Délmagyarország, 1997. január (87. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-04 / 3. szám

6 HAZAI TÜKÖR SZOMBAT, 1997. JAN. 4. „Hexagrant" katonai gyakorlat • Budapest (MTI) Hat ország részvételével Hexagrant néven közös ka­tonai nemzetközi együttmű­ködési gyakorlat zajlik majd 1997. június 17-20. között az országok vezérkarainak központjaiban - tájékoztatta a sajtót a Honvédelmi Mi­nisztérium. Az Osztrák Köztársaság Szövetségi Honvédelmi Mi­nisztériumának kezdemé­nyezésére a Cseh Köztársa­ság, Magyarország, Szlové­nia, Lengyelország és a Szlovák Köztársaság vezér­karai, valamint a felső szintű katonai törzsek a humanitá­rius segítségnyújtásban tör­ténő együttműködést gyako­rolják az összes lehetséges katasztrófát feltételezve. Az együttműködési gya­korlat célja, hogy a fegyve­res erők válsághelyzetben történő alkalmazásához a véleményeket és az állás­pontokat összehangolják, valamint a hadseregek és a vezérkarok közötti kapcso­lattartást, információ-cserét gyakorolják. A gyakorlatot az érintett országok vezérkari főnökei vezetik saját békeobjektu­maikban, a közösen jóváha­gyott levezetési és ütemterv alapján. Valamennyi vezér­karnál a résztvevő hadsere­gek összekötő csoportjai se­gítik és gyakorolják az együttműködést, az infor­mációk cseréjét. A résztvevő országok a Hexagrant gyakorlaton az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, valamint a Partnerség a bé­kéért program során szüle­tett döntéseket hajtják vég­Korlátozták a Vektort • Budapest (MTI) Korlátozták a Vektor Bróker Befektetési és Érték­papírforgalmazási Rt. pénz­tári vagyonkezelői tevé­kenységét. A határozat sze­rint a forgalmazó további megbízásokat nem fogadhat el és pénztári vagyonkezelői tevékenysége keretében megbízási szerződést sem köthet. Az Állami Értékpapír és Tőzsdefelügyelet a forgal­mazónál tartott decemberi célvizsgálatot követően döntött így. Ekkor ugyanis megállapí­tották, hogy a még október­ben feltárt hiányosságokat csak részben szüntette meg a társaság: a Vektor Pénz­ügyi és Befektetési Taná­csadó Rt.-vei közös irodát, pénztárfülkét továbbra sem elkülönítve használják és nem rendelkeznek az előírt tárgyi, technikai feltételek teljes körével sem. A Vektor Bróker Befek­tetési és Értékpaptrforgal­mazási számvitele korábban nem különült el a Vektor Pénzügyi Befektetési Taná­csadó Rt. számvitelétől, eb­ből adódóan a két társaság gazdálkodásának dokumen­tálása összekeveredett. A dokumentumok rendszere­zését és elkülönítését köve­tően lehet majd megállapíta­ni a forgalmazó gazdálkodá­sának pontos adatait. Min­dezt pénteken tette közzé a tőzsdefelügyelet. Lékekből lélegző Fehér-tó • Márciustól, szerkesztőségünkben is Médiamenedzser képeztetik A jég hátán is megélnek. (Fotó: Gyenes Kálmán) Elkezdődött a Fehér­tavon a minap a lékvá­gás. Halászbrigádok vágják a lékeket, azért, hogy a vízi életre néz­vést káros gázok eltá­vozhassanak a tóból, és oxigénhez jusson a lé­ken keresztül a viz. A lékvágásnak kellő metó­dusa van, nem mehet akárhogy. Télen ez itt a legfőbb munka, s persze hallal ilyenkor is ellátja az igénylőket a Fehér-tó. Az itt dolgozók pedig, legalábbis, akikkel mi beszéltünk, el sem tud­ják képzelni, hogy ne halászok legyenek. Igaz, kötött a munkaidő, de: - Ez mégsem szalag­munka - mondják. Észak-Szibéria félreeső sarkában is lehetnénk a lát­vány szerint, viszont nem ott vagyunk, hanem a szegedi Fehér-tavon. Jég födi a vi­zet, a jeget pedig hó. Jeges­havas úton megyünk a tavak közt, a nád mellett szürkegé­mek gubbasztanak, ölyv vi­torlázik át fölöttünk. Itt is, ott is lékelések nyomai a ta­vakon: hatalmas jégtömbök jelzik a lék határait, maga a lék már befagyott az előző nap óta. Ezeket újra kinyit­ják a lékvágók. Az egyik ta­von embercsoport munkál­kodik, fejsze van náluk, la­pát, kötél. Vágják a léket, hogy levegőhöz jusson a hal. A lékvágás pedig úgy megy, hogy lapáttal kijelölik a kivágandó, mintegy há­rom-négyszer másfél méte­res lék határait, és „u" alak­ban egyik hosszabb oldalát, s a két rövidebbet addig fej­szézik, míg föl nem buggyan a sárgásszürke víz. A másik hosszabb határára csak né­hány csapást kell mérni, leszakad magától. Aztán a jégfelület alá süllyesztik a táblát, a szabad víz négy sar­kát a jégen megjelölve hatal­mas tömbökkel. • Mikor kezdték ezen a télen a lékvágást? - kér­dem Belovai Zsolt ha­lászt. - Tegnapelőtt. Előtte itt voltak az ünnepek, meg ak­kor még nem is volt a jég kellően vastag. Most már na-" gyon is az, eléri a tizenöt centit. Ez a víz Új-tó II. üte­me, itt kétnyaras ponty, bu­sa, harcsa van, ősszel ha­lásszuk le őket. És hogy mi­kortól lehet rámenni a jégre? Amikor eléri a tíz centit ­hallom, s másvalaki azt is hozzáteszi: nem mindenütt egyenletes a jégvastagság, ahol vermelnek a halak, többnyire vékonyabb. - Ha belevágom a fejszét a jégbe, s az első csapásra nem sza­kad át, mehetünk. - Mintegy ezernyolcszáz hektár a tófelület, három „te­lepre" oszlik. Mindhárom te­lepen vágják a léket - beszé­li Csinos József, a Szegedi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. sándorfalvi telepvezetője. Kikből állnak a brigádok? Halászokból; munkájuk maga a halászat - persze -, továbbá a tókarbantartás, a partvédelem, az etetés, a mű- és szervestrágyázás, és így tovább. Ezen munkák legtöbbje jégmentes hóna­pokban zajlik - lékvágást ki­véve. Nádkitermelés ugyan­csak folyik télen, de az a Kiskunsági Nemzeti Park hatáskörébe tartozik. A te­lepvezetőtől megtudtuk, ha­lászat szintén van ilyenkor, hiszen a szaküzletek, a csár­dák, a viszonteladók ekkor is igénylik a halat. Szegedre nem különösebben sok megy, annál több a Dunán­túlra, a Duna-mente falvai­ba, s máshová. • Láttuk odakinn, nem­csak a lékek jégmente­sek, hanem a zsilipek környékét is megtisztítják a jégtől - Persze, a zsilipeket, egyéb műtárgyakat már ha­marabb kiszabadították a jégpáncél fogságából. Erre nagy szükség van, hiszen összqroppanthatja a betont. Nyolc-tíz lék kerül egy-egy tóra. Több nem, már csak azért sem, mert nem győz­nék az emberek mindet nyit­va tartani. • Miért is szükséges a lé­kelés? - Azért, mert az iszapban különféle káros gázok kelet­kezhetnek, például kénhidro­gén. Ha nem tudnak aka­dálytalanul eltávozni, oldód­nak a vízben, és mérgezik a halat. Meg persze oxigén is jut a vízbe a lékeken át. A lékeket addig tartják nyitva a halászok, amíg rá lehet men­ni a jégre. • Hát ez bizony ember­próbáló munka - mon­dom, megintcsak a jégen, a halászoknak. Közben folyik a lékelés, döndül a jég. De még hogy döndül! Húsz méterre vagyok a kivágandó léktől, mégis remeg alattam a jég. - Az - felelik. Suti Pál, aki évtizede dolgozik itt, el­mondja, tavasztól őszig jó élete van a halásznak, most viszont nem annyira, ám ezt is ki kell bírni. Dolgozott ő, mielőtt ide jött, autószerelő­nél, teljes egy hétig, kőmű­ves mellett, az a munka sem vonzotta. A halászat, igen, még ha télen hideg is van. ­Ez nem szalagmunka. Sza­badnak érzi magát az ember, a kötött munkaidő ellenére is. - Belovai Zsolt gyerekko­ra óta itt dolgozik. Nem elég, hogy halász, még hor­gászik is. - Ilyenkor, télen meny­halazni járunk, a Tiszára ­mondja. - Késő délután eszik a hal, s este. Hogy nem sok-e ez a halból, vízből? Nem - mondja; fejszéje nyo­mán szakad a behavazott jég, és hidegen, zavarosan terjengeni kezd, ablakot nyit a tóra a lék. Farkas Csaba Göncz Árpád és Angelo Acerbi Újévi fogadás • Budapest (MTI) A Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek ve­zetőinek tiszteletére adott új­évi fogadást pénteken délben Göncz Árpád köztársasági elnök a Parlament Vadász­termében. Göncz Árpád rövid beszé­dében többek között el­mondta: Magyarország nem zár könnyű évet, ám a stabi­lizációs program sikerének első jelei már érzékelhetőek a gazdaságban. „A stabilitás árát a jelentős elszegénye­déssel fizettük meg, s a leg­kiszolgáltatottabb helyzetbe a bérből és fizetésből élők kerültek" - mutatott rá a köztársasági elnök. Göncz Árpád méltatta a szomszé­dos államokhoz fűződő kap­csolataink terén 1996-ban el­ért eredményeket, szólt az IFOR-kontingensben felada­tot vállaló magyar műszaki alakulat sikeres munkájáról, s külön kiemelte, hogy az Európai Unió kérdőíveire adott magyar válaszokat el­ismeréssel fogadták Brüsz­szelben. A külföldi diplomaták ne­vében a rangidős Angelo Acerbi pápai nuncius mon­dott válaszbeszédet, majd el­sőkét koccintott Göncz Ár­páddal. Az eseményen a Külügyminisztérium részé­ről jelen volt Kovács László miniszter és Somogyi Fe­renc, az Integrációs Állam­titkárság vezetője is. Szétfagyhatnak a fűtöcsövek • Munkatársunktól A Szetáv Kft. arról tájé­koztatott bennünket, hogy a hideg miatt szétfagyhatnak a kikapcsolt fűtőtestek, vagy a leszerelet radiátorok után maradt csövek. Sok távfűtött épületben ugyanis oly módon takaré­koskodnak a lakók, hogy le­zárják, vagy leszereltetik a közösen használt helyisé­gekben (lépcsőházakban, szélfogókban, szemétledo­bókban) beépített fűtőteste­ket. A szétfagyott vezetékek­ből kiömlő víz nagy károkat okoz. Ráadásul az ilyen bal­esetek miatt nem csak az érintett épület, hanem más házak távfűtését is veszély fenyegeti. Ezért még az is előfordul­hat, hogy a javítás idejére a „csőrepedéses" házban min­denütt ki kell kapcsolni a távfűtést. A Szetáv ezért azt java­solja a lakóközösségeknek, hogy a nagy hidegek idején ne zárják le a közös helyisé­geket fűtő radiátorokat, csukják be a lépcsőházak ka­puit, a közös terek ablakait. A hőmennyiségmérővel föl­szerelt épületekben koráb­ban kikapcsolt és ólomzárral ellátott (leplombált) fűtőtes­teket a Szetáv engedélye nélkül is kinyithatják a la­kók. Elvi megállapodást írt alá tegnap az Eurome­nedzser Iskolaközpont és három regionális mé­dium, a Magyar Rádió, a Szegedi Városi Televí­zió és a Délmagyaror­szág képviselője. A megállapodás értelmé­ben a szerkesztőségek szak­mai segítséggel és gyakorla­ti képzéssel támogatják az iskolaközpontban március­ban induló médiamenedzser képzést. A három féléves, téríté­ses, heti egy napos megjele­nést igénylő képzés során a hallgatók először üzletköté­si, menedzseri ismeretekből, majd a reklám és a marke­ting területén szereznek kö­zép-, illetve felsőfokú vég­zettséget. A harmadik, kifejezetten gyakorlatias, a médiára spe­cializálódó képzési szakasz után kapják meg a régióban egyedülálló médiamene­dzseri képesítést a hallga­tók. E szakma szerepel az országos képzési jegyzék­ben. A tanfolyam első részé­nek befejezése után a részt­vevők üzletkötői, a második szakasz után menedzseri vizsgát tesznek, ezt követi a marketing, majd a reklám és marketing ügyintézői visz­ga. Az előadók egyrészt az iskolaközpont hat éves mű­ködése során kialakult okta­tói gárda tagjai, másrészt a terület országosan elismert képviselői - például Geszti Péter vagy Havas Henrik ­lesznek. A hallgatók pedig várha­tóan mindazok, akik úgy gondolják, sikeres üzleti vállalkozásukhoz, eredmé­nyes vezetői tevékenysé­gükhöz szükségük van a reklám- és hirdetési iparág, a média alapos ismeretére. K. G. Zenebona: CD-bolt az Interneten Az Internet számító­gépes hálózat csodála­tos lehetőségeiről és új­donságairól folyamato­san beszámolunk la­punkban. Városunk In­ternet-szerelmesei szá­mára csemege, hogy a hálózaton az első ma­gyar CD-bolt, a Zenebo­na üzemeltetője a sze­gedi Ad Libitum Bt. - Először 1993-ban, az USA-ban töltött tanulmá­nyutamon volt módom arra, hogy használjam azt az új kommunikációs formát, amit az Internet jelent - me­séli Lencsés Gyula, a cég vezetője, aki egyébként a JATE Szociológiai Tanszé­kének munkatársa. - Egye­temi munkahelyemen 1994 óta vagyok az Internet lel­kes felhasználója, és vi­zsonylag hamar ráakadtam azokra a kiváló amerikai hálózati CD-boltokra, ame­lyek most a Zenebonának is mintaképül szolgálnak. Amikor tavaly nyáron a Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázatot írt ki a könyv-, zenemű és hanglemez kereskedelem korszerűsítésére, kézenfek­vő volt, hogy cégemmel ­amely már évek óta foglal­kozik CD-kiskereskedelem­mel - pályázzunk egy, a tengerentúliakhoz hasonló magyar hálózati szolgáltatás megvalósítására. A pályáza­ton elnyert támogatást szoft­verfejlesztésre és részletes katalógusaink összeállttásá­ra fordítottuk. Ha ellátogatunk a www.zenebona.hu Internet címre, jelenleg már majd­nem 30 ezer féle CD közül válogathatunk. A számító­gép képernyője előtt üldö­gélve úgy érezhetjük ma­gunkat, mintha egy hatal­mas boltban nézelődnénk: lemezek között böngészhe­tünk, újdonságokkal ismer­kedhetünk. Az internetes CD-boltban „sétálgatva", vagyis egyik menüpontról a másikra kat­tintva elolvashatjuk a legna­gyobb lemezkiadók ajánla­tát is. Ha „utunk" során ela­kadunk, információk segíte­ne^ a választásban. A kép­ernyőn föltűnő lemez árára kattintva a kiválasztott ked­venc „bevásárlókosarunk­ba" kerül. Ha pedig meg akarjuk rendelni azt, ami a kosarunkban van, nincs más dolgunk, mint hogy az auto­matikusan elkészült meg­rendelőlapon megadjuk sa­ját nevünket és címünket. A kért lemezeket - attól füg­gően, hogy kurrens dologról vagy éppen ritkaságról van­e szó - egy-nyolc hetes ha­táridővel postázza a cég. Szegediek a postaköltséget is megspórolhatják, ha személyesen veszik át a CD-t. - A Zenebona árai ked­vezőbbek a szokásos bolti áraknál, ezért 2-3 lemez megrendelése esetén még a postaköltséggel együtt is megéri nálunk vásárolni, és akkor még nem is szóltam azokról a ritkaságokról, amelyekre egy hagyomá­nyos üzletben nehezen akadhat rá az ember ­mondja a cégvezető. - Kí­nálatunkat folyamatosan bő­vítjük. Ha valaki valamit nem talál meg a boltunkban, e-mail-ben (elektronikus le­vélben) kérhet rá árajánla­tot. Az Internet magyarorszá­gi hozzáférhetősége egyre jobb. Korábban - az Infor­mációs Infrastruktúra Fej­lesztési Program jóvoltából - elsősorban az akadémiai szférában dolgozók (egyete­mek, kutatóintézetek) kap­csolódhattak rá a számítógé­pes világhálózatra. Manap­ság egy egyszerű modem segítségével internetezhet minden telefonvonallal ren­delkező számítógéptulajdo­nos. Ennek a változásnak a velejárója, hogy nő a háló­zaton az üzleti szolgáltatá­sok száma is. CD-n kívül már most is lehet könyvet, színházje­gyet, pizzát, sőt taxit rendel­ni a hálózaton. A hálózati boltoknak sokan sokkal na­gyobb jövőt jósolnak, mint a hagyományos csomagkül­dő katalógus áruházaknak. Ú. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom