Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-21 / 144. szám

PÉNTEK, 1996. JÚN. 21. SZEGED 5 Szúnyogirtás * DM-információ A Corax Kft. felhívja a la­kosság és a méhészek figyel­mét, hogy Szeged kijelölt te­rületein június 21-22-én re­pülőgépes szúnyogirtást vé­geznek. Kérik: reggel 8 órá­ig, valamint 18 óra után nap­nyugtáig az ajtókat-ablako­kat zárják be. ... vagy kellemes repülés, közben finom ételek,­és 3 óra múlva már laza korzózás valamelyik olasz város festői főterén. Ön melyiket választaná? Ha most a repülőjegy árára gondol, meg fog lepődni. Csoportok és családok utazásához rendkívül kedvezményes díjtételeket ajánlunk jVHUEIfssxfsrjt Szállunk rendelkezésére a Malév olaszországi járatainak turistaosztályain. Sőt, mindez változatlan árakon érvényes az Alitalia belföldi járataira is. Tehát: autósztráda vagy Via Strada? Járatainkról további információ a szegedi Malév irodában a 62-471-871 -es telefonszámon kapható, valamint a Malév Partner-iroáákban. Kekeckedés A polgármester dühös. Az arca vörösödik. Nem látja át, alpolgármestere miért akar határozatot ho­zatni a testülettel. A pol­gárok közt az első nem hajlandó az orra alá tolt szakvéleményből „kihüve­lyezni a taxatív megol­dást". Az alpolgármester csapkod és káromkodik. Nem érti, miért őt tekinti akadékoskodónak a pol­gármester. Föl nem fog­hatja, miért őt nevezi „ke­keckedőnek", amikor azt akarja, hogy az önkor­mányzat pénzével elszá­moljanak azok, akik szo­borra és iskolaköltöztetés­re hivatkozva költekeznek. Ez nem pengeváltás. Ez: erődemonstráció. A nyílt színen. Mi történhet a színfalak mögött?! Ú. I. • Vizes lepedő az ügyvédekre Sikkasztó pénztárosnő? Nem sűrűn fordul elő, hogy nyolc év elteltével kezdenek tárgyalni egy ügyet. Különösen akkor lehet ez kellemetlen, amikor már éppen meg­kapná az illető, jelen esetben a vádlott a svéd állampolgárságot és közben megérkezik az anyaország „kikérője": ugyan, tisztázzon már bizonyos félreértéseket, amelyek értéke megha­ladja a 8 millió forintot, amúgy pedig sikkasztás­nak titulálják az ügyet. A szegedi bíróságon teg­nap kezdődött a tárgyalás, amelynek főszereplője, vád­lottja dr. Várhelyi Istvánné, aki '85 májusától '88 augusz­tus 17-ig a 3. számú ügyvédi munkaközösségben dolgo­zott adminisztrátorként és pénztárosként. Utolsó mun­kanapján nem csupán mun­kahelyétől vett búcsút beje­lentés nélkül, hanem Ma­gyarországtól is. Ezt akkori­ban disszidálásként emleget­ték. Volt kollégáit azonban hirtelen távozása mellett az is meglepte - így a vádirat -, hogy a munkaközösség kasszájából 6,5 millió forint­nak nyoma veszett, az elszá­moláskor kiderült: 1,6 milli­ós kifizetés pedig fiktív számlákra történt. A 8,1 mil­lió forint ma is jól hangzó összeg, hát még 8 évvel ez­előtt mennyire az volt... Az olvasóban megfogal­mazódhat a kérdés: ha ilyen régen történt, akkor miért csak most vonják felelősség­re a hölgyet, amikor már mindenki éppen elfelejtené a dolgot? Például azért, mert egy ideig azt sem tudták, hol van, aztán annak is sora volt, ahogy Svédországból a sze­gedi bíróság elé citálták őt. Mindenesetre, tegnap meg­kezdte az ügy tárgyalását dr. Kovalcsik Éva tanácsa. A vádlott meghallgatása­kor kiderült, hogy '85-ben kapóra jött az állás Várhelyi­nénak - élete első munkahe­lye volt, anyagilag nem szo­rult rá, jómódban élt -, mi­vel éppen akkor vált el, ez az elfoglaltság segítette lelkileg helyrerázódni. A pénztárt csak úgy hellyel-közzel, „szóban" adták át neki, leg­inkább az addigi szokások­kal ismertették meg, és arra buzdították - vallotta -, ne nagyon kérdezősködjön, csi­nálja azt, amit mondanak ne­ki. Ő pedig ezt tette. Munka­köri leírást sem kapott. A vádlott ártatlannak vallotta magát. Pontos magyarázatot adott arról, hogy hol is lehet az a 8,1 millió forint, amit rajta keresnek. Fölöttébb la­zán történtek a pénzmozgá­sok a munkaközösségen be­lül, őt csupán utasították, hogy egyik-másik ügyvéd­nek hozzon ki pénzt a bank­ból, a postáról. Neki fogal­ma nem volt, hogy az egyes ügyfelek által befizetett leté­tek mekkora összegre rúg­nak. Márpedig ezek a letétek alaposan meg lettek mozgat­va, mert a doktor urak és hölgyek „bonokat" írtak alá, ezekre vettek fel kisebb és nagyobb kölcsönöket, hitele­ket. Ezek egy részét aztán nem fizették vissza. Amikor ellenőrzés következett, ak­kor akrobatikus, hajmeresztő könyvelési mutatványokkal tüntették el a hiányt - vallot­ta. Várhelyiné elmondta: fo­galma sem volt róla, hogy szabálytalanságokat követ el, hiszen a munkaközösség vezetője és a főkönyvelő is rábólintott a manőverekre. Ő azonban óvatosságból külön nyilvántartást is vezetett. Ebből kiviláglik, hogy T. ügyvéd úr 2,5 millióval, R. ügyvéd úr 2,4 millió forinttal - a vádlott szerint: utóbbi kártyaadósság törlesztésére vette fel a pénzt -, a többiek kisebb tételekkel maradtak adósak. Ha az összegéket egymás alá íijuk és összead­juk, akkor kijön az, amit az egykori pénztároson kérnek számon. Micsoda véletlen... A sikkasztással vádolt hölgy alaposan eláztatta egy­kori kollégáit. A pénzkeze­lésnek olyan fokú hanyagsá­gáról festett képet, hogy az már a laikus számára is meg­döbbentő. Persze, bizonyára csupán arról volt szó, hogy igyekszik magyarázni a bi­zonyítványát. Az ügyvédek közül egye­dül dr. M.-et említette pozi­tív példaként, aki többször is igyekezett gazdasági elszá­molást kierőszakolni a mun­kaközösségből, ám kudarcot vallott. Mellesleg éppen ő került kutyaszorítóba, ami­kor ügyfelének ki kellett volna fizetni a letétbe helye­zett összeget, ám kollégái ­így vallotta Várhelyiné - azt már felvették kölcsönként. Az ügyben a bírósági nyári szünet után, ősszel vár­ható ítélet. V. Fekete Sándor úi vezetők e DM-információ Nevelési és oktatási intéz­mények vezetőinek megbízá­sáról döntött a szegedi köz­gyűlés. Nyílt ülésen határoz­tak a képviselők a 4 óvodai körzet vezetőjének szemé­lyéről. E megbízatások 2001-ig szólnak. Az Észak város I. számú óvodai körzet vezetője: Kovács Istvánné, a Klebesbergi körzeté: Mészá­ros Jánosné, a Rókus város I. számú körzeté: Józsa Ró­bertné, a Tisza-parti óvodai körzet vezetője: Laczik An­talné. A Rókus II. óvodai körzet jelenlegi vezetőjének lemondását tudomásul vette a testület, majd a poszt be­töltésére kiírandó pályázat eredményének megszületé­séig Novákné Aranyos Er­zsébetet bízta meg a vezetői teendők ellátásával. A 11 általános iskola kö­zül 7 igazgatóját nyílt ülésen nevezte ki a képviselők tes­tülete. A Bálint Sándor Általá­nos Iskola igazgatója: Iványi Józsefné, a Fekete István Ál­talános Iskoláé: dr. Szil Ele­mérné., a Gárdonyi Géza Ál­talános Iskoláé: Mártonné Csernus Ágnes, a Kodály Téri Általános Iskoláé: dr. Pleskó Andrásné, a Kolozs­vári Téri Általános iskoláé: Dévai Kálmánné, a Móricz Zsigmond Általános Iskoláé: Simon Márta lett. Az igazgatók megbízása 2001-ig szól. A Hunyadi Já­nos Általános Iskola igazga­tója 1998-ig, várható nyug­díjba vonulásáig: Haász Jó­zsefné. A Fodor József szakkö­zépiskola igazgatójának 1998-ig Szabó Gézánét ne­vezte ki a szegedi közgyűlés. A zárt ülésen Dr. Imreh Balázsnét, az Alsóvárosi Ál­talános Iskola, Kiszinné Bi­kárdi Melindát a Fő fasori Általános Iskola, Dobos Já­nost pedig a Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatójá­vá nevezték ki. A Felsővárosi Általános Iskola ügyében nem született személyi döntés; az eddigi megbízott igazgató vezeti to­vábbra is az intézményt, az önkormányzat pedig e poszt­ra újabb pályázatot ír ki. Közgyűlés: 770 millió - fejlesztésre Júniusban két napot szánt döntéshozatalra Szeged város közgyűlé­se. A „folytatólagos ülés" második napján, azaz tegnap a képvise­lők 34 napirendi pont vi­tájára éreztek készte­tést. Az önkormányzati testület először •* nulla­dik napirendi pontként ­nevelési és oktatási in­tézmények élére neve­zett ki vezetőket, igaz­gatókat. A többi szemé­lyi ügyről este, zárt ülé­sen született döntés. KÉT HATÁR, 14 ÓRA GYÖTRŐDÉS, VACSORA A CSOMAGTARTÓBÓL... Az önkormányzat idei költségvetését ismét módosí­tani kellett. A témát vitatva több képviselő - így például Timár László (Fidesz-MPP), Básthy Gábor (MSZP) - föl­vetette: a város országgyűlé­si képviselői semmit nem tettek azért, hogy a címzett és céltámogatások központi pénzkeretéből Szegednek is jusson némi fejlesztési lehe­tőség. Politikai színezetű szóváltás kerekedett abból, hogy a Szent István és Gizel­la című köztéri szobor 8 mil­liós költségét megemeljék-e 3 millió forinttal. Az SZDSZ-es ellenvélemény el­lenére a képviselők többsége az „igen" gombot nyomta meg - abban bízva, hogy így lesz Szegeden a millecente­nárium évében szoboravatás. Többen - így például Farkas László (KDNP) - kifogásol­ták, hogy a Csongrádi sugá­rúti és a Záporkerti Általá­nos Iskola megszüntetése miért kerül sokkal többe, mint tervezték. Ezért a köz­gyűlés határozott: a szobor­állítás és az iskolák átalakí­tási költségeiről utólag, de tételes elszámolást kér. A la­kásalap felhasználásáról ke­mény vita után döntött a közgyűlés. A város rendel­kezésére álló 894 millió fo­rint elosztását ellentmondá­sosnak nevezték többen is. A magas tervezési összegek el­len emelt szót Farkas László. A szép kimutatás végrehajtá­sának ellenőrzésére nagyobb gondot kell fordítani - hívta Ide kellene a híd. (Fotó: Nagy László) föl a „lényegre" a lakásügyi bizottság figyelmét Tűhegyi József (SZDSZ). A képvise­lő szerint a tisztánlátás érde­kében az önkormányzati la­kások és a nem lakáscélú bérlemények bérleti díjából származó bevételt különítsék el. A műemléképületek „hasznosíthatóságát" mérle­gelje a közgyűlés - javasolta Timár László. A lakásalap felhasználásáról tételenként szavazott a közgyűlés. A többség úgy döntött, hogy például lakóépületek felújí­tására 320, bérlakások építé­sére 126 milió forintot költ Szeged. A rendeletmódosításokkal gyorsan végeztek a képvise­lők. Az állatok tartásáról szóló rendelet módosítására például azért került sor, mert a lakosság részéről számos bejelentés érkezett a polgár­mesteri hivatalba. A pana­szok kivizsgálása, illetve a jogalkalmazás során felvető­dött: a rendelet néhány sza­kaszát módosítani kell. En­nek nyomán a különösen veszélyes, támadó természe­tű ebek - pitbull, staffordsi­re, és keverékeik - nem tart­hatók Szeged közigazgatási területén. Eddig csak a város belterületén nemjehetett tar­tani „harcikutyákat", július 20-tól viszont már külterüle­ten sem. Bővült azon ebfaj­ták (Argentin dog, Fila Bra­sileiro, Boxer, Bordeux-i dog, Tosa-Inu) száma is, melyeknél kötelező lesz a szájkosár használata. A nap legfontosabb napirendi pont­ja ezután került sorra. A bel­területi földekért kapott, és az infrastrukturális-fejleszté­si alapba vándorolt 1,2 mil­liárd forint felhasználásáról kellett a képviselőknek dön­teni. Szalay István elöljáró­ban elmondta: az összeg ti­zenegyszeresére érkeztek igények arról, hogy mit kel­lene fejleszteni, építeni, kor­szerűsíteni a pénzből. A pol­gármester - előterjesztésében - a következőket javasolta: az újszegedi főgyűjtő meg­építése, a Holt-Maros reha­bilitációja, a városi közleke­dési utak rekonstrukciója, a Mars téri buszpályaudvar más helyre történő áttelepí­tése, a Nemzetközi Vásár új területének kijelölése, a Re­pülőtér megvásárlása, a tö­megközlekedés korszerűsíté­se, illetve az 1956-os emlék­mű támogatása. Beck Zoltán (MSZDP) képviselő szerint azokat a terveket kell előny­ben részesíteni, melyekhez állami támogatás is kérhető. Katona Gyula azt javasolta, hogy bontsanak szerződést a CGE-vel, mivel drágán dol­gozik. A CGE kapcsán ki­sebb vita kerekedett, melyet később a polgármester hatá­rozottan lezárt. Balogh Lász­ló (MDF) frakcióvéleményt közölt, amikor elmondta, hogy a harmadik híd építésé­re hozzanak létre 500 millió forintos alapot. Szerinte a többi pénzt, a 2,5-3 milliárd forintot adja az állam. Javas­latát elvetették. A város­atyák végül a főgyűjtő meg­építését, a tömegközlekedés, illetve a közutak korszerűsí­tését támogatták. Mindez 770 millió forintot tesz ki. A maradék 430 millió sorsáról később döntenek a képvise­lők. A vita egyébként nem mozgott partikuláris érdekek mentén, bár voltak olyanok, mint például Szilvásy László, aki azt javasolta: a milliárd­ból bővítsék a sportcsarno­kot és fedjék be a sportuszo­dát. Ú. I.-Sz. C. Sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom