Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-08 / 33. szám

SZOMBAT, 1997. FEBR. 8. A VÁROS 5 • A körintenzív húsz éve Vészhelyzetek intézete Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Újszászi Ilonával, ügyeletes újságíró munkatársunkkal oszthatják meg. Munkanapokon 8 és 10, vasárnap pedig 14 és 15 óra között a 06-20-432-663-as telefonszámot hívhatják. Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont cimű rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk! Elveszett tárgyakat kereső olvasóink olcsó hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel 7-19 óra között a Sajtóházban. Busz. A járat számát miért nem íiják ki a buszok első és hátsó ablakába is? kérdezte G. J. A választ a Volán Rt. közönséglapcsolatok irodájának vezetőjétől hallottuk: a járatszám elektronikus kijelzése a jövő útja. Ezen már csak azért sem változtatnak, mert e szerkezet szinkronba állítható a menetjegy érvényesítő géppel is. Az AHA 879-es rendszámú, 83-as buszon udvariatlanul adott jegyet a sofőr - panaszolta D. E., akitől elnézést kér a Volán is. Járdasziget. A Boldogasszony sugárúti villamosmegálló alkotta járdasziget mellett száguldozó autókat „fekvőrendőrrel" nem lehet lassításra kényszeríteni reagált I. O. olvasónk fölvetésére Nagypál Miklós, az önkormányzati hivatal múszaki irodájának vezetője. Ugyanis azon a városi, főközlekedési útvonalon ilyen eszközt nem helyezhetnek el. Ellenben sebességkorlátozó vagy veszélyt jelző közlekedési táblát ki lehet helyezni.. Távirat. Egy dísztávirat „Szegedtől Szegedig" kedd reggeltől péntek délelőttig utazott, s persze lekéste azt az alkalmat, melynek születését köszönhette - „csörgött" mérgesen Wittmann Sándor (486-246). „Géphiba és kezelői figyelmetlenség okozta a bajt" - válaszolt Pópity János, az 1. számú postahivatal vezetője helyettese. Aki kiderítette, hogy az 5. számú postahivatalból faxon szokták az l-esbe átküldeni a távirat szövegét, de most ez nem sikerült, s a hibát a kezelő is csak akkor vette észre, mikor az ügyfél panaszkodott. „Sűrű elnézések közepette" tegnap „szolgálati hiba miatt késett" jelzéssel továbbították a gratuláló sorokat. Porlód. „A Belvárosi hidat nem takarítják" mondta dr. Kiss Lajos.,J3e a Hági és a Fekete Ház környékét se" - folytatta a sort Bakai Tibor. „Száll a por, Szeged tényleg Porlód" - dohogott K. E. „Pénteken délután elindult a seprőgép!" - örvendeztette meg a hírrel a szegedieket a Környezetgazdálkodási Kht. marketingese. Ha nem lesz fagy, akkor hétfőtől hajnalban is két söprögető gép járja a várost, hogy Szeged mielőbb tiszta lehessen. Betörők. Figyeljünk egymásra, a közeli lakásból kiszűrődő zajra is - javasolta egy asszony, akinek lakásának ajtaját fényes nappal, a szomszéd füle hallatára törték be. Tábla. A kamionok és az országon átszáguldó török vendégmunkások sem tévednének Szeged Belvárosába, ha időben megtudnák, merre kell kanyarodni, hogy a várost elkerülve, a Móravárosi körúton siethessenek úticéljuk felé. Kriska László javaslata: Budapest felől, az Izabella híd után, a Kossuth L. sgt. és a Rókusi krt. sarkán, jobbra mutató nyíllal ki kéne tenni a táblát: Belgrád; illetve a Szabadkai úton kitennék a balra kanyarodást javasló táblát a Budapest fölirattal. Az ötlet jó, a javaslatot megvizsgálják, s az önkormányzat egyezteti a tennivalókat a Közúti Igazgatósággal - válaszolt a fölvetésre Nagypál Miklós, a polgármesteri hivatal műszaki irodájának vezetőjeAlbum: Darázs József Vészhelyzet - a valóságban. (Fotó: Miskolczi Róbert) • DM-információ Az Album című sorozatban a következő vendég: Darázs József festőművész. A róla készült rövidfilmet szombaton 20 óra 10 perctől láthatják a nézők a Telin TV-ben. A portrét szerdán 20 óra 10 perckor ismétlik. Kevés szegedi lehet, aki nem ismeri a