Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-01 / 77. szám

HÉTFŐ, 1996. ÁPR. 1. HANGSÚLY 5 Ami nélkül nem megy Talán nyugodtan ki lehet jelenteni: soha ilyen zaklatott éve még nem volt a szegedi oktatásnak. Már tavaly szeptemberben úgy kezdődött az iskola, hogy hónapok óta csak bezárásokról, elvonásokról lehetett hallani, valamint arról, hogy az Országgyűlésben hamarosan módosítják a közoktatási törvényt és akkor a pedagógusok kötelező óraszámának emelése miatt lesz nagy a felfordulás. Ez utóbbi - sokak szerint a művelődési tárca élén történt Fodor-Magyar váltás miatt - nem következett be, az önkormányzat pedig törvénymódosítás nélkül is olyan lépésekre szánta el magát, amelyek először vették igazán komolyan igénybe a városi vezetés tekintélyét. Januárban 4 százalékos elvonást róttak ki az oktatásra, a februárra pedig jól emlékszünk: a kapkodás, a fejetlenség és a fűnyíró hónapja volt. Mindez idő alatt a városházi koalícióból csak nagyon kevesen firtatták azt, hogy mit is művelnek valójában költségvetési takarékosság címszó alatt a szegedi oktatás színvonalával. Az „iskoladúlás" alatt összemosódott még az is, hogy milyen területeken lett volna jogos az önkormányzat takarékossági akciója, és milyen területeken kerültek az intézmények működési katasztrófa közeli állapotba. így történt, hogy a hirtelen bekapcsolt fűnyíró okozta kapkodásban olyan szolgáltatások finanszírozása is veszélybe került, amelyeket amúgy az érvényben lévő törvény ír elő. Vagyis a differenciálás nem sikerült és kiderült, hogy a februárihoz hasonló kommiszár-módszerek sehová nem vezetnek: komoly szakmai egyeztetésre van szükség ahhoz, hogy a városi iskolarendszerben tartós béke legyen. Panak József > Még egy csomag az önkormányzatnak is megártana Lesz-e béke az iskolákban? • A munkaügyi központ ajánlata Átképzötanfolyam Az elbocsátott pedagógusoknak kevés esélyük van az eredeti hivatásukban való elhelyezkedésre. A felmérések alapján úgy tűnik, inkább a szolgáltatásban és a kereskedelemben tudnak majd állást találni. A munkaügyi központ ezért nyelvi, számítógépes és számviteli átképző tanfolyamokat indít a hozzájuk forduló állás nélkül maradt pedagógusoknak. A közalkalmazotti szférában várható nagyarányú leépítésekről értesülve a munkaügyi központ felkészült a pedagógusok fogadásra. Információik szerint februári hatállyal 360 pedagógust bocsátottak el. Hetvenen közülük nyugdíjba vonulhatnak, az ő sorsuk tehát megoldott. A többieknek a munkaügyi központ biztosítja az aktív és passzív foglalkoztatáspolitikai eszközöket. Az aktív eszközök közül a pedagógusok számára az átképzés tűnik a legmegfelelőbbnek, mivel kicsi az esélye az eredeti hivatásban való újraelhelyezésnek. Szegeden jelenleg ugyanis 96 munkanélküli pedagógusra csak 11 állásajánlatot tartanak nyilván. A munkaerőpiaci prognózisok alapján a szolgáltatásban - idegenforgalomban, vendéglátásban és a kereskedelemben a legjobbak az elhelyezkedési esélyek. A munkaügyi központ ezért pályázatot hirdetett közép- és felsőfokú nyelvvizsgára felkészítő, alap- és középfokú számítógépes és mérlegképes könyvelői tanfolyamokra. A beérkező pályázatokat folyamatosan bírálják el, így, amint az állás nélkül maradt pedagógusok regisztráltatják magukat a munkaügyi központban, nincs akadálya annak, hogy egyéni és csoportos átképző tanfolyamokat indítsanak a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek. Amennyiben az elbocsátott pedagógusok vállalkozóként kívánnak tevékenykedni a jövőben, a munkaügyi központ egyszeri pénzügyi segítséggel, illetve hathavi munkanélküli járadékkal támogathatja a vállalkozóvá válást. Járható út lehet az elhelyezésre a közhasznú munkavégzés; a helyhatóságok gyakran tartanak igényt könyvtárosokra, szociális gondozókra, művelődésiházvezetőkre, a különféle alapítványok, nonprofit szervezetek pedig adminisztrátorokra, ügyintézőkre. Ahhoz, hogy az állás nélkül maradt pedagógusok munkanélküli ellátásban részesüljenek, regisztráltatniuk kell magukat a Csongrád Megyei Munkaügyi Központban. K. G. Pedig nincs minek örülni: a törvény által még megengedett maximum lesz a szegedi első osztályok minimális létszáma szeptembertál. (Fotó: Révész Róbert) A szegedi oktatás fájdalmas februárja után jmmár nyilvánvaló: az intézményekre eresztett fűnyíró es a kapkodva kiszámolt és végrehajtott költségvetési elvonások komoly felfordulást okoztak a város iskolarendszerében. E felfordulás nyomán született meg az a tervezet, amely szeptembertől az országban egyedülállóan - az oktatási törvény sokszor beharangozott változtatásának elébe menve helyi normatív szabályozást alkotna a városban. A szabályozás elgondolása azon alapszik, hogy egyegy iskolában már az elsős beiratások döntsék el az ellátandó feladat mennyiségét és a pedagóguslétszámot is. Vagyis ahol nem jelentkezik elég gyerek első osztály indításához, ott kevesebb lesz az ellátandó óraszám, így automatikusan kevesebb oktatóra lesz szükség, ha pedig éveken keresztül tart a csökkenés, akkor az önkormányzati tervezet szándéka szerint „az iskolát nem fogja váratlanul érni az átszervezés". A tervezet szerint minden oktatási intézmény annyi első osztályt indíthat, ahányszor 25 jelentkező van az általános iskolában és ahányszor 30 jelentkező a középiskolákban. Kivételt képeznének a körtöltésen kívüli iskolák, amelyek esetében egy-egy első osztályt akkor lehetne beindítani, ha legalább 15 gyerek jelentkezik. (Ha ennél kisebb a jelentkezés, akkor az önkormányzat csak az alsó tagozat finanszírozását biztosítaná az adott helyen.) A körtöltésen kívüli iskoláknál ugyanakkor a normatívák megállapításakor a tanulólétszámot 1.2-es szorzóval nagyobbítanák. A tervezet valószínűleg alapos befolyással lesz a szegedi iskolák kínálatára is. Korábban szinte valamennyi iskola valamilyen tagozattal vagy oktatási profillal jelölte meg magát az érdeklődő szülők felé, ami a gyereklétszám csökkenése miatt már nemcsak a kínálat bővítésének, hanem sokszor szabályos konkurenciaharcnak is számított. Emiatt a városban olyan oktatási kínálat jött létre, mint sehol másutt az országban, ám meglehet a kínálat megmaradásának határt szab a normatív szabályozás. A határ az lehet, hogy szeptembertől várhatóan csak a különböző csoportbontásokra, felzárkóztató foglalkozásokra, szak-, illetve sportkörökre adott „plusz" óraszámból kell a tagozatok külön óraigényét is biztosítani. Vagyis ha valahol tagozatot tartanak fenn, nem biztos, hogy az önkormányzattól kapott óraszám szakkörre vagy sportkörre foglalkozásra is elég lesz. Aminek viszont az lehet a következménye, hogy a szakkörök (több gimnáziumban itt folyik a felvételire való felkészítés) finanszírozása a szülőkre hárul. A szakmai fórumokon legtöbbször a szabályozásnak azt az elvét kérdőjelezték meg a pedagógusok, hogy minél több gyerek jár egy iskola adott évfolyamára, annál kedvezőbb lesz annak az intézménynek a finanszírozása. Ez azt jelenti majd, hogy az iskoláknak „a föld alól is" elő kell teremteniük az önkormányzat által előírt osztálylétszámokat, ha több fizetett órához akarnak hozzájutni. A tervezet szerint az osztálylétszámok minimuma a közoktatási törvényben megengedett maximum kell legyen ahhoz, hogy a városi iskolákat gond nélkül finanszírozni tudják, kivéve a gimnáziumokat, ahol nem 40, hanem „csak" 35 fő lesz az osztályindítás alsó feltétele. Bár a legtöbb szülő erre panaszkodik a legtöbbet, változatlan - pontosabban a februárban megnyirbált mértékű - marad a napközis szolgáltatás, vagyis az önkormányzat az óratervi órák 20 százalékáig biztosít a napközis foglalkozás céljára órákat, az azonban az iskola szabadsága maradhat, hogy a napközi vagy a csoportbontások révén „nyert" plusz órákat hogyan használja fel az intézményen belül. Kivételt ez alól csak a fogyatékosok képzése, az alternatív képzés és a zeneiskola képzés lehet, amelyeket külön szabályoznának szeptemberigP. J. fókusz A létszám • Munkatársunktól A helyi normatív szabályozás tervezete szerint egy szegedi osztály után akkor jár majd csoportbontásra (nyelvoktatás!), felzárkóztatásra vagy speciális tagozatra szánható finanszírozott plusz óra, ha az osztály létszáma a törvény által előírt maximumhoz igazodik. Ennél kisebb létszám esetén a finanszírozás is gyengébben csordogál majd, mondván, hogy kevesebb gyerekre kevesebb plusz órát kell szánni! A csökkentést várhatóan arányosítva vezetik majd be, a mindenkori gyermeklétszám függvényében. Iskolai helyek • Munkatársunktól A szegedi középiskolák idei beiskolázásában a gimnáziumok 644 helyére 669en jelentkeztek, a szakközépiskolák 1238 helyére pedig 1252 tanuló adta be jelentkezési lapját. Míg mindkét intézménytípusba többen jelentkeztek, a szakmunkásképzők 1285 helyén csak 806-an, a szakiskolák 130 helyén pedig csak 35-en keresik továbbtanulásukat. Állást vésztők • Munkatársunktól Egyelőre csak becslés van arról, hogy az idei évben hány pedagógus veszítette el Szegeden az állását. Míg a január 25-i közgyűlésen elhatározott elvonások miatt sokan már a felmondási idejüket töltik, a városi költségvetési lefaragás következtében kirótt bérelvonás miatt az elbocsátások csak a költségvetési rendelet megjelenése után (márc. 8.) kezdődtek el. Mindent összevetve a szegedi oktatást ismerők egyetértenek abban, hogy helyes volt előzetesen 550-600-ra becsülni az állásukat vesztő pedagógusok számát. Végzősök füzete • Munkatársunktól A Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Szolgáltató Intézet idén is kiadta továbbtanulási tájékoztatóját a középfokú iskolát végzők számára. Az 1996/97-es tanévre szóló füzet tartalmazza a megye összes középfokon oktató intézményének adatait, azokat a hasznos információkat (képzési elfoglaltság, induló osztályok, kollégiumi elhelyezés lehetősége, a jelentkezés módja, nyelvoktatás, a felvétel feltétele, stb.), melyeket az adott iskoláról tudni érdemes. Demográfiai hullámverés Iskolát kezdeni, legyen az alsó- vagy középfokú, mindig izgalmas dolog egy gyermek életében. A beilleszkedést lehetne elemezni pszicho- és szociológiailag, mi azonban most másra váltakoztunk. Megnéztük, hogyan változott tíz tanév alatt Szegeden, illetve a megyében az általános iskola, illetve a középfokú tanintézmények - gimnáziumok, szakközépiskolák, szakmunkásképzők, szakiskolák, speciális szakiskolák - első évfolyamába beiratkozok létszáma. A középfokú iskoláknál csak azokkal számoltunk. Csongrád megye Csongrád megye Szeged (általános Szeged (középÉv (általános iskola) (középf. iskola) iskola) fokú iskolák) 1986: 6188 6026 2542 3538 1987: 5388 6337 2145 3774 1988: 5186 7018 2078 4300 1989: 5092 8132 2025 4997 1990: 4828 7839 1888 4821 1991; 4916 7605 2033 4558 1992: 5307 7385 2132 4449 1993; 5143 7211 2050 4350 1994: 5106 6980 . 2079 4167 1995: 5028 6257 1937 3717 (Forrás: Pedagógiai Intézet és KSH) akik nappali tagozaton kezd-tűnik, hogy míg az általános folyamain az 1989/90-es ta tek, illetve első képzésben iskolák első osztályaiban az névben jutott csúcsra a de vettek részt. Összeállítá-1986/87-es tanévben, addig mográfiai hullám. sunkból egyebek mellett ki-a középfokú iskolák első év-Sx. C. Sx Hátrányos helyzetben Növekedett ugyan a közoktatási normatív támogatás fejkvótája, de az önkormányzatok számára juttatott lakosonkénti központi költségvetési visszatérítés összege csökkent. Ennek következtében a megye városainak közgyűléséi sincsenek a szegedinél kedvezőbb helyzetben az iskolfinanszírozást illetően. Ugyan az óvodák és iskolák fejkvótáit emelte a központi költségvetés, ám ugyanakkor azt a rossz viccet is elkövette, hogy tavaly, a települések lakói után járó, fejenkénti 3400 forintot az idén 1400 forintra csökkentette. Vásárhely idei, borotvaélen egyensúlyozó költségvetése még képes ezt a veszteséget ellensúlyozni, igaz, az nem világos, hogy a negyedik negyedévi - áremelés utáni - közüzemi számlákat miből, hogyan tudják kifizetni. A városkörnyéki településekre ugyanilyen, ha nem nagyobb terhet rakott a fejkvóta csökkentése, hiszen ott lassanként már nincs min spórolni. Az iskolákon és az óvodákon meg pláne nincs. Vásárhelyen még tavaly átszerveztek minden olyan, a város egészét érintő intézményt, amelyet csak lehetett, hogy működésük a korábbinál kevesebbe kerüljön. Igaz, az inflációnak csak a kormányzat tudna gátat vetni. A településüzemeltetési normatív támogatás csökkentése a Makó környéki települések zömét tragikusan érinti, mert bár a térség települései között csupán néhány akad, melyeknek költségvetése eddig nem volt forráshiányos -, e települések mégsem tartoznak a hátrányos helyzetűként kezelt községek közé. Itt ugyanis magas a föld aranykorona-értéke, és ez a tényező a hátrányos helyzetű települések körének megállapításakor fontos „szorzótényező"... A tizenhat Makó-térségi község között legalább hét településen az év közepén nagyon komoly problémák várhatók: sor kerülhet iskolabezárásokra is, ám erről egyetlen település polgármestere vagy jegyzője sem beszélt, amikor kérdeztük. Ennek pedig az az oka, hogy - bár a kormány nem nyilvánítja ki fehéren-feketén, mire nem akar tovább pénzt adni - a normatívák szűkítésével olyannyira behatárolja működésüket, hogy maguk kényszerülnek rá a legvégső döntések meghozatalára is. Előbb-utóbb tehát e kistelepülések mondják ki az ítéletet saját intézményeik fölött; a kormány renoméja nem lesz rosszabb, legföljebb az önkormányzaté. Az önkormányzatok ezért az utolsó pillanatig fogják halasztani a tragikus döntések kihirdetését. - A normatív támogatás Győrben és Ambrózfalván egyforma; csakhogy ott lehet számítani a turizmus bevételeire is, míg mi semmivel sem pótolhatjuk a hiányt mondja Kovács Józsefné, Ambrózfalva és Csanádalberti körjegyzője. B. A.- IC.A.