Délmagyarország, 1996. december (86. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-27 / 301. szám

PÉNTEK, 1996. DEC. 27. KRÓNIKA 9 Mi történt Vlagyimir Zsirinovszkij, Alekszandr Lebegy tábornok, a világhírű szemsebész Szvja­toszlav Fjodorov, Mihail Gor­bacsov szovjet ex-elnök, az újgazdag Vlagyimir Brinca­lov, Martin S akkum vállalko­zó és Jurij Vlaszov olimpiai és többszörös világbajnok egy­kori súlyemelő. Az elnökvá­lasztás július 3-i második for­dulójában az első fordulóban legtöbb szavazatot kapott két jelöltre, Borisz Jelcin államfő­re és a kommunista Gennagyij Zjuganovra szavazhattak a vá­lasztópolgárok. A hivatalos végeredmény szerint Jelcinre a választók 53,8, Gennagyij Zjuganovra 40,3 százaléka ad­ta voksát. Jelcint augusztus 9­én iktatták be négy évre szóló tisztségébe. 18. - Banjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök az új kneszetben bemutatta kormá­nyát, amelynek a kneszet 62:50 arányban bizalmat sza­vazott, majd a kormányfő le­tette a hivatali esküt. - A jugoszláv parlament Polgárok Tanácsa elfogadta az amnesztiatörvényt, amely fel­menti azokat a személyeket az eljárás, illetve a büntetés alól, akik a délszláv válság kezdete és 1995. december 14-e között nem tettek eleget a katonai be­hívóparancsnak, vagy önké­nyesen elhagyták a hadsere­get. - Borisz Jelcin orosz elnök a biztonsági tanács titkárává és nemzetbiztonsági tanácsa­dójává nevezte ki az elnökvá­lasztáson előretört, s a máso­dik forduló előtt szavazóival a mérleg nyelvének tartott Alek­szandr Lebegyet. Jelcin egyút­tal felmentette Pavel Gracsov védelmi minisztert. 21. - Első ízben látogatott az egyesült Németországba II. János Pál pápa, aki Paderborn­ban 22-én 100 ezer ember előtt pontifikált misét, s talál­kozott a Német Evangélikus Egyház Tanácsának elnöké­vel. 23-án Berlinben II. János Pál boldoggá avatott két kato­likus papot, akik szembeszál­lak a náci rezsimmel. A pápa Berlinben találkozott a Né­metországi Zsidók Központi Tanácsával, majd Helmut Kohl kancellárral folytatott rö­vid megbeszélést. 23. - 77 éves korában szív­elégtelenség következtében el­hunyt Andreasz Papandreau görög szocialista politikus, volt miniszterelnök. 25. - Merényletet hajtottak végre a Dahran városa melletti amerikai támaszpont ellen. Feltehetően iszlám fundamen­talista merénylők egy üzem­anyagszállító tartálykocsit rö­pítettek a levegőbe, ennek kö­vekeztében romba dőlt az amerikai katonák szálláshe­lyéül szolgáló nyolcemeletes épület. 19 amerikai vesztette életét, 384 fő megsebesült (eb­ből 109 amerikai). 27. - A hágai Nemzetközi Törvényszéken az érintettek távollétében tanúk meghallga­tásával vette kezdetét a hábo­rús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic boszniai szerb veze­tő és Ratko Mladic tábornok pere. 27-29. - Lyonban tartották a világ hét legfejlettebb or­szágának (Egyesült Államok, Japán, Németország, Francia­ország, Kanada, Olaszország és Nagy-Britannia) csúcsérte­kezletét. A Hetek 27-én a ter­rorizmust elítélő közös nyilat­kozatot fogadtak el, 28-án pe­dig megegyeztek, hogy a Nemzetközi Valutaalap - a fejlődő országok megsegítése céljából - az összes rendelke­zésére álló erőforrást igénybe veheti (beleértve az arany­készletek egy részének eladá­sát is). Gazdasági zárónyilat­kozatukban a reformok foly­tatására ösztönözték a kelet­közép-európai országokat, s pozitívan minősítették a vi­lággazdaság globalizálódását. Az állam- és kormányfők 28­án délután a4 Oroszországot képviselő Csemomirgyin kor­mányfővel kiegészülve kül­politikai témákat vitattak meg. Elfogadták azt a 40 in­tézkedésből álló csomagot, amelyet egy nemzetközi sza­kértői csoport dolgozott ki a szervezett bűnözés és a terro­rizmus elleni harc hatéko­nyabbá tételére. Július 1. - Életbe lépett a világ legelső törvénye az eutanázia engedélyezéséről Ausztrália egyik szövetségi területén. 3. - Bejelentették, hogy Radovan Karadzsics nem je­lölteti magát a szeptemberi boszniai választásokra. 7-11. - Százhuszonöt or­szágból több mint tizenötezer tudós, politikus, szociális munkás és HIV-fertőzött rész­vételével a világ eddigi legna­gyobb AIDS-konferenciáját rendezték meg a kanadai Van­couverben. 9. - A Bundestag rendkívü­li ülésén megszavazta azt a törvényt amelynek értelmében a nyugdíjkorhatárt 2005-ig fo­kozatosan 65 évre emelik fel a nők és a férfiak esetében egya­ránt. Jelenleg a nők 60 éves korukban, a férfiak pedig 63 évesen vonulhatnak nyugdíjba. 17. - 229 emberrel a fedél­zetén felrobbant és az óceán­ba zuhant a TWA amerikai lé­gitársaság New Yorkból Pá­rizsba tartó Boeing 747-es óri­ásgépe. A máig tisztázatlan okokból bekövetkezett légi katasztrófa volt a második legsúlyosabb az Egyesült Ál­lamok történetében. 19-augusztus 4. - Atlantá­ban rendezték meg a XXVI. Nyári Olimpiai Játékokat. 23. - Az amerikai képvise­lőház jóváhagyta a NATO ki­bővítésének előmozdításáról szóló törvénytervezetet, amely hatvanmillió dollárt irányoz elő a csatlakozásra történő fel­készülés támogatására. A ja­vaslat most először három olyan országot - Csehorszá­got, Lengyelországot és Ma­gyarországot - is megjelölt, amelyek jogosultak a segítség­re. A tervezetet a szenátus 26­án fogadta el. 30. - Párizsban tanácsko­zott a Hetek csoportja és Oroszország a terrorellenes harc összehangolásáról. A He­tek történetében ez volt az első ilyen jellegű találkozó. Augusztus 5. - Bili Clinton elnök alá­írta a „D'Amato-törvényt", amely szankciókkal sújtja a Líbiával és Iránnal üzleti kap­csolatot fenntartó külföldi vál­lalatokat, így kívánva szigorí­tani a két ország elleni szank­ciókon. 7. - Athénban Franjo Tudj­man horvát és Slobodan Milo­sevics szerb államfő elvi meg­állapodásra jutott a diplomáci­ai kapcsolatok felvételéről. 8. - A spanyol-francia ha­tár térségében a víz elmosott egy turistákkal zsúfolt spanyol kempingtábort, 85-en haltak meg. 10. - A ruandai parlament elfogadta a népirtásról szóló törvényt, amely lehetővé teszi, hogy bíróság elé állítsák a né­pirtásban való részvétel vádja miatt letartóztatott több mint 80 ezer embert. világpolitikában 1996-ban? Október 1. - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa feloldotta a Jugoszlá­viára 1992-ben kirótt összes szankciót. 17. - Borisz Jelcin orosz el­nök száz nappal kinevezése után leváltotta Alekszandr Le­begyet, a nemzetbiztonsági ta­nács titkárát. 24. - A Nemzetközi Valu­taalap elhalasztotta az Orosz­országnak nyújtott 10 milliárd dolláros óriáshitel soros rész­letének folyósítását. 31. - Kelet-Szlavónia ide­iglenes ENSZ-igazgatása (UNTAES) megkezdte az 1991 óta szerb ellenőrzés alatt álló terület visszacsatolását Horvátországhoz. November Több mint egy hónapja tüntetnek Belgrádban a szerb ellenzéki pártok, az egyetemisták és a munkások, mert a Milosevics-rezsim meghamisította a parlamenti választások eredményeit Bili Clintont, az Egyesült Államok korábbi elnökét választották ismét a hatalmas ország első emberévé az idei elnökválasztásokon. Clinton vezeti majd át az amerikai népet az egyik évezredből a másikba... 13. - 86 éves korában Lisszabonban elhunyt António de Spínola, a Szegfűk Forra­dalmának vezetője, aki a dik­tatúra évtizedei után, 1974 májusában Portugália első köztársasági elnöke volt. 18. - Belgiumban egy gyermekrabló és gyermekgyil­kos banda vezetőjét tartóztat­ták le. A 40 éves Guy Dutroux Charleroi melletti házából két gyermeket élve szabadítottak ki, és két gyermek holttestére is rábukkantak. A nyomozás során újabb gyilkosságokra és a banda egyéb üzelmeire, egyebek között magas rangú pártfogók létezésére is fény derült. 26-29. - A Demokrata Párt Chicagóban tartotta jelöltállító kongresszusát. A párt elnökje­löltjévé a hivatalban lévő el­nök Bili Clintont, alelnökje­löltjévé a jelenlegi alelnök A1 Gore-t választották a küldöt­tek. 28. - Egy londoni bíróság ­15 évi házasság után - elvá­lasztotta Károly herceg brit trónörököst és Diana herceg­nőt. Szeptember 4. - A boszniai szerb állam és a muszlim-horvát föderáció vezetői egyezséget kötöttek valamennyi tömegsír feltárá­sáról, és a hadifoglyok szaba­don engedéséről. 5. - Borisz Jelcin államfő az orosz televízió műsorában jelentette be, hogy szívbeteg­séget állapítottak meg nála, s a hónap végén szívműtétet haj­tanak végre rajta. 5.- Csecsenföldi koalíciós kormány létrehozásában, Groznij teljes demilitarizálá­sában állapodott meg Novije Atagiban Alekszandr Le­begy, az orosz elnök csecsen­földi megbízottja és Aszlan Maszhadov csecsen vezérkari főnök. 8-án megkezdődött a Csecsenföldön állomásozó orosz csapatok kivonása. 