foglalkozó vállalkozások minőségbiztoSzakképzések sítási rendszerét, mivel a kamara vizsgabizottsági szakértői révén egyre több szakmailag megalapozott információval rendelkezik a különböző képzési formák szakmai színvonaláról. A gyakorlati képzés felügyeletének a munkaerő képzés területére való kiteijesztésével további segítséget nyújthat a képzés tartalmi színvonalának megítéléséhez. Ehhez kapcsolódóan április végén a kamara megrendezi a munkaerőpiaci képző, átképző cégek első konferenciáját. Ezt a kiadványt megelőzte az 1996 végén megjelent Szakma- és Munkahelyválasztás című könyv, amely a pályaválasztás előtt álló általános iskolai tanulóknak és szüleiknek nyújt sokoldalú tájékoztatást, eligazodást az iskola rendszerű az iskola rendszerű szakképzésről, a gyakorlati képzőhelyekről. Ezen kiadványok tükrözik, azt a komoly munkát, amellyel igyekszik a kamara fokozatosan kialakítani a duális, a gazdaság és a munkaerőpiac igényeire épülő szakképzési rendszert. Jelenleg 700 gyakorlati képző helyen 64 szakmában 3500 tanuló gyakorlati képzését szervezi és felügyeli. Mára már a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szerepe meghatározóvá vált a szakképzés területén a piac igényeinek közvetítésében, a képzési igények felmérésében. Szentesiek az elnökségben Horváth István, a Kontavill Rt. vezérigazgatója igen elfoglalt ember, mégis akar és tud időt szakítani a kamarai tisztségei betöltésére, mert vallja: ez a szervezet szükséges a piacgazdaságban, enélkül a piac szerepiái nem tudnak részeseivé válni a piac szabályozásának. 9 Milyen tapasztalati vannak ? - A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségének tagjaként, gyakorló vállalatvezetőként úgy látom, ez a szervezet nagyon jó úton halad előre, tevékenysége igen rövid idő alatt nagyon sokat fejlődött. A kamara elnöke. Szeri úr az országos kamarában is fontos szerepet tölt be, ez az is bizonyítja: respektálják, ami megyénkben kialakult, vagyis a hozzáértő és gyakorlatias munkát, s ezzel - úgy vélem - a spiccen vagyunk. 9 Mit ad és mit kap a kamarától Szentes, a Kontavill? Horváth István: - Gyakorlatias munkát végzünk. (Fotó: Cnyedi Zoltán) - Adjuk a tagdíjat és a társadalmi munkát. Szerencsére az elnökség nagyon jó öszszetételű, sikeres emberek töltik be ezt a társadalmi tisztséget, akik sokrétűen látják a régió gazdaságát. Jó döntések, javaslatok csak így születhetnek, ugyanakkor az egymást segítő kapcsolatok is kialakulnak. Például: a Kontavill a kamarán keresztül létrejött kapcsolataiból Romániában és Jugoszláviában üzleti eredményeket tud felmutatni. Nagyon intenzív a kamara rendezvényszervező tevékenysége és a bőséges programajánlatból sok lehetőség kiragadható. Gondolok a marketing vagy a szakértői klubokra, ahol a jogszabályértelmezéstől kezdve sok gyakorlati problémát meg lelhet beszélni. 9 Szentes közelebb került-e Szegedhez ezzel a kamarai részvétellel? - Nem akarom saját szerepemet kidomborítani. Az elnökségben képviselem a gyárat és egyben Szentest is. Saját szemszögemből próbálom a helyi érdekeket érvényesíteni és azon vagyok, jó döntést hozzunk, megfelelő lépéseket tegyünk. Örömmel tapasztalom, hogy a kamara is nyitott törekvéseink előtt és megpróbálja csápjait a kisebb városok felé kiengedni azzal is, hogy létrehoz Vásárhelyen, Szentesen és máshol helyi irodákat. A szentesi vállalkozói központ ugyancsak közelebb hozza a kamarát, nem kell minden ügyben Szegedre beutazni. Jónéhány kisvállalkozóval találkoztam már, aki a kezdetek kezdetén úgy fogalmazott, hogy „kell fizetnem a tagdíjat, de mi a fenét profitálok belőle?" S van közöttük, aki a meghirdetett pályázatokon nagy hévvel vesz részt. Az idén jónéhányan így tudnak majd szegedi vagy pesti kiállításon jelen lenni, üzletet nyitni vagy bővíteni, tevékenységi körüket szélesíteni. Nyílván való, kamaránk lehetőségei e tekintetben - korlátozottak. Bálint Gyula György • Jugoszlávia, Románia Határ menti • Munkatársunktól A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara külgazdasági munkájában prioritást élveznek a szomszédos országok. A Jugoszláviára vonatkozó embargós intézkedések felfüggesztését követően ugrásszerűen megnőtt a vállalkozói igény az e relációt érintő üzleti-kereskedelemtechnikai információk iránt. Ezen igények kielégítésében komoly segítséget jelent a folyamtos munkával kiépített partnerkamarai kapcsolatok (Szabadka, Novi Sad, Nis, Jagodina). Az együttműködés hatékonyabbá tétele érdekében Határmenti Koordinációs Munkabizottság kezdte meg munkáját 1996-ban. A Munkabizottság fő feladata a folyamatos kapcsolattartás, az aktuális információk gyors áramoltatása, az üzleti tevékenység koordinálása, a határmenti kereskedelmi és kooperációs kapcsolatok hagyományaira épülő új lehetőségek feltárása. A szorosabb és intézményesebb kapcsolattartásra a CSMKIK és a Szabadkai Regionális Gazdasági Kamara létrehozta a maga határmenti bizottságát Jójárt Miklós és Szögi Péter elnökletével -, melyek rendszeresen találkoznak egymással. Mindkét oldalon a bizottság tagjai a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztéséért tenni akaró vállalkozók, cégvezetők. Fontos információ, hogy várhatóan még az idén Szabadkán is megkezdi működését a vámszabadterület, spedíciós illetőleg vámtevékenységgel kapcsolódva be a tranzit forgalomba. Ugyanakkor a vámszabadterület kiépítésében magyar vállalkozók részvételére is számítanak. Ha lassan is de egyre inkább normalizálódik a cégek közötti pénzmozgás, a külkereskedelmi ügyletek pénzügyi lebonyolítását az üzletemberek már bankokon keresztül is végezhetik. A Magyar Kereskedelmi és Hitel Banknál például jugoszláv bankok is nyitottak számlát. Kamaránk a jugoszláv relációhoz hasonlóan a román kamarákkal, illetve gazdasággal is még szorosabbra kívánja fűzni a meglévő együttműködést. Ennek kapcsán döntés született nemrégiben, hogy a Határmenti Koordinációs Bizottság egészüljön ki a román relációt jól ismerő tagokkal. Évek óta akadályozza a román-magyar kereskedelmét, hogy szabadkereskedelmi megállapodás híján torz vámviszonyok alakultak ki a két ország forgalmában. A lassú és bizonytalan pénzügyi teljesítések ugyancsak gátolják a stabil gazdasági folyamatok kialakítását. Mindkét fél érdeke a Csanád-Kiszombor határátkelő mielőbbi megnyitása is. Csongrád megye vállalkozóit, pénzintézeteit befektetőként is váiják a határ túloldalán, akár a Temesváron szerveződő új bank létrehozásához, akár egy Temesváron kialakítandó kiállítási terület kiépítéséhez.