Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-26 / 71. szám

SZERDA, 1997. MÁRC. 26. EGY SZÁZALÉK V. • Kamara és egyetem: Partnerek • Jön a magyar „egyablakos" Használják a kamarát A kamarai adófórumoknak minden terem kicsi... (Fotó: Nagy László) Akár jelképesnek is tekinthető, hogy a ka­mara a József Attila Tu­dományegyetem aulájá­ban tartja majd idei köz­gyűlését. A gazdasági és az egyetemi szférának ugyanis kölcsönös érde­ke, hogy együttműköd­jenek olyan területeken, mint a szakemberkép­zés, vagy a regionális kapcsolatok építése. - Az egyetem és a kama­ra között 6-7 éve van formá­lis kapcsolat, mely kölcsö­nös tájékozódással indult, később munkakapcsolattá alakult - mondja Mészáros Rezső, a JATE rektora. - Az egyetem oktatói már évek­kel ezelőtt részt vettek a ka­marai képzésekben, vizsga­biztosi feladatokat láttak el. Kölcsönösen kihasználjuk egymás külföldi kapcsolat­rendszerét is. Amikor pél­dául településfejlesztéssel foglalkozó külföldi hallga­tók érkeztek a földrajz tan­székre terepgyakorlatra, a kamara szervezte a prog­ramjukat. Ma már azt mondhatjuk, érdemi kap­csolat van a kamara és az egyetem között. 9 A kamara bekapcsoló­dik valamilyen módon az egyetemi képzésekbe? - Az év elején aláírt együttműködési megállapo­dásban a kamara saját érde­keinek megfelelően vállalta, hogy támogatja a szegedi közgazdászképzést. A kama­ra nagyszámú vállalkozást tömörít, az egyetemen pedig egyre több szak, kurzus kap­csolódik közvetlenül a gaz­dasághoz - ilyen például a közgazdász, a jogász, a mun­kaügyi kapcsolatok vagy a szociális munkás képzés -, így a kapcsolódás kézenfek­vő. Ha pedig beindul az egyetemen a középiskola utáni, úgynevezett post­secondary képzés, az együtt­• Munkatársunktól Bereznainé Deák Judit a 10. kamarai osztály tagja, egyéni vállalkozó, nyugdíjas könyvelő. Több helyen dol­gozik, de legtöbbet a Napsu­gár Kertészetben, Újszege­den. A Tátra téri egyházköz­ség segélyezéssel foglalkozó csoportjában pedig sokat tesz a fodortelepi, tarjáni és makkosházi rászorultakért, akiket vallási hovatartozástól függetlenül támogatnak. Több mint száz, szociális há­lóból kikerült családdal van kialakult kapcsolatuk, s nem csak anyagi, hanem egész­ségügyi, sőt munkahelyi problémák esetén is megpró­bálnak segíteni. A csoport vezetője Miseta Mária, a sze­gedi Pelikán Patika vezetője. Hogyan kerül ez a huma­nitárius célú közösség, vele Bereznainé Deák Judit a ka­marai oldalpárba? Úgy, hogy a 10. kamarai osztály ülésén idő hiányában nem hangzott el egy felszólalás, amely nem is elsősorban az anyagi segít­séget kérte volna, hanem azt célozta,Tiogy azokhoz jusson el a megszólítás, akik képe­sek adni, hogy azok is szé­gyenkezzenek egy kicsit, mint Bereznainé, amikor le­tette az egyik hétgyermekes család asztalára a segélyt. Ezt az el nem hangzott fel­működés közös programok formáját is öltheti. Szakmai, azt is mondhat­nánk, tudományos együtt­működés is van közöttünk: az egyetem készíti a telepü­lésfejlesztési koncepciót, amelybe bevonjuk, bírálatra kérjük fel a kamarát is. Ez külföldön is így működik. Regensburgban például, amikor az egyetem elkészí­tett egy regionális fejleszté­si koncepciót, az ottani ka­mara szervezett tanácsko­zást a tervezetről, melyen az érintett felek, a gazdálko­dóktól a kormányzatig meg­jelentek. • Igen fontos fogalom manapság a regionalitás, mely alatt gazdasági és szellemi kapcsolat egy­aránt értendő. Hogyan működik együtt a két szféra a dél-alföldi euro­régió kialakításában? - A kamara, a megye és a JATE nemrég egy közös Phare pályázatot nyert. Ez számunkra a regionalitásra vonatkozó tudományos kuta­tásokat és egy információs központ kialakítását teszi le­hetővé, és hasonló feladato­kat jelöl ki a kamara számára is. így létrejöhet egy olyan információs bázis, amelyre régóta nagy -szükség van. Megszülethet egy olyan ki­advány, amely a régióról, an­nak gazdasági és tudomá­nyos értékeiről