Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-17 / 63. szám

HÉTFŐ, 1997. MÁRC. 17. A VÁROS 5 • Mórahalom Adj Petőfit! A mórahalmi polgá­rok is illően megemlé­keztek 1848-ról. A már­cius 15-e előestélyén megtartott ünnepségen előbb Nógrádi Zoltán polgármester mondta el köszöntő gondolatait az évforduló kapcsán, majd átadták a város Márciusi díjait. A műsoros megemléke­zést követően az ünneplők fáklyával a kezükben vonul­tak át a 48-as emlékműhöz, ahol különféle intézmények, szervezetek tisztelegtek ko­szorúikkal a forradalmárok és szabadságharcosok emlé­ke előtt. Mórahalom polgármeste­re úgy emlékezett a majd' másfél évszázaddal ezelőtti eseményekre, mint példát adó, irányt mutató, máig friss történelmi forrásra: hisz ma is ugyanarra a márciusi hangulatra, ugyanarra a he­vületre, ugyanarra az el­szántságra, ugyanarra a ten­niakarásra van szükség, mint 1848-ban. Nógrádi Zoltán megtisztító generációváltást, s ezredfordulós Petőfit kí­vánt az országnak - hogy a mi utódainknak már ne kell­jen szégyenkeznie és vissza­fele mutogatnia elődeik hi­bái, vétkei, mulasztásai mi­att. Olyan világító lámpákról beszélt a polgármester, mint amilyenek a mórahalmiak között is ott járnak-kelnek minden időben, példát adva az utánuk jövőknek. Övéké a mostani Márciusi díj is, me­lyet „Mórahalom közössége érdekében huzamosabb időn át kifejtett, különösen ki­emelkedő tevékenyséért" adományoz a város. Az idén Balogh Lajost, Dlusztus Ká­rolynét (posztumusz), Vasz­kó Eleknét s Vígh Mihálynét övezte fel megbecsülésével Mórahalom hűséges népe. ö. F. Húsvéti vásár • DM-információ Az Országos Gyermekvé­dő Liga Csongrád megyei régiójának főiskolai cso­portja húsvéti jótékonysági ajándékvásárt rendez ma és holnap délelőtt 10 órai kez­dettel a SZOTE főiskolai ka­rán (Temesvári krt. 31. első emelet 123-as terem). Kéz­zel festett hímes tojások, mézeskalácsok, egyéb hús­véti díszek vásárolhatók. A vásár bevételét a támogatás­ra szoruló gyermekek meg­segítésére fordítják. Mondatok a szegedi tanyákról A könyv borítója Kinyitom a könyvet, bele­olvasok: terepjáró araszol a melegtől remegő levegő­ben." Máshol: „...ágyneműk között fülig süppedve gyere­kek, asszonyok." Valahogy így olvasok, mondatonként, s találom többek közt a fönt idézetteket. Feszesek, ponto­sak. már-már tökéletes nyel­vi rajzolatai az elmondandó­nak, s ennél fogva nekem szépek. A leírás nagyon ne­héz ügy. mert az író nagyon akar láttatni, érzékeltetni, és sokszor a nagy akarásnak túl lírai a vége. Itt, ezek a mon­datok viszont épp attól (sz)épek, mert megállnak azon a határon, ahol a leírás líraisága már nem a pontos­ságot szolgálja. Ezek a mondatok Sz. Nagy László Szegedi tanyá­kon című, második könyvé­ből valók. Novellagyűjte­mény, amelyben találunk életrajzi írást, olvashatunk érdekes emberekről, a végén pedig természetről és vadá­szatról. És mindről ezekben a pontos és teljes mondatok­ban. „Előtte a ligetes-erdős vadparadicsom. Nem akart lőni semmit." Most csak mondatokat szemelgetek, ide csak ennyi fér, de ez is olyan jó. Mert minél több jó mondat van, annál biztosabb az amúgy elmaszatolt élet. Ez biztos. Sz. Nagy László fest is, a borítón az ő képe látható, valamint a kötet belső il­lusztrációit is ő készítette. Ilyen egy könyv, ami a szer­ző szándékát teljesen meg­mutatja, sem többet, sem ke­vesebbet; az az érzése az embernek, hogy úgy nyílik ki ez a világ, ahogyan egy mesekönyv tudja a gyermek fantáziáját elragadni. Nem több, mert nem ke­vesebb: „Az eget szúró templomtornyok még úgy­ahogy látszottak, de az öreg híd szürke ívét már csak sej­teni lehetett." Podmaniczky Szilárd • Főhajtás az elődöknek - számvetés a jövőnek Magyarnak maradni Európában A Klauzál téren mintegy nyolcszáz szegedi vett részt a március 15-i ünnepségen. (Fotó: Nagy László) Az elmúlt hét végén az országban, a megyé­ben és Szegeden is szá­mos ünnepséggel emlé­keztek meg a 149 esz­tendővel ezelőtt kezdő­dött forradalomról és szabadságharcról. Sze­geden a díszünnepséget március 15-én, szomba­ton délelőtt tartották a Klauzál téren. Nemzeti ünnepünkről a megemlékezések már márci­us 14-én, pénteken megkez­dődtek. Ópusztaszeren, a Megmaradás Falánál eleve­nítették fel a 149 esztendő­vel ezelőtti eseményeket, majd az ellenzéki pártok képviselői helyezték el a ko­szorúkat. Ugyanezen a na­pon ünnepség volt Tápén, az Országzászló emlékműnél. A Fidesz-MPP, a KDNP és az MDF városi szervezetei pénteken este közös megem­lékezést tartottak Szegeden, majd másnap a Belvárosi te­metőben megkoszorúzták az 1848-as emlékművet. Március 15-én délelőtt több helyen zajlott ünnepség és koszorúzás: a Dóm téri Panteonban a Petőfi-szobor­nál, az Aradi Vértanúk terén a szőregi csata emlékművé­nél, Algyőn és Kiskundo­rozsmán az Országzászló emlékműnél, Szőregen pedig az 1848-as emlékműnél. Szegeden a hagyomá­nyokhoz híven a Klauzál té­ren rendezték meg a közpon­ti ünnepséget. A rendezvény kezdete előtt a MÁV-fúvós­zenekar adott térzenét. A Himnusz elhangzása után dr. Kristó Gyula történész mon­dott ünnepi beszédet mint­egy nyolcszáz szegedi előtt. A történelemben a reform és a forradalom a leggyak­rabban használt fogalmak közé tartozik - kezdte a szó­nok. Éppen elégszer állítot­ták szembe őket és a mögöt­tük húzódó tartalmat, (gy válhatott a reform a megal­kuvás kifejezésévé. A forra­dalmat egyes időkben a leg­magasabb rendű emberi tel­jesítménynek, a történelem csúcspontjának, mtg mások alantos indulatokat felszínre hozó rebelliónak tekintették. Ritka pillanata a történelem­nek, amikor megfigyelhető, hogy a reform miként vált át forradalomba, hogy a reform ellenzőiből miként válik re­former, a kompromisszumo­kat kereső reformer miként lesz lánglelkú forradalmárrá - ezt mutatta be 1848-as for­radalom és szabadságharc előtörténetének példáján Kristó Gyula. A forradalom hamar el­használja, „felfalja" embere­it a gyorsított felvételként pörgő események során. A történelem fintora, hogy a revolúciót soha nem a lege­lesettebbek „csinálják", ha­nem azok, akiknek továbblé­pését akadályok nehezítik. A forradalom elbukhat, de a vívmányai refqfmok formá­jában megvalósulnak, vagyis a folyamat oda-vissza leját­szódik - fejtette ki a szónok. A nemzetet a múlt mellett a jelennek és a jövőnek kell éltetnie. A főhajtások a dicső elődöknek szólnak, a szám­vetések a jövőt készítik elő. A reformkor gondolata a haza és a haladás volt, ma a nemzet és a modernizáció kettőssége a kérdés. Úgy kell haladni a világgal, hogy közben meg tudjuk őrizni magyarságunkat, és úgy kell magyarnak maradnunk, hogy egyben európaiak le­gyünk - mondotta befejezé­sül dr. Kristó Gyula. Forr a világ bús tengere... zengett az ének arról az er­kélyről, ahonnan a néphit szerint egykor Kossuth is szólt a szegediekhez. A Can­ticum Kamarakórus és a Szegedi Nemzeti Színház művészeinek műsorát Ber­zsenyi és Kodály: A magya­rokhoz ctmú műve keretezte: Szabad nép, szabad nép! Az ünnepi műsor után a Kossuth-szobor talapzatánál koszorút helyezett el a me­gyei és a városi önkormány­zat vezetése, a pártok, fegy­veres testületek, egyesüle­tek, társadalmi szervezetek képviselői. A megemlékezés a Szózat hangjaival ért véget. Szegedi ifjúsági szerveze­tek az ünnep estéjén fáklyás felvonlást szerveztek a Bel­városban. V. F. S. Ünnepre hangolt a MIÉP • Tudósítónktól Miskolczi Miklós a Kávéházban • Tudósítónktól Talán még sokan emlék­szenek Miklós: Színlelni boldog szeretőt című nagy vihart kavart könyvére. Az álszent emberi viselkedési formáról, magatartásról rán­totta le a leplet, a férfi és a nő kapcsolatának tükrében. 