Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-22 / 195. szám

fókusz IMF-kúra • New York (MTI) Steve Forbes, a republiká­nus párti elnökjelöltségre si­kertelenül pályázó amerikai milliomos a Nemzetközi Va­lutalap feloszlatására htvott fel, mondván: a nemzetközi szervezet szigorú gazdaság­politikájával olyan országo­kat tett tönkre, mint Mexikó vagy Oroszország. Forbes az IMF-et azokhoz a két évszá­zaddal ezelőtti orvosokhoz hasonlította, akik piócával próbálták betegeiket kezelni. - Természetesen megszün­tették a fájdalmakat és a szenvedést, mert magától a betegtől is megszabadultak ­hangoztatta a milliomos lap­kiadó, s a valutaalap „lese­lejtezésére" hívott fel. Járványmentes • Belgrád (MTI) Jugoszláviában augusztus 2. óta nem észleltek űjabb száj- és körömfájásos meg­betegedést. A belgrádi állat­egészségügyi szervek szerint a Koszovóba és Metohijába júliusban behurcolt járványt sikerült megfékezni és ellen­őrzésük alá vonni a helyze­tet. A kedvező fejleményt az Európai Unió képviselői is nyugtázták. Közölték a jugo­szláv hatóságokkal, hogy többé már nem szükséges akadályt gördíteni a Jugo­szláviából származó húsbe­hozatal útjába. Román árak • Bukarest (MTI) Romániában az elmúlt két év legmagasabb havi inflá­cióját jegyezték fel július­ban, 7,5 százalékos emelke­dést. A bukaresti statisztikai hivatal szerint elsősorban a benzin árának és a villany­áram dijának növekedése miatt ugrott meg az infláció ilyen mértékben a júniusi egy százalékról. Kormány­zati várakozások szerint a júliusi áremelkedések után az infláció üteme lassul majd, s az év végére 30 szá­zalék körül alakul. Iráni gáz • Teherán (MTI) A szankciókkal való ame­rikai fenyegetőzés ellenére Irán több olyan gázexportot is tervbe vett, amely - a Tö­rökországgal kötött megálla­podáshoz hasonlóan - dol­lármilliárdokat hozhat a kö­zel-keleti országnak. Az isz­lám köztársaság, mely Oroszország után a világ legnagyobb földgázkészleté­vel rendelkezik, Pakisztánba és Indiába, illetve Európába is szeretné exportálni ener­giahordozóját. - Az európai gázexport ügye fontos állo­máshoz érkezik a közeljövő­ben azzal, hogy gázipari vál­lalatok konzorciuma ismer­teti a tervről készült felmé­rés eredményeit - közölte Kolam Reza Akazadeh iráni olajipari miniszter. Szélerőművek • London (MTI) A világ legnagyobb, egy 56 ezer lakosú város villa­mosáram-szükségletének fe­dezésére képes szélerőmű­parkját épfti fel a kelet-angli­ai Great Yarmouth-ban Nagy-Britannia második leg­nagyobb áramszolgáltatója, a PowerGen. A vállalat 52 mil­lió dollárt költ a létesítmény­re, amelyben 25 óriási, 66 méter magas, egyenként 1,5 megawatt kapacitású szélerő­mű termeli majd az áramot. • Kecskeméti autópálya Talán már az idén fizet(het)ünk Jobb oldalon a „halálát", balon a pályaépítés „ósztál várhatóan csökken az Ml-es autó­pálya díja. A tervezet szerint a turisztikai fő­szezonra jelenleg érvé­nyes dijaknál átlagosan 32,5 százalékkal kell kevesebbet fizetni a Győr-Hegyeshalom kö­zötti autópálya szaka­szon." Ennyi a rövid hir, a Csongrád megyei au­tósok azonban már egy másik koncessziós épít­kezésre koncentrálnak, Kecskemét felett ugyanis látványosan halad az autóúttal párhuzamos pályaszakasz építése. Mi több, szerelik már a fizetőkapukat is, ami csalhatatlan jele annak, hogy nem sokáig autóz­hatunk ingyen. Ködös távolban az M5-ös - (rtuk nem is olyan régen, mára azonban oszlani látszik ez a ködfátyol. Autópálya jellemzően kétféleképpen épül Európában, vagy az ál­lam finanszírozza, vagy pro­fitorientált koncessziós tár­saság, mint történt az a győri szakaszon. A költségvetés­ből Szeged irányába csak nyúlfarknyi autópályára telt, s meg is állt egy időre az építkezés. Volt ugyan egy szakasz autóút, amit nemes egyszerűséggel csak halálút­nak neveztek a gépkocsive­zetők. Képzeljük el azt a so­főrt, aki Európa túlsó feléből érkezve végig autópályán közlekedett, Budapestet is elkerülte egy kis sebesség­korlátozás árán, azután meg­érkezik a „mi autóutunkra". Először is nem tudja, hogy ki kivel van, hány sávos is az út, mert egyszerre akár három sávban is jönnek vele szemben. Miközben a felfes­tés szerint egészen más len­ne a helyzet. Családom hölgytagjai első'ijedtségük után kizárólag a régi 5-ösön hajlandók Budapest felé au­tózni, tapasztalt kollégám pedig senki mellett nem haj­landó ülni ezen a kritikus szakaszon. Ha nem ő vezet, akkor inkább a személyvo­nat - mondja. Autópálya te­hát kell, s azt is tudja min­denki, hogy ez nagyon sok pénzbe kerül. A koncessziós pályázatot 1992-ben írták ki, az állam 1994 májusában kötött szer­ződést a győztessel. Az AKA Rt.-t négy cég, a fran­cia Bouygues és Sereg, a Bau Holding, valamint a Magyar Aszfalt alapította 12,3 milliárd forint alaptőké­vel, 70 milliárd forintos be­ruházásra, valamint az autó­pálya 35 éves üzemeltetésés­re - tudtuk meg dr. Harmath László igazgatótól. A 35 év pedig már 1995. január 5-től ketyeg, nem csoda hát, ha igyekeznek az építkezéssel. Az első koncessziós szakasz a kiskunfélegyházi déli visszakötésig, tehát a várost elkerülő szakasz végpontjáig tart, erre vannak részletes tervek, s ennek beruházási költsége a 70 milliárd forint. A finnanszírozás tekinte­tében legnagyobb hitelező az EBRD (69 millió ECU), va­lámint további 12 külföldi bank (198 millió ECU), de magyar, illetve vegyes ban­kok is részt vesznek kisebb összegekkel. A konzorciu­mot az ING és a Commerz­bank szervezte. Összesen a 174,5 kilomé­terig vannak előzetes tervek, s azért nem az országhatárig, mert Röszke előtt a Phare épít néhány kilométer félau­tópályát. A végső határidő 2003 év vége. A koncessziós szerződés csak opció, vagyis akkor érvényes, ha 2003-ig megépül az autópálya. Ugyanakkor kötelezettséggel is jár a szerződés, vagyis, ha az első szakasz a bankok ál­tal elvárt mutatókat teljesíte­ni tudja, akkor folytatniuk kell az építkezést. A munkák idén március 13-án kezdődtek, döntő többségben magyar alvállal­kozók - Betonútépítő, Ma­gyar Aszfalt, Hídépítő - be­vonásával. Amíg csak a má­sik pálya épült, az autósok belenyugodtak a sebesség­korlátozásokba, s abba, hogy a már meglevő autópályát időnként kétirányúsítják az építkezők. A koncessziós A távolban egy díjfizetákapu épül szerződés ugyanis a régi au­tópálya hasznosítására - s cserében természetesen szükséges felújítására - is vonatkozik. Azután épülnek már a fi­zetőkapuk, még akkor is, ha az amatőrök először benzin­kutak részeinek nézték a fém állványokat. Persze üzem­anyagtöltő állomás is lesz, egymással szemben, de ott egészen máshogy folyik az építkezés. A kapuk viszont világszínvonalat képviselnek - mondja Dominique Gazai komplex információs rendszerrel, sorompók nél­kül. Útpályába beépített át­haladásérzékeld számolja az autókat, az elektronika auto­matikusan súlyt mér, ten­gelyszámot állapít meg ­vagyis könnyű ellenőrizni a díjfizető kapuknál dolgozó­kat. Kötelező még a segély­kérő telefon-rendszer, s hab a tortán az időjárásérzékelő, a zárt láncú TV-hálózat. Ga­zai úr a jövőre nézve arról is tájékoztatja lapunkat, hogy a jelenlegi útfenntartó gépeket teljesen lecserélik Unimog, illetve Renault típusokra. A tervek szerint 1997 ele­jére adják át az autópályát a 73,5 kilométerig, vagyis Kecskemét északi feléig. De az sem kizárt, hogy már az esztendő utolsó napjaiban autózhatunk rajta: Természe­tesen fizetés ellenében. Az árak még nem biztosak, így az egyetlen fizető autópálya tarifáit érdemes felvillantani. Az autópályadíj módo­sulásával szeptember 1-től 1000 forintot kell fizetniük a személyautóknak és a kiste­herautóknak a mostani 1300 helyett a győri koncessziós szakaszon. A nehézteherau­tókra, a nyerges vontatókra és a kamionokra változatla­nul a nyári díjtétel lesz érvé­nyes, 3500 forintos áron ve­hetik igénybe majd a 42 ki­lométeres szakaszt. Kovács András • CB Bróker az értékpapírpiacról: Gyér forgalom a parketten Kiugró változásoktól és figyelemreméltó ered­ményektől mentesen zajlott az élet az elmúlt héten a Budapesti Érték­tőzsdén. Gyér forgalom és alig-alig változó árak jellemezték a hét elejét, miközben sorra érkez­tek be a tőzsdéhez a fél­éves gyorsjelentések, ami egy kicsit fel is pezsdítette a piacot a hét végére. Ennek hatá­sára emelkedett kitartó­an az OTP és esett vissza a Danubius és a Goldsun. Nem teljesítette időben beszámolási kötelezettségét a MOL és a Cofinec. Utóbbi augusztus 31-ig kapott hala­dékot a BÉT-től, hogy fél­éves mérlegét benyújtsa. Elemzők tudni vélik, hogy az elmúlt heti Cofinec ár­csökkenés hátterében a ter­vezetthez képest alacso­nyabb eredmény húzódik meg. A MOL pedig szeptem­berre kérte mérlegének be­nyújtási határidejét, amit a cég vezetése azzal indokolt, hogy mivel privatizáció előtt áll, az Rt. féléves mérlegét auditálnia kell. Egyébként számos cég ki­váló eredményekkel jeles­kedhet és ebből adódóan is a húzópapírok emelkedése mi­att a hét folyamán egyre na­gyobb mértékben emelkedett a tőzsdeindex is. Nem így volt ez a BUX határidős piacán. A héten közzétett MOL jelentés elha­lasztása óta óvatosság ta­pasztalható a kereskedésben. Szeptemberre egyenesen visszaesett a jegyzés, de­cemberre, illetve jövő márci­usra is csak 5-10 ponttal emelkedett a záróár, annak ellenére, hogy például az Égis részvények felfelé ível­nek. Ismét csökkent az egy (23,19) és három hónapos (23,23) diszkont kincstár­jegy kamata, amely tény élénkülést hozott a határidős piacon. Pénteken több mint 400 milliós forgalommal zárt a kincstárjegy piac, a jegyzések három terminre is emelkedtek, és a záróárakból számított hozamok már egyik lejáratra sem érik el a 23 százalékot. A kismértékű börzei len­dület egy kicsit kihatott a tőzsdén kívüli piacra is, leg­alábbis a nagy mozdulatlan­ságot némi ingadozás váltot­ta fel. Emelkedett a Richter részvények vételi ajánlata (235/245), a Budapesti Bank törzsrészvénye (70/71) is. Vegyesebb lett a kép az áramszolgáltatók piacán, az Émász vételi oldala 3,5, el­adói oldala 10 ponttal erősö­dött, olcsóbb lett az Édász (47/53) és a Démász* (36/42). Szintén az elmúlt hét ese­ménye volt, hogy közzétet­ték az 1997/VIII. jelű Kama­tozó Kincstárjegy adatait, amely szerint az egy éves fu­tamidejű állampapír 23 szá­zalék hozamot ígér. CB Brók*r • Kamarai hírek Őszi vásárok és Ópusztaszer • Munkatársunktól A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöki kollé­giuma augusztus 24-én Ópusztaszert választotta mil­lecentenáriumi ünnepi ülésé­nek helyszínéül. A tanácskozáson szó lesz a kamara jövőbeni feladatai­ról, a gazdasági önirányítás­ban betöltött növekvő szere­péről, többek között annak kapcsán, hogy mielőbb űjabb közjogi feladatokat vesz át. Szlovéniában harmincne­gyedik alkalommal kerül sor a Gornja Radgona-i mező­gazdasági és élelmiszeripari nemzetközi vásárra augusz­tus 24. és szeptember 1. kö­zött. Ennek keretében szlo­vén-magyar-horvát-olasz üz­letember találkozót szervez a Muraszombati Gazdasági Kamara augusztus 29-én 10 órakor. Az említett országok gazdasági együttműködésé­nek, jogi szabályozásának rövid ismertetését üzleti tár­gyalások követik. Délután lehetőség nyílik a nemzetkö­zi vásár megtekintésére, il­letve további kapcsolatfelvé­telre. Francia-magyar üzletem­ber találkozót rendez a Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara a sze­gedi Rotary Klubbal közö­sen szeptember 2-án, 15 órai kezdettel Szegeden, a Pick­klubban. A jelentkezési ha­táridő augusztus 23. A ren­dezvényre meghívót kaptak: Franciaország budapesti nagykövete és felesége, ke­reskedelmi és gazdasági ta­nácsosa, mintegy 30 francia üzletember magyarországi francia érdekeltségű vállala­tok képviseletében, valamint Csongrád megyei cégek ve­zetői. A horvát főváros éves vá­sári programjának legjelen­tősebb eseménye a szeptem­ber 16-22-ig tartó Zágrábi Nemzetközi Vásár. A kiállí­táson építőipari, bányászati, közlekedési, fémipari, mező­gazdasági, faipari, élelmi­szeripari, vegyipari, textili­pari, gépipari, elektronikai profilú cégek vesznek részt. A vásáron sor kerül magyar­horvát üzletember találkozó­ra is, a Pest Megyei kereske­delmi és Iparkamara szerve­zésében. A ciprusi magyar nagykö­vetség kereskedelmi képvi­selete október 26-29. között kiállítással, üzletember talál­kozóval, befektetési előadá­sokkal és konzultációval egybekötött gazdasági napo­kat szervez Limasolban és Nicosiában. Az esemény célja a kis- és középvállala­tok, magánvállalkozók ex­portképes áruinak, szolgálta­tásainak népszerűsítése, be­mutatása. Az üzletember ta­lálkozón a ciprusi gazdasági élet képviselőin túl a szige­ten működő és harmadik or­szágokba exportáló (offsho­re) vállalatok képviselőivel is találkozhatnak a résztve­vők. A jelentkezési határidő szeptember 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom