Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-08 / 107. szám

I. UNIVERSITAS SZERDA, 1996. MÁJ. 8. • A számítástechnikus bárhol bevethető Egy piacképes diploma • Európai integráció Remények Informatikai látkép egy OTP-fiók bál. A bankszakma jól fizető áBás egy informatikusnak. (Fotó: Nagy László) Egyetemi tanács A József Attila Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának újonnan választott tagjai 1996. július 1-től: JATE Állami- és Jogtudományi Kar: Dr. Nagy Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár, dr. Ruszoly József tanszékvezető egyetemi tanár, dr. Paczolay Péter tanszékvezető egyetemi docens. JATE Természettudományi Kar: dr. Hatvani László egyetemi tanár, dr. Bor Zsolt tanszékvezető egyetemi tanár, dr. Csirik János tanszékvezető egyetemi tanár. JATE Bölcsészettudományi Kar: dr. Szajbély Mihály tanszékvezető egyetemi docens, dr. Kenesei István egyetemi tanár, dr. Csúri Károly tanszékvezető egyetemi docens. Tapasztalatok Az európai egyetemek akkreditációs tapasztalatairól rendeznek nemzetközi konferenciát május 10-II-én Stockholmban. Az ESMU (European Startegic Management of Universities - az európai egyetemek startégiai irányítása) ülésen a József Attila Tudományegyetemet dr. Rácz Béla rektorhelyettes képviseli, aki arról (art előadást, hogyan segíti elő a hosszútávú tervek kidolgozását az egyetemen a nemrég lefolytatott hazai és nemzetközi akkreditációs eljárás. Kazinczydíjasok A „Szép Magyar Beszéd" verseny 1996. évi országos döntőjén a JATE Bölcsészettudományi Kar két hallgató-' ja. Szabó Andrea (II. évf. magyar szak) és Kiss Máté (I. évf. történelem-kommunikáció szak) Kazinczy-érmel nyert, és kiemelkedő teljesítményéért (Kiss Máté I. helyezett. Szabó Andrea III. helyezett) különdíjas kapott. Finn kiállítás Kiállítás nyílí a JATE aulában Finnország 500 éve a térképen címmel. A Ptolemáiosz-másolatoktől a jelenkor autótérképéig követhetjük figyelemmel Finnország fejlődését. Pályakezdők munkája A pályakezdő munkanélküliek segélyezése helyett a gyakornoki foglalkoztatás támogatását javasolja a szaktárca. Erről a Munkaügyi Minisztériumban kormányrendeletet készítettek elő. A komrányrendelet tervezetét keddi ülésén vitatja meg az Érdekegyeztető Tanács szakbizottsága. A tervek szerint maximálisan egy évig napi négyórás foglalkoztatás bérköltségeit vállalná át a fiatalokat alkalmazó munkaadóktól a Munkaerőpiaci Alap. A támogatás mértéke szakmánként változna. A fiataloknak a közalkalmazotti illetménytábla szerint számítanák ki a négy órára jutó díjazást. A szakképzetlen, illetve a nem piacképes szakképzettséggel rendelkező fiataloknak pályaorientációs tanfolyamokat intdítanának. Még a szakemberek sem tudják pontosan megmondani, mi az, hogy informatikus. Azt mondják, olyasvalaki, aki ki tud cserélni egy meghajtót a számítógépben, tud adatbázist gondozni, programot irni, rendszert építeni és működtetni, ismeri az operációs rendszereket, vagyis, aki „felsőfokon" ért a számítógéphez. Szegeden a tudományegyetemen és a tanárképző főiskolán van informatikus, illetve számítástechnika-tanár képzés. A cél mindkét helyen ugyanaz: olyan szakembereket képezni, akik piacképes tudással bírnak a számítástechnika-ipar gyorsan változó világában. A JATE-n 1963-ban indult az informatikai képzés, egy öt éves, programtervező szak formájában. 1972-re nyilvánvalóvá vált, szükség van nem egyetemi végzettségű, de kvalifikált számítástechnikai szakemberekre. Ezért elindítottak egy három éves programtervező matematikus képzést is. Az akkori merev struktúra nem tette lehetővé az átjárást a kettő között. 1978-ban azután beHa minden jól megy, szeptembertől egy nonprofit intézmény, a szegedi élelmiszeripari főiskola is a minőségbiztosítási szabvány jelét viselheti. A SZÉF még tavaly FEFA-pályázaton nyert 5,5 millió forintot arra, hogy Pallaginé Bánfalvi Emese egyetemi docens vezetésével készítsék ei az ISO 9001 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszert. A minőségbiztosítási rendszer eredetileg cégek, vállalkozások minőségszabványa, melyet külön adaptálni kell a nonprofit felsőoktatási intézményre. A főiskola ebből a szempontból úttörő lesz az országban, hiszen bár hasonló gondolat Budapesten, Veszprémben és vezették a jelenleg is meglevő kétlépcsős képzést; aki akaija, három év után „kiszáll", a tehetségesek pedig még két évig folytatják tanulmányaikat. 1988-ban a programtervező-matematikus képzést az egyetem a közgazdaságival párosította, a negyedik évet Budapesten, a közgazdasági egyetemen végzik a hallgatók. Ez az egyik legnépszerűbb szakpár az egyetemen. Évfolyamonként ugyan csak 25 hallgatója van, mert a „Közgáz" fogadóképessége korlátozott. Pedig a következő tanévre nyolcszoros a túljelentkezés. 1993-ban vezették be a legújabb informatikus-szakot, az öt éves számftáslechnikatanár képzést. 1993-ban PhD-program is indult, bármelyik informatika-szakról jelentkezhetnek a hallgatók a három éves, diploma utáni elméleti számítástudományi képzésre. - Évente mintegy száz végzett hallgatót bocsátunk ki informatikus diplomával, és nyugodtan mondhatom, mindegyikük könnyedén el tud helyezkedni — mondja dr. Imreh Balázs tanszékcsoportvezető. - Mivel a számítástechnika iránt nagyon sokféle igény van, arra törekszünk, hogy minél szélesebb körben hasznosítható Miskolcon is megfogalmazódott - egyik városban sem állnak olyan közel a megvalósításhoz, mint Szegeden. A főiskolán a minőségbiztosítás azt jelenti majd, hogy a különböző - oktatási, szervezési, kutatási-fejlesztési - folyamatokat leírásokkal szabályozzák majd, s a leírások szerint alkalmazzák majd. Szabályozzák többek között a felvétel, a szaktanácsadás, az oktatás, a kutatás, a tantárgyi programok rendjét és körülményeit. A piramisszerűen felálló rendszer működését egy kézikönyv foglalja magába: ebben kapnak helyet a különböző folyamatleírások is, amelyek konkrétan a főiskolai tevékenységről szólnak. A minőségbiztosítási rendszertől azt várják, hogy felszínre keriiltudást adjunk a hallgatóknak. Korszerű számítástechnikai ismereteket, felsőbb és alkalmazott matematikát hallgatnak. A végzettek így a gazdasági szféra bármely területén el tudnak helyezkedni, programkészítőként, rendszergazdaként, üzemeltetőként. A hallgatók egy része saját vállalkozást indít, miután megszerezte a diplomát. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán 1992-ben indult a számítástechnika-tanár képzés. A szak iránti érdeklődés azóta folyamatosan nő; a tanszék alakulásakor 12 fős évfolyam indult, most körülbelül száz hallgató van. A népszerűség egyik oka bizonyára az, hogy a végzetteknek nincsenek elhelyezkedési nehézségeik; nemcsak az iskolákban, a gazdasági szférában is eldható a tudásuk. A tananyag „kicsiben" megfelel az egyeteminek. a hallgatók számítógépes alapismereteket, programozást, algoritmuselméletet, operációs rendszereket egyaránt tanulnak. A cél a főiskolán elsősorban az, hogy olyan embereket bocsássanak ki, aki| általános iskolában tanítják majd a számítástechnikát. Ennek megfelelően erős pedagógiai képzésben részesülnek a hallgatók. jenek a működési vagy tartalmi gyengeségek, illetve azok a tevékenységek, melyekre a szabványt adaptálták, sokkal szervezettebbé váljanak. Szabó Gábor főigazgató szerint meglehet, hogy a bevezetés a működés első periódusában a szabályozás a megnövekedő adminisztráció miatt kissé formálisnak tűnik majd. ám a későbbiekben igen nagy szükség lehet az ISO 9001-re. Egyrészt a hallgatók járnak jól. hiszen később nem jelent nekik nehézséget beilleszkedni egy hasonló minőségbiztosítási szabvány szerint működő vállalathoz, másreszt a főiskola is sokkal kedvezőbb helyzetbe kerül, ha egy elismert szabvány tanúsítja, hogy a hallgató olyan intézménybe kerül. - A mi diplomásainknak nem programozókat kell nevelniük az általános iskolásokból, hanem azt kell tudniuk, hogyan szerettessék meg a számítógépet a gyerekekkel, és hogyan tanítsák meg a használaltát - mondja Galambos Gábor főiskolai tanár.A tanszék jelenleg azon dolgozik, hogyan lehet megoldani, hogy minden főiskolai hallgató részt vegyen számítástechnikai képzésben; legalább a hardvert, az operációs rendszereket, a szövegszerkesztést és a táblázatkezelést ismerjék meg a leendő tanárok. Hiszen nincs olyan tárgy, amit ne lehetne jobban oktatni a számítógép segítségével. A valóság persze távol van attól, hogy mondjuk a biológiát kompjuteren sajátítsák el az általános iskolások. Hiába szerepel a NAT-ban nagy súllyal a számítógép, sok helyen még commodoron tanítanak, máshol az igazgatói irodában van az iskola egyetlen gépe. Hiányzik a képzett tanerő, a számítástechnika ugyanis olyan gyorsan változik, hogy egy-két év alatt elavul a tudás. Fontos lenne, hogy a jövőben szervezetten, rendszeresen és kötelező jelleggel történjen a tanárok továbbképzése. amelynél a felvételtől a diploma megszerzéséig tanúsítottan biztosított a minőség. Arra is számítanak, hogy az ISO 9001-hez hasonló tanúsítványok az ország európai integrációja során csak hasznára lehetnek egy felsőoktatási intézménynek, és segítségéve] a főiskola előnybe kerülhet a különböző nemzetközi pályázatok benyújtásakor. Az adaptált főiskolai kézikönyvet május végére tervezik kiadni a folyamatleírásokkal együtt. A rendszert várhatóan szeptemberben vezetik be, majd decemberben lesz az elóauditációja; addig kiírják azt a tendert is, amelynek során eldől, hogy melyik cég „szabványosítja" majd a főiskolát. P. J. A JATE-n nemrég megnyitott Európai Tanulmányok Központjának elsó vendége Jan Rubes brüsszeli professzor volt, aki a keleteurópai integráció kérdéseiről tartott kerekasztal beszélgetésen vett részt. A rendszerváltoztatási hullám kezdetén, 1989 körül inkább politikai, mintsem gazdasági szimpátia alakult ki a nyugati polgári demokratikus hagyományok felé forduló kelet-közép-európai országokkal szemben. Ez a szimpátia a gyors integráció reményével kecsegtetett, ám napjainkra a kilátások megfordultak, és a Maastrichti Szerződés felülvizsgálata miatt az Európai Unió politikai kiszélesítése sem látszik könnyű feladatnak - mondotta Szegeden tartott vitaindító előadásában Jan Rubes professzor, a brüsszeli egyetem kelet-európai ügyekkel foglalkozó professzora. A cseh származású történész, a József Attila Tudományegyetemen működő Európa Tanulmányok Központja által szervezett kerekasztal beszélgetésen vett részt. Rubes professzor szerint az integráció kérdése jóval Szegeden négy éve működik a Gábor Dénes Műszaki Informatikai Alapítványi Főiskola kihelyezett tagozata. A képzés nappali módszerekkel kombinált távoktatás formájában történik. Nincs kötelezően lezárt félév, de a hetedik félév végéig minden vizsgának meg kell lennie. Az előadások, konzultációk, gyakorlatok és a vizsgák szombatonként vannak. A hét többi napján a hallgatók a kapott anyagból, könyvekből, videókazettákról, bonyolultabb lett, mint azt 1989-ben elképzeltük: az Unió országai maguk is „egymást figyelik" a belső átalakítás kapcsán és ritkán teljes az összhang a szociális érvekre fogékonyabb belgák, a gazdasági és kereskedelmi szabadságot kívánó „euroszkeptikus" britek és a sokszor különutas franciák között. Jan Rubes a közép-európai térséggel kapcsolatban úgy látta, a nyugat-európai országoknak át kellene vállalniuk abból a szerepből, amely már hosszú ideje szinte kizárólag Németországra marad. A brüsszeli euroközpontban járatos professzor szkeptikusnak mutatkozott abban a tekintetben, hogy az „integráció előszobájának" tekintett euroregionális kapcsolatokat az EU poltikusai honorálnák. Mint mondotta, a politikusok csupán elméleti szinten foglalkoznak ezzel a kérdéssel, ami ki is merül abban, hogy évente megfelelő számú kollokviumon vesznek részt; jelenleg az eurorégiók kérdése a brüsszeli központban inkább a különböző területek képviselőinek az érdekterülete, hiszen ők lobbiznak egy-egy térség mellett. P. J. floppydiskről önállóan tanulnak. A négy éves képzés végén informatikus mérnök diplomát kapnak alkalmazástechnika vagy műszaki menedzser szakirányokon. Felvételi nincs, a részvétel feltétele az érettségi bizonyítvány és a félévenkénti 58 ezer forintos tandíj befizetése. E képzési formát a frissen érettségizettek mellett a munka mellett szakmailag továbbfejlődni kívánók választják. K. G. Podmaniczky Szilárd Nonprofit minőségbiztosítás ISO 9001 a SZÉF-nek? Beckett Nincs már hová visszanézni, előre vaknyugatnak.' Alapvetően Beckett. Még most is, folyamatosan, újra és újra olvasom Sámuel Beckett könyveit; felütni itt-ott, mindennél többet ér. Pedig már ismerős benne minden ,jelenet", minden szín és tér, aztán mégis visszakívánkozok oda. Most meg éppen bővült az elemózsiás kosár, megjelentek Beckett versei, a könyv címe: Versek, a páros oldalakon az eredeti angol vagy francia szöveg, így bárki láthatja, Báthori Csaba, a fordító szép munkát végzett, Beckett visszajön magyarul is. Aztán meg nincs csalódás, itt már nem is lehet, a versek mintha kisebb szemelvények vagy épp koncentrátumok lennének a már ismert regényekből, nincs apelláta, Beckett folyton a végről gondolkodik, miről másról, de legalább a gondolkodásra rábízhatja magát: „A gondolkodás vigasszal kárpótol mindenért és mindenre gyógyulást ígér. Ha netán rosszat tesz az emberrel, kérj tőle bízvást orvoslatot erre a rosszra - és megadja." Ugyanez versben: „Elmétől kért vigasz örök és üdv örök /Ápol és gyógyít minden szenvedőt." Csupán egyetlen dologgal nem birkózhat az elme magával még csak-csak -, de ez az egyetlen dolog elég az állandó éberséghez, a folytonos gondolkodáshoz, a napra nap lét teljes megtapasztalásához, és ahhoz is, hogy legtisztábban szemlélhesse a világban való jelenlétét: „minden nap arra éled / hogy van még egy nap élet / meg bizony meg kell keserülnünk / hogy egy szép napon megszülettünk". Nagyon is téved az, aki azt gondolja, hogy ezeket a sorokat a szenvedés íratja, nem, inkább a lehető legnagyobb pontosság igénye. Beckett nem harcol, s nem szenved, ahogyan ő is mondja: „Már születésem előtt föladtam." Informatikus - magánúton