klinikakert jellegzetes épületét, aminek már látványa is borzongást szül az emberben, hiszen tudja, akik a kerengöben fekszenek, élet és halál között lebegnek. A SZOTE belgyógyászati intenzív osztályát, a körintenzívet, több mint húsz esztendővel ezelőtt Julesz Miklós professzor álmondta meg, s Csanády Miklós - aki azóta szintén professzor, - orvosszakmai közreműködésével valósították meg a terveket. Első vezetője, a közelmúltban elhunyt Sági István több mint másfél évtizedig állt az osztály élén. A húszéves fennállását most ünneplő belgyógyászati intenzív osztály jelenlegi vezetője dr. Rudas László egyetemi docens. Az évforduló kapcsán ót kérdeztük a vészhelyzetek intézetéről, betegekről, esetekről, döntések embertpróbáló súlyáról. O Úgy gondolom, az intenzívet - az orvos oldaláról nézve - az különbözteti meg a többi gyógyító osztálytól, hogy itt pillanatok alatt kell meghozni a beteg sorsát meghatározó döntéseket. - Valóban, az intenzív osztályon az orvos mindig, szinte folyamatosan döntéshelyzetben van, s ezek a döntések gyakran érzelmileg és etikailag motiváltak. Döntenünk kell arról, hogy a rendelkezésünkre álló erőket hogyan csoportosítsuk, mikor végezzünk újraélesztést, s ez mikor nem szolgálja már a beteg érdekét, azaz élet-halál kérdésében döntünk. Éppen mert ezeket a döntéseket azonnal meg kell hozni, egy intenzív osztályon nem lehet meg az a feudálisnak is nevezhető hierarchia, ami azt követeli meg, hogy csak a főnök dönthet. Amennyiben a gyakornok kerül olyan szituációba, hogy határoznia kell, akkor ő dönt. 0 A döntések folyamata már akkor kezdődik, amikor arról kell határozni, ki kerüljön a legnagyobb hatásfokkal működő osztályra, s kinek elégséges a normál ellátás. - Az intenzívet a többi osztálytól az különbözteti meg, hogy itt a technikai és a szakmai erők koncentrálva vannak, a tempó gyors. Mindezek lehetővé teszik, hogy a lehető legmagasabb hatásfokú ellátást és ápolást az esetek többségében itt kapja meg a beteg. A kérdés csak az, önmagában elégséges ok-e ez arra, hogy valakit az intenzív osztályra felvegyünk. A beteg, illetve a hozzátartozója erre a kérdésre gyakran azt válaszolja: igen. Csakhogy nekünk ezt a lehetőséget el kell osztanunk, hiszen nem tudjuk mindenki számára biztosítani a legnagyobb hatásfokú ellátást. Az itt koncentrált erőket azokra a súlyos állapotban levő betegekre kell fordítanunk, akiknél a betegség kimenetelét még várhatóan pozitív irányba tudjuk fordítani. 0 Egy időben hány beteg számára elérhető itt a belgyógyászati intenzív ellátás? -Tizenkét ágyunk van, magas ágykihasználtsággal dolgozunk, s állandóan figyelnünk kell arra, hogy ki az a beteg, akit szükség esetén át tudunk helyezni általános osztályra, ezzel helyet biztosítva az újonnan érkező számára. A „régi" beteg viszont a koncentrált kezelés után esetenként átmenet nélkül kerül az általános osztályra, amely egészen más feltételekkel működik. Az intenzív osztály a világon mindenütt a jéghegy csúcsa, ám nálunk sok tekintetben a csúcs alól hiányzik a jéghegy. Az intenzív osztály a nyugati országokban mindenütt úgynevezett szubintenzív osztályokra épül. Ez a lépcsőfok nálunk, Magyarországon kimarad. 0 Az ön által koncentráltnak nevezett orvosi ellátás milyen betegségek, állapotok esetében indokolt? - A betegek döntő többsége a fenyegető infarktus, illetve a már kialakult infarktus miatt kerül ide. Sok az agyvérzéses beteg, de közülük csak azok számára van helyünk, akik már a betegség súlyos stádiumában vannak, amikor már légzéselégtelenség lép fel náluk. Ám az ő esetükben már kevés remény van a gyógyulásra. Az agyvérzés enyhe fázisában levő betegeket viszont a helyhiány miatt nem tudjuk felvenni, hiszen 12 ágy sokszorosa sem elegendő a sok agyvérzéses beteg elhelyezésére. Jóllehet az agyvérzés korai stádiumában levő beteg sok hasznát látná az intenzív osztályos ellátásnak. Nálunk hiányzik egy intézménytípus, az úgynevezett stroke unit, ahol ezeket a betegeket kezelni kellene, így azzal a szörnyű ellentmondással kell szembenéznünk, hogy akin még segíthetnénk az nem kerülhet ide, akinek viszont igen csekélyek az életben maradási esélyei, annak adjuk a legmagasabb szintű és legintenzívebb kezelést. 0 Veszteségi arány? - Évente átlag ezer beteg fordul meg az osztályon, 20 százalékukat elveszítjük. 0 A halál mindennapos közelségét meg lehet szokni? - Nagyon megviseli az intenzíves orvosokat, sokan kiégnek. Igazándiból nem is tudjuk ménnyit kopunk ebben az évtizedig tartó, állandó, életért való harcban, stresszben, gyors tempóban. Ez persze nálunk, Magyarországon van így, hiszen a nyugati országokban az intenzíves orvosoknak vannak menekülési útvonalaik. Ott az intenzív osztályok sok szakvizsgára készülő gyakornokkal (rezidenssel) dolgoznak. Ők addig maradnak, amíg megkapják a kiképzést, s aztán mennek tovább. A bedolgozó orvosok is pár év után váltanak, kardiológusként, belgyógyászként dolgoznak tovább. így kellene lennie nálunk is. 0 Nem egy olyan, géppel életben tartott beteg vegetál az intenziven, akinél szinte biztosra vehető, nincs segítség. Megkerülhetetlen az eutanáziára vonatkozó kérdés. - Az aktív eutanázia nem kerülhet szóba az osztályunkon, nálunk ez sohasem volt vita tárgya. Most halt meg az a 24 éves lány, akit a klinikai halál állapotából élesztettünk újra. Kómában feküdt három hónapig, géppel lélegeztettük. Tudtuk, kevés az esély. Közel 2 millió forintot költöttünk ellátására, de mi nem ezt számolgattuk. Nem ez a dolgunk, hanem az, hogy amíg a beteg számára van esély, tegyünk meg mindent. Kalocsai Katalin A SZOTE belgyógyászati intenzív osztályának 20 éves fennállását tegnap, pénteken tudományos üléssel ünnepelték az orvosegyetem oktatási központjában. • Szegedi közgyűlés - félidőben Mire emlékszik a polgár? Sokféle dologra jó egy közvélemény-kutatás. Például arra, hogy a számokkal, a százalékokkal és indexekkel egy koncepciót igazoljanak. De arra is, hogy ha a megrendelő érdeke éppen úgy kívánja - egy másik feltételezést cáfoljanak. A szegedi önkormányzat az Informen nevű helyi céggel egymillió forintért közvélemény-kutatást készíttetett. A magyarázatokkal kiegészített adatsor címe: Félúton. A szegedi közvélemény-kutatás eredményéről először dr. Ványai Éva alpolgármester, aztán dr. Szalay István véleményét közöltük. Most kezdődő 3 részes sorozatunkban bemutatjuk a sokjelentésű adathalmazt. Hézagos a polgár emlékezete (is). A megkérdezett 500 szegedi fele úgy gondolta, elment szavazni 1994-ben a helyhatósági választáson, holott valójában 27 százalékos volt a részvétel. Csak minden harmadik személy tudta megnevezni valamelyik polgármester-jelöltet, a helyi képviselő-jelöltre még kevesebben, mindössze a kérdezettek 20 százaléka emlékezett. Az országos és a helyi politika keveredésének jele, hogy önkormányzati képviselőjelöltként megemlítették országgyűlési képviselőink többségét is. De dr. Szalay István polgármestert nem csupán ez a fajta tájékozatlanság lepte meg. Hanem például az is, hogy „a válaszadók kilenctizede úgy véli, itt az MSZP nyerte meg a választást", s hogy a polgármester „erős befolyással bír, holott nem így van". Hiszen - magyarázta a félidős jelentést bemutató sajtótájékoztatón - a város kormányzása a közgyűlés és az önkormányzati bizottságok kezében van, s a kormányrúdnál nem egyetlen ember, hanem a város vezérkara - a polgármesteren kívül az alpolgármesterek és a tanácsnokok - ül. Azt sem kéne elfelejteni, hogy a 44 fős közgyűlésben csak 14 tagú a szocialista frakció, s éppen hogy csak a többséget adja a bizonyos kérdésekben a szocialistákkal együtt szavazó FideszMDF-KDNP-FKGP frakciószövetséggel. A hatókört firtató kérdésre minden második válaszoló nevezte meg az SZDSZ-t a városházi döntésekre erős befolyással bírónak, míg az MDF-et, az alpolgármesterasszony pártját csak 15 százalék. A polgárok szerint a politika erők helyi sorrendje: polgármester, MSZP, SZDSZ, míg a szocialistákkal a legfontosabb kérdésekben együtt szavazó „koalíció" tagjai, a Fidesz és az MDF frakció csak a 11., illetve 12. helyen szerepel, mögöttük már csak a KDNP áll. E helyi frakciószövetség erejénél jelentősebbnek tartják a kormány, a városházi apparátus, a helyi nagyvállalatok, a jegyző, a „pénz és maffia", sót a külföldi nagyvállalatok és a PSZE hatását is. Ha mondjuk most, vasárnap lennének a választások, a megkérdezettek 31 százaléka menne el szavazni. A távolmaradók felének válasza: „értelmetlen szavazni, úgysem változik semmi". Az önkormányzati választásokon a győztes - a voksok 29 százalékával - a Fidesz lenne, második helyen - 16-16 százalékkal - az FKGP és az MSZP, a harmadikon (13%) az SZDSZ végezne. A további sorrend: függetlenek csoportja, MDF (9%) és a KDNP (5%). Az országgyűlési választások dobogós helyein a Fidesz (36%), az FKGP (22%), az MSZP (13%) állna. A Fidesz rendkívüli népszerűségét mással nem tudja magyarázni a polgármester, mint azzal az általános észrevétellel, hogy az emberek összekeverik az országgyűlési és az önkormányzati választások eredményét. A felmérés ezen kérdéscsoportja a pártok kérésére került a polgárok elé. Az eredmény azonban nem „előrejelzés", mert ilyen csak választási kampány idején készíthető. (Folytatjuk.) Ú|sxá*zl Ilona Megállapodás a Vektorral? • Munkatársunktól Szeged Város Közgyűlésének 1996. december 19-i határozata szerint dr. Szalay István polgármesternek meg kell tennie a szükséges peren kívüli, illetve peres intézkedéseket, miután a Vektor Rt.-vei kötött megbízási szerződés megszűnt. Ennek a határozatnak az értelmében ült tárgyalóasztalhoz a város vezetése Lovas Péterrel, a cég vezetőjével. A tárgyalások után a Vektor ajánlatot tett arra, hogy lemond a még neki járó 4,5 millió forint értékű részvényjutalékról, valamint megegyezés esetén hajlandó 2 millió forintot befizetni az önkormányzat által megjelölt közalapítvány számlájára. Ezenkívül a cég vállalná - négy százalékos nettó megbízási díj mellett - , hogy felméri és érvényesíti az önkormányzat további követeléseit, amelyek a késedelmes, illetve nem törvény szerinti vagyonátadásokból következnek. A város vezetése ezt az ajánlatot a képviselők elé teijeszti a február 13-i közgyűlésen. Fórum Méravároson • • Munkatársunktól Szeged általános rendezési terv programjának - az érintett városrészekben élő lakosok előtti - ismertetése január végén kezdődött meg. Á soron következő fórum hétfőn, 10-én lesz a Kolozsvári téri iskolában. Az eseményre 17 órakor várja a móravárosiakat Katona Gyula, valamint dr. Mécs László képviselő. Schubert-koncert a Munkásban • Munkatársunktól A Bálint Sándor Művelődési Ház gyermekeknek szervezett „Hang-CsendJáték Időországban" című játékos hangversenysorozatának első előadására hétfőn délután 4 órakor kerül sor a Munkás Művelődési Házban (Fő fasor 9.). A sorozat Schubert-koncerttel indul, márciusban Kodály-művek csendülnek fel, áprilisban zenei játékokkal, májusban pedig a Nyár zenéjével ismerkedhetnek az iíjú zenebarátok. A négy koncertre bérlet is váltható. Énekszóval a szivünkben • Munkatársunktól A szegedi ifjúsági gitáros énekkarok tartják talalkázójukat holnap, vasárnap délután fél 4-től a móravárosi Szent kereszt templomban. A fellépő együttesek: PAX, Újszegedi családi énekkar, Sali és barátai, valamint a Veritas. Este fél 8-kor pedig közös zenés szentmisévej, majd teázás melletti baráti társalgással zúródik a dalosok napja.