Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-08 / 107. szám

SZERDA, 1996. MÁJ. 8. UNIVERSITAS II. • Közkedvelt a JATE újságíróképzése Jelentkezési divatok A válasz A fiatalok nem akarnak tanárnak menni. Ez akkor is igaz, ha a szegedi tudományegyetem bölcsészkarára és a tanárképző főiskolára jelentkezők száma korántsem csökkent olyan drasztikusan, mint amit az országos átlag mutat (39,8 százalékkal kevesebben vannak a tanár-, 35 százalékkal a tanítóképzőkbe igyekvők). Az általános tendenciától részben azért tér el a szegedi helyzet, mert az itteni jó hírű, erős, patinás intézmények diplomája ma is piacképesebb, mint a gyengébbeké. Másrészt a bölcsészképzés nem összekeverendő a tanárképzéssel Filozófusnak például 122 fiatal jelentkezett, kommunikátornak 263 (plusz levelező tagozatra 130), történésznek 523 (150 helyre.'). Pszichológia szakot hirdettek meg a debreceni egyetem kihelyezett tagozataként, éppen az elsöprő érdeklődés miatt (a pesti pszichológia szak 20 helyére az idén 900-an jelentkeztek!) Változattanul népszerűek a nyelvszakok A JATE bölcsészkarán tavaly 2 ezer diák tett felvételi vizsgát, az idén 3 ezer 882felvételiző lesz. A felvételi rend megváltozása csak az egyik magyarázat: egyszerre több intézménybe is lehet jelentkezni, de az első helyen megjelöli egyetemen kell felvételizni; az első helyen a JATE-t választják A másik ok pedig az lehet, hogy a bölcsészdiploma értéke - legalábbis a szegedi - korántsem romlott annyit, mint a felvételizők országos számarányából ez következhetne. Ettől független a tény: a tanári, tanítói diploma a társadalmi lélet szerint nem sokat ér. A társadalom mérlege a jogi, közgazdasági, orvosi diplomát sokkal értékesebbnek mutatja. A valóság változásai vannak a háttérben. A fenti számok: a társadalom reakciója. Még csak azt sem mondhatjuk, hogy váratlanul A tanárok és a tanítók életminősége évek óta folyamatosan romlik; a mi világunkban az oktatás csak a szánoklatokban fontos. Miért lenne vonzó cél egy életen át filléres gondlkkal küzdeni? Egy kevéssé becsült foglalkozásban - rengeteget dolgozni? S. E. Szeged népszerűbb Dugonics féri életkép. A jelentkezési divatok változhatnak, a szegedi egyetemek népszerűek maradnak. (Fotó: Nagy László) • Munkatársunktól Amikor befejeződött a felsőoktatási intézményekbe beadott jelentkezési lapok országos összesítése, hírré tétetett a nagyobb napilapokban: mindenhol csappant az érdeklődés a tanárés tanítóképző főiskolák iránt. Nos, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskoláról mindez nem mondható el. Mi több, amíg 1995-ben 2.7-szeres, addig az idén 3.8-szoros volt a túljelentkezés az intézményben. A növekedést a három éve jól működd és utánpótlást biztosító nulladik évfolyamnak, valamint a rövid idő alatt népszerűvé vált, félfelsőfokú szakmai képzési rendszérnek tudják be. A nulladik évfolyamon tanulók — kiknek száma egyre nő -, illetve a szakmai kép- 1 zésben résztvevők felvételi kedvezményben részesülnek. Előbbiek például, ha teljesítik az előírt abszolút követelmény hetven százalékát. felvételt nyernek az általuk megjelölt szakra, szakpárra. Már évek óta sokszoros a túljelentkezés a nyelvtanári szakokra, illetve a testneveléssel. rajzzal, valamint idegen nyelvvel párosított szakpárokra. Nem rohamosan. de csökken az érdeklődés a reálszakok iránt A főiskola levelező tagozatos, öt féléves, újabb diplomás képzésére is kevesebben jelentkeztek az idén. mint tavaly. iir. ..., . ......l: ffiili a mi. megy siegpoi rtrisooxtatási intézményt vizsgáltunk meg az idei es a korábbi évek jelentkezési adatainak tükrében. Kiderült: a kurrens szakokra - jogász, gyógytornász, nyelvtanár — evek oto többszörös a túljelentkezés. Meglepetés, hogy miközben országszerte csökkent a tanári szakok jelentkezési rátája, a szegedi tanárképző főiskola a tavalyinál is nagyobb túljelentkezést könyvelhetett el. Idén tovább növekedett az orvosegyetemre jelentkezők száma a SZOTE-n. Nagy sikert aratott a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán immár második éve főszakként működő kommunikációs szak. Ugyancsak az újdonság erejével hatott és közkedvelt lett a szegedi közgazdasági képzés. A József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán már évek óta 2^-3.5-szeres a túljelentkezés jogász szakon. A nappali tagozatos képzésre idén 2171-en jelentkeztek, ebből 952-en első helyen jelölték meg a szegedi jogi kart. A két éve működő közgazdász szak is egyre népszerűbb. Idén például 622-en jelentkeztek nappali tagozatra, melyből 273-an első helyen jelölték meg a JATE ÁJK-t. Az országban először itt indították be 1994-ben a másoddiplomás jogász és közgazdász képzést, melyre az első évben kimagaslóan sokan jelentkeztek, azóta viszont csökkent az érdeklődés. Az egyetem bölcsészettudományi karára idén összesen 3882-en felvételiznek első helyen. A bölcsészkaron, mely négy évvel ezelőtt tért át a kötött kétszakos rendszerről az egyszakos képzési rendszerre, fokozatos nő a hallgatói létszám. Történelem, magyar, angol, német és filozófia szakon már évek óta 3.54.5-szeres a túljelentkezés. Közkedveltek szakok még az amerikanisztika, az általános és alkalmazott nyelvészet, valamint a kommunikáció. Utóbbira idén 8.5szeres a túljelentkezés. A természettudományi kar nappali tagozatos képzésére idén 1660-an jelentkeztek. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán az általános orvos, illetve a fogorvostudományi szakra idén többen jelentkeztek, mint a korábbi években. A növekedést a jó propaganda munkának, a nulladik évfolyam beindításának, a felvételi előkészítő tábornak és a nyílt napoknak tudják be. Orvosnak 1246-an, ebből első helyen 522-en; fogorvosnak pedig 251-en jelentkeztek, ebből első helyen 61-en jelölték meg a SZOTE-t. A gyógyszerésztudományi karon az elmúlt években 1.5-2-szeres volt a túljelentkezés. Idén 510-en jelentkeztek gyógyszerész szakra, ebből 149-en jelölték meg első helyen a szegedi intézményt. Az orvostudományi egyetem főiskolai karának négy szakjára, nappali és levelező tagozatra, idén 1107-en jelentkeztek; ebből első és második helyen 870-en jelölték meg a szegedi kart. Az általános szociális munkás, illetve a gyógytornász szakon évek óta többszörös a túljelentkezés, a védőnő szakon viszont visszaesés tapasztalható. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola nappali tagozatára idén 3025-en jelentkeztek, ebből 1045-en jelölték meg első helyen a tanárképzőt. 663-an egyszakos nyelvtanári, 2362-en pedig kétszakos képzésre pályáznak. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karának nappali tagozatára idén 663-an jelentkeztek, ebből 291-en jelölték meg első helyen a főiskolát. A SZÉF három szakjára - élelmiszertechnológus, élelmiszeripari gépészmérnök, élelmiszeripari vállalkozómenedzser mérnök - évek óta 1.5-2-szeres a túljelentkezés. Sx. C. Sx. A hitelesített egyetem Ahol érdemes tanulni... (Fotó: Révész Róbert) Ebben az évben várható a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem akkredrtációja. Az eljárás sikeressége létfeltétel, hiszen ellenkező esetben az intézmény nem működhetne egyetemként. Az sem mindegy, hogy az eredmények milyen széles körben válnak ismertté: az akkreditáció után minden eddiginél élesebb verseny indul - a hallgatókért és a pénzekért. A SZOTE-n ezekben a hetekben - május végéig - fejeződik be a folyamat előkészítése. A József Attila Tudományegyetem különleges - előnyös - helyzetben van: négy főiskolával és egy másik egyetemmel együtt ott volt azok között az intézmények között, amelyekkel a hazai akkreditációs eljárást 1994ben kipróbálták. A JATE az ország egyik legelső akkreditált egyeteme. Az eljárás a magyar felsőoktatásban - újdonság; röviden összefoglaljuk, miért van rá szükség, mi a célja. Az akkreditáció: hitelesítési eljárás. A szót eredetileg arra a folyamatra használták, amikor egy uralkodó udvarában megjelent ismeretlen személy - például követ bizonyította, hogy azonos a küldő ország által kijelölt személlyel és megilletik azok a jogok, amelyekkel küldője felruházta. Az angolszász országokban később nemcsak személyek, hanem intézmények hitelesítését is ezzel a szóval jelölték. Amerikában már a század elején szükségessé vált olyan eljáJasok kidolgozása, amelyek a gombamódra szaporodó felsőoktatási intézmények között az eligazodást segítették: megmérték, hogy az illető intézmény a szakmát (a szakot) az elvárható színvonalon oktatja-e, hogy megfelelő-e a diplomája a szakma, illetve annak alkalmazása szempontjából. Az akkreditáció másik típusa volt az intézményi: azt vizsgálták, hogy az illető állam felsőok-' tatási intézményei megfelelnek-e azoknak a követelményeknek, amelyeket számukra előírtak, jogosultak-e tudományos fokozatokat adni és állami támogatást nyerni. Nyugat-Európában a minőség ellenőrzése később indult és másként. Míg az 1960-as években többszörösére nőtt a felsőoktatásban résztvevők száma és az állami támogatás is, a 70-es évtizedben már nem a mennyiségi növekedés volt kívánatos; az oktatás és kutatás finanszírozásában a minőség lett a legfőbb szempont. A mai nemzetközi gyakorlatban a minőségvizsgálatok során az a kérdés: alkalmas-e az adott intézmény arra, hogy elérje kitűzött célját? Magyarországon az 1993. évi felsőoktatási törvény az intézményeket az alkalmasság szempontja szerint határozza meg, az akkreditáció során tehát azt vizsgálják, hogy a minőséget tekintve alkalmasak-e a törvényben foglaltak, valamint a saját kitűzött céljaik teljesítésére. A jogszabály előírja, hogy valamennyi hazai intézményt legkésőbb 1998. június 30-ig akkreditálni kell. Mivel nemzetközileg csak azokat az intézményeket ismerik el egyetemnek, amelyek - egyebek mellett - jogosultak tudományos fokozatot adni, nálunk a tudományos minősítés átalakítását is meg kellett oldani. Ugyanakkor az állam nem kívánt többlettámogatást adni az alacsony hatásfokkal működő, ésszerűtlenül szétdarabolt intézményrendszernek. Vagyis egyidejűleg kellett vállalni két feladatot: visszavenni (az Akadémiától) a tudományos fokozat odaítélésének jogát és megoldani ennek minőségi ellenőrzését. Az akkreditáció a törvényhozást megelőzve, 1992-ben indult: az Ideiglenes Országos Akkreditációs Bizottsághoz (IOAB) pályáztak az egyetemek a doktori tanfolyamok (PhD-képzés) tartásának és a fokozat odaítélésének jogáért. A doktori képzés 1993 őszén megkezdődött. Az intézményi akkreditációhoz szükség van egy úgynevezett küldetési nyilatkozatra, valamint köaép- és hosszútávú fejlesztési koncepcióra. Az eljárásban azt is megnézik, hogy a diplomához vezető tantervek milyen mértékben felelnek meg - a tudomány jelenlegi állása szerint - az illető szakma követelményeinek, s azt is, hogy az oktatók alkalmasak-e ezek oktatására. Végül vizsgálják az infrastruktúrát, a szervezetet, a döntési mechanizmust, a belső és külső kapcsolatokat. S. E. Főigazgatóválasztás Május 15-én, 14.30-kor lesz a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola főigazgatóválasztása. Az államtitkárhelyettesi tisztséget vállaló korábbi főigazgató, dr. Dinya László helyett a tisztségre a jelenlegi megbízott főigazgató, dr. Szabó Gábor az egyetlen jelölt. TDK-díjak Az 1996. évi Tudományos Diákköri Konferencia értékelése díjazása után a következő eredmények születtek: Hajszán Tibor Kaáli alapítvány I. díj, 40000 forint. Lénárt Szilvia Kaáli alapítvány II. díj, 25000 forint. Mendler Luca Kaáli alapítvány II. díj, 25000 forint. Szlován elismerás Dr. Papp Gyula akadémikust, a SZOTE tanszékvezető egyetemi tanárát és tudományos rektorhelyettesét a Szlovén Kardiológiai Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. Az erről szóló diplomát április 19-én nyújtották át a Társaság tudományos ülésén a Ljubljana közeli Radenciben. Habilitáció A közelmúltban a következő oktatók tartottak habilitációs előadást az orvosegyetemen: dr. Báthory Mária - Növényi ekdiszteroidok izolálása és szerkezetvizsgálata; dr. Boros Mihály - A vékonybél reperfúziós károsodása; dr. Gerő György - Mikroproteinuria terhességben témában. A JATE Bölcsészettudományi Karon április folyamán tartották habilitációjukat: dr. Szigeti Lajos Sándor, dr. Vásáry István, dr. Rohonyi Zoltán. PhD doktori védésüket tartották: Simoncsics Péter, Csepregi Márta, Harmat Márta. JATE-hírek Május 2-án látogatást tett a József Attila Tudományegyetemen Ádám János filozófia professzor, a magyarországi jezsuita tartomány új vezetője. Május 3-án a szegedi Universitas Egyesülés Igazgatótanácsa ülést tartott az informatikai hálózat fejlesztéséről. Május 6-8-án a JATE-n és az Universitas néhány más intézményében vizsgálatot folytat a Világbank szakértői küldöttsége a felsöokatási integráció fejlesztését szolgáló projekt előkészületi munkálatai kapcsán. Társadalomkutatás Vágvölgyi András, a József Attila Tudományegyetem Szociológia tanyszéke nemrég elhunyt megbízott vezetőjére emlékezik az MTA Gazdaság és Jogtudományok Osztályának folyóirata, a Társadalomkutatás. A folyóiratban Vágvölgyi András szegedi tanszéki kollégái - Feleky Gábor, Pászka Imre, Lencsés Gyula - is tanulmányokat közölnek.