6. - II. János Pál pápa az ezeréves pannonhalmi bencés főapátságban találkozott Göncz Árpád államfővel, 7-én Győrött pontifikált misét és Rómában első ízben találkozott II. János Pál pápa és Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítás! Mozgalom vezetáje fogadta Horn Gyula miniszte­relnököt. A pápa másodszor járt Magyarországon. 10. - Az ENSZ Közgyűlé­se 158 szavazattal, három elle­nében és öt tartózkodás mel­lett elfogadta az atomfegyver­kísérletek teljes tilalmáról ren­delkező szerződést (CTBT). Az ellenszavazatot India, Bhután és Líbia adla le. A szerződés aláírására az ENSZ­Közgyűlés új ülésszakán, szeptember 24-től került sor, Magyarország képviseletében 25-én Kovács László külügy­miniszter látta el kézjegyével az okmányt. - Londonban külügyi je­lentést adtak ki, amely meg­állapításai szerint a náci Né­metország által a zsidóktól összerabolt vagyont svájci bankokban helyezték el, és a berni kormány a háború után a hatmilliárd dollárnyi arany­nak csak egy töredékét adta át a szövetségeseknek. A svájci parlament 30-án hozzájárult a náci Németország és Svájc között a II. világháború idején bonyolított összes pénzügyi művelet feltárásához és a zsi­dóktól elkobzott, a háború előtt, alatt vagy után svájci bankokban helyezett vagyon sorsának felkutatásához, az ezzel foglalkozó bizottság ok­tóber 25-én alakult meg. Az is kiderült, hogy részben a ná­cizmus kelet-európai áldoza­tainak elfekvő svájci bak­számláiról kártalanították azo­kat a svájci állampolgárokat, akiknek kelet-európai vagyo­nát államosították. Svájc Len­gyelországgal, és több más kelet-európai országgal is kö­tött ilyen értelmű titkos meg­állapodást. 14. - Boszniában megren­dezték a háború utáni első el­nök- és parlamenti választáso­kat. A boszniai unió elnöke Alija Izetbegovic eddigi ál­lamfő lett. 26. - Bécsben meghalt Ni­cu Ceausescu, Nicolae Caeu­sescu volt román komminista diktátor fia. 27. - Az afgán fundamen­talista iszlám tálibok elfoglal­ták a fővárost, Kabult, és még aznap kivégezték a szovjetek támogatta rezsim utolsó elnö­két, Nadzsibullahot és testvé­rét. 30. - Szarajevóban összeült a boszniai unió háromfős, szeptember 14-én megválasz­tott elnöksége. 3. - A jugoszláviai parla­menti választáson a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) győzött, de a helyi választásokon a nagyvárosokban az ellenzék szerzett többséget. A kor­"^mánybefolyás alatt álló bíró­ságok megsemmisítették az eredményt, mire az ellenzék 19-étől kezdve minden nap tüntetéseken tiltakozott. 3. - Romániában a Román Demokratikus Konvenció győzött a parlamenti választá­son, 17-én az ellenzék jelölt­jét, Emil Constantinescut vá­lasztották elnökké. 5. - Az Egyesült Államok történetének 53. elnökválasz­tásán a hivatalban lévő Bili Clinton győzött, a kongresszu­si választáson azonban a re­publikánusok kerültek több­ségbe. 5. - Borisz Jelcin orosz el­nökön sikeres szívkoszorúér­műtétet hajtottak végre Moszkvában. 19. - Az Egyesült Államok megvétózta Butrosz Gáli ENSZ- főtitkár újrajelölését, így nincs jelölt a világszerve­zet élére. 24. - Az elnök és a parla­ment viszálya közepette tartott fehérorosz népszavazáson a többség Alekszandr Lukasen­ko államfői megbízatásának meghosszabbítására és hatás­körének bővítésére szavazott. December 5. - Bili Clinton amerikai elnök Madeleine Albright ENSZ-nagykövetet nevezte ki az Egyesült Államok új kül­ügyminiszterévé. 6. - Egy tory képviselő le­mondása miatt kisebbségbe került a brit parlamentben John Major kormánya. 12. Letette az esküt az új román kormány, melynek élén Victor Ciorbea áll és két ma­gyar nemezetiségű minisztere is van. 18. Kofi Annann, ghanai diplomatát választották az ENSZ új főtitkárává. 22. II. János Pál pápa ha­gyományos karácsonyi beszé­dében arra hívta fel a világ po­litikusainak figyelmét, hogy ésszerűbb gazdaság- és élel­mezési politikát folytassanak, s a gyakorlatban is érvényesít­sék a szolidaritás elvét. 23. Boris Jelcin orosz el­nök sikeres szívműtéte után visszatért a Kremlbe és rend­szeresen végzi napi munká­ját. 24. Belgrádban a Milise­vics ellen-tütetést szervezett, amelyen a szerb elnök és híve csaptak össze. Egy egyetemis­ta meghalt, csaknem 30-an se­besültek meg az ellenzéki tün­tetők közül. Az MTI alapján összeállította: Kisimre Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom