Délmagyarország, 1996. december (86. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-27 / 301. szám

8 KRÓNIKA PÉNTEK, 1996. DEC. 27. Mi történt a világpolitikában 1996-ban? <11 o 0 > rv* . i f r Idén sem sikerült teljesen eloltani a „csecsen tüzet" a forrongó kaukázusi térségben. Úgy tünt, erre Lebegy tábornoknak történelmi esélye volt, de ót Jelcin elnök eltávolította tisztségéből Januárban elhunyt Francois Mitterrand francia elnök, aki több mint egy évtizeden át az európai politikai élet egyik meghatározó egyénisége volt Ismét elmúlt egy év. Ezt arról vesszük észre, hogy már megint összegezünk, leltárt készítünk, mérleget vonunk, emlékezünk. A korábbi évekhez hasonlóan lapunk is vállalkozik erre, és Olvasóinknak előbb a világpolitikai, majd a belpolitikai események idei krónikáját kötjük csokorba, de nem marad el a szokásos szegedi visszapillantó és a házunk táján történtek összefoglalója sem. Január 1. - Chile, a Koreai Köztársaság, Egyiptom, Burkina Faso és Lengyelország az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja lett. - Hatályba lépett a szlovák államnyelvről 1995. november 15-én hozott törvény. 31én a kulturális tárca „államnyelvben és a nemzeti írásbeliség kérdésében illetékes szekciójának vezérigazgatója", Milán Ferko Pozsonyban átadta a nyelvtörvény betartását felügyelni hivatott személyek megbízólevelét. 3. - A nemzetközi terrorizmus támogatása miatt Bili Clinton amerikai elnök meghosszabbította a Lfbia elleni, 1985 óta tartó amerikai gazdasági és kereskedelmi tilalmak hatályát. 4-5. - Bizalomerősítő és leszerelési kérdésekről tartottak tanácskozást Bécsben az egykori boszniai polgárháborús felek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) védnökségével. Ezzel párhuzamosan 5-én, ugyancsak Bécsben és az EBESZ szervezésében elkezdődött Bosznia, Horváthország és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság leszerelési tárgyalásainak első fordulója. 5. - Lemondott Andrej Kozirev orosz külügyminiszter, utódja Jevgenyij Primakov, a hírszerzés addigi főnöke lett. - Megsemmisítették az első olyan, interkontinentális ballisztikus rakéták indítására szolgáló silót, amelyekből az országnak a START-I szerződés értelmében 1998 végéig összesen 130-at kell hatástalanítania. 8. - 79 éves korában Párizsban elhunyt Francois Mitterrand volt francia államfő. 11 -én szülővárosában, Jarnacban helyezték örök nyugalomra a legközelebbi rokonok jelenlétében. A temetésére érkezett mintegy hatvan állam- és kormányfő Párizsban, a Notre-Dame-katedrálisban tartott gyászmisén vett részt. 9. - Csecsen terroristák Kizljar város kórházában, majd 10-én Pervomajszkoje falunál túszokat ejtettek. Az orosz alakulatoknak 82 túszt sikerült kiszabadítaniuk, de sokuk meghalt, a terroristák pedig elmenekültek. 10. A jugoszláv-horvát kapcsolatok normalizálásáról, valamint a kelet-szlavóniai válság megoldásáról tárgyalt Belgrádban Milán Milutinovic jugoszláv külügyminiszterrel és Slobodan Milosevic szerb elnökkel Mate Granic horvát külügyminiszter. - A Ziua című ellenzéki lap és az 1989 decemberi romániai forradalmárok 54 szervezetének „erkölcsi bírósága" úgy határozott, hogy nem volt törvényes a Ceausescu-házaspár 1989. december 25-én megtartott pere az akkor felállított rendkívüli katonai bíróságon. A résztvevők ezért az államügyészséghez fordultak a per megsemmisítése érdekében. 13. Bili Clinton amerikai elnök - rövid taszári tartózko-' dása után - a kelet-boszniai Tuzlába, a NATO-erők amerikai övezetének központjába, majd Zágrábba látogatott. 14. Hivatalosan is vádat emeltek Tel-Avivban Juhak Rabin miniszterelnök gyilkosa, Jigal Amir és két társa, Hágái Amir és Dror Adani ellen. Március 27-én a bíróság bűnösnek nyilvánította Jigal Amirt szándékos emberölésben, és ezért életfogytiglani plusz hat év szabadságvesztéssel sújtotta őt. Augusztus 4-én a legfelsőbb bíróság is megerősítette az Ítéletet, elutasítva a vádlott fellebbezését. Szeptember 11-én a tel-avivi bíróság Jigal Amirt és két társát Jichak Rabin miniszterelnök meggyilkolására és palesztinok elleni támadásokra szőtt összeesküvésben is bűnösnek találta, és október 3-án 5-től 12 évig terjedő büntetést szabott ki rájuk. 17. - Megkezdődött Milánóban Silvio Beriusconi volt kormányfő korrupciós pere. Tlz társával együtt azzal vádolják, hogy a tulajdonában évő Fininvest holding négy cégénél 1989 és 1992 között összesen 380 millió lírával megvesztegették a cégek pénzügyeit vizsgáló pénzügyőröket. A per többszöri halasztás után még 1996 végén sem jutott tárgyalási szakaszba. 20. - Megválasztották a palesztin Autonómiatanács tagjait, a tanács elnöke Jasszer Arafat lett. 24. - Lemondott a kémkedéssel vádolt Józef Oleksy lengyel kormányfő. 25. - Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése megszavazta Oroszország felvételét. 28. - Franciaország a hatodik kísérlettel befejezte nagy felháborodást kiváltott csendes-óceáni atomrobbantásait. 31. - Florida irányában elhagyta a guantánamói amerikai katonai támaszpontot az 1994-es nagy kubai-haiti kivándorlási hullám utolsó 127 menekültje. Február 1. - Oscar Luigi Scalfaro olasz államfő a 71 éves Antonio Maccanicót btzta meg kormányalakítással. Maccanico sikertelen tárgyalásai után 14én visszaadta a megbízatást az államfőnek, aki 16-án elnöki jogkörével élve feloszlatta a törvényhozást, és előrehozott parlamenti választásokat Irt ki. 2. - Tiranában őrizetbe vették Ramiz Alia volt államfőt. Az albán kommunista rendszer utolsó vezetőjét népirtással, valamint gyilkosságok és tömeges kitelepftések elrendelésével vádolják. 9.- Az ír Köztársasági Hadsereg, az IRA felmondta az 1994 augusztusától érvényes fegyvernyugvást, közvetelenül ezt követően London délkeleti negyedében nagyerejű pokolgépet robbantott. Az IRA február 19-én London szivében, a Strandén egy emeletes turistabuszon, majd március 9-én London egyik központi negyedében hajtott végre újabb robbantást. 24. - Kubai vadászgépek a nemzetközi vizek fölött lőttek le két amerikai felségjelzésű motoros kisrepülőgépet. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 27én „erősen nehezményezte" a történteket, és szorgalmazta az incidens nemzetközi kivizsgálását. Július 26-án a BT Kubát elítélő határozatot fogadott el a repülőgép lelövése miatt. 25-március 4. - A békefolyamat kezdete óta a legsúlyosabb merényletsorozatot hajtotta végre Izraelben a Hamász iszlámista palesztin szervezet. 27. - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa feloldotta a boszniai szerbek ellen elrendelt gazdasági rendszabályokat. Március 3. - 14 év után elvesztette a hatalmat a Spanyol Szocialista Munkáspárt, miután a parlamenti választásobn a jobboldali Néppárt győzött. 11. - Szöulban Ro Te Vu és Cson Tu Hvan volt elnökök ellen az 1979-es államcsíny és az 1980-as kvangdzsui tömegmészárlás miatt kezdődött per. Augusztus 26-án Cson Tu Hvant halálra ítélték. 12. - Bili Clinton amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely büntető intézkedéseket helyez kilátásba a Kubával kereskedő külföldi vállalatokkal szemben, szigorítva a szigetország elleni amerikai szankciókat. 15. - A kormányzó svéd Szociáldemokrata Párt rendkívüli kongresszusán Göran Persson pénzügyminisztert választották a párt élére a távozó Ingvar Carlsson helyébe. A tanácskozáson döntöttek a svéd atomerőművek 2000 előtti bezárásáról is. A parlament 21-én választotta Gorán Perssont Carlsson utódjaként kormányfővé. 22. - Kiderült, hogy NagyBritanniában szarvasmarhák milliói fertőződtek meg a kergekórral, amely az emberre is veszélyes lehet. 25-én az Európai Bizottság tilalmat rendelt el a brit marhahúsra. A tilalmat június 21-től oldották fel. 27. - A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 10,2 milliárd dolláros hitelkeretet hagyott jóvá Oroszország számára. Április 11. - Afrika ötvenhárom állama közül ötven képviselői Kairóban aláírták a földrészt atomfegyvermentes térséggé nyilvánító Pelindaba-szerzódést. 15.-12 kelet- és közép-európai államot érintő körutat kezdett Javier Solana, a NATO főtitkára, aki elsősorban a szervezet bővítéséről és biztonságpolitikai kérdésekről tárgyalt. Személyében NATOfőtitkár első ízben tett ilyen kiteijedt látogatást a térségben. 19-20. - A csernobili tragédia tízéves évfordulóján csúcstalálkozót tartott Moszkvában a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország. A tanácskozáson áttekintették az atomerőművek biztonságával, a hulladékkezeléssel összefüggő kérdéseket. 19-én francia-orosz nukleáris együttműködési megállapodást irtak alá, Borisz Jelcin orosz elnök megegyezett Hasimoto Rjutaro japán miniszterelnökkel, hogy Oroszország és Japán külügyminiszteri szinten felújítja tárgyalásait a második világháború óta húzódó békeszerződésről. 21. - Az olasz parlamenti választásokat az Olajfa elnevezésű balközép párttömöriilés nyerte meg. 22 - Egy légitámadás következtében életét vesztette a csecsen szakadárok vezetője, Dzsohar Dudajev elnök. 24. - A Palesztin Nemzeti Tanács érvénytelenítette a palesztin Nemzeti Charta Izrael megsemmisítésére felszólító cikkelyeit, ezzel a PFSZ véget vetett 32 évi fegyveres harcának Izrael ellen. - A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék emberiességi okokból elrendelte a hasnyálmirigyrákban szenvedő boszniai szerb tábornok, Djordje Djukic szabadon engedését. Djukicot azzal vádolják, hogy ő rendelte el Szarajevó lövetését, amelynek következtében 10 ezer polgári személy vesztette életét. Djukic május 19én meghalt egy belgrádi kórházban. 27. - Indiában parlamenti választások kezdődtek; a kontinensnyi ország 14 szövetségi államában az alsóház 546 parlamenti helyéről döntöttek. A választópolgárok május 30-ig hat nem egymást követő napon választották meg a parlament tagjait. Május 10. - Ogata Szadako, az ENSZ menekültügyi főbiztosa délszláv körutat tett, hogy felgyorsuljon a háborúban elmenekült közel 3 millió ember hazatelepltése. 7. - A hágai Nemzetközi Törvényszék megkezdte a háborús bűnökkel vádolt boszniai szerb Dusán Tadic ügyének tárgyalását, ezzel megnyílt a nürnbergi és tokiói perek utáni első háborús bűnper. 8. - Az alkotmányozó nemzetgyűlés Fokvárosban elfogadta az ország új alkotmányát, amely az 1994 áprilisában életbe lépett ideiglenes alaptörvényt váltja fel. Egy nappal később a zömmel fehéreket tömörítő Nemzeti Párt bejelentette, hogy kilép az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vezette nemzeti egységkormányból. 16. - Borisz Jelcin aláfrta azt a rendeletet, amely szerint a jövőben nem küldenek sorkatonákat háborús konfliktusokkal sújtott térségekbe. Ugyancsak aláfrta a sorozások 2000-től való beszüntetését elrendelő dokumentumot. 16-18. - 25 ország mintegy 80 kisebbségi szervezetének, továbbá először Kína és DélAfrika képviselőinek jelenlétében Temesváron megrendezték az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának 41. kongresszusát. 22. - Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet bécsi székhelyén megkezdődött a balkáni fegyverzetellenőrzéssel foglalkozó tárgyalássorozat tizedik, utolsó fordulója. A tanácskozáson kidolgozott megállapodást június 14-én, a „félidős" Boszniakonferencián írták alá Firenzében. 28. - Groznijba utazott Borisz Jelcin elnök, ahol felkereste a 205. gépesttett lövészdandárt. 29. - Izrael történetének első közvetlen kormányfőválasztásán minimális többséggel Benjámin Netanjahu, az ellenzéki Likud vezetője győzött, a parlamenti választásokon az Izraeli Munkapárt szerzett többséget. Június 1. - A csehországi parlamenti választáson az 1992 óta kormányzó koalíció kisebbségbe került, de a kormányt ismét Václav Klaus alakította meg. 3. - A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára a kanadai Donald Johnston lett. Elődje, a francia Jean-Claude Paye 12 év után távozott. 3-15. - 185 ország küldöttének résztvételével Isztambulban rendezte meg az ENSZ a „HABITAT U." konferenciát, hogy világméretű cselekvési programot adjon a hirtelen felduzzadt népességű városok megmentéséhez. (Az eső ilyen tanácskozást 20 évvel ezelőtt tartották Vancouverben.) 6. - Fidel Castro, kuba államfője aláírta a szabadkereskedelmi övezetek létrehozásáról intézkedő törvényerejű rendeletet. 7-8. - A lengyelországi Lancut városában találkozott kilenc közép-európai államfő. 15. - Az észak-ír IRA másfél tonna robbanóelegyet robbantott fel Manchester közepén, a város központja teljesen rombadőlt. 16. - Oroszországban megtartották az elnökválasztás első fordulóját. Ebben tíz jelölt indult: Borisz Jelcin államfő, a kommunista Gennagyij Zjuganov, a liberális Grigorij Javlinszkij, a liberális-demokrata Csaknem egymillió menekült „ingázik" Ruanda, Zaire és Burundi határán. Több ezer gyermek halt éhen, rengetegen estek áldozatul a járványos betegségeknek