Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-12 / 36. szám

SZERDA, 1997. FEBR. 12. EGY SZÁZALÉK III. 9 \TB, Petro-Canada, Nicro A Canexim kínálata Az intenzív kanadai kapcsolatokkal rendelkező szegedi Canexim Bt. (Jó­zsef A. sgt. 67/A tel: 492­919) szerteágazó vállalko­zásában az ITB Tömítés­technikai Kft.-n keresztül végzi a tömítéstechnikában világhírű Dow Corning termékeinek forgalmazá­sát, a Petro-Canadának ez a cég a második vidéki ki­rendeltsége az országban, továbbá a kenő-, ragasztó-, korrózióvédő anyagokat forgalmazó a Nicro Ált. Ker. Kft. megyei képvise­letét is ellátják. Az ITB-s kapcsolatnak köszönhetően Tripp zsinó­ros- és hőálló tömítéseket, Durametallic csúszógyűrű­ket, Reinz síktömítéseket, Sigri grafittömítéseket kí­nálnak. Ezen kívül teflon­termékeket, szimeringeket, „0"-gyűrűket és műanyag félkész termékeket, belsőé­pítészeti anyagokat is ­Solidur, Simona, Zellamid - ajánlanak. A Petro-Canada kedve­ző árszínvonalú termékei az ISO 900l-es minősíté­sűek, ami biztosíték arra, hogy a kenőanyagokat a világ legigényesebb szab­ványának megfelelően ­kiemelkedő hő-, oxidációs­, és viszkozitási stabilitás ­gyártották. Vagyis ez a ter­melékenység és a haté­konyság legmagasabb szintje, amit ma egy kenő­anyadgyártó ajánlani tud. A Nicro termékek a leg­magasabb minőségi köve­telményeket elégítik ki, közepes árszínvonal mel­lett, s jellemzően nem ön­állóan - aerosol, kenőa­nyag, ragasztó - kínálják őket, hanem egy gyártási vagy karbantartási techno­lógia részeként - minden esetben jelentős gazdasági megtakarítást garantálva. (x) • Ambrózfalva, München, Szeged, Budapest A munka biztos, a fizetség nem • Nexon Bróker az árutőzsdéről Lassuló áresés • Munkatársunktól Folytatódott a szűnni nem akaró árzuhanás a Budapesti Árutőzsde ga­bonapiacán. Minden ha­táridőre egyöntetűen a li­mit mértékű, vagy ahhoz közeli árcsökkenés volt a jellemző a hét első négy tőzsdenapján. Az ötödik napon bekövetkezett az árkorrekció és a tőzsdén forgalmazható termé­nyek árai emelkedésnek indultak. A takarmánykkorica pia­cát tekintve a nap elején megmutatkoztak az egyre erősödő vételi szándékok, az ótermésű határidőkre. Májusi lejáratra eleinte a felső limi­ten köttetek üzletek de a nap végére a zárási időszak alatt már 17 000, illetve 17 120 forinton is kötöttek üzletet a brókerek, így a napi jegyzés 350 forinttal felfelé módosul­va 17 070-en zárta a napot. A malmi búza kereskedési időszakát a hektikus üzletme­net jellemezte. A nap elején még ezer forinttal az elszá­moló árak alatt jöttek létre üzletek a májusi határidőre 23 850 forintos áron, majd későbbiekben már az elszá­moló árak közelében 24 800, és 200 forinttal felette, 25 000 forinton is kötöttek üzletet az alkuszok. Az újtermésű ha­táridőket tekintve kiemelke­dő forgalom jellemezte az augusztusi termint, hiszen több mint 5000 tonna búza cserélt gazdát a hét utolsó tőzsdenapján. Az árfelszabadítások miatt kezdetben még 18 120 forin­tért cseréltek gazdát a kont­raktusok, majd később az el­számoló ár közelében 19 110 forinton született a'legtöbb kötés. A takarmánybúza és árpa piacán az előbbi ter­mény árainak többsége ma­radt változatlan. A takarmá­nyárpa jegyzései limit mér­tékkel, azaz 400 forinttal zu­hantak, és 27 320 forintos szintre csökkent a legköze­lebbi határidő elszámoló ára. • Munkatársunktál A Magyar Tudomá­nyos Akadémia Világ­gazdasági Kutató Intéze­tének (MTA VKI) Integrá­ciós Stratégiai Munkacso­portja február 10-én konferenciát tartott a Magyar Tudományos Akadémián, hogy ismer­tesse most elkészült ta­nulmányát a hazai köz­lekedés, a raktározás és a készletgazdálkodás, a logisztikai központok, valamint a posta, a táv­közlés és az idegenfor­galom infrastruktúrájá­nak állapotáról. A helyzetelemző tanul­mány elkészítését tizenegy tématanulmány alapozta meg, amelyeket az adott té­mában jártas, kiemelkedő tu­dású magyar szakemberek, illetve munkacsoportok ké­szítettek. Amint azt Ehrlich Éva, az MTA VKI kutatásvezetője, címzetes egyetemi tanár el­mondta, a tanulmány annak eldöntéséhez nyújt majd se­gítséget, milyen sratégiát cél­szerű követni az infrastruktu­rális fejlesztésekben, s mi­Szőke Tamás ambróz­falvi gyerek volt, s szo­bafestőként végzett Ma­kón, 1979-ben. Mind­össze fél évet töltött az állami szektorban - a foci miatt az is inkább sportállás volt -, havi kezdőfizetése 2600 fo­rintra rúgott. Evekig dol­gozott Németországban, kitanulta a homlokzat­munkákat, tavaly ó vál­lalta fel a Kereskedelmi Bank szegedi, Klauzál téri, új székházát. A maszek világ családi házak kifestésével kezdő­dött, persze akkor még csak a belső munkák jöhettek szóba. Szülei Ambrózfalván tanítottak, ő is ott lakott, s jó néhány megrendelését a köz­ségből kapta. 1981-ben a labdarúgás miatt került Sze­gedre, pontosabban a Szege­di Dózsához. Éppen hogy csak megmelegedett a Hu­nyadi téren, bevonult kato­nának. Jó sora volt, sokat dolgozott a tiszteknek, állan­dó kilépővel rendelkezett és biciklivel közlekedett. A leszerelés után még ko­molyan vette a focit, Tápén, Kozma Zoli idejében ját­szott, de akkoriban már többször időzavarba került. Az alkalmazottak - akkor még ő is dolgozott - azért szidták, hogy mindig edzés­re jár, a tréner pedig azt ne­hezményezte, hogy miért olyan fáradt. Már voltak ko­moly, nagy munkái is, köz­tük például a zsoinbói egész­ségház. Egy lehetőséget megra­gadva, Németországba ment Szőke Tamás: évente 5-600 ezret bukok a kintlévőségekkel. (Fotó: Gyenes Kálmán) dolgozni, a munka nem volt teljesen legális, de nagyon sokat jelentett szakmailag. Ekkor ismerkedett meg a homlokzattechnikával. Min­den évben, márciustól októ» bérig dolgozott München­ben, s tulajdonképpen sike­rült elsajátítani egy másik szakmát. Később, amikor már belejött, ő vitte ki az embereket dolgozni. Tulajdonképpen 5-6 éve került igazán haza, s másod­magával elvállalta az ISPO országos képviseletét. Egy idő múlva szétváltak, s utána kezdte el megismerni a hazai gyártók kínálatát. Ma már több termék - Baumit, LB Knauf, Terranova, ISPO ­márkakereskedője, illetve a Pikston területi képviselője. Az elmúlt év nagy mun­kája, a Kereskedelmi Bank szegedi, új Klauzál téri szék­háza, valamint ők csinálták a budapesti Rózsák terén a szerb gimnázium homlokza­tát is. Ennek ellenére '96 nem minősíthető igazán si­keresnek, a nagyobb mun­kákhoz ugyanis csak alvál­lalkozóként lehet hozzáférni. Emiatt a mai napig vannak pénzügyi problémái, a buda­pesti munkával kapcsolatban azóta is függő tétel egy több milliós összeg. Jogi úton na­gyon nehéz ma kintlévőséget behajtani. Munkájuk rengeteg akad, tavaly több mint húsz alkal­mazottal dolgoztak, s a fize­tést mindig időben kellett adni. Akkor is, ha a vállalko­zó még nem kapta meg a pénzt. Szőke úrnak jellem­zően minden esztendőben marad 5-600 ezer forint, be­hajthatatlannak bizonyuló követelése, önbíráskodáshoz természetesen nem folya­modhat. Ez az év feszített lesz, s nagyon meg kell néz­niük, hogy csak annyit vál­laljanak, amennyit erővel bírnak. A szezon tavasszal indul, a nagyobb cégek árat emelnek, a kisebbek - ilyen Szőke úré is - inkább akci­óznak, s elsősorban a ma­gánházas megrendelők ke­gyeit keresik árengedményes konstrukciókkal. Egy vállakózás, amely na­gyon jó évet zárt 1995-ben, amely sokat dolgozott 1996­ban, papíron tisztán nyeresé­ges, s a gyakorlatban is az lehet, ha sikerül behajtani kintlevőségeit. Pontosan olyan, mint egy átlagos magyar vállalkozás. Kovács András • Az erőmű égéstermékével hozhatják fel az olajat Szénhidrogén: újabb évtizedek • Infrafényben az infrastruktúra Stratégia az EU-hoz lyen gondokat kell megoldani annak érdekében, hogy az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó hazánk megfelelhes­sen az uniós elvárásoknak, egyszersmind messzebre te­kintő sajátos érdekei se csor­buljanak. Éldöntésre vár például, hogy mi legyen a munkame­gosztás a közlekedési ágaza­tok - a vasúti-, a közúti-, a vízi- és a légiközlekedés ­között, s meg kell határozni a feltételeket, valamint a tenni­valók sorrendjét az Európát átszelő korszerű út- és vasút­hálózat ránk háruló feladatai­nak végrehajtásában. Ehrlich Éva hangsúlyozta: kiemelt figyelmet kell fordí­tani azokra a kérdésekre, amelyekben nem az EU szempontjait kell elsődleges­nek tekinteni, mert amint megfogalmazta: a világ túl­nyúlik az EU-n. Az EU-tag­ság egységes piacot és sza­bad versenyt kíván, de nem könnyen megválaszolható kérdés például az, hogy been­gedjük-e és mikor a nagy nemzetközi légitársaságot a hazai piacra, a túl nagy siet­ség ugyanis alighanem csőd­be juttatná a Malévet. A szénhidrogén-bányászat a világon mindenütt a fokozott környezeti terhelést okozó iparágak közé tartozik, s nincs ez máshogy Magyarországon sem. A MOL Rt. Szegedi Bányászati Üzeme három évti­zed alatt sok millió tonna olajat és sok száz milliárd köbméter földgázt hozott a fel­színre, óriási szerepet játszva az ország energiaellátásásban. Most induló, minden hónap második szerdáján jelentkező soro­zatunkban sok szó esik majd a környezet­védelemről, bevezetésképpen azonban ér­demes röviden bemutatni az „algyőieket". Annál is inkább, mert a múlt héten ők vol­tak főszereplői a szegedi Közéleti Kávé­háznak. ahol a múltról, a jelenről és a jövő­ről beszélgettek a szépszámú közönséggel. Lényegében 1965 óta folyik Szeged környékén kőolaj- és földgázbányászat, s az egész tulajdonképpen nem is Algyőn, hanem Tápén kezdődött. Vtzkutat fúrtak ­olajat találtak, amit először csak a kút mel­lett lévő halastóba gyűjtöttek. Ettől a kúttól 4,5 kilométerre egyébként már tudatos szénhirdogén-kutató fúrás is folyt, eközben tört fel Tápén az olaj. Azután persze az „igazi" fúrás is eredménnyel járt, csak idő­ben később, mivel azon a ponton valamivel mélyebbre kellen fúrni az olaj után. Mint dr. Valastyán Pál, a MOL Rt. Szege­di Bányászati Üzemének igazgatója a múlt hétfői Közéleti Kávéházban elmondta, 1500 milliárd forint értékű kőolajat és földgázt bá­nyásztak ki eddig Algyő térségében - 1970 körül négyezer ember dolgozott az üzemben -, de van még legalább 2 milliárd dollár érték odalenn, melynek felszínre hozása az elkö­vetkező évek feladata lesz. Ma a magyar olajfelhasználásnak egyötö­de hazai kitermelés, s ennek döntő része al­győi. A kőolajat gáz- és vízmentesltés után vezetéken továbbítják Százhalombattára, s ott a jellemzően orosz importolajtól elkülö­nítve dolgozzák fel. A külön bánásmód a kiváló minőségnek szól, ami az algyői olaj esetében nagyobb fehéráru - például ben­zin - kihozatali arány, jó kenőolaj-alap­anyagot jelent. Talán meglepő a kívülálló­nak, de a MOL Carrier az algyői kőolajok bázisán készül. A térség jelentőségét to­vább növeli az a tartalékszerep, amellyel néhány hetes kritikus időszakot át tud vé­szelni az ország a kutak „csúcsrajáratásá­val". A földgázt 5. fokra lehűtik, majd Kecske­méten keresztül Budapestre kerül, s a fővá­rosban osztják szét. A földgáztermelésnek csak 10 százaléka szegedi vagy Szeged kör­nyéki fogyasztású. Jelentós mennyiségű pro­bán-bután gázt gyártanak, s azt vagonokban szállítják a palackozókba. Szinte kurózium­nak számít az az egy század százalékos szeg­mens, hogy propán-bután hajtógáz! készíte­nek kozmetikai célokra. A freongáz ilyen módon történő helyettesítése környezetvédel­mi szempontból nagyon jelentős. A jövőről beszélve, előzetesen azt kell tudnunk, hogy a talpunk alatt található földgázkészlet 85-95%-át lehet csak fel­színre hozni, kőolajból pedig már jónak számít a 30%-ot meghaladó kihozatal - ez­zel szemben az algyőieknek vízbesajtolá­sos technológiával sikerüti 40%-ra feltor­názni. A szakértők szerint a térségben 20 milliárd köbméter földgáz és 4-5 millió tonna kőolaj található még a föld alatt. 2015-ig valószínűleg felszínre hozzák a ki­termelhető készletet, bár ennek az a feltéte­le, hogy a kitermelés költsége a világpiaci ár alatt legyen. Persze, lehet ennél szebb és hosszabb is a jövő, hiszen 2015-ben is lent lesz még 50 millió tonna, vagyis 7 milliárd dollár érté­kű olaj. Addigra ugyanis sikerre vezethet­nek azok a harmadlagos eljárások - példá­ul etándús földgáz besajtolása a rétegekbe -, amelyek javítják a kihozatal hatásfokát. A JATE-val közösen kifejlesztett, vegysze­res eljárás már a móravárosi kutaknál is nagyon hatásosnak bizonyult. A megépülő algyői gázturbinás erőmű égésterméke is szóba jöhet. Meglehetősen határozottan körvonala­zódott az a terv, mely szerint Deszk térsé­gében földalatti gáztárolót, méghozzá Eu­rópa legnagyobb ilyen létesítményét alakít­ják ki. Ilyen megoldásokra szükség van, hiszen Szeged napi fogyasztása télen elér­heti a 2 millió köbmétert (nyáron a fo­gyasztás ennek az egytizede). Természete­sen Szeged ellátása nem feltétlenül igé­nyelne ekora beruházást, de a közelben hú­zódik az orosz vezeték, tehát földgáz-bér-' tárolás is szóba jöhet a deszki szintben. A földalatti gáztároló mellett az iparág történetének meghosszabbítását jelentheti az új készletek megtalálása is. Szeged bel­városa alatt még óriási tartalékok lehetnek, de máshol is, lévén, hogy a harminc évvel ezelőtti sikerekben kissé elnagyolták a me­ző behatárolását. Ma a legmodernebb szá­mítástechnikai háttérrel, nem is olyan ré­gen még COCOM-listás szoftverrel dol­gozzák fel újra az adatokat, és a végered­mény könnyen lehet meglepetés. Ezentúl megkezdődött Szeged környékének geofi­zikai újrafelmérése, immár nem a régi rob­bantásos technikával, hanem a legújabb, az Egyesült Államokból vásárolt vibroszeiz­mikus mérőkocsikkal, amelyek már szerte a világon bizonyítottak, így például Párizs belvárosában is. Rezgésártalmi szempont­ból a Kelemen utcán végigmenő villamos rosszabb rezgést kelt, mint e mérőkocsik, minthogy e regzések erőssége és irányított­sága műszerrel vezérelt, arról nem is be­szélve, hogy mindez egy helyen csak né­hány másodpercig fog tartani. 1998-ban, ha a mérések sikerrel járnak, a kutatófúrások is elkezdődhetnek, amitől már csak azért sem kell félni, mert adott esetben nem a Széchenyi teret csúfítanák el - hisz' például a jelenlegi móravárosi ku­tak ferdefúrással a két körút alatti részről hozzák felszínre az olajat. (x) Címszavak az ASER Enciklopédiából (Válogatás a technika, energia tárgyköréből) GATYÁBA RÁZ: Alsónadrágba helye­zett, zárlatos melegítő­párna. HEGESZT: A sérült testrészt nyílt láng al­kalmazásával olvadás­pontig fölhevítve, spe­ciális sebészeti beavat­kozást végez. KALAPÁCS: Fa­szerkezetes fejfedők készítésével foglalkozó mesterember. KUPLUNG (Rud­yard): Híres angol tech­nikatörténeti író, fő mű­ve „A sebváltó köny­ve." SZARATOV: Orosz hűtőgép minőségét ga­rantáló áruvédjegy. A Kézműves Kamara hírei • Munkatársunktól A Csongrád Megyei Kézműves Kamara élete (Felbolydul az elkövetke­ző hetekben: azon kívül, hogy új helyre költözik, hozzáfogott a márciusi küldöttgyűlés előkészíté­séhez is. (Erről bőveb­ben a következő Egy százalékban írunk.) Költözés A Csongrád Megyei Kéz­műves Kamara a Megyehá­záról a Belvedere-székház­ba, a Tisza Lajos krt. 2-4. szám alá költözik március 1­jétől. A telefonszám válto­zatlan: 312-761. Wella A Csongrád Megyei Kéz­műves Kamara és a Wella cég közös szervezésében Wella-szemináriumra kerül sor február 16-án 10 órai kezdettel Szegeden, a 624-es , számú szakmunkásképző in­tézetben. A programban haj­festés, tartóshullám készítés, hajápolás és frizurakészítés szerepel, az 1997-es divat­irányzatoknak megfelelően. A belépés a kamarai tagok és a szakmunkástanulók szá­mára ingyenes. Mestervizsgák A Csongrád Megyei Kéz­műves Kamara újabb mes­tervizsgára felkészítő tanfo­lyamokat indít a közeljövő­ben. December folyamán 31 kamarai tag már levizsgázott a mestervizsga négy tantár­gya közül kettőből. LED-ek • Freiburg (MTI) Az elektronikában évtize­dek óta fiasználják a LED rö­vidítéssel közismertté vált fénykibocsátó diódákat. Az apró alkatrészek - ellentétben a hagyományos villanykörté­vel - huzal vagy spiráldrót nélkül, alacsony hőmérsékle­ten sugároznak ki fényt. A dió­dák alapanyagát képező kü­lönleges félvezető - áram ha­tására - maga kezd világítani. Fogyasztása mikroamperek­ben mérhető, ráadásul élettar­tama gyakorlatilag végtelen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom