Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-30 / 125. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. MÁJ. 30. HANGSÚLY 5 A kasza Alig köszönt be a tavasz, ismerősöm minden reggel egyvégtében legalább húszat tüsszent. Aztán egész nap - semmi Csak az orra folyik. Másik ismerősöm szeme gyullad be, könnyezik, azt mondja, nincs kedve emberek közé menni, mert zavarja, hogy állandóan a szemét törölgeti. Azt hiszik róla, hogy sir. Valójában ahhoz lenne kedve leginkább. Harmadik ismerősömnek a hangja „megy el" ilyenkor, csak amikor az első dér lepi a háztetőket, akkor múlik el a rekedtsége. Szóval megannyi baj. Az orvosok felírnak rá ilyenolyan gyógyszert, ami ideig-óráig segít a bajon, aztán kezdődik minden elölről. Azt mondják mindannyian: az az átkozott pollen!.. Annyiszor hallunk róla, annyiszor ismételjük, annyiszor szidjuk. Mi is az a pollen, milyen hatással van az egészségünkre és mit tehetünk annak érdekében, hogy eltüntessük a környezetünkből ezt az egészségre ártalmas „élőlényt"? Ismerőseim kivétel nélkül azt mondják: a kasza, az lenne a gyógyszer, az igazi orvosság erre a betegségre. Magyarán, kaszálni kellene a köztereket, az árokpartokat, az elhagyott területeket, meg mindenkinek a saját portáját. Kellene. K. F. • Napi 200 mázsa fii Futnak Ahová „lép", ott fű nem terem. (Fotó: Révész Róbert) Csak az a szép zöld gyep... - nosztalgiázott a nyugalmazott parkőr az Égigérő fű című filmben. A fú ugyan Szegeden is égig ér, de ennek sem a parkörök - vagy inkább a közterületfelügyelök -, sem a lakosok, sem a Környezetgazdálkodási Kht. vezetői nem örülnek. A fűkaszálásnak az időjárás miatt csak április 21-én tudtak nekilátni a Szegedi Környezetgazdálkodási Közhasznú Társaság brigádjai, az egy hónapos késést pedig a rendkívüli esőzések miatt nem is tudták behozni. Mintegy 200 hektárnyi zöldterületen kell nyírniuk a füvet a belvárosban, naponta mintegy 200-250 mázsa fű terem a gondjukra bízott területeken. A csapadék miatt pedig nemcsak gyorsabban nó a fű - egy-egy eső átlagosan öt centi pluszt jelent -, de utána várhatják, amíg szárad a terep, hiszen a nedves füvet nem lehet kaszálni, állandóan eltömíti a gépeket. Jelenleg nyújtott műszakban átlagosan 18 gépkezelő végzi a fűkaszálást, a külterületeken pedig az út menti zöld sávokat már alvállalkozókra bízták. Idén jelentós fejlesztést hajtottak végre, hiszen 12 millió forintért új gépeket vásároltak. A beszerzett eszközök közül kiemelkedik a Super Park és a Tiger Track névre hallgató kistraktor, melyek minden eddigi gép teljesítményét magasan felülmúlják. A gépek egyébként új generációt képviselnek, hiszen a fűkaszáló adapteren kívül tolólap, seprőadapter is felszerelhető rájuk, így nem kell majd télen sem a garázsban állniuk. Teljesítményükre jellemző, hogy naponta 1520 000 négyzetméter fű kaszálására képesek - lennének, de a nedves fűben jó ha 10 000 négyzetméterrel végeznek. Az új gépek hétfőn éppen a Mátyás téren szorgoskodtak, mindössze délután kettőig, akkor ugyanis megérkezett a menetrendszerű zivatar. S az emberek nézhették az esőben, hogyan nő a fű... Futunk a fű után - jegyezte meg lakonikusan Szabó Ferenc, a Környezetgazdálkodási Kht. igazgatója. Pedig ha a tervezettek szerint haladnának, akkor a pollengond is enyhülhetne. A parlagfű ugyanis nagyon kitartó növény, többfajta gyomirtónak ellenáll, ha pedig megpróbálják ritkítani, akkor annak külön örül, mert a talajban maradt gyökércsonkokról gyorsabban nó, tudjuk meg Szabó Ferenctől. Mindössze egy dolgot nem szeret: ha rendszeresen nyírják a füvet, a zárt gyep ugyanis kiszorítja a parlagfüvet. Gondot egyébként éppen ezért nem is a közterek okoznak, hanem a külterületeken lévő parlagon hagyott területek, melyek, mint a nevük is mutatja: a parlagfű kedvenc élőhelyei. T. V. Allergia... • Munkatársunktól A közhiedelem szerint öreganyáink is sokmindenfélét ettek, és ugyanazokat a virágporokat lélegezték be, mint mi, mégsem volt semmi bajuk. Ma meg nagyon sokan allergiások a különféle növényi virágporokra, de a konzervekre, a tartósítószerekre, a mosóporokra és sok egyébre is. Nem is lehet ezen csodálkozni, hiszen a környezetszennyező anyagok korunk embere szervezetében felhalmozódnak. Ezért elég egy kis virágpor az orron át, máris előkerülnek a zsebkendők, megnehezedik a légzés, kivörösödik a bőr, fáj a szem. Talán a legtöbben két növényre, a nyárfa puha pihécskéire (mert ezen remekül megtapad a virágpor), s a parlagfű porára érzékenyek. A pollen egyébként nem ismer távolságot, határokat, sokszor százkilométerekre is elszáll. A megye éppen ezért nem jelent nagy távolságot egyik számára sem. Könnyeznek a csongrádiak A zöld növényzet ápolására mindig büszke Csongrádon évek óta hiányosságok tapasztalhatók ezen a téren. Pedig május közepétől július elejéig tart a mezei és pázsitfüvek dömpingje, ami valóságos polleninvázióval ér fel a Tisza partján. Taknya-nyála egybefolyik a derék csongrádiaknak, könnyezik a szemük, tüsszögnek, eldugul az orruk. Makón kaszálják Makón egyharmadával kevesebb a pollenbeteg, mint tavaly ugyanekkor tudtuk meg dr. Stepper Magdolna főorvostól, a kórház fül-orr-gégészeti osztályának vezetőjétől. Jelezték a polgármesteri hivatalnak, mely területek a legveszélyeztetettebbek, s ott azóta a füvet kaszálják. A pollenérzékenyek gyógyszeres, vakcinás kezelésére egyaránt van mód. Szentesen megelőzhetik Szentesen már több kiskert- és háztulajdonos felismerte, hogy saját és környezete érdekeit szolgálja, ha nem csak kerítésen belül kaszálja a gyomokat. Az önkormányzat a közterületeket is igyekszik rendbetenni több-kevesebb sikerrel. Jó htr azonban, hogy a szentesi kórházban korszerű diagnosztikai módszerrel és jól bevált gyógyszeres kezeléssel tudják elejét venni a kellemetlen tünetek megjelenésének. Vásárhelyen irtják Vásárhelyen a polgármesteri hivatal évek óta minden nyáron felhívja a városlakók figyelmét, hogy még virágzás előtt irtsák ki a parlagfüvet. Erre rendelet kötelezi a gazdákat, s egy-egy cserépbe ültetett mintanövényt el is juttat a hivatal az iskoláknak, gyógyszertáraknak. A pollentámadás vesztesei Az igazi gyógyír a megtisztított környezet lenne... Tavasztól őszig kavarog a sokféle virágpor más néven pollen - a levegőben, előbb csak kellemetlen panaszokat, később súlyos tüneteket okozva a pollenekre allergiásoknak. A pollenháború egyre több áldozatot követel, egyre duzzad az allergiás tünetekkel küszködök tábora, s a virágpor-allergiáról ma már mint népbetegségről beszélhetünk. A pollenek miatt kialakult allergiában a becslések szerint a lakosság 10 százaléka szenved. A JATE Növénytani Tanszékének docense, dr. Juhász Miklós évek óta méri Szegeden a levegőben keringő pollenmennyiséget, s éves, illetve heti pollennaptárakat készít, amelyekről leolvasható a legnagyobb virágpor kibocsájtóknál a virágzás kezdete, csúcspontja és a virágzás vége. A heti pollenjelentések és az éves pollennaptárak sok információt nyújthatnak a pollenallergiások számára, s segítenek abban, hogy mikor, milyen módon védekezhetnek - Tavasszal a virágzó fák és a cserjék, a nyír-, az éger-, a mogyoró-, a szilfa, a tölgy-, a fűzfa, a boróka pollenje kavarog a levegőben mondja Juhász Miklós - , de szerencsére e növények virágporára meglehetősen kevesen érzékenyek. A nyár a pázsitfüvek és gabonafélék szezonja, míg ősszel a gyomok pollenjeitől telített a levegő. Ebbe a csoportba tartozik a parlagfű, a libatop, az üröm, a disznóparéj és a vadkender. - A gyomok nagymértékű elterjedésében jelentős szerepe volt az elmúlt évek aszályainak - állítja Juhász tanár úr -, a másik ok, hogy a rendszerváltás után megnőtt a gazdátlan, megműoeletlen, parlagon hagyott földterületek száma, kiváló táptalajt nyújtva a gyomnövényeknek, amelyek ezeken a földeken embernagyságúra nőttek. Juhász tanár úr szerint, éppen ezért a gyom irtását nem az aszfalton kell kezdeni, hanem az óriási parlagföldek megtisztítása lenne az elsődleges. Azonban a városban sem elhanyagolható a gyomirtás, hiszen a fertőzés lokális megakadályozása és az esztétikai szempontok miatt egyaránt indokolt, hogy a gyom eltűnjék a városokból. Juhász tanár úrtól megtudtuk azt is, hogy a gyomok közül az augusztus elejétől október 20-ig virágzó parlagfű az, amiben igen „gazdagok vagyunk", Európa országai közül miénk a parlagfűrekord. A Csongrád Megyei Parlagfű Alapítvány kuratóriumának tagja dr. Berekné dr. Petri Ildikó, önkormányzati képviselőként szorgalmazta a Parlagfű Visszaszorftási Programot. Sikerült elérnie, hogy az elmúlt évben 8 millió forintot különítettek el az önkormányzat költségvetésében a programra. Az idén a város büdzséjéből nem futja a „gazprogramra". A képviselőnő ezért több alkalommal is kérte képviselőtársait, hogy a lakókörzeteik gyomtalanítását finanszírozzák a képviselői alapjukból. A felkérést személyes példaadással nyomatékosította, és képviselői körzetében, az új klinika melletti Bánomkert-soron elvégezték a gazirtást a képviselói alapból fedezve a költségeket. • Azoknak az embereknek nagyobb az esélyük a pollenallergiára, akiknek családjában fellelhető allergiás beteg, de jószerével senki sincs kibiztosítva az ellen, hogy egyszer csak allergiás tüneteket produkáljon. Kezdetben csak az orr vagy a szem nyálkahártyáját ingerli a virágpor, ilyenkor még szénanátháról beszélnek a szakemberek, ám a későbbiekben e tünetek bővülhetnek köhögésre ingerlő torokkaparással, majd később fulladásos rohamok gyötörhetik az allergiában szenvedőt, ami már az allergiás asztma kialakulásának veszélyét rejti magában. Az orvosok szerint a kezdeti panaszok igen gyakran súlyosbodnak, és sajnos nem ritka, hogy a kezdeti, enyhének mondható tüsszögő rohamok az évek során az asztmáig „fejlődnek". Szegeden több gyógyintézményében is foglalkoznak az allergiás panaszokkal bajlódó betegekkel. A városi tüdőgondozóba bárki elmehet, aki légúti panaszokat okozó, allergiára utaló tüneteket észlel magán. A SZOTE FülOrr-Gégeklinikáján szintén működik allergia szakrendelés. Az allergia-próbákat és vizsgálatokat követően beállítják a betegeket a gyógyszeres terápiára. Az orr spray-k, a szemcseppek, más, ma már igen hatásos allergiaellenes gyógyszerek, megelőző injekciókúrák sokat segítenek a tünetek enyhítésében, elviselhetőbbé tételében, s a súlyos allergiás tünetek kialakulásának megakadályozásában. Az igazi gyógyír azonban, egy gazoktól megtisztított környezet lenne. Kalocsai Katalin Kiss Gyula (nyugdíjas építésztechnikus): - Szerencsére nincs allergiám, de a fiamnak sajnos van, tavasszal és ősszel jelentkeznek nála a problémák. Sok találgatás folyik, hogy mi lehetne a hatásos ellenszer. Véleményem szerint komolyan kellene foglalkozni vele, mint annak idején a tbcvel tették. Andóné Szűcs Lilla Csilla az (NN Biztosító képviselője): - Két éve jelentkeztek először a tünetek tízéves fiamnál. Akkor mindjárt bőrpróbát végeztek az orvosok, úgy tűnik tablettával megoldhatók a gondok; bízunk benne, hogy kinövi a pollenallergiát. Idén a kezelés miatt könnyebben kezdtük a tavaszt. Villányi János (nyugalmazott mérnök): - Mi is kezdünk érzékenyebbek lenni, minél idősebbek vagyunk, annál jobban érezzük. Idén találkoztam először a pollenérzékenységgel, minden reggel ébredés után legalább két zsebkendőt telefújok. Én nagyon szeretném, ha kiirtanák ílfc összes kanadai nyárfát. rá? On Mosolygó Gyuláné (a Kőrösy szakközépiskola hivatalsegéde): - Engem szerencsére elkerült a pollenallergia, de a nagyobbik lányom már kicsi kora óta szenved tőle. Többféle gyógymóddal próbálkoztak az orvosok, melyek közül a pezsgőtabletta bizonyul a leghatékonyabbnak. Égyelóre, legalábbis...