Délmagyarország, 1997. január (87. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-29 / 24. szám

6 HAZAI TÜKÖR SZERDA, 1997. JAN. 29. Számfejtés Mórahalmon • Közoktatásunk igazgyöngyei Integrált képzés a Krúdyban Román konzulátus Szegeden Az iskola mindegyik szakmában biztosít gyakorlati oktatási helyet. (Fotó: Miskolczi Róbert) Egy település költség­vetését meghatározni manapság felér egy ne­héz szüléssel. Móraha­lom képviselőtestülete is megszenvedett tegnap, mire az ellentmondá­sos állami normatívák, csökkenó központi tá­mogatás mellett, vállalta intézményei tisztességes működtetését, nyakába vette a kőtelező köz­tisztviselői béremelést, az energiaáremelés ter­heit stb. Komolyabb fej­lesztésre, beruházásra azonban már nem fut­ja... Marad hát '97-ben is a mórahalmiak „csa­kazértis" civil kurázsija, s a kifinomult technikát igénylő „alternatív" for­rásteremtés, a pályázati offenzíva. Ami tavaly 60 milliót hozott Móraha­lom konyhájára... Mórahalom képviselő-tes­tülete tegnapi ülésén megha­tározta a város ez évi költ­ségvetését, melynek akár a „Hogyan lehet gúzsba kötve táncolni?" elmet is adhatták volna. Amihez a kormányzat biztosttja a gúzst és húzza a nótát. Mórahalom esetében most különösén is: nem elég, hogy az amúgy is ellentmon­dásosan megfogalmazott, összességében csökkenő ál­lami normatívák mellett a kötelezően előírt 17 százalé­kos köztisztviselői bérfej­lesztés közel felét az önkor­mányzatnak kell finanszíroz­nia, egy „kedves" kormány­rendelet kipenderítette a vá­rost a hátrányos helyzetű te­lepülések listájáról. Meg­vonva tőle a több mint 9 milliós támogatást - ezáltal minden mórahalmi lakost 1600 forinttal rövidített meg a kormányzat... További te­her az idei költségvetésen az energiaáremelkedés ellenté­telezése az önkormányzati intézményeknél. Mórahalmon az elmúlt években a legszigorúbb rest­rikción mentek végig az ön­kormányzati intézmények, nincs tovább mit racionali­zálni, a képviselők azt mondták: most már hagyjuk őket dolgozni, a lehető leg­tisztességesebb körülménye­ket biztosítva munkájukhoz. Egyébként évek óta nem számít hírnek, hogy a telepü­lési költségvetések túlnyomó hányadát a működési költsé­gek viszik el. No, de most már túl vagyunk a 95 száza­lékon is! Mórahalom ez évi 289 milliós büdzséjéből mindössze 15 millió forint marad a legszükségesebb fejlesztés jellegű kiadásokra, melyek jórésze ráadásul át­húzódó, lekötött munka. Szabad pénzeszköz pedig: nulla. A még meglévő esetleges forintokat persze igyekeznek még megfogni: a megyében az elsők között vezetik be például a kiskincstári finan­szírozást, amikor is az intéz­mények a nekik járó támo­gatást mindig csak kiadásaik szerint vennék igénybe. E nagytételes pénzforgalmi húzástól kamatmegtakarítást vár az önkormányzat. Végül a képviselők azzal bízták meg Nógrádi Zoltán polgár­mestert, hogy: Mórahalom az idén is nyerjen 60 milliót a különféle pályázatokon... A költségvetés nehéz szü­lése mellett azért sikerél­mény is érte tegnap a móra­halmiakat: birtokba vehették a város üj, kétszékes fogor­vosi rendelőjét. A József Attila sugárú­ton, közvetlenül a Deák Ferenc Gimnázium mel­lett található a Krúdy Gyula Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakkö­zépiskola és Szakmun­kásképző Iskola. Az in­tézmény nappali tago­zatán jelenleg kilenc­százötven diák tanul. Fekete Zoltán igazgató­val az iskola képzési rendszeréről beszélget­tünk. • Hogyan épül fel az is­kola képzési rendszere? - Az általános iskolát végzettek kereskedő-vállal­kozői, kereskedelmi techni­kusi, vendéglátó, illetve ide­genforgalmi technikusi szak­középiskolai, valamint szak­munkásképzésben vehetnek részt. A kereskedelmi tech­nikusi, valamint a vendéglá­tó és idegenforgalmi techni­kusi képzés ideje öt év. Az itt tanulók négy év után a közismereti és szakmai el­méleti tantárgyakból érettsé­gi vizsgát tesznek, az ötödik év végén pedig technikusi oklevelet kapnak. A keres­kedelmi technikusi végzett­séget adó képzést tavaly in­dítottuk el. Hozzá kell tenni: ahhoz, hogy valaki a felsőfo­kú szakképesítésnek megfe­lelő kereskedelmi technikusi oklevelet kapjon, szakmai nyelvvizsgát kell tennie va­lamilyen idegen nyelvből, angolból, németből vagy franciából. • Hol helyezkedhetnek el a kereskedelmi techni­kusi végzettséggel rendel­kezők? - Nagyon sok helyen, hi­szen oklevelük egyenértékű Baráti szívesség. Derék dolog. Nincs is vele semmi baj, ha ezt szívességtételként kezeljük: költöztetésben, anyagi segítségben, más egyebekben merül ki. Ha azonban a szívesség törvény­be ütköző cselekményt takar, akkor bizony annak vállalni kell a következményeit. Mert a bíróságot nem hatja meg különösebben, hogy ki miért segített a hamis útlevél meg­szerzésében. A Beatles együttes veretes slágerének címe: Egy kis se­gítség a barátaimtól. Nem a felsőfokú szakképesítéssel. Lehetnek például a magán­szektorban üzletvezetők vagy a nagyobb áruházakban osztályvezetők. • A kereskedelmi szakon tehát 4+1 éves a szakkö­zépiskolai képzés. Hány osztályt indítanak szep­tembertől ezen a szakon, s hány embert vesznek fel? - Az 1997/98-as tanévben egy osztályt indítunk, s har­minc diákot veszünk fel. • Kik azok, akik remény­kedhetnek a felvételizők közül? - A kereskedelmi szakkö­zépiskolába már évek óta 2.5-3-szoros a túljelentkezés, éppen ezért ide csak a leg­jobb képességű, 4.2-4.5-es tanulmányi eredményt fel­mutató tanulók kerülnek be. • Az iskola vendéglátó­ipari szakán integrált képzés folyik. Elmonda­ná, hogy ez konkrétan mit jelent? - Az intézményben 1991­ben indítottuk be a vendég­látóipari szakon a világbanki metódusú integrált képzést. Bár mi nem kapunk támoga­tást a Világbanktól, ettől függetlenül a forma hasonló ahhoz, amit néhány szegedi középiskolában már beve­zettek. Ezen a szakon két esztendeig általános alap­képzés folyik, kevés szak­mai óraszámmal, orientációs jelleggel. Két év után a kép­zés szétválik szakmunkás szakmákra és szakközépis­kolai ágra. A szakmunkás szakmákban további kétéves iskolai szakelméleti és gya­korlati oktatás után szak­munkásvizsgát tesznek a ta­nulók. A szakmunkás szak­tudni, ez a dal adta-e az ötle­tet N. Józsefnek, hogy R. At­tilát megkérje, segítsen neki egy hamis útlevél beszerzé­sében. N. Ausztriában töltöt­te börtönbüntetését, ő vélhe­tően nem kapott volna, hiába is nyújt be kérelmet. A két fiatalember nagyon hasonlított egymásra, az ötlet erre a szerencsés véletlenre mákban tehát négy esztendő a képzési idő. A diákok a második év után olyan ven­déglátós szakmák közül vá­laszthatnak, mint a cukrász, a szakács vagy a pincér. Amióta egyébként ezt a kép­zési rendszert bevezettük, úgy tapasztaljuk, hogy emel­kedett a vizsgák szakmai színvonala. • A szakközépiskolai vo­nalon hogyan fut tovább a képzés? - A szakközépiskolai ágon további kétéves képzés után, a negyedik esztendő végén érettségi vizsgát tesz­nek a tanulók a közismereti és a szakmai elméleti tantár­gyakból. Az ötödik évben, érdeklődésüktől és eredmé­nyeiktől függően, vendéglá­tó vagy idegenforgalmi sza­kon vesznek részt a szakmai képzésben, amelynek végén szakmai képesítő vizsgát tesznek. Hozzáteszem: az idegenforgalmi szakképzés­ben csak azok vehetnek részt, akik a negyedik év vé­géig C típusú középfokú nyelvvizsgát tesznek valami­lyen idegennyelvből, angol­ból, németből vagy franciá­ból. • Ön miért tartja jónak az integrált képzési rend­szert? - Véleményem szerint azért jó ez a rendszer, mert időt ad a gyermeknek. Ma­gyarán, nem tizennégy éves korában kell eldöntenie, hogy mi szeretne lenni, ha­nem tizenhat esztendősen. A két év alatt különböző hatá­sok érik, felméri az erejét, s talán felelősségteljesebben tud arról dönteni, hogy mer­re induljon tovább. 9 A Krúdyban három­alapult. R. Attila beballagott a polgármesteri hivatal illeté­kes irodájába. Az adatlapon N. József adatai szerepeltek, ám a mellékelt fényképen At­tila volt látható. Az ügyinté­zőt sikerült megtéveszteni, az útlevél hamarosan elkészült. N. József többször utazott Jugoszláviába a nevére szóló, a barátja fényképével ékest­esztendős szakmunkás­képzés is folyik. Melyek a keresett szakmák? - Elöljáróban szeretném elmondani, hogy mi már az új szakmarendszerrel dolgo­zunk, amelynek az a lénye­ge, hogy tanulóinknak a har­madik év végén egyebek mellett vizsgázniuk kell va­lamilyennyelvből (angol, francia, német, orosz vagy szerb) és vállalkozásismeret­ből. Utóbbit azért tartjuk na­gyon fontosnak, mert ma­gánvállalkozóként nagy hasznát veszik az itt tanul­taknak. A kereskedő szak­mák közül a ruházati, vala­mint az élelmiszer- és vegyi­áru-kereskedő a legkereset­tebb. Ezekre már évek óta 2­3-szoros a túljelentkezés. A vendéglátóiparban továbbra is hiányszakma a szakács, a cukrász és a pincér. Gyakor­lati oktatási helyet mind­egyik szakmában biztosít az iskola. • Milyen specialitásai vannak még az intéz­ménynek? - Természetesen mi is szeretnénk megfelelni a kor követelményeinek, éppen ezért jól felszerelt számító­gépes kabinet is a tanulóink rendelkezésére áll. Tavaly például néhány diákunk már alapfokú számítógépkezelői vizsgát is tett az intézmé­nyünkben. (A város középiskoláit be­mutató sorozatunk a Soros Alapítvány támogatásával készült. Közös célunk, hogy segítsük a szülőket és a nyol­cadikos diákokat az iskola­választásban, a középiskolá­kat pedig a bemutatkozás­ban.) Szabö C. Szilárd tett dokumentummal. Egé­szen addig tartott a ,játék", amíg az egyik éles szemű ha­tárőr ki nem szúrta a dolgot: valami nem stimmel az útle­véllel. A szegedi bíróság ítéletét - N. József időközben el­hunyt - R. Attila megfelleb­bezte. A másodfokú, megyei bíróság közokirat-hamisítás miatt a fiatalembert a koráb­bi 10 ezer 800 forint helyett 20 ezer forintra büntette, ezt 100 nap „leülésével" válthat­ja ki. P. P. Magyar külügyi dele­gáció járt a napokban Bukarestben. A küldött­séget fogadta Adrián Se­verin román külügymi­niszter is, s azt kővetően jelentette ki, Hogy Ro­mánia számára elönyö­sebb lenne a szegedi székhelyű főkonzulátus, mint a debreceni. Tekin­tettel arra, hogy koráb­ban ez utóbbi városban működött - 1988-ig - a konzulátus, szinte min­denki biztosra vette, hogy a román fél to­vábbra is ehhez a ti­szántúli városhoz ra­gaszkodik. Az új felvetéssel kapcso­latban kértünk véleményt a külügyminisztérium illetéke­sétől, valamint a szegedi po­litikai és gazdasági képvise­lőktől. Bagi Gábor helyettes ál­lamtitkár, Külügyminisztéri­um: - A román fél valószínű­leg geopolitikai megfonto­lásból tette le a voksát Sze­ged mellett. Számít arra, hogy a Tisza-parti város könnyebben megközelíthető mind Romániából, mind a Nyugat-Európából, s déli irányban is könnyebb a „ki­mozdulás". A tárgyalások egyébként a befejező sza­kaszba érkeztek; várhatólag tíz napon belül Magyaror­szág és Románia jegyzékvál­tás útján meg fogja jelölni a román és a magyar konzulá­tusok helyét. Hazánk egyéb­ként a magyar konzulátus helyéül újfent Kolozsvárt nevezte meg. Dr. Szalay István, Sze­ged város polgármestere: - Szegedet hivatalosan még nem értesítették arról, hogy itt kívánják megnyitni a román főkonzulátust. Erről egyelőre mi is csak a híradá­sokból értesültünk, ám, ha ilyen lehetőség a valóságban is felmerül, akkor azt teljes súllyal támogatjuk. Sőt, már arról is gondolkodtunk, hogy hol lenne a legmegfelelőbb helye ennek a külképviseleti intézménynek. Elgondolá­sunk szerint Újszegeden a Szent-Györgyi Albert utcá­ban van erre alkalmas épüle­tegyüttes. Egyébként, ha a dolog teljesen hivatalossá válik, akkor felmérjük az épületek paramétereit, majd Budapesten megbeszélést folytatunk a Magyar Kül­ügyminisztérium és a Ro­mán Nagykövetség illetéke­seivel. Hogy a város és a ré­gió szempontjából mit jelen­tene a konzulátus? A kap­csolatok szorosabbá fűzését, s egyben a tervezett euroré­gió létrejöttének meggyorsí­tását is. Horváth Lajos, a Csong­rád megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára: - A debreceni konzulátus koráb­bi gyakorlatának ismereté­ben azt mondhatom, hogy a • Budapest (MTI) Az előző, 1995-ös eszten­dőhöz hasonlítva kevesebb bűncselekmény történt ta­valy, de ez nem azt jelenti, hogy javult volna az ország közbiztonsága - jelentette ki Forgács László országos rendőr-főkapitány egy sajtó­tájékoztatón. Hozzátette: eb­ben az esztendőben a koráb­binál jobban szervezett rend­szegedi román konzulátus megnyitása mindenképpen hasznos lenne, elsősorban azért, mert a gazdaság és a kereskedelem képviselői így egyenes és hiteles forrásból tudnának információhoz jut­ni. Pontosan tájékozódhatná­nak a szomszédos ország vállalatainak szándékáról, a romániai törvényekről és na­gyobb lehetőség nyílna a szegedi és környékbeli cé­gek számára, hogy konzultá­ciókat folytassanak arról, milyen termékek iránt érdek­lődnek a románok. Hasznos volna azért is, mert köny­nyebben el lehetne oszlatni a tévhiteket, amelyek egy-egy vállalkozással kapcsolat­ban felmerülnek. Jómagam egyébként támogatom az ilyen képviseletek megnyitá­sát, s meggyőződésem, hogy az említetten kívül francia konzulátusra is szükség len­ne ebben a városban, nem­különben osztrák képviselet­re is, amelyről már több fó­rumon is szó esett. Ezzel kapcsolatban korábban egy tiszteletbeli konzul szegedi működését is jelezték már, mindeddig azonban ez nem valósult meg. Schiller László, a Mas­ped Első Magyar Általános Szállítmányozási Rt. szegedi kirendeltségének igazgatója: - Gazdasági kapcsolata­ink kimondottan jók, úgy is fogalmazhatnék, hogy ezek jóval megelőzték a politikai kapcsolatok fejlődését. Szál­lítmányozási cégként eddig is zavartalanul bonyolítottuk le az áruszállítást a lököshá­zi vasúti, valamint a nagyla­ki és battonyai közúti határ­átkelőhelyen. A Duna-Ti­sza-Maros együttműködés eddig csak elméleti szinten valósult meg, de ha ez a konzulátus megnyílna Sze­geden, akkor minden bi­zonnyal a gyakorlatban is szemmel látható felélénkü­lést tapasztalhatnánk. Som­mázva: mi örülnénk egy ilyen külképviselet megnyi­tásának. Kimpián Péter, a szegedi román kisebbségi önkor­mányzat elnöke: - Üdvözöljük a két ország megállapodását. Ma tettem látogatást a román nagykö­vetségen, a nagykövet úr is hasonló véleményének adott hangot. Mint mondotta, né­hány napon belül Szegedre látogatnak és megkezdik a hivatalos tárgyalásokat a konzulátus helyéről. Hogy mit jelentene számunkra ez a külképviselet? A kapcsolatok „generátora", olyan hajtőmű­ve lenne, amely elősegítené a gazdasági, kulturális és más területek együttműködésének fellendülését. Egyébiránt az eurorégiós elképzelések meg­valósulását is meggyorsítaná az új konzulátus, ami nem­csak a két ország, hanem egy szélesebb régió és egész Eu­rópa érdeke is. Kisimre Ferenc őrség szállhat harcba a bű­nözőkkel. A belső átalakítás nem érinti a Központi Bű­nüldözési Igazgatóságot. Kuncze Gábor belügymi­niszter elmondta, hogy a kormány rövid időn belül 5 milliárd forintot fordít a rendőrség technikai fejlesz­tésére, emellett az év köze­pétől létszámemelésre is le­hetőséget kap. Útlevél-hamisítás - barátságból A közbiztonságról

Next

/
Oldalképek
Tartalom