Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-21 / 144. szám

PÉNTEK, 1996. JÚN. 21. SZEGED 5 Szúnyogirtás * DM-információ A Corax Kft. felhívja a lakosság és a méhészek figyelmét, hogy Szeged kijelölt területein június 21-22-én repülőgépes szúnyogirtást végeznek. Kérik: reggel 8 óráig, valamint 18 óra után napnyugtáig az ajtókat-ablakokat zárják be. ... vagy kellemes repülés, közben finom ételek,és 3 óra múlva már laza korzózás valamelyik olasz város festői főterén. Ön melyiket választaná? Ha most a repülőjegy árára gondol, meg fog lepődni. Csoportok és családok utazásához rendkívül kedvezményes díjtételeket ajánlunk jVHUEIfssxfsrjt Szállunk rendelkezésére a Malév olaszországi járatainak turistaosztályain. Sőt, mindez változatlan árakon érvényes az Alitalia belföldi járataira is. Tehát: autósztráda vagy Via Strada? Járatainkról további információ a szegedi Malév irodában a 62-471-871 -es telefonszámon kapható, valamint a Malév Partner-iroáákban. Kekeckedés A polgármester dühös. Az arca vörösödik. Nem látja át, alpolgármestere miért akar határozatot hozatni a testülettel. A polgárok közt az első nem hajlandó az orra alá tolt szakvéleményből „kihüvelyezni a taxatív megoldást". Az alpolgármester csapkod és káromkodik. Nem érti, miért őt tekinti akadékoskodónak a polgármester. Föl nem foghatja, miért őt nevezi „kekeckedőnek", amikor azt akarja, hogy az önkormányzat pénzével elszámoljanak azok, akik szoborra és iskolaköltöztetésre hivatkozva költekeznek. Ez nem pengeváltás. Ez: erődemonstráció. A nyílt színen. Mi történhet a színfalak mögött?! Ú. I. • Vizes lepedő az ügyvédekre Sikkasztó pénztárosnő? Nem sűrűn fordul elő, hogy nyolc év elteltével kezdenek tárgyalni egy ügyet. Különösen akkor lehet ez kellemetlen, amikor már éppen megkapná az illető, jelen esetben a vádlott a svéd állampolgárságot és közben megérkezik az anyaország „kikérője": ugyan, tisztázzon már bizonyos félreértéseket, amelyek értéke meghaladja a 8 millió forintot, amúgy pedig sikkasztásnak titulálják az ügyet. A szegedi bíróságon tegnap kezdődött a tárgyalás, amelynek főszereplője, vádlottja dr. Várhelyi Istvánné, aki '85 májusától '88 augusztus 17-ig a 3. számú ügyvédi munkaközösségben dolgozott adminisztrátorként és pénztárosként. Utolsó munkanapján nem csupán munkahelyétől vett búcsút bejelentés nélkül, hanem Magyarországtól is. Ezt akkoriban disszidálásként emlegették. Volt kollégáit azonban hirtelen távozása mellett az is meglepte - így a vádirat -, hogy a munkaközösség kasszájából 6,5 millió forintnak nyoma veszett, az elszámoláskor kiderült: 1,6 milliós kifizetés pedig fiktív számlákra történt. A 8,1 millió forint ma is jól hangzó összeg, hát még 8 évvel ezelőtt mennyire az volt... Az olvasóban megfogalmazódhat a kérdés: ha ilyen régen történt, akkor miért csak most vonják felelősségre a hölgyet, amikor már mindenki éppen elfelejtené a dolgot? Például azért, mert egy ideig azt sem tudták, hol van, aztán annak is sora volt, ahogy Svédországból a szegedi bíróság elé citálták őt. Mindenesetre, tegnap megkezdte az ügy tárgyalását dr. Kovalcsik Éva tanácsa. A vádlott meghallgatásakor kiderült, hogy '85-ben kapóra jött az állás Várhelyinénak - élete első munkahelye volt, anyagilag nem szorult rá, jómódban élt -, mivel éppen akkor vált el, ez az elfoglaltság segítette lelkileg helyrerázódni. A pénztárt csak úgy hellyel-közzel, „szóban" adták át neki, leginkább az addigi szokásokkal ismertették meg, és arra buzdították - vallotta -, ne nagyon kérdezősködjön, csinálja azt, amit mondanak neki. Ő pedig ezt tette. Munkaköri leírást sem kapott. A vádlott ártatlannak vallotta magát. Pontos magyarázatot adott arról, hogy hol is lehet az a 8,1 millió forint, amit rajta keresnek. Fölöttébb lazán történtek a pénzmozgások a munkaközösségen belül, őt csupán utasították, hogy egyik-másik ügyvédnek hozzon ki pénzt a bankból, a postáról. Neki fogalma nem volt, hogy az egyes ügyfelek által befizetett letétek mekkora összegre rúgnak. Márpedig ezek a letétek alaposan meg lettek mozgatva, mert a doktor urak és hölgyek „bonokat" írtak alá, ezekre vettek fel kisebb és nagyobb kölcsönöket, hiteleket. Ezek egy részét aztán nem fizették vissza. Amikor ellenőrzés következett, akkor akrobatikus, hajmeresztő könyvelési mutatványokkal tüntették el a hiányt - vallotta. Várhelyiné elmondta: fogalma sem volt róla, hogy szabálytalanságokat követ el, hiszen a munkaközösség vezetője és a főkönyvelő is rábólintott a manőverekre. Ő azonban óvatosságból külön nyilvántartást is vezetett. Ebből kiviláglik, hogy T. ügyvéd úr 2,5 millióval, R. ügyvéd úr 2,4 millió forinttal - a vádlott szerint: utóbbi kártyaadósság törlesztésére vette fel a pénzt -, a többiek kisebb tételekkel maradtak adósak. Ha az összegéket egymás alá íijuk és összeadjuk, akkor kijön az, amit az egykori pénztároson kérnek számon. Micsoda véletlen... A sikkasztással vádolt hölgy alaposan eláztatta egykori kollégáit. A pénzkezelésnek olyan fokú hanyagságáról festett képet, hogy az már a laikus számára is megdöbbentő. Persze, bizonyára csupán arról volt szó, hogy igyekszik magyarázni a bizonyítványát. Az ügyvédek közül egyedül dr. M.-et említette pozitív példaként, aki többször is igyekezett gazdasági elszámolást kierőszakolni a munkaközösségből, ám kudarcot vallott. Mellesleg éppen ő került kutyaszorítóba, amikor ügyfelének ki kellett volna fizetni a letétbe helyezett összeget, ám kollégái így vallotta Várhelyiné - azt már felvették kölcsönként. Az ügyben a bírósági nyári szünet után, ősszel várható ítélet. V. Fekete Sándor úi vezetők e DM-információ Nevelési és oktatási intézmények vezetőinek megbízásáról döntött a szegedi közgyűlés. Nyílt ülésen határoztak a képviselők a 4 óvodai körzet vezetőjének személyéről. E megbízatások 2001-ig szólnak. Az Észak város I. számú óvodai körzet vezetője: Kovács Istvánné, a Klebesbergi körzeté: Mészáros Jánosné, a Rókus város I. számú körzeté: Józsa Róbertné, a Tisza-parti óvodai körzet vezetője: Laczik Antalné. A Rókus II. óvodai körzet jelenlegi vezetőjének lemondását tudomásul vette a testület, majd a poszt betöltésére kiírandó pályázat eredményének megszületéséig Novákné Aranyos Erzsébetet bízta meg a vezetői teendők ellátásával. A 11 általános iskola közül 7 igazgatóját nyílt ülésen nevezte ki a képviselők testülete. A Bálint Sándor Általános Iskola igazgatója: Iványi Józsefné, a Fekete István Általános Iskoláé: dr. Szil Elemérné., a Gárdonyi Géza Általános Iskoláé: Mártonné Csernus Ágnes, a Kodály Téri Általános Iskoláé: dr. Pleskó Andrásné, a Kolozsvári Téri Általános iskoláé: Dévai Kálmánné, a Móricz Zsigmond Általános Iskoláé: Simon Márta lett. Az igazgatók megbízása 2001-ig szól. A Hunyadi János Általános Iskola igazgatója 1998-ig, várható nyugdíjba vonulásáig: Haász Józsefné. A Fodor József szakközépiskola igazgatójának 1998-ig Szabó Gézánét nevezte ki a szegedi közgyűlés. A zárt ülésen Dr. Imreh Balázsnét, az Alsóvárosi Általános Iskola, Kiszinné Bikárdi Melindát a Fő fasori Általános Iskola, Dobos Jánost pedig a Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatójává nevezték ki. A Felsővárosi Általános Iskola ügyében nem született személyi döntés; az eddigi megbízott igazgató vezeti továbbra is az intézményt, az önkormányzat pedig e posztra újabb pályázatot ír ki. Közgyűlés: 770 millió - fejlesztésre Júniusban két napot szánt döntéshozatalra Szeged város közgyűlése. A „folytatólagos ülés" második napján, azaz tegnap a képviselők 34 napirendi pont vitájára éreztek késztetést. Az önkormányzati testület először •* nulladik napirendi pontként nevelési és oktatási intézmények élére nevezett ki vezetőket, igazgatókat. A többi személyi ügyről este, zárt ülésen született döntés. KÉT HATÁR, 14 ÓRA GYÖTRŐDÉS, VACSORA A CSOMAGTARTÓBÓL... Az önkormányzat idei költségvetését ismét módosítani kellett. A témát vitatva több képviselő - így például Timár László (Fidesz-MPP), Básthy Gábor (MSZP) - fölvetette: a város országgyűlési képviselői semmit nem tettek azért, hogy a címzett és céltámogatások központi pénzkeretéből Szegednek is jusson némi fejlesztési lehetőség. Politikai színezetű szóváltás kerekedett abból, hogy a Szent István és Gizella című köztéri szobor 8 milliós költségét megemeljék-e 3 millió forinttal. Az SZDSZ-es ellenvélemény ellenére a képviselők többsége az „igen" gombot nyomta meg - abban bízva, hogy így lesz Szegeden a millecentenárium évében szoboravatás. Többen - így például Farkas László (KDNP) - kifogásolták, hogy a Csongrádi sugárúti és a Záporkerti Általános Iskola megszüntetése miért kerül sokkal többe, mint tervezték. Ezért a közgyűlés határozott: a szoborállítás és az iskolák átalakítási költségeiről utólag, de tételes elszámolást kér. A lakásalap felhasználásáról kemény vita után döntött a közgyűlés. A város rendelkezésére álló 894 millió forint elosztását ellentmondásosnak nevezték többen is. A magas tervezési összegek ellen emelt szót Farkas László. A szép kimutatás végrehajtásának ellenőrzésére nagyobb gondot kell fordítani - hívta Ide kellene a híd. (Fotó: Nagy László) föl a „lényegre" a lakásügyi bizottság figyelmét Tűhegyi József (SZDSZ). A képviselő szerint a tisztánlátás érdekében az önkormányzati lakások és a nem lakáscélú bérlemények bérleti díjából származó bevételt különítsék el. A műemléképületek „hasznosíthatóságát" mérlegelje a közgyűlés - javasolta Timár László. A lakásalap felhasználásáról tételenként szavazott a közgyűlés. A többség úgy döntött, hogy például lakóépületek felújítására 320, bérlakások építésére 126 milió forintot költ Szeged. A rendeletmódosításokkal gyorsan végeztek a képviselők. Az állatok tartásáról szóló rendelet módosítására például azért került sor, mert a lakosság részéről számos bejelentés érkezett a polgármesteri hivatalba. A panaszok kivizsgálása, illetve a jogalkalmazás során felvetődött: a rendelet néhány szakaszát módosítani kell. Ennek nyomán a különösen veszélyes, támadó természetű ebek - pitbull, staffordsire, és keverékeik - nem tarthatók Szeged közigazgatási területén. Eddig csak a város belterületén nemjehetett tartani „harcikutyákat", július 20-tól viszont már külterületen sem. Bővült azon ebfajták (Argentin dog, Fila Brasileiro, Boxer, Bordeux-i dog, Tosa-Inu) száma is, melyeknél kötelező lesz a szájkosár használata. A nap legfontosabb napirendi pontja ezután került sorra. A belterületi földekért kapott, és az infrastrukturális-fejlesztési alapba vándorolt 1,2 milliárd forint felhasználásáról kellett a képviselőknek dönteni. Szalay István elöljáróban elmondta: az összeg tizenegyszeresére érkeztek igények arról, hogy mit kellene fejleszteni, építeni, korszerűsíteni a pénzből. A polgármester - előterjesztésében - a következőket javasolta: az újszegedi főgyűjtő megépítése, a Holt-Maros rehabilitációja, a városi közlekedési utak rekonstrukciója, a Mars téri buszpályaudvar más helyre történő áttelepítése, a Nemzetközi Vásár új területének kijelölése, a Repülőtér megvásárlása, a tömegközlekedés korszerűsítése, illetve az 1956-os emlékmű támogatása. Beck Zoltán (MSZDP) képviselő szerint azokat a terveket kell előnyben részesíteni, melyekhez állami támogatás is kérhető. Katona Gyula azt javasolta, hogy bontsanak szerződést a CGE-vel, mivel drágán dolgozik. A CGE kapcsán kisebb vita kerekedett, melyet később a polgármester határozottan lezárt. Balogh László (MDF) frakcióvéleményt közölt, amikor elmondta, hogy a harmadik híd építésére hozzanak létre 500 millió forintos alapot. Szerinte a többi pénzt, a 2,5-3 milliárd forintot adja az állam. Javaslatát elvetették. A városatyák végül a főgyűjtő megépítését, a tömegközlekedés, illetve a közutak korszerűsítését támogatták. Mindez 770 millió forintot tesz ki. A maradék 430 millió sorsáról később döntenek a képviselők. A vita egyébként nem mozgott partikuláris érdekek mentén, bár voltak olyanok, mint például Szilvásy László, aki azt javasolta: a milliárdból bővítsék a sportcsarnokot és fedjék be a sportuszodát. Ú. I.-Sz. C. Sz.