Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-10 / 160. szám

qfetvynöíi ieélüyee***10 *A r.viötöi iödsynufnolté 2 KÜLFÖLD SZERDA, 1996. JÚL. 10. Hétköznapok A parlament bizalmi szavazása sem vétózta meg az iszlámbarát új török kormányt, amely nem min­dennapi politikai alkudozások árán jött létre és stabili­tásáról erősen megoszlanak a vélemények. Még a sok csodát látott török választópolgárok sem győznek ámulni politikusaik pálfordulásán, bár az iszlámban nincs ilyen történet. Az, hogy a koalíciót alkotó két nagy párt (az Erhakan vezette Jólét Pártja, s a Tansu Ciller korábbi kormányfő vezette jobbközép párt), il­letve azok első emberei kígyót békát kiabáltak egymás­ra a választási kampány során, s kölcsönösen kinyil­vánították azon szándékukat, hogy mindenkivel, csak a másikkal nem - abban a hangulatban csaknem ter­mészetes volt. Az amerikai egyetemet végzett, Nyugat-barát köz­gazdászasszony, Tansu Ciller már előre árulásnak ne­vezte azt, ha valaki közülük összeadná magát Erba­kannal, aki évtizedekig azt hangoztatta, hogy az isz­lám az egyedüli út. Azután a tűz mégis egyesült a jég­gel. Cillernek sikerült olyan kompromisszumokra késztetni a már nem mai legénynek számító Erbakant, amelyek megnyugtatják a nemzetközi politikai köröket éppen úgy, mint a hazai értelmiséget, az üzleti érdek­csoportokat, illetve a az országban mindig fontos sze­repet játszó hadvezetést. Mert mindenki aggódott, határokon belül és kívüL Mert az iszlámbarát politikus ugyancsak mennydör­gött az elmúlt években, s ha csak töredékét váltaná he egykori ígéreteinek, az is átrajzolná Európa térképét. Egy radikalizálódó iszlám persze a határokon belül sem hiányzik. Még akkor sem, ha egy ellentmondásos országban ez könnyen táptalajra találhat. M ert ahol 150 százalékos az infláció, erős a politi­kai korrupció, nyomorognak a faluból városba áramló munkanélküli tömegek. Nyugat-ellenes propa­gandával szavazatokat, kormányfőséget eredményező voksokat lehetett szerezni. A gyakorlat, a hétköznap persze egészen más, az or­szágot működtetni kell, s ahhoz nem elég csak a val­lásra támaszkodni és ellenséget találni. A koalíció, még ha törékeny is, mindenképpen kísérlet arra, hogy Törökország további sok hétköznapot éljen. r • Az USA az iszlámbarát török kormányrál A NATO keleti kulcsa • 120l-es ajánlás Heves sajtóvita Romániában • Bukarest (MTI) Ujabb sajtóvita bonta­kozott ki az Európa Ta­nács 1201-es ajánlásá­val kapcsolatban a ro­mán sajtó két orgánuma, a Petre Román vezette Demokrata Párt orgánu­ma, az Azi, illetve a kor­mány, a fő kormánypárt szócsövének számító Vo­cea Romaniei között. Az Azi múlt csütörtöki számában közölte Eminescu Dragomir volt nagykövet hangsúlyozottan magánvéle­ményét. „Kit szolgálnak az 1201-es ajánlással kapcsola­tos túlzások?" cfmmel a kül­ügyminisztérium alkalma­zottja részletekbe menően elemzi az Európa Tanács el­híresült 1201-es ajánlását, amelynek belefoglalását a ro­mán-magyar alapszerződés­be Bukarest élesen elutasítja. A diplomata kimutatja, hogy az ajánlás semmi olyat nem tartalmaz, ami veszélyeztet­hetné a román állam érdekeit. A volt nagykövet többek között nyomatékosan hang­súlyozza: az ajánlás ismétel­ten utal arra, hogy a kisebb­ségek helyzetét érintő szabá­lyozásnak meg kell felelnie az adott ország nemzeti tör­vényeinek. Ezért véleménye szerint az ajánlásban szereplő olyan fogalmaktól, mint a ki­sebbségek különleges státu­sza, Nagy kollektív jogai, Ro­mániának nincs miért tarta­nia, hiSzen törvényeiben nem szerepéinek ezek a fogalmak, az UK) K-es dokumentumban szerelő-más ajánlásoknak pedig megfelelnek törvényei. A Vocea Romaniei főszer­kesztője, D.D. Rujan a lap keddi számában vezércikk­ben válaszolt, támadva az 1201-es ajánlásról Adrián Se­verin demokrata párti képvi­selő javaslatára az Európa Tanács úgynevezett Velencei Bizottsága által kidolgozott értelmezést is. A publicista többek között azt kérdi, hogy ha Magyaror­szág szánédkai az 1201-es ajánlással kapcsoltban olyan tiszták, mint ahogy a volt nagykövet feltünteti, miért nem hajlandó elfogadni a Ro­mánia által javasolt kiegészí­tő értelmezést, amely kizárná a kisebbségek etnikai alapú autonómia-igényét és a kol­lektív jogok említéséből adó­dó következményeket? Nos, Magyarország nem akar le­mondani egy kisujjnyit sem merev és hajthatatlan követe­léseiről, makacsul azt hajto­gatva: „ Vagy ahogy mi akar­juk, vagy nem írjuk alá " - ír­ja a főszerkesztő. Ez azonban Magyarország dolga, folytatja, de (me, meg­jelennek az ördögnek ezek az ügyvédei, mint Adrián Seve­rin és ez a volt nagykövet, aki ráadásul a nemzet nagy költőjének nevét viseli (uta­lás Mihai Eminescura), akik arcátlanul elfogadhatatlan en­gedményeket követelnek sa­ját országuktól! Miért nem kérik Önök Magyarországtól is, hogy legyen hajléko­nyabb, uraim? Miért csak az a törvény az Önök számára, amit Magyarország követel? - kérdi D. D. Rujan. Egy képviselő gratulál Necmettin Erbakan új török miniszterelnöknek (a képen balról) a parlamentben. (MTI Telefotó) • Washington (MTI) Az Egyesült Államok együtt kíván működni a Nec­mettin Erbakan vezette isz­lámbarát új török kor­mánnyal, amennyiben Anka­ra „tiszteletben tartja Was­hington nemzetbiztonsági ér­dekeit". Nicholas Burns ame­rikai külügyi szóvivő a török parlamentben a koalíciós kormányról megtartott bizal­mi szavazás után hétfőn úgy foglalt állást, hogy a kapcso­latok és az együttműködés alapját ezek az érdekek képe­zik, s e tekintetben nemcsak jogok, hanem kötelességek is léteznek. Burns külön kitért arra, hogy Törökország fon­tos helyet foglal el a NATO­ban, s kulcsszerepet játszik Európa és a Közel-Kelet kö­zötti térségben. Az amerikai szóvivő szerint az amerikiai érdekek abban nyilvánulnak meg, hogy Ankara változatla­nul tevékeny tagja maradjon a NATO-nak, hiszen rendkí­vül fontos szerepe van a tér­ség stabilitásában. Burns utalt arra is, hogy Törökországnak tartania kell magát a demokrácia és az emberi jogok tekintetében vállalt kötelezettségeihez. • Srebrenicai mészárlás A CIA tudott róla • Párizs (MTI) A CIA kémműholdak jóvoltából úgyszólván „élőben" nézte a tavaly júliusi srebrenicai mé­szárlást, és a nyugati vezetőket nyomban tájé­koztatták a történtekről - írta keddi számában a párizsi La Croix. A lap saját munkatársai­nak több hónapos tényfeltáró munkájára hivatkozva szá­molt be arról, hogy az ameri­kai hírszerzó szervezet kém­műholdak és -repülőgépek segítségével fényképezte „a második világháború óta leg­súlyosabb öldöklést", amely­nek során becslések szerint 3-8 ezer embert - egytől egyig muzulmánt - gyilkol­tak meg módszeresen egy olyan övezetben, amely elv­ben ENSZ-védelem alatt állt. Mindjárt értesítették az ame­rikai hatóságokat, a nyugati vezetőket, „ám ahelyett, hogy ez siettette volna a dön­téshozatalt, hogy a közvéle­ményt tájékoztatták volna, hogy a gyors válasz követke­zett volna, ...az információ­kat gondosan elrejtették" ­így a keresztény irányultságú lap vezércikkírója. A Le Figaro ugyenezen a napon - a boszniai szerbek háborús bűnökkel vádolt két vezetője, Karadzsics és Mla­dics küszöbönálló hágai (a Nemzetközi Törvényszék ál­tali) elítélésével kapcsolat­ban - kétségeinek adott han­got afelől, vajon „mire jó el­ítélni a gyilkosokat, ha a rendőrség fél letartóztatni őket". A hágai bíróság rövi­desen kiadja ellenük a letar­tóztatási parancsot, de a hat­vanezer fős, NATO-parancs­nokság alatt álló IFOR-erók semmilyen lelkesedést nem mutatnak, hogy e daytoni megállapodásban foglalt kül­detésüket teljesítsék - ál­lapítja meg a konzervatív új­ság. Mint a Le Figaro emlé­keztet, egy amerikai járőr­szakasz útját háromszáz szerb paraszt állta el a he­gyekben, mert azt hitték, hogy Mladic tábornok letar­tóztatására érkeztek. A ve­zércikk szerzője szerint vi­szont, ha futni hagyják a szélsőségeseket, akik vérbe borították Boszniát, ez nem más, mint bármiféle tartós rendezés feladása. Ha az IFOR most nem mer cse­lekdni, mivé lesz a hitele, ha kontingenseinek nagy része távozik, amint az az év vége előtt várható? - kérdezi a szerző, akinek borúlátó jós­lata szerint erős az esély, hogy „a csendőrtől való fé­lelemtől megszabadulván szerbek, horvátok és muzul­mánok újrakezdik a háborús­kodást". • Brit elemzés az újratömbösítésről MM Kétes demokráciáié" Szlovákia • MTI Panoráma A NATO - Magyaror­szág, Lengyelország és Csehország mellett ­kénytelen-kelletlen a „kétes demokráciájú" Szlovákiának is helyet szorít saját soraiban, hi­szen ez a feltétele a fizi­kai összeköttetésnek Magyarország és a szö­vetség működési terüle­te között. A többi kelet-európai or­szág azonban kimarad, s ez a Nyugat érdekeivel is ellenté­tes újratömbösödést eredmé­nyez majd - írta az egyik ve­zető brit biztonság- és kato­napolitikai elemző csoport, a Jane's legutóbbi összefogla­lója. A Foreign Report című elemző kiadvány szerint Ro­mániának és Bulgáriának a baltiakkal együtt marad a békepartnerségi együttmű­ködés, de ez minden, amit az atlanti szövetség számukra felajánlhat, mert ez az or­szágcsoport egyszerűen véd­hetetlen bármely jövőbeni orosz katonai támadás ese­tén. A visegrádi négyek NA­TO-csatlakozása utáni hely­zetben Oroszoszág „elége­detten lát majd hozzá" régi dominanciájának helyreállí­tásához az „engedelmes, ön­álló életre nemigen képes" Bulgáriában és a sokkal in­kább függetlenségpárti Ro­mániában, amely azonban e törekvésekkel nyilván szem­be fog szállni - írja a londo­ni elemzés. A Foreign Re­port szerint Bukarest való­színűleg régi szövetségesé­vel, Szerbiával, és régi ellen­ségével, Törökországgal ke­resi majd a kapcsolatot az orosz befolyási törekvések ellensúlyozására, a térség élete tehát „semmiképpen sem lesz könnyű". A brit szakértők szerint egyébként a NATO és az EU bővítésének szándéka mö­gött keresendő okok egyike az, hogy Nyugaton is tudják: Németország és Oroszor­szág, a két igazi európai nagyhatalom számára to­vábbra is vonzó lehetőség valamilyen hatalmi egyezség megkötése a „kelet-európai stabilitás" garantálására, s ez „óhatatlanul a Molo­tov-Ribbentrop paktumot idézné az ideges kelet-euró­pai országok emlékezetébe ". Kohl kancellár, „a jó euró­pai" egyelőre ellenáll Moszkva máris megtett há­zassági ajánlatának. Nem le­het azonban bizonyosan tud­ni, hogy utódai is lesznek-e ennyire állhatatosak, s ha létrejön valamilyen né­met-orosz egyezség, az el­len Bonn szövetségesei sem tehetnének sokat - áll a brit biztonságpolitikai szakfolyó­irat összefoglalójában. A Fo­reign Report szerint a nyu­gati stratégák úgy tartják: a közép-európaiak a NATO és az EU határain belül jobb helyzetben lesznek az esetle­ges német-orosz kézfogó hatásainak kivédésére. • Washington (MTI) Benjámin Netanjahu izra­eli kormányfő tegnap biztosí­totta Bili Clinton amerikai el­nököt arról, hogy az új izrael kormány folytatja a „bizton­ságos béke" folyamatát az arab államokkal, köztük Szí­riával. Az amerikai elnökkel folytatott fehér házi találkozó után, amely a tervezettnél Biztonságos béke hosszabb ideig tartott, Netan­jahu Clinton elnökkel közö­sen megtartott sajtóértekezle­tén határozottan kijelentette, hogy kormányának eltökélt szándéka együtt dolgozni azokkal az arab vezetőkkel, akik érdekeltek a béke kere­sésében. Hozzátette: közölte az amerikai elnökkel, hogy kész tárgyalni Háfez Asszad szíriai elnökkel a békéről. A sajtóértekezletet meg­nyitó amerikai elnök kijelen­tette, hogy az amerikai-izrae­li kapcsolatok ugyanolyan eresek, mint valaha azután, hogy Netanjahu legyőzte Si­mon Peresz munkapárti kor­mányfőt a választásokon. Clinton figyelmeztetett: si­kertelenül járnak azok, akik éket akarnak verni Izrael és a Egyesült Államok között. Egyben bejelentette, hogy még ebben a hónapban meg­tartja első tanácskozását az az izraeli-amerikai terroriz­mus-ellenes bizottság, ame­lyet tavasszal hívtak életre. Jelcin - biztos • Moszkva (MTI) Borisz Jelcint az elnökvá­lasztás győzteseként kedden újabb négy évre Oroszország elnökének nyilvánította a központi választási bizott­ság. A testület kihirdette az egy héttel ezelőtti elnökvá­lasztás második, döntő for­dulójának hivatalos végered­ményét. Borisz Jelcinre a vá­lasztók 53,8 százaléka adta voksát. Kommunista ellenfe­lére 40,3 százalék szavazott. Jelcint a hivatalos végered­mény kihirdetése után 30 nappal, augusztus 9-én iktat­ják be hivatalába, újabb négy évre. Fiatalkorú alkoholisták • Varsó (MTI) Egyre nagyobb mértékban növekszik a fiatalkorú alko­holisták száma Lengyelor­szágban. A kijózanítókba a tizenévesek mellett egyre gyakrabban kerülnek kisko­rúak is. A legfrissebb felmé­rések szerint míg 1985-ben a kijózanítók „vendégeinek" csupán 0,5 százaléka volt fia­talkorú, arányuk 1991-ben már meghaladta az 1 százalé­kot, manapság pedig már na­ponta átlagosan egytucat gyermeket kell kezelésbe venni. A pszichológusok sze­rint a fiatalok hasonló okok­ból isznak, mint a felnőttek, vagyis főként családi (és is­kolai) problémák, illetve az ezekkel járó stressz miatt. Kolorafúrvúny Csádban • N'djamena (MTI) A N'djamena térségében három hete kitört kolerajár­vány eddig már 103 ember­életet követelt. A csádi fővá­ros környékén 1112 megbe­tegedést jegyeztek fel. A kormány elővigyázatosság­ból betiltotta a heti vásárokat Sari-Baguirmi megyében és a főváros közelében számos kis településen. Mandela Londonban • London (MTI) Kora hajnali londoni sétá­ja után kedd délután hivata­losan is megkezdte állami ­vagyis a királynő vendége­ként eltöltendő - négynapos nagy-britanniai látogatását a dél-afrikai elnök. Nelson Mandelát II. Erzsébet fogad­ta a Királyi Lovastestőrség udvarán, parádés külsőségek közepette, majd az államfő és vendéglátója - a kora telet idéző londoni nyárral dacol­va - nyitott hintókon hajta­tott a Buckingham palotához a híres, vörös aszfalttal borí­tott Mail sugárúton. Mande­la a négynapos látogatás so­rán találkozik John Major miniszterelnökkel és kormá­nyának tagjaival, s tárgyal a legfontosabb dél-afrikai be­ruházónak számító Nagy­Britannia vezető üzletembe­reivel is. Pokolgépes robbantás • Algír (MTI) Ismeretlen tettesek Algé­riában újabb pokolgépes me­rényletet követtek el egy gázvezeték közelében. A robbantás következtében egy ember életét vesztette, töb­ben megsérültek, és Blida tartományban csaknem egy­millió ember gázellátás nél­kül maradt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom