Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-03 / 128. szám

* rrTl-l .1.4—D— ' i 11 r^T1 HÉTFŐ, 1996. JÚN. 3. HANGSÚLY 5 Könyvhét 96 7

ó pár évünk volt rá, és már megtanultuk: szó sincs a magyar könyvkiadás válságáról, a mi pénztárcánk válságáról van szó. Vélhetően a könyvkiadás mindig fog találni olyan kiadnivalót, amelytől a potenciális érdeklődő (amelyiknek valahogy mindig kevesebb a pénze, mint a teljesen érdektelennek) akkor is elcsábul, ha mindjárt ezresekbe kerül is. Egyszer. Mert több könyvet venni egyszerre, az már tényleg komoly megpróbáltatás, főleg, ha az idei könyvhét nagy slágerei szinte mind ezer forinthoz közeli áron kaphatók meg. Szóval sosem fogunk leszokni a könyvhétről. Az idei amúgy is sokkal gazdagabb az előző éveknél, néhány tényleg illusztris vendég is érkezik külföldről, elég ha csak Kallós Zoltán néprajztudósra vagy Sütő András drámaíróra gondolunk, illetve Szegeden mutatkozik be a könyvhét egyik leginkább keresett kötete, Pünkösti Árpád Rákosi Mátyásról Irt „olvasókönyve" is. Emlékeznünk is kell, hiszen az idei hagyományos szombati dedikáláson Baka István már nem ülhet a Dugonics téren és új gyűjteményes verseskötete is csak költőnk halála után jelenhetett meg. Erre a hétre a középpontba kerülnek a szerzők és a könyvek: fontosabb lesz, hogy szegedi íróismerőseinket egy dedikálásra eléljük, mint máskor. P. J. Tolnai Ottó meséi A könyvhét első napján igazi csemegét kínált a Tolkien Könyvesház: i Tolnai Ottó vajdasági iró vett részt a Pompeji folyóirat rendezvényén, aki meglepetésként magával hozta a magyarul kiválóan beszélő szabadkai szerb írót, Bosko Krstic-et. j A Pompeji régóta „vadá; szik" az alkalomra, hogy Tolnai Ottó vajdasági író, költővel közös estet szervezzen, I Tolnai Ottó régóta szeretne a szegedi Pompeji irodalmi estjén részt venni: az „egymásra találás" az ünnepi könyvhét alkalmával következett be az I erre az alkalomra megtelt szegedi Tolkien Könyvesházban. A jelenleg Palicson élő író azt is elárulta, a Pompeji | egyike azon kevés kedvenc irodalmi lapjainak, amelyik teljesen megfelel az ízlésének, s amelyikben mindig talál va| lami gondolatilag ízlelgetni valót. Tolnai Ottó nemcsak feszes, érdekfeszítő novellákat ír (hallgatságát azonban előre figyelmezette, hogy írásai | sokszor keményebb hangvételűtek, mint amilyen habitusú ember ő maga), hanem remek mesélő is, akinél minden egyes mondatnak külön elbeszélendő története van. Ezen a kis történetek mindegyike pedig szinte maga is egy-egy elbeszélés - szóban. Az író néhány részletet is felolvasott egy Kosztolányi Dezső és Csáth Géza közötti fiktív beszélgetés-anyagból, majd meglepetés-vendéget prezentált Bosko Krstic szabadkai író személyében, akinek szerb nyelven megjelent új regényében magyar nyelven írott párbeszéd is szerepel. Mint elmondotta, Tolnai számára ez maga a szabadkaiság, amelyet csak ily módon, a szellemiség rokonításával lehet elnyerni. Tolnai Ottó elmesélte, hogy szeret könyvesboltban előadni, Szabadkán egyébként neki magának és az bóknak is megvan a Tolkien Könyvesházuk, „Mirkónál", ahol mindig össze lehet gyűlni egy-egy irodalomi beszélgetésre. Ami onnan hiányzik viszont: a szegedi bolt sok könyve, melyekkel a vajdasági író szerint Szabadkán öt könyvesboltot meg lehetne tölteni... P. J. A karácsony jobb ! A könyvhét ma már inkább hagyomány, mint üzlet. Mégis szükség van rá, mert évente legalább egyszer az irodalomra irányítja a figyelmet. - Attól tartunk, idén bekövetkezik, amitől évek óta félünk: hogy az embereknek már a könyvhéten sincs pénzük a vásárlásra - mondja Molnár Hedvig, az idegennyelvű könyvesbolt vezetője. Azt hallották, május közepe táján országosan megállt a forgalom. Korábban a könyvhéten két-háromszorosára nőtt az érdeklődés és az eladás. A boltok rengeteg előjegyzést vettek fel, a könyvhét előtt napokig túlóráztak, csomagolták a megrendelt könyveket, a nyitó napon pedig már kilenc óra előtt az ajtóban toporogtak az emberek. Az elmúlt években a könyvheti bevétel nem esőkként, hiszen a könyvek átlagára folyamatosan emelkedett, de az eladott könyvek számának csökkenéséből kiderül, egyre kisebb a fizetőképes kereslet. Pedig a kínálat nem rossz. - Se könyv, se vevő - jelenti a pillanatnyi helyzetről Molnár Imréné, a Radnóti Könyvesbolt vezetője. A szállítmány még nem érkezett meg Budapestről, és hiányzik a korábbi évekre jellemző nyüzsgés is. Úgy tűnik, a könyvhét a boltosoknak fontosabb, nagyobb esemény, mint az olvasóknak. - A karácsony jóval nagyobb üzlet, mint a könyvhét - mondja Mucsi Szilvia, a Tolkien Könyvesház vezetője. A bolt tapasztalatai szerint bevétel szempontjából nem kiemelkedő esemény a könyv ünnepe, a jelentősége inkább az, hogy a most megjelenő könyvek jelentik a kínálatot az év végéig. - A könyvhét egyre kevésbé jó üzlet, hiszen a kiadványok annyira drágák, hogy eltűnt az a tömeges vásárlás, ami a korábbi évek könyvheteire jellemző volt - mondja Pávlicz Jánosné, a Móra Könyvesbolt vezetője. Számításaik szerint a könyvek átlagára a tavalyi hatszázról nyolcszázra ment föl az idén. Nem is mernek nagy tételben rendelni, amíg ki nem derül, van-e kereslet. K. G. Egy hét ünnep A könyv illata A magas könyvárak sokakat visszariasztanak a vásárlástól. (Fotó: Gyenes Kálmán) Nem nagy kunszt elkölteni a heti kosztpénzt az idei könyvhéten. Az Ismeretlen Olvasó vásárol egy Hrabal kisregényt, egy Baka verses-, egy Esterházy esszé- és egy Varga Lajos Márton interjúkötetet, valamint a gyermeknek egy mesekönyvet, és máris indulhat a szomszédba kölcsönkérni tejre, vajra, kenyérre. Az idei a hatvanhetedik. Ez azért óriási eredmény! Hatvanhét esztendő óta minden évben rendeznek könyvhetet Magyarországon. 1929-ben Supka Géza a Literatúra című újságban htvta fel az írók, könyvteijesztők és könyvművészek figyelmét arra, hogy ezentúl az ország minden városában és falujában évente rendezzenek könyvnapokat, ahol az említettek ingujjra vetkőzve találkozzanak olvasóikkal. Nos, az írók, könyvterjesztők és könyvművészek azóta minden évben egy hétig kinn a placcon találkoznak az Ismeretlen Olvasóval. Az év többi ötvenegy hetében nincs ekkora „felhajtás" a könyves szakma körül. Az ünnepi héten viszont olyan figyelem irányul az új könyvekre, olyan ingyenreklámot kapnak a médiától, amelyre egyébként nemigen számíthatnak. Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó igazgatója nyilatkozta a minap, hogy a könyvhét üzleti szempontból, vásárként egyre fontosabb része kiadói létüknek. Az idén százhuszonhárom kötet magyarországi, ötvenöt kötet pedig határainkon túli kiadóktól érkeztek. A legdrágább könyv 2980, a legolcsóbb 190 forintba kerül. S ha már az áraknál tartunk: míg tavalyelőtt 200-500, tavaly pedig 400-700, addig az idén már 500-800 forint közötti összegért lehet könyvet vásárolni. Az idei könyvhétre megjelent százhetvennyolc kötet átlagára 730 forint, szemben a tavalyi ötszázhúsz forinttal. Két könyv a Szép versek '95, illetve a huszonnyolc magyar iró kisprózáját tartalmazó Körkép '96 - csakúgy mint tavaly, idén is kedvezményes áron, hétszáztizenöt forint helyett ötszáz forintért kapható, de csak a könyvhét ideje alatt. Hogy mennyire vásárolnak az emberek a könyvheti lista alapján, az még nem derült ki az első két napon. Könyves szakemberek véleménye szerint az előző évekhez képest valamelyest csökkent a könyvheti katalógus jelentősége. Kiderült: sokan nem ismerik a megjelent könyvek listáját, így aztán, ha meglátják az imádott költő, író, esszéista új kötetét a pulton, akkor nyúlnak a zsebükbe. Az újdonságok mellett persze a régebbi kiadású könyveket is keresi a közönség. A magas könyvárak azonban sokakat visszariasztanak a vásárlástól. Akik mégis rászánják magukat a vásárlásra, azok általában egy-két, maximum három-négy könyvet vesznek. Ha valaki például az összes kiadványt meg akarná vásárolni az idei könyvhéten, annak körülbelül kilencvenezer forintot kellene otthagynia a könyves sátrakban. Beszélgettem olyanokkal a Dugonics téren, akik borúlátóan látták a könyvkiadás helyzetét. Véleményük szerint véget értek az olvasás századai, a könyvkultúra, a Gutenberg-galaxis idejét múlta. Helyét egy új típusú művelődés váltotta, váltja fel: a film, a rádió, a televízió, a videó, az informatika. Mások szerint a könyv olyasmit tud, amit a modern hírközlő és tájékoztató eszközök egyike sem. A könyvnek varázsa, illata van. Kazinczy Ferenc azt mondta erről annak idején: „Könyv nélkül nincs egész ember, a könyv szeretete nélkül nincs tudomány, nincs hit, amelyre az élet építheti reményeit és igazságait. Mert hisz nemcsak kenyérrel él az ember..." Sz. C. Sz. programok • Munkatársunktól A könyvhét folytatódik: a Tolkien Könyvesházban például igazi könyvcsemegékkel ismerkedhet, aki ellátogat az Európa Kiadó napjára, és érdekes lesz Domokos Gézának, az erdélyi Kriterion Kiadó egykori igazgatójának, az RMDSZ volt elnökének bemutatkozása is a Móra Könyvesboltban. Június 3., hétfő Délután 3 órakor: Az Európa Kiadó napja a Tolkien Könyvesházban. Könyvpremier és dedikálás. Pünkösti Árpád: Rákosi a csúcson. Házigazda: M. Nagy Miklós szerkesztő. Délután 3 óra: Könyvpremier a Sík Sándor Könyvesboltban. „Vakrepülés" Potó Istvánnal, az Ictus Kiadó vezetőjével beszélget Molnár Jenő Író. Aranyhal öböl elmű novelláskötetét Pintér Tibor dedikálja. Délután 4 óra: Domokos Géza erdélyi író dedikál a Móra Könyvesboltban. Délután 4.30 óra: HangCsend-Játék Időországban. Könyvheti különkiadás a Bálint Sándor Művelődési Házból, este 6 óra: Az Európa Kiadó napja a Tolkien Könyvesházban. író-olvasó találkozó. Vendég: Lengyel Péter író, műfordító. Házigazda: Gy. Horváth László. Este 6 óra: A Szegedi Akadémiai Bizottság udvarán bemutatkozik a Középkorász Műhely. Június 4., kedd Délután 3 óra: „Két jó szó Szegedről" - kettős könyvpremier a Sík Sándor Könyvesboltban. Horváth Dezső: A röhögő katona és Németh András: Tétova esztendő című könyvének bemutatója. Vendégek: a szerzők, illetve dr. Benyik György teológus professzor. Este 7 óra: Könyvheti hangverseny - Csanádi László orgonaművész estje a Bálint Sándor Művelődési Házban. (A könyvhét további programjait folyamatosan közöljük.) Vásárol-e a könyvhéten Janka Zoltán (egyetemi tanár): - Természetesen vásárolok könyvet, méghozzá a legkülönfélébbeket. Kedvelem a művészeti kiadványokat és a versesköteteket. Meglátásom szerint a tudomány is jobban képviselhetné magát a könyvhéten, de tudom, hogy ez a kulturális esemény inkább a nagyközönségnek szól. Egyébként meggyőződésem, hogy a könyv életünk alapelemét képezi még a komputervilágban is, s azt nem tudja kiszorítani a technika. Huszka Gyula (nyugdíjas üzemmérnök): - Nagyon ritkán vásárolok könyvet, mégpedig azért, mert a bátyámnak van egy kétezerötszáz kötetes könyvtára. A testvérem ugyanis minden pénzét könyvre költi, íg> megvásárolja a legújabb köteteket is. Úgy hiszem, értelmetlen lenne nekem is megvenni ugyanazokat a könyveket. Ettől függetlenül kilátogatok a könyvhétre, s megnézem a legújabb kiadványokat. Asztalos Zoltán (rendszerszervező üzemmérnök): - Ezen a nagy kulturális eseményen természetesen vásárolok majd könyvet. Én általában antológiákra - Szép versek, Körkép - költöm a pénzem, de megveszem a szegedi szerzők új műveit is. Megmondom őszintén, egy kicsit sznob is vagyok, így aztán, ha megjelenik a könyvhéten valami olyan kötet, ami nagy sikert aratott a világban, akkor azt is megvásárolom. Ambrus Csilla (könyvesbolti eladó): - Én nagyon szívesen vásárolnék minden hónapban könyvet, csak sajnos nem igazán telik rá. Most például szívesen megvenném Kallós Zoltán újonnan megjelent alkotását. Remélem, sikerül is. Ha engedné az anyagi helyzetem, a családi kassza, akkor valószínűleg többezer forintért vásárolnék a könyvhéten, mert úgy tudom, nagyon sok jó kötet jelent meg az idei könyvünnepre. Székely Péter né (nyugdíjas városházi főelőadó): - Nagyon ritkán vásárolok könyvet, mivel a nyugdíjam mindösszesen 15 ezer 200 forint. Ebből a kis pénzből nem telik új kötetekre és folyóiratokra. Ettől függetlenül imádok olvasni. Egyébként jártam már kinn a Dugonics téri könyvünnepen, de nem mertem egészen közel menni a könyvsátrakhoz, mert féltem, hogy esetleg nem tudok majd ellenállni. (Fotó: Révész Róbert)