szól. • Milyen előrelépést je­lenthet majd a szegedi Universitas létrejötte? - Úgy gondolom, még szorosabbra fonódhat a fel­sőoktatási és a gazdasági szféra kapcsolata. így még több közvetlenül a gazdaság­hoz kapcsolódó képzés fo­lyik majd az egyetemen be­lül. És addigra talán talpra áll annyira a gazdaság, hogy kí­vánatos mértékben tud majd részt vállalni a kutatás és az oktatás támogatásában. K. G. szólalást küldte el a Csong­rád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának írásban. Néhány részletét érdemes szó szerint is idézni. „Karácsony előtt - mint kívülálló - részt vettem egy helyi kezdeményezésű se­gélyakcióban. Ajándékcso­magot kézbesítettünk a rá­szoruló családoknak és a ma­gányos nyugdíjasoknak. Ez egy kilogramm lisztből és cukorból, egy liter olajból és egy virslikonzervből állt. Akinek nem jutott virsli, két kilogramm lisztet kapott, a gyermekes családok pedig gyermekenként plusz 3 szem szaloncukrot. A segélyezet­tek nem hajléktalanok, nem alkoholisták, nem munkanél­küliek és nem kábítószer-él­vezők! Szegediek, kis csalá­di házakban, panellakások­ban. ... A csoportnál nemré­giben a húsvéti ajándékcso­magok kérdése volt napiren­den. Rövid úton kiderült, hogy a kasszában mindössze kétezer forint készpénz, a raktárban pedig 70 kilo­gramm kristálycukor van. ... A csoportvezető asszony né­hány nappal később elmond­ta, hogy önkéntes adomá­nyokból segélypénztárat hoznak létre. Induló tőkéjük egy pályázaton nyert 9 ezer(!) forintos összeg. " Dr. Horváth Lajos, a Csongrád Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara titkárának megállapítá­sa szerint: a kamara már sokkal többet tud nyújtani annál, mint amennyit tagjai feltéte­leznek róla, de kellő közjogi és közigazgatási feladatok, valamint köz­testületi jogosítványok híján még mindig nem annyit, mint amennyi egy működó piacgazda­ságban elvárható lenne. A tapasztalatok szerint, míg az egyik oldalon igencsak komoly tájékozatlanság ta­pasztalható a kamara lehető­ségeit és működését illetően, a másik oldalon a tagok jelentős része tavaly már .Jiasználta" a kamarát, és igénybe is vette országosan is elismert szol­gáltatásait. Most már bizony annyi a sorolni való, hogy egy szuszra el sem lehet mondani. Dr. Horváth Lajos is csak a tallózás módszerét választhat­ta, amikor a kamara elmúlt évi munkáját próbálta összefog­lalni: a CSMKIK tavaly több mint száz szakmai rendez­vényt szervezett, melyek ön­magukban legalább ötezer ta­got mozgattak meg; hogy az EU ne legyen meglepetés Csongrád megyében, rendsze­resek az uniós felkészítő prog­ramok; az ügyfélszolgálat for­galma folyamatosan nő, egyre többen jönnek gyors informá­ciókért, napi ügyeik intézésé­ért; jól működik a kamara jo­gi, pénzügyi, számviteli, adó­ügyi, vám és külgazdasági ta­Napjainkban az or­szág egészének érdeké­ben és a fejlett Európá­hoz tartozás reményé­ben sem feledkezhetünk meg a vidék- és a vállal­kozásfejlesztés támoga­tásáról. Ehhez azonban szükség van az érdekelt társadalmi és gazdasági szereplók összefogásá­ra. Közös céljaik megva­lósításának reményében a közeljövőben egy köz­hasznú társaság kezdi meg működését a me­gyében. Arról, hogy mi adta az öt­letet ahhoz, hogy a Homok­háti Kistérségi Társulás a ka­marákkal, a megyei terület­fejlesztési tanáccsal, illetve Csongrád megye önkor­mányzatával együtt közhasz­nú társaságot hozzon létre, az ötlet gazdáját, Nógrádi Zol­A vásárhelyi Techno­med Kft. gazdasági inf­rastruktúra kialakításá­ra pályázat útján 480 ezer forint kamatmen­tes, de visszatérítendő hitelt kapott a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara cégeket tá­mogató fejlesztési alap­jából. A nemrégiben kft.-t létrehozó vállalkozók az összeget a műhely ener­giahálózatának fejlesz­tésére fordították. Hódmezővásárhelyen 1982-ben gmk formájában ala­kult meg a Technomed elődje, s már akkor is kifejezetten or­vosi műszerek gyártásával fog­lalkozott. (Á^ gyökerek a nácsadói hálózata, s éppen a kereskedők osztályának kéré­sére, április 1-tól startol a kis­kereskedők és vendéglátósok tanácsadása is; a kamara mind rendszeresebben vesz részt a vállalkozókat érintő országos és önkormányzati jogszabály­alkotásban, még ha változó eredményességgel is; a gazda­ságfejlesztési, innovációs és kereskedelemfejlesztési ala­pok megnyitásával pedig, pá­lyázat útján, immáron komoly anyagi támogatásban is része­sülhetnek a vállalkozók, ami OMFB-támogatással megfe­jelve az idén elérheti az 50-60 millió forintot is; a kamara, súlyának megfelelően, ott van a megyei területfejlesztési ta­nácsban a vitás gazdasági ügyek elintézésének leggyor­sabb, legegyszerűbb és legol­tán mórahalmi polgármestert kérdeztük. - A mai magyar önkor­mányzatoknak most legalább olyan fontos a helyi gazda­ság fejlesztése - a lakosság számára egzisztenciális, jö­vedelemszerzési lehetőség biztosítása, és ezzel termé­szetesen saját bevételeinek növelése -, mint egykor a de­mokratikus működés feltét­eleinek megteremtése. Ezen új célokhoz vannak területe­ink, lehetnek erőforrásaink, amelyekkel vállalkozásokat, gazdaságfejlesztési progra­mokat támogathatunk, de ugyanakkor nem rendelke­zünk konkrét gazdasági sze­replőkkel. A kht. szerepe ép­pen az lenne, hogy e két „ol­Metripond nagyvállalathoz nyúlnak vissza.) A helyzet az­óta sokat változott, legutóbb, 1997 januáijától például gyö­keres fordulattal kft.-vé ala­kult, vagyis azóta már „főállás­ban" foglalkozik orvosi mű­szerek készítésével a társaság. Mint ahogy azt Insperger Antaltól, a Technomed Kft. ügyvezető igazgatójától meg­tudtuk, a korábbi, a Metrimed Kft. mellett dolgozó gmk te­vékenysége iránt ugrásszerű­en megnőtt az érdeklődés. Ezért nemcsak a szervezeti változásra volt szükség, ha­nem a termékcsalád bővítésé­re is. A változásból követke­zik, hogy az újonnan megala­kult cégnek jóval nagyobb te­lephelyre volt szüksége, mint csóbb igazságszolgáltatási le­hetőségét megteremtve, vá­lasztott bíróság kezdte meg működését a kamara mellett stb. A kamara az elmúlt idő­szakban többször is élt felter­jesztési jogával, hol közvet­lenül az Alkotmánybíróság­hoz fordult (pl. a tb­járulékfizetés kapcsán), hol a minisztériumokhoz állásfog­lalásért (pl. jövedéki tör­vénnyel, a minimumjöve­delmekkel, a vállalkozói gyessel stb. kapcsolatban), hol meg tiltakozott (pl. a ma­gas autópályadíjak miatt). Helyi siker is akad, hisz például a kamara markáns fellépésének köszönhető, hogy megváltoztak a túl szi­gorú és merev parkolási fel­tételek Szegeden. dal" érdekeit, lehetőségeit összefogja. Célirányossá szeretnénk tenni térségünk gazdaságfejlesztését, ebbe vonnánk be az összes lehet­séges partnert. így lehetőség nyílna forrásintegrációra, amellyel előnybe lehet része­síteni az igazán fontos célo­kat, beruházásokat. Eddig ugyanis éppen ezzel ellenté­tes tendencia érvényesült: aki valahonnan már kapott támogatást, azt kizárták az egyéb pályázati lehetőségek igénybevételéból. Ez egy rosszul működő rendszer volt, hiszen a széttagolt for­rások nem tudták erősíteni egymást. De a gazdasági ka­marák alapvető érdeke is az, hogy területileg és funkcio­régebben. Ennek viszont meg kellett oldani az elektromos ellátását. Erre egy megoldás tűnt praktikusnak: a közelben egy új trafóállomás létreho­zása. A költségvetés 1,6 mil­lió forintra rúgott, aminek egy részére infrastrukturális beruházás címén pályázatot adtak be a „technomedesek" a Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamarához. A beruházás megvalósításához 480 ezer forint kamatmentes visszatérítendő hitelt kaptak a fejlesztési alapból. A beruhá­zást a cég azóta már be is fe­jezte, s 1996 utolsó negyed­évében megtörtént a bekötés. A Technomed Kft. ma már egy tízmillió forintos ár­bevétellel rendelkező, nagy Dr. Horváth Lajos tájé­koztatása szerint a kamara felkészült az egyéni vállalko­zói igazolványok kiadásával kapcsolatos teendők átvéte­lére. Sőt, azon munkálkod­nak, hogy mielőbb megte­remtsék a feltételeit egy szín­vonalasabb, kulturáltabb, a vállalkozókat gyorsabban és szakszerűbben kiszolgáló "egyablakos" regisztrációs rendszer kiépítéséhez és mű­ködtetéséhez. Arról van szó, hogy egy ilyen rendszerben ­megfelelő belső koordináció­val - a vállalkozó végre egy helyen intézhetné ügyeit, be­leértve a különféle engedély­számok (adó, tb, KSH stb.) megszerzését is, búcsút intve az áldatlan hivatali keringők­nek. ő. r. nálisan jól meghatározott vállalkozásfejlesztési politi­ka valósuljon meg. Úgy gon­dolom, hogy ezek összekap­csolódását - a területfejlesz­tési törvény értelmében is - a tervezett közhasznú társaság remekül elősegítheti. Fő funkciója elsősorban az len­ne, hogy e 40 ezer lakosú kistérségnek a gazdasági fej­lődését szakmai szempontok alapján, programszerűen összefogja. Ugyanakkor azonban független lenne a tér­ség egyes településeitől, bizto­sítva ezzel a reális érdekképvi­seletet. Véleményem szerint az így megvalósuló kistérségi területfejlesztés alapja lehet a megyeinek, amelyből táplál­kozhat a regionális és országos koncepció. Ezzel pedig ponto­san meghatározhatók lenné­nek a közpénzek odaítélésé­nek szempontjai. N. Rácz Judit lendülettel fejlődésnek indult cég, holott az alkalmazottak száma mindössze 5 fő. Az eddigi „takarékról" ebben az évben tudtak magasabb se­bességi fokozatba kapcsolni. Idén - mondta Insperger An­tal ügyvezető igazgató ­másfélszeres növekedést ter­veztek el, mintegy 15 millió forintos árbevétellel. Új ter­mékkel jelennek meg a pia­con: az eddigi csontsebészeti lemezcsalád mellet ma már baleseti és az ortopédiai se­bészet számára is gyártanak eszközöket. A vásárhelyi cég terméke­it a hazai gyógyászatban 15 éve használják megelégedés­sel, reklamációk nélkül. F. K. • Rendezvények Naptár • Munkatársunktól A kamara a kővetke­ző negyedévben az alábbi rendezvényekre várja tagjait (a kamarai szervezésű programok a CSMKIK regisztrált tagjai számára ingyenesek): Április 4-5.: „Van-e ki­út?" - közlekedési konferen­cia Április 8. Marketingklub Április 15. TB-klub Április 16. Marketing szakmai nap Április 17-18. TQM sze­minárium német szakértővel Április 22. Konszolidált mérleg- és beszámoló-készí­tés Április 24. Külkereske­delmi tagozati ülés - konzul­táció vámkérdésben Április 25. A szakmai vizsgáztatás szabályai, kö­vetelményei, a vizsgabizott­sági tagok munkája Április: Munkaerőpiaci képző, átképző cégek I. konferenciája Május 6. Adóklub Május 7. ROMPART '97 magyar-román üzleti talál­kozó Május 13. Marketingklub Május 14-15. Szakképzé­si napok (német előadó) Május 15. Olasz-magyar beruházási konferencia Május 15. Nyugdíjpénztár pénzügyi konferencia és ki­állítás Május 16. Gazdasági fó­rum Május 21. A munka tör­vénykönyvének változásai Május 29. Logisztikai me­nedzsment Május: Szakmai nap a bel­kereskedelmi jogszabályok változásairól Május: Számviteli konzul­táció Május: Informatikai szak­mai nap Május: Humán vezetők klubja Május: Gyakorlati oktatók szakmai továbbképzése Június 26. Termelékeny­ségjavítás technikái Június: Hármashatár üzle­ti találkozó Június: Gyakorlati képzést felügyelő teamvezetők tré­ningje A Csongrád Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara irodái: Szeged, 6721 Tisza Lajos körút 2-4. 6701 Pf.: 524. Titkár: dr. Horváth Lajos Tel.: 321-512, 321-343, 486-987 Fax: 324-194 Hódmezővásárhely 6800 Szántó Kovács János u. 54. Irodavezető: Bácsa Pál Tel.: 344-064 Mórahalom 6782 Felsza­badulás út 34. Irodavezető: Árva Beáta Tel.: 381-022/121 Szentes 6600 Kossuth tér 6. Irodavezető: Orosz Imre Tel.: 63-318-361 Makó 6900 JusthGy. u. 67. Irodavezető: Kelemen Fe­renc Tel.: 411-022 Fax: 411­433 Csongrád 6640 Csemegi K. u. 6. Irodavezető: Váriné Ká­dár Margit Tel.: 63/383-424 • El nem hangzott felszólalás Virslikonzerv • Kamara és önkormányzat Kht. a fejlődésért Pénz a fejlesztési alapbél

Next

/
Oldalképek
Tartalom