1991-ben megalapította a KISKEGYED című női ma­gazint, ami azóta is vita tár­gyát képezi, mind szakmai, mind a társadalom egyéb kö­.rében. Volt, aki azt mondta, hogy a buta nők lapja, má­sok megpróbálták utánozni, de a legkisebb siker nélkül. Tény, hogy a mai napig a legismertebb és egyik legsi­keresebb hetilap akkor, ami­kor újságok tucatjai mennek tönkre, illetve él napról nap­ra. Lehet szidni, lehet szeret­ni, egyet nem lehet: figyel­men kívül hagyni. Miskolczi Miklós, a KIS­KEGYED főszerkesztője lesz ma este vendége a Köz­életi kávéháznak este 6 óra­kor a Virág cukrászdában. Beszélgetőtársa: Szűcs Ág­nes. Egyház ás nyilvánosság • Munkatársunktól „Kapcsolataink a médiu­mokkal" címmel rendezték meg a Katolikus Ifjúsági Iro­da szervezésében a Talen­tum egyházmegyei önkéntes képző negyedik hétvégéjét a Domaszéki Katolikus Ifjúsá­gi Központ területén. A ta­lálkozón, amelyen a Szeged­Csanád Egyházmegye és a Kalocsa-Kecskemét Égyház­megye területéről érkezett érdeklődők - zömmel fiata­lok - vettek részt, a plébáni­ák médiakapcsolatainak ja­vításáról, az egyházi marke­tingmunkáról, illetve a helyi kiadványok elkészítéséről esett a legtöbb szó. Az egy­házmegyei önkéntes képző a korábbi hónapokban hétvégi programjai keretében a cso­portépítés és szervezetfej­lesztés, a stratégia és pro­jekttervezés, valamint a for­rásteremtés és pályázatírás témakörökben tartott két­kétnapos foglalkozást. Szeged körút • DM-információ Március 17-én este 20.05­kor a hétfő esti magazin első részében kettős történelmi emlékezés tanúi lehetnek a Szeged körút nézői. Március 15-ére emlékeznek a 25 év­vel ezelőtt bemutatott „Pető­fi Rock" előadás készítőivel. Az, hogy a grafológia tudo­mány, már régen beívódott a köztudatba, de arról, hogy mi mindenre lehet hasznosí­tani a kézírással jelölt sze­mélyiséget, bejátszás tanús­kodik. Az élő adás harmadik ré­sze a rókusi városrész kila­koltatási tervével foglalko­zik, egyrészt az ottlakók szemüvegén keresztül, vala­mint szakemberek bevoná­sával közeittik meg ezt a té­mát. Dolly, a klónozással létre­hozott bárány neve nem is­meretlen már a világ előtt. A szegedi kutatócsoport, az egyházi képviselő, filozófus és biogenetikus egyaránt megszólal a témával kapcso­latban, s remélhetően bő­vebb ismeretekhez juttatja a nézőt. Az adás alatt hívható telefonszámok: 493-693, 322-044! A március 15-i budapesti nagygyűlésre készülve hir­detett pénteken délután a Klauzál térre emlékező ün­nepséget, s egyben nemzeti ellenzéki tüntetést a Magyar Igazság és Élet Pártja és a Kisgazda Szövetség. Szegeden nem gyúlt össze több ezres tömeg, ma­roknyi nemzeti ifjú - régeb­bi nevükön skinheadek -, s mintegy 250 érdeklődő és meg-megálló járókelő hallgatta a pódiumra fellé­pőket. Siklósi András kezdte a sort, aki gyújtó hangú szó­noklatban követelte a kor­mány lemondását, a „bolse­vik bitangok" elzavarását. A MIÉP választási ku­darcának egyik okának az elfogult sajtót nevezte: „Minden egyes toll tőr a szí­vünkbe, minden egyes fény­képezőgép és kamera agyunkat roncsoló géppisz­toly". Természetesen ennek vé­ge lesz, ha a MIÉP a válasz­tásokon sikert arat, hiszen a fontos pozíciókba a saját Nemzeti ifjak" a MIÉP rendezvényén. (Fotó: Nagy László) embereiket állítják - ígérte a szónok. Homoki Mihályné szaval­ta el utána a „Jogot kérek" című verset, majd Király B. Izabella, a Magyar Érdek Párt elnöke szólt a közön­séghez. Szomorúan elemez­te, hogy amíg minden ellen­zéki erő az összefogásról, a nemzeti egység szükséges­ségéről beszél, addig a köz­életben ez nem valósul meg - példaként említette Giczy Györgyöt, aki lemondta a MIÉP március 15-i rendez­vényén való részvételt. Márpedig összefogás nélkül nem lehet leváltani a nem­zetidegen és népnyúzó ve­zetést - mondotta végül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom