Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-24 / 172. szám

SZERDA, 1996. JÚL. 24. HANGSÚLY 5 Makón Vásárhalyen Csongrádon Lakásleltár • Munkatársunktól Az esztendő első nap­ján Szegeden 10576 la­kást nevezhetett tulajdo­nának az önkormányzat. A szám folyamatosan ol­vad, mivel a lakásprivati­záció folytatódik. Üresen áll az Épületkezelő és Fenntartó Kft. adatai szerint 281, a polgármesteri hivatal szerint 174 lakás. Ezek közül - a vagyonkezelő iroda egyik jelentése szerint — nem hasz­nosítható 39, mert annyira rossz állapotú. A csak más célra használható üres laká­sok száma: 27, a pályáztatás­sal hasznosíthatóké: 38. Az üres, de elfogadható állapotú lakások száma: 70. Ám az e csoportba tartozó lakások kö­zül 30 komfortos vagy össz­komfortos, 16 pedig csupán egyetlen lakószobával rendel­kezik. A városban 126 lakás épületbontás miatt áll üresen. A különböző jogszabályok előírásai miatt ebben az esz­tendőben az önkormányzat­nak 35 kényszerbérlő elhelye­zéséről kellett gondoskodnia, 17 lakásból a bontás miatt, 45-ből pedig az épület felújí­tása miatt vált szükségessé a lqkók elhelyezése. Nem be­stélve az önkormányzati név­jegyzéken szereplő kérelme­zők igényeinek kielégítéséről. Átmeneti elhelyzésre 69 váltólakás szolgál. S a szol­gálati lakások száma sem ki­csi. Egy másik, a júliusi köz­gyűlés elé kerülő szöveg sze­rint Szegeden várhatóan 215 lakás üresedik meg. Ezek kö­zül - a képviselők határozata szerint - felújítások, hatósági határozat vagy bírósági ítélet miatt 110-nek kell rendelke­zésre állnia: a kényszerbérle­tek felszámolásához 30-at használhatnak föl, a szociális jövedelmi viszonyok alapján 40-et, önkormányzati érdek­ből 8-at oszthatnak szét az igénylők között. Pályázat út­ján 43, „lerobbant állapotú" lakás értékesítése várható. Az üresen álló lakások kö­zül a távfűtött panelek fenn­tartási költsége nagy. A nem hasznosított lakások bevételt sem „termelnek", a kiesett lakbér összege havonta 100­150 ezer forint. Az önkormányzati lakások építése 1993-ban leállt. Azóta az első 16 lakásos épületet idén februárban adták át a Füredi utca 8. szám alatt. A közgyűlés júniusi döntése ér­telmében bérlakások építésére és terveztetésére idén több mint 126 millió forintot fordí­tanak. Várható, hogy még eb­ben az évben elkészül a Vitéz utca 3. számú lakóház. A Boldogasszony sugárút 24. és az Indóház tér 3. alatti épüle­tek tervei készülnek. Még az idén elindítják a Lechner tér 7. és a Bécsi körút 27. számú telek beépítését. Ebben az ön­kormányzati ciklusban körül­belül 100 új önkrományzati lakással gyarapodik Szeged. A lakásvagyon állapotának javulását szolgálja, hogy az ipari technológiával készült épületek felújítási hiteléhez a költségvetés lakásalapjából 47 millió forint önerőt bizto­sított. így a Kereszttöltés utca 29., az Olajbányász tér 1., a Roosewelt tér 10-11., a Szé­kely sor 21., a Temesvári kö­rút 36., a Kemes utca 3. és 5., a Csongrádi sugárút 76. szá­mú panelházak felújításával összesen 809 lakást varázsol­nak újjá. A lakásmobilitást segíti a lakásépítési és vásárlási tá­mogatás. Szegeden idén 120 milliót költenek az építkezés­re vállalkozó családok segíté­sére. Viszonylag kevés pénzért vehették meg a lakásukat Csongrádon is a volt tanácsi, önkormányzati lakások bérlői, ámde a karbantartásuk, felújí­tásuk tetemes pénzösszeget emészt fel. Az egyik Fő utcai ház lakói például amiatt ber­zenkednek: miért kell annyi pénzt kifizetniük a tető szige­teléséért, amikor daru híján a lépcsőházban vitték fel a mun­kások az anyagot?! A Justh Gyula utcában meg szinte kö­zelharcot vívott a lakóközös­ség azért, hogy olcsóbb, jobb kivitelezőhöz juthasson. Az országos tendenciához hasonlatosan Vásárhelyen sem épültek önkormányzati laká­sok az utóbbi esztendőkben. Ezzel szemben értékesítették a bérlakások egy részét. A lakók kedvező áron juthattak a laká­sokhoz, azok azonban, akik­nek ilyen bérleményük sem volt, ugyanoly nehezen kap­nak fedelet a fejük fölé, mint máshol. A fiatal házasok la­káshoz jutását az önkormány­zat ebben az évben összesen 15 millió forinttal segíti. Makón tavaly 826 önkor­mányzati bérlakást tartottak nyilván, s november végéig 650 vásárlási kérelem érkezett a hivatalhoz - tudtuk meg dr. Szép Tibor jegyzőtől. Mint el­mondta, bérlők számára mint­egy 150 lakás maradt fönn, er­re többszázan jelentkeznek. Üresen álló lakás nincs, ha va­lamelyik megürül, azonnal ki­utalják. Az önkormányzat egyébként ez év végéig dol­gozza ki vagyonkoncepcióját s a vele összefüggő lakáskon­cepciót - ez dönt majd arról: a bérlakások elidegenítéséből származó bevételt a megma­radtak fölújítására, vagy pedig újabbak építésére használja-e a város. Szentesen Hét éve nem épült önkor­mányzati lakás a városban. A Szabadság téri volt az utolsó, mellyel 1138-ra nőn a városi bérlakások száma. A privati­záció után ez a szám 410-re csökkent. Az értékesítés foly­tán 514 lakást készpénzzel fi­zettek ki a korábbi bérlők, mfg 214-en, főként 5-10 éves lejá­ratú kölcsönre vásárolták meg bérleményüket. Az önkor­mányzat tulajdonában maradt lakásokért havi 6-60 forint négyzetméterenkénti bérleti dijat szednek. Lakáshitel: ötven százalék Könnyebb lesz vásárolni. (Fotó: Somogyi Károlyné) Lakásvásárlásra má­jus óta a Kereskedelmi Banktól is lehet kölcsönt fölvenni. A lakásváltás­hoz ajánlott áthidaló kölcsön után máris so­kan érdeklödnek: a hitel a régi lakás becsült érté­kének 50 százaléka le­het, és évi 31,5 százalék kamatot kell rá fizetni. Ugyancsak friss az újon­nan vásárolt lakásra ter­helhető, szintén 50 szá­zalékig igénybe vehető kölcsönforma is. A Népszabadság értesülé­se szerint Fekete József, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. főosztályvezetője 20 mil­lió forintnyi lakáshitel kiadá­sáról beszélt. Az új hitelfor­ma iránt nagy a kereslet, ezért a K&H újabb két fiók­jában is fölveszi a hitelkérel­meket. Az Országos Takarék­pénztár és Kereskedelmi Bank Rt. mintegy 23,3 milli­árd forintnyi lakáskölcsönt kezel, ehhez képes egyelőre nem jelentős a K&H által ed­dig kibocsátott hitel mennyi­sége - igaz, ők csak május óta foglalkoznak lakáshitele­zéssel. Az áthidaló kölcsönt azoknak ajánlják, akiknek már van lakásuk, de másikat szeretnének helyette (akár ki­sebbet, akár nagyobbat; mindkét cserére van igény). Ilyenkor az a leggyakoribb baj, hogy már megvan az „új" lakás, de a régit még nem sikerült eladni. Erre az esetre szolgál a K&H áthida­ló kölcsöne, amely a lakásér­ték 50 százalékáig terjedhet, és évi 31,5 százalékos ka­mattal adják (plusz 3 száza­lék kezelési költség). Ehhez párosulhat még a K&H másik lakáskölcsöne: ez már az únonnan vásárolt lakást terheli, mértéke ugyancsak 50 százalék lehet (kezelési költség 1-5 száza­lék között). Ny. P. • Éles harc - a szegedi lalcásfronton Se massza, se bomba? Bérlakások - a Belváros zajjal jár. (Fotó: Nagy László) A lakásprivatizáció te­remtette kaotikus állapo­tok, az ellentmondásos jogszabályok lehetővé teszik, hogy egyesek a zavarosban halássza­nak. A szegedi önkor­mányzat vagyonának ré­sze a több mint 10500 bérlakás. A jól informált szegedi polgár szerint egyes városházi hivatal­nokok gazdagodásának forrása, hogy „egy nagy massza" az itteni lakás­helyzet. Túl sok az üres, vagyis parlagon heverő lakás - interpellált a pénzügyi bizottság elnö­ke. Időzített bombának nevezte a lakásgazdál­kodás részét jelentő ala­pot - az önkormányzat lakásügyi bizottságának alelnöke. Az idei lakása­lap felosztása körül pe­dig hatalmas vita kere­kedett a júniusi közgyű­lésen. Mindez indokolja, hogy megnézzük: mi a helyzet a szegedi lakás­fronton. A lakásügyi bizottság en­nek az önkormányzati ciklus­nak a szüleménye. A testület elnökét, Kónya Gábor (MSZP) képviselőt kérdez­tük. • Ketyeg-e a lakásalap jelentette bomba? - Nem. mert a lakásalap nem bomba! Ugyanis nem felel meg a tényeknek, hogy a következő önkormányzati ciklusnak „több mint 500 millió forint hiánnyal adjuk át a lakásalapot". A lakásü­gyi bizottság alelnökének nyilatkozata előtt eldöntötte a közgyűlés: a lakásalapból tavaly kölcsön vett 688 mil­lió forintot két év alatt visszapótolja. 9 A lakásalapból vett „kölcsön " tényét a laká­sügyi bizottság tudta meg legutoljára. Mit mutat ez a Torony alatti viszonyok­ból? - Azt, hogy a vagyonkeze­lő irodának nagy önállósága - volt. De az elmúlt hónapok intézkedései szabályozottab­bá és ellenőrizhetőbbé tették e területen a viszonyokat. 9 Miközben legalább 600-an várnak önkor­mányzati bérlakásra, túl sok, a vagyonkezelő iroda adatai szerint 174 lakás áll üresen Szegeden. - Eltér az iroda és az Épü­letkezelő és Fenntartó Kft. adatsora. Egy új, számítógé­pes kapcsolat lehetővé teszi a két lista „egybefésülését". Az önkormányzatnak is az az ér­deke, hogy csökkenjen a ki­használatlanul, üresen álló la­kások száma. Ugyanakkor tény: ezeknek a lakásoknak a többsége felújításra szorul. 9 Idén több mint 894 mil­lió forint a lakásalap. En­nek előre címkézett föl­osztását, a ki tudja, mikor megvalósuló tervekre kifi­zetett összeg nagyságát több képviselő is vitatja. - El kell ismerni; az el­múlt másfél év legalaposabb előteijesztését készítette el a vagyonkezelő iroda. De va­lóban nem eléggé elkülöní­tett a tervezésre fordítható előirányzatok összege. A tisztánlátás érdekében hatá­rozott úgy bizottságunk, hogy a tervezésekről, a be-­csült költségeket is föltünte­tő, részletes címlistát kér. Ezt a kimutatást a legutóbbi köz­gyűlésen minden képviselő megkapta. Másik határoza­tunk, hogy a vagyoni és tu­lajdonosi bizottságot felkér­tük: sürgősen készítse el az épületfelújltások prioritási sorrendjét. Azt is meghatá­roztuk, hogy a tervezés ke­retösszege a beruházás teljes költségének (a korábbi 5-tel szemben) 4 százaléka lehet. Aztán: a közbeszerzési tör­vény alapján a tervező cége­ket is előminősítő pályázaton „mérjük meg". A konkrét tervpályázatokat is verse­nyeztetjük. A nagyobbakat a közbeszerzési törvény sze­rint. A kisebbeket pedig két önkormányzati bizottság vé­leményezi. Ezek az intézke­dések a lakásügyek raciona­lizálását és a takarékoskodást szolgálják. 9 El kell különíteni a bérlakásokból és a nem lakáscélú bérleményekből származó bevételt - dön­tött a közgyűlés. Ez azt is jelenti, hogy emelkedik a lakbér? - Szeged az egyetlen nagyváros, ahol harmadik éve nincs lakbéremelés. A fenntartás költségei azonban emelkedtek. Ezért késő ősszel hozzá kell nyúlnunk a bérleti díjak jelenlegi rendszeréhez. De az emelés nem lesz drasz­tikus. Egy több évig tartó lak­béremelési konstrukción dol­gozunk. A kétféle bérleti díj elkülönítése is a tisztánlátást segíti. E lépéssel megteremt­hető a nem lakáscélú épüle­tek felújításának forrása is. így aztán kétségtelen, hogy az épületfelújítások „verse­nyében" Szeged országosan is az elsők között van. 9 A privatizáció követ­keztében az egykor 22 ezer tanácsi lakásból az esztendő elején 10576 bérlakás maradt az ön­kormányzat tulajdoná­ban. A belvárosi épületek rehabilitációjának követ­keztében lakásokból iro­dák lesznek. Aggódik-e az önkormányzati lakásva­gyon csökkenése miatt? - Nem. Pedig az önkor­mányzati lakások száma to­vább csökken. Ugyanis an­nak ellenére, hogy a vételi igény bejelentésének határ­ideje lejárt, a bérlakásban élő szegedieknek lehetőségük van, hogy éljenek elővásárlá­si jogukkal. Aztán: azok, akik megbánták, hogy megvették egykori bérlakásukat, most felajánlják nekünk. Még nincs döntés, de valószínűleg visszavásároljuk ezeket a la­kásokat. Továbbá: 8 év után most először új, összesen kö­rülbelül 100 önkormányzati lakást is építünk. Úiszászi Ilona Lakna-e ön bérlakásban? Megyei adatok Az önkormányzati la­kások értékesítése nem csak Szegeden áll az ér­deklődés középpontjá­ban. A viszonylag kedve­zőnek mondható vételár miatt Csongrád megye más nagyvárosaiban is sokan éltek bérlakások megvásárlásának lehető­ségével. Az alacsony árért azonban mindenütt meg kellett fizetni: a lakások­házak fölújitásának, kar­bantartásának költségei a lakókat (az új tulajdo­nosokat) terhelik. Az új önkormányzati lakás pe­dig olyan ritka, mint a fe­hér holló... Dr. Kocka László, a Nemzeti Bank nyugalmazott osztályigazgatója Világéletemben szerettem volna magánházban lakni, és úgy gondoltam, tudok annyit keresni, hogy egy kis saját házat vásárolhassak, ahol el­tölthetem öreg napjaimat, de sajnos a négy fal között élem le az életem. Nem költöznék bérlakásba, mert most is az igen zajos Dugonics téren la­kom, hol az embernek egy csepp nyugalma sincs. Dr. Kovács József, cég­vezető Felsővárosban lakom egy volt OTP-s lakásban, itt is­merek mindent, sok régi em­lék köt ide, nem szívesen mennék innen el. Bérlakásba nem költöznék, de nem tu­dom megindokolni, miért nem. Talán azért, mert csalá­di házban éltem gyermek­ként, meg maga a Belváros is eléggé idegen számomra. Az is igaz, hogy még sohasem próbáltam bérlakásban élni. Kormos Gézáné, a SZO­TE betegfelvételi irodájának nyugalmazott munkatársa 1990-ben költöztünk egy eléggé lepusztult lakásba. Szívesebben laknék egy ki­sebben, de az semmiképpen sem lenne bérlakás. Most Újszegeden lakom és nem szeretnék innen elköltözni, mert tetszik a kömyék, vala­mint igen drága lenne egy központi helyen fekvő bérla­kás fenntartása és a költözés is sokba kerül. L li ; J Boris Katalin, cégvezető Kertes házban élek és nagyon megfelel, de ha minden kötél szakadna, ak­kor talán laknék bérlakás­ban. Ennek az a feltétele, hogy a lakás a város köz­ponti, jól megközelíthető helyén legyen. Ha dönte­nem kellene, mindenkép­pen a családi házra szavaz­nék, mert a környék sokkal nyugodtabb, mint a Belvá­ros.

Next

/
Oldalképek
Tartalom