Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-22 / 119. szám

SZERDA, 1996. MÁJ. 22. HAZAI TÜKÖR 7 • A vizsgáztatók nem lehettek elnézőek Vagyonvédelem csak szervezetten • Munka nélkül a bezárt iskola tanárai Gyermek kell, tanár A Csongrádi Sugárúti Altalános Iskola utolsó hónapja. Mindössze három pedagógusnak van állása. (Fotó: Révész Róbert) A kormányzat még az elmúlt év nyarán átmenetileg - szabályozta a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet. Napjainkra már elkészült a törvény tervezete is, amelynek mielőbbi elfogadásására nagyon nagy szükség lenne, hiszen ezen felelősségteljes állásokat sokszor nem megfelelő képesítéssel rendelkező emberek is elvállalják. A Dél-magyarországi Vagyonvédelmi Szövetség elnökét, dr. Horváth Sándort a vagyonőri vizsgák tapasztalatairól, a készülő törvényről kérdeztük. • Tudomásunk szerint a kormányrendelet értelmében március 1-je illetve 31.-e után csak hatósági vizsgával lehet vagyonvédelmi valamint magánnyomozói tevékenységet folytatni. Ennek ellenére vannak, akik hatósági működési engedély nélkül látnak el ilyen feladatot. - Igen, eredetileg ilyen feltételeket szabtak meg a rendeletben, de később bebizonyosodott: a megjelölt idő kevés a felkészülésre, továbbá a vizsgák letételére. Ezért a Belügyminisztérium módosítási javaslatot terjesztett a kormány elé. Ennek eredményeként egy másik rendelet - 43/1996. (III. 20.) számú - született. így az annak hatályba lépésekor jogszerűen működő vállalkozók csak ez év december 31-ig kötelesek bemutatni a vagyonőri igazolvány másolatát. Amennyiben ugyanis nem változtak volna a határidók, ma már a vagyonvédelemmel foglalkozók több mint 50 százaléka jogellenesen működne. • Ön, mint a hatósági vizsgabizottság elnöke, mennyire elégedett a vizsgázók felkészültségével? - Eddig - jogi tárgyakból - száznál több személy tudását kellett értékelnem. Sajnos, produkciójukkal nem lehetünk igazán elégedettek. Természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy - különösen a polgári jog - nagyon nehéz a csupán 8 általánost végzetteknek. De voltak, akik éjszakai szolgálat után vettek részt az órákon, így nem sok ragadt meg bennük az ott elhangzottakból. A vizsgáztatók azonban nem lehetnek - éppen a biztonsági feladatok súlya miatt - elnézőek, még jó szándékuk mellett sem. • A készülő új törvény milyen fontos kitételeket tartalmaz? - A BM rendészeti főosztálya által összeállított javaslat fontos részének tekinthetjük, hogy kimondja: csak szakmai kamarai tagként végezhető a vagyonvédelmi és magánnyomozói munka. Megítélésem szerint ez növelné azok elismertségét, és segítené a jelenlegi etikátlan magatartások kiszűrését. Az elmúlt hónapokban ugyanis jelzések érkeztek hozzánk, melyekből kiderült: egyes magánvállalkozók kilépnek addigi munkahelyükről és onnan próbálják - alacsonyabb szolgáltatási díj ellenében - elcsábítani a megrendelőket. A törvény ezt a jövőben úgy próbálja kivédeni, hogy ezen tevékenységek gyakorlását rt., illetve kft. keretében engedélyezné. N. Rácz Judit Az előzetes reményekkel ellentétben munka nélkül maradnak az tanév végén bezáró Csongrádi Sugárúti Általános Iskola pedagógusai. Az iskola diákjainak főbb mint harmada nem fogadta el a közgyűlési határozat által felajánlott szomszédiskolákat, s a tanárok elhelyezkedését a fűnyíró-elvonás tette végképp lehetetlenné. Szeged város legújabb történetében a Csongrádi Sugárúti Általános Iskola a Szilléri sugárúti tagiskola és a Záporkerti Általános Iskola után a harmadik, amelyet bezárásra ítéltek. Az önkormányzat közgyűlése február 29-én döntött a bezárásról; e határozat kimondta, hogy az iskolában tanuló osztályok közül kettő a Dugonics András Általános Iskolában, hét a Kodály Téri Általános Iskolában, öt pedig a Makkosházi Általános Iskolában kapjon helyet. Az iskolának június 25. lesz az utolsó tanítási napja, július 31-ig pedig teljes kiköltöztetésének is le kell zárulnia. Egy másik közgyűlési döntés értelmében az épületet az Újszegedi Gimnázium foglalja majd el. A Csongrádi Sugárúti Általános Iskolát a fűnyíró, vagyis az önkormányzat által elrendelt elvonás sem kímélte. Az iskola „átszervezését" már az elvonás előtti hónapokban tervezték, s ez már akkor azt jelentette, hogy az intézménynek mennie kell épületéből. Az akkori nem hivatalos városházi ígéretek szerint azonban az osztályok más iskolába telepítése azzal járt volna, hogy a gyerekekkel az osztálylétszámnak megfelelő tanító és tanár is munkahelyet talál a befogadó iskolában. A megszüntetett iskola tanerőinek elhelyezéséről a közgyűlési határozat végül egyáltalán nem tett említést. Ennek oka: a munkáltatói jogkör megsértése nélkül az iskolaigazgatóknak nem szabhatja meg a közgyűlés, hogy milyen tanerőt alkalmazzanak. így az önkormányzat oktatással foglalkozó hivatalnokai és képviselői legfeljebb csak sugalmazhatták, hogy amennyiben teljes osztályok kerülnek át, a befogadó iskola fogadjon tanerőt is a megszüntetett iskolából. Ennek az elképzelésnek két akadálya támadt. Az egyik, hogy az iskolából kikerülő gyermekek szüleit nem lehetett arra kényszeríteni, hogy valamelyik kijelölt iskolát válasszák. A Csongrádi sugárúti iskolából értesítést küldtek a szülőkhöz, a fogadó iskolákban szülői értekezletet tartottak, ám az eddig beérkezett válaszok azt mutatják: a 296 gyermek közül 120-130-an nem fogadták el a felkínált iskolát. Ezek a gyermekek a közgyűlési döntés után a város legkülönbözőbb iskoláiba ígérkeztek. A kora tavaszi helyzetet színezte, hogy volt iskola, amely újsághirdetményben kívánta volna „megszerezni" az így iskolátlanná vált gyermekeket, pedig akkor még a Csongrádi sugárúti pedagógusok állása függött attól, hogy teljes osztályok fogadják-e el a kijelölt helyeket. Végül egyedül a Dugonics Általános Iskola vett át áthelyezéssel 2 tanítót és egy napközis nevelőt, miután ezt az iskolát két teljes osztály elfogadta új iskolájaként. A Kodály téri és a Makkosházi iskolát a vártnál kevesebben választották, így ezek az iskolák arra hivatkozva, hogy az oda átkerülő gyerekek oktatását ellátják a helyben lévő tanárok, nem vettek át a Csongrádi sugárúti pedagógusokból. A bezárt iskola pedagógusainak átvételét akadályozta az időközben bekövetkezett, fűnyíróként megismert elvonás is. Ennek az akciónak a Csongrádi Sugárúti Általános Iskola tanárai szabályszerű áldozatai lettek, ugyanis az őket elméletileg befogadó iskolák szintén leépítésre kényszerültek - s nem saját tanáraikat küldték el, hogy az érkezőknek legyen helye. Gyerek kellett, tanár nem; ez a szentencia a szegedi közoktatás elmúlt évének jelmondata is lehetne. A megszűnő Csongrádi Sugárúti Általános Iskola pedagógusai közül háromnak van biztos állása és 4-5-nek szóbeli ígérete szerződéses munkára (ez még a kötelező óraszám megállapításától is függ). A munkaügyi központban gondolkodás nélkül megmondták, hogy állásra nincs remény. Az iskolának egy hónapja van még. Noha a pénzt, amellyel a tanárokat fizetni kellene, már rég elvonták, a reggeli ügyelet, a szakkörök, a sportkör, meg az iskolarádió változatlanul működik.-Már csak azt váiják, vajon egy levélben kapnak-e pár köszönő szót is az elbocsátás mellé a várostól? Panok Sándor A szegedi McDonald's plusz adománya é Munkatársunktól Amint arról már hírt adtunk, szombaton a McDonald's étterem jótékonysági napot rendezett a leukémiás gyermekeket támogató Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány javára. A szombaton összegyűlt adomány összege 21 ezer 712 forint volt, amit a szegedi étterem átutalt az alapítványnak. Mező Károly, az étterem vezetője azonban úgy döntött, hogy anyagilag támogatja a Szegeden kezelt leukémiás gyermekeket is, s 20 ezer forintot átutalt a SZOTE Gyermekklinikája „Leukémiás Gyermekekért" alapítványának. A virágos Szegedért • Tudósítónktól Az egyéni önkormányzati képviselők egynyári virágakciójának keretében Szegeden dr. Kozma József, Makkosháza képviselője május 23-án, csütörtökön délután 5 órakor az épülő Lomnici utcai játszótérnél adja át az érdeklődőknek térítésmentesen - a virágcsemetéket. Kié a Füszért? • Munkatársunktól Tegnapi lapunkban - tévesen - adtunk hírt egy tudósításban arról, hogy a DélTisza Menti Áfész tavaly megszerezte a Tisza Füszért Rt. többségi részvényeit. A valóságban Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye áfészei a Tisza Füszért Rt. többségi tulajdonosai, közöttük természetesen az egyik a Dél-Tisza Menti Áfész is. Épp a napokban érkezett híre, hogy a magyar sajtó ismét csak a „részben szabad" kategóriába tétetett, ami az amerikai székhelyű Freedom House besorolását illeti. Nagyjából a lista összeállításával egy időben, május 11-én a Magyar Nemzet furcsa feliratozással jelent meg. Ezt a lapot nem a bank szerkesztette - szólt a nem mindennapi fülszöveg, sugalmazva, hogy belül sem mindennapi riport olvasható, mely a szerkesztőségtől akár hamarabb is megjelenhetett volna. Ezzel szemben a Fenyő János és a Vico cég üzleti birodalmáról és tetteiről szóló riportsorozat (Kormos Valéria tollából) a hírek szerint kéziratban, oldallevonatban, fénymásolatban kezdett keringeni Budapesten, miként az a régi szamizdados időkben volt szokásban. Aztán május 11 -én megjelent, (Egészen) eredeti tőkefelhalmozás címmel. Egy cikk, mely ha nem is okozott hatalmas külszíni károkat, nem is tett bizonyító erejű leleplezéseket, mégis sajtótörténetet csinált, mert elsőként rázott jókorát a rendszerváltozás utáni magyar erkölcs fogalmán. Még ha ebben az ügyben bíróságra egyedül a riportot közlő Magyar Nem• A Magyar Nemzet riportja a Fenyő-birodalomról Akivel szemben a jog is tehetetlen zet citáltatik, annyi bizonyos, hogy mostantól kezdve Fenyő János Vico-birodalmáról másképp szólnak majd a hírek, illetve a cikkben feltételezett kapcsolatok az SZDSZ és az MSZP köreivel lényegesen másképp fognak majd festeni. Az Alkony utcai erőd Pedig a riport csupán történetet ír. Először is a Svábhegyi erődítmény történetét, melyhez hasonló aligha van sok Magyarországon. Az akkor még ismeretlen Földgömb Kft. néven bejegyzett cég többszintes rezidenciát, kisebb épületeket és sportlétesítményeket húzatott fel két telken az Alkony utcában. Kutyákkal, őrszemekkel, kerítésen kívüli videokamerákkal, éjszakába hasító reflektorok fényeivel. Közben 40-50 éves összefüggő erdő tűnt el - idézi a lap a szakvéleményt -, valamint az erődített betonkeritéssel több telket szinte „elfalaztak". A sértettek persze panaszra mentek. Hiába, mert a cikk tanúsága szerint a kerületi önkormányzat csak asszisztálni tudott környezeti törvénysértésekhez, a Köztársasági Megbízott Hivatalának elmarasztaló határozatát pedig az érintettek csupán kényszerkézbesítéssel vették át. A támfal és az engedélyezettől eltérő épületek 1992 óta ma is állnak. A helyzet változatlan, 1996-ra az egész ügy a Legfelsőbb Bíróságon van, illetve annyi változás mégiscsak történt, hogy az elfalazott panaszosok ellen építésrendészeti eljárás folyik... Földgömb a tévében A Földgömb Kft.-t 1991. december 17-én jegyezték be a Fővárosi Cégbíróságon, ügyvezető igazgatója Fenyő János felesége és Kristyán Judit, Fenyóék többszörös cégtársa. Á cég külföldi tulajdonlású magyar társaság, amelyik „lakásszövetkezeti lakások, garázs, stb. építettó közösségének saját célra történő megszervezésére" alakult, mégpedig libériai befektető álta^ (Abból az országból jegyzi meg a riport -, amelyikben immár hat éve dúl a polgárháború, gazdasági élet nincs, viszont a nagy nyomor miatt a libériai partoktól libériai zászló alatt szállított áru gyakorlatilag vámmentes.) A máig tartó nagy bumm akkor következik be, amikor kiderül, hogy Fenyő János a magyar állami televízió berkein belül is pozícióhoz jutott. Nem is akármilyenhez. Horváth Ádám akkori tévéelnök távollétében szrtiletik egy szerződés, mely a nagy nézettségű Nap-kelte című műsor, illetve a Gyárfás Tamás vezette Nap TV Kft. helyzetét alapjaiban megváltoztatja. Gyárfás Tamás neve ugyanis egyik napról a másikra lekerült a stáblistáról, s helyette a Stáb Rt. (alapította: a már megismert Földgömb Kft.) nevében a Vico (vagyis Fenyő János) alkalmazottja, Born Ádám neve kerül oda. A Magyar Nemzet anyaga szerint úgy, hogy erről az MTV távol lévó elnöke, Horváth Ádám mit sem tudott. Műsor csak Fenyőtől Horváth Ádám nyilatkozatából az derül ki, hogy utóbb bekérette a cégbírósági anyagokat és kiderült számára, hogy az egész zsonglőrködés mögött Fenyő János áll, aki egyrészt a Nap TV-t, másrészt a tévéés rádióújságot akarja. Az elnök szerint a szerződést az alelnök Székely Ferenc kötötte, ám a Stáb Rt. mindössze arra szerződött, hogy a Nap TV külső alkalmazottainak a fizetését továbbítsa. Miután a Stáb Rt. beékelődött, hamarosan megtörtént a „tulajdonosváltás" is: a Stáb Rt. „átkerül" egyik zsebből a másikba, a Vicopress tulajdonába. Fenyő János pedig birtokon belül érezhette magát. Az ominózus szerződés ugyanis úgy szólt, hogy a Stáb Rt. és az MTV között létrejött egyezség csak akkor bontható fel, ha a Magyar Televízió nem kíván tovább reggeli hírműsort csinálni. Hihetetlen, de az állami tévé oda jutott, hogy tetszik, nem tetszik, reggeli hírműsort csak Fenyő által készíthet... (Ami Gyárfás Tamással, a Napkelte felfuttatójával ezután történt-történik, mindenki számára megtekinthető a Vico egyik lapjában, a Népszavában, ahol öles anyag tudósít róla, hogy az egykori producert adóügyei kapcsán rendőrök hallgatják ki. A Stáb Rt.-ról s társairól egy szó sincs. Lásd: Freedom-jelentés.) Új erkölcs Ezt neveznék új erkölcsnek? - teszi fel teljes joggal a kérdést a Nemzet riportírója. A dolog ugyanis sokkal kínosabbá is tudott válni, mint amilyennek eredetileg bárki is elképzelte. A most már igen nagy hatalmú és a Karib-tengerig terjedő Vico-birodalom fejéről, Fenyő Jánosról a lap azokat a híreszteléseket idézi, melyek szerint „felajánlotta szolgálatait és egyéb lehetőségeit" az SZDSZ és az MSZP számára, sőt ezek a pártok a különböző szívességekért tartoznának neki. Tény, hogy az idei év elején „A legek birodalma" szlogennel ellátott ezerszemélyes budai várbéli fogadásán Fenyő előszeretettel mutatkozott az említett két párt illusztrisainak társaságában. Természetesen mind az SZDSZ, mind az MSZP vezetői tagadják, hogy bármiféle lekötelezettségük vagy tartozásuk lenne Fenyő vagy a Vico felé. Amikor viszont az ezerszemélyes fogadás esett, és választott közjogi méltóságok mulattak Fenyővel, a Magyar Nemzet szerint egy jónevű ügyvéd ezt közölte egyik ügyfelével, akinek - mint volt népszavás alkalmazottnak - Fenyő 500 ezer forinttal, a munkabérével tartozott: „Ne haragudjon, tehetetlen vagyok!". A jogerős ítélet és a végrehajtási végzés birtokában sem sikerült a pénzt megszerezni: a Fenyő által megadott bankszámlán - egy fityinget sem találtak... S végül egy aprócska adalék. A lap felemlíti, mi történt 1995 novemberében. Brüsszelben „egy egyesülettől" Fenyő János Európa Érdemrendet kapott. Olyan kitüntetést, amelyet azoknak adnak, akik sokat tettek a demokráciáért. P. J.