Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-17 / 63. szám

6 A HELYZET HÉTFŐ, 1997. MÁRC. 17. Drága autópályák • Munkatársunktól Lukács András, a Levegő Munkacsoport országos titkára szerint az autópályák épftésére szánt pénzt inkább azokra a területekre kellene fordítani, amelyek leghatékonyabban segítik a gazdaság fejlődését, javítják a lakosság életfeltételeit és hozzájárulnak az ország környezeti állapotának javulásához. Ha az útalap-hozzájárulást a fogyasztási adó rovására emelnék, akkor az átcsoportosított költségvetési források miatt az oktatás,, az egészségügy, esetleg a családi pótlék vagy a nyugdíjak sínylenék ezt meg. Valamint a meglevő utak karbantartásától is elvonná a pénzt, ami a gépjárműparkot károsítaná. Az autópályák építése önmagában nem járul hozzá a gazdaságilag elmaradott térségek fejlődéséhez. Az építésekre szánt milliárdokat inkább az oktatásra, átképzésre, munkahelyteremtésre, valamint a meglevő úthálózat korszerűsítésére fordítanák, tájékoztatott bennünket a munkacsoport titkára. Pnti tf PRINTKER MUS Rt. Sngcd, Maros u. 19. MAROS PAPÍR-ÍRÓSZER 100 db-os PAPÍR ISEBKEN Ameddig a készlet tart! T.; 325-300. Ny.: h-p.. 7.30-17-ig, szo.: 8.30-12-ig • Az Agrárszövetség új alelnöke szerint: A vidék szervezze meg önmagái! Dr. Nyári Károly: - Az Agrárszövetség centrumpárt. (Fotó: Nagy László) Nemrégiben tartotta IV. kongresszusát Szekszárdon az Agrárszövetség-Nemzeti Agrárpárt. A párt legrangosabb testülete áttekintette az ország és a párt helyzetét, megvitatta az eredményesebb politizáláshoz szükséges legfontosabb teendőket is. Ezen az összejövetelen meg-, illetve újraválasztották a párt tisztségviselőit is. Mint ismeretes, az Agrárszövetség elnöki tisztségét dr. Solymosi József tölti be, egyik alelnökévé pedig most választották meg dr. Nyári Károlyt, Csongrád megye képviselőjét. Az új egyébként szegedi - alelnököt a kongresszusi választás után kérdeztük. • Nyári úr, ön egy Széchenyi-idézettel kezdte felszólalását a szekszárdi összejövetelen. Mi volt ennek a lényege? - Igen, a Legnagyobb Magyar azt mondotta, hogy: „Akárki mint ábrándoz, csak a vagyonos nemzet szabad". Ha ez így van, akkor a magyar nemzet ma nem szabad, bár földjén már nincs idegen hatalom. Az egész nemzetre kiterjedő vagyonosodás helyett ugyanis a többség elszegényedése és kevesek gazdagodása megy végbe, s ennek a folyamatnak leginkább szenvedő alanya a magyar falu, a magyar vidék. Ha e tendencia folytatódik, s a társadalmon belül nem jön létre a hatalom és a vidék közötti kiegyezés, sanyarú jövő elé néz az ország, lelassulhat - ha ugyan nem torpan meg - az Európába menetelés... • Ön szerint az úgynevezett nagy pártok az Agrárszövetség minden javaslatában, elképzelésében ellenérdekeltek. Szerintük ugyanis nincs más alternatíva, csak ők. Vajon így van ez a gyakorlatban is? - Ezt majd a választópolgárok fogják eldönteni! Mi azt valljuk, hogy a terhek viselőinek joguk van képviseletet kérni a politikában. S ha lesz kiegyezés, mármint az agrárérdekeltségű pártok és érdekképviseletek között, akkor ehhez meglesz az erejük és a képességük is. Sokak szerint a paraszt már csak a sakktáblán létezik. Történelmi tény viszont, hogy ők voltak a közép- és újkor adófizetői, röghözkötöttjei, a Horthykor katonái és a háborúk elesettjei, az ő padlásukat söpörték tisztára. De ma kik ők, tud-e róluk valaki? Egy EU tanulmány szerint Európának szüksége van a parasztokra. Vajon Magyarországnak szüksége van-e a parasztjaira? E kérdésre a választ legelőször magának a paraszti rétegnek kell megadnia, ki kell nyilvánítania - politikailag is -, hogy joga és ereje van a létezéshez, a mai kor feltételei között is. E paraszti réteg különben úgy értendő, hogy ide tartoznak mindazok, akik velük vidéki életközösségben élnek. • A szekszárdi kongresszust Agrárszövetségként kezdte a párt, s amikor befejeződött a tanácskozás, akkor hozzáadták a Nemzeti Agrárpárt elnevezést is. Mit jelent ez a párt „beállásában"? - Az új pártalakulat nem jelent sem jobbot, sem balt! Ugyanakkor viszont koalíciókészséget - igen. A paraszt-agrár típusú pártok ugyanis mindenütt centrumpártok. A jobb-, vagy a baloldalnak lehetnek partnerei, kiegészítői, de ez a kiegészítés csak a hatalmon belül jöhet szóba, mert csak annak van értelme és igazi eredménye. K. F. • Ismét a kedvezményről Mire jé a buszjegyfüzet? A tapasztalatok szerint sokan sokféleképpen értelmezik a Tisza Volán Rt. helyközi és távolsági járataira váltható, tizenhat útra érvényes jegyfüzet használatát. A félreértések tisztázása végett ismét közreadjuk, hogyan vehető igénybe a jegyfüzet. Heintz Ferenc, a Tisza Volán Rt. marketingigazgatója szerint a tizenhat utazásra szóló jegyfüzet érvényességére vonatkozó hírek zavarhatták meg az utasokal. Januárban ugyanis még arról volt szó, hogy csak február végéig használhatók föl a tavaly vásárolt jegyfuzetek, amelyekkel helyközi, vagy távolsági autóbuszjáratokon lehet utazni. A Tisza Volán azonban fölülbírálta saját korábbi döntését és úgy határozott, hogy az 1996-ban vásárolt kedvezményes jegyfüzeteket érvényességük végéig, azaz a vásárlástól számított egy évig lehet használni, változatlan utazási feltételekkel. A marketingigazgató tehát megnyugtatja azokat, akik még 1996-ban vették meg a jegyfüzetet: nem kell sietniük az utazással, és nem vész kárba a kedvezmény, mert a jegyfüzet a megvásárlástól számított egy éven át érvényes. Ugyanakkor az 1997. január l-jétől vásárolt, tizenhat utazásra szóló jegyfüzet esetében a korábbi üzletpolitikai kedvezményt korlátozzák: az „eseti jellegű" menetjegyes utazásoknál (a 16 útra szólóknál is), a helyi bérletjegyek az utazás részbeni fedezésére köznyelven szólva: „zónázásra" - nem használhatók fel. A jegyfüzettel folytatott „zónázásnak" vége ugyan, de az egyik kedvezményes lehetőség helyett egy másikat kínál a Tisza Volán. A tizenhat utazásos jegyfüzet kedvezményét március l-jétől egységesen 20 százalékra emelték - korábban ugyanis csak 15 százalékos volt az 1-50 kilométerhatárig érvényes kedvezmény. így például a jegyfüzettel Szegedről a makói ABC-áruházig 2990 forint helyett 2820 forintért, vagy: Szegedről a hódmezővásárhelyi Kossuth térig 2150 forint helyett 2020 forintért lehet utazni március l-jétől. A törzsutasok számára azonban megmaradt a „zónázás" lehetősége is. Törzsutasnak az számít, akinek helyi bérlete mellett még helyközi bérlete is van: neki a helyközi utazás díját csak a zónahatártól kell megfizetnie. A törzsutasok tehát továbbra is nagyobb kedvezménnyel utazhatnak. Az előbbi példáknál maradva: Szeged és Makó (ABC-áruház) állomások között Szegedre szóló, helyi bérlet nélkül 9650 forintba, míg helyi bérlettel csak 7000 forintba kerül a havi bérletes utazás. A másik példa szerint Szeged és Hódmezővásárhely, Kossuth tér között helyi bérlet nélkül 7000forintot, míg helyi bérieltel együtt csak 4110 forintot kell fizetni havonta. „A helyi bérlet tehát (kiegészítve a tarifahatártól érvényes helyközi bérlettel) továbbra is fölhasználható az útiköltség egy részének fedezésére" - mondta Heintz Ferenc marketingigazgató. Ny. P. UJ TELEFONTEMA! .ftva Ss°* = Jjrí 7 l / 9 ** § Azt beszélik, hogy Ön modern, sokoldalú mobiltelefont szeretne - kedvezőnél is kedvezőbb áron. Ha igaz, amit beszélnek, érdemes kagylóznia, mert most két remek készülék közül is választhat amíg a készlet tart! Az ERICSSON GA 318-as és a NOKIA 1611*-es készülékek ára új WESTEL 900 előfizetéssel együtt most csak nettó 19.900 Ft!- akár a SZERVUSZ!, akár valamelyik EUROFON díjcsomagot választja. Ha érdekli az új, izgalmas telefontéma, lépjen velünk kapcsolatba! Most! További feltételekről információ az üzletekben és a 06-30/800-000, 06-30/30-30-30, 06-1/265-90-90, http://www.westel900.hu WESTEL Rádiótelefon Kft.: Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4. tel: 06-62/421-575. 06-30/344-900 Ofotért: Hódmezővásárhely, Andrássy u. 5-7. tel: 06-62/341-181 Keravill: •Csak WESTEL 900 előfizetői kártyával használható. Szeged, Dugonits tér 8-9. (Domus Áruház) tel: 62/422-536, 06-30/527-162 Tetszőleges díjcsomaggal! Ill 6S-M IS