Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-01 / 77. szám

6 HAZAI TÜKÖR HÉTFŐ, 1996. ÁPR. 1. fókusz Ésszel és szívvel • Munkatársunktól „Nem mindennapi a mai nap, Prokop Péter alkotásai­val találkozni ugyanis min­dig ünnepet jelent" - mon­dotta Gyulai Endre megyés püspök szombaton a SZOTE Oktatástechnikai Központjá­nak aulájában, Prokop Péter Rómában élő, magyar szár­mazású katolikus pap festő­művész-tró képzőművészeti kiállításának megnyitóján. A hetvenhét esztendős művész - aki nem tudja elviselni, hogy a papír üresen álljon előtte - mindkét formavilág­ban egyidejűleg van jelen. Képei, legyenek azok vallá­sosak vagy világiak, bemu­tatják a világ színgazdagsá­gát. Prokop Péternek olyan mesterei voltak a Képzőmű­vészeti Főiskolán, mint Be­rény Róbert, Kmetty János, Domanovszky Endre és Bar­csay Jenő. A festőművész­író a megnyitó végén el­mondta, hogy ő nemcsak ésszel, de szívvel is dolgo­zik. A kiállítást április 12-ig tekinthetik meg az érdeklő­dők. Ma 6-kor, a Virágban Hajszás napok viharai gyötrik szervezetünket, emésztik tartalékainkat erő­ben, lélekben. Majd hirtelen ránk szakad a fölöslegesség mindent kétségessé tevő bi­zonytalansága, előre jelezve a közelítő melankóliát. So­kunk életének jellemző tüne­teit sorolva rögvest szólni kell a köznapi ellenszerekről is: alkohol, drog és valami nemzeti átokként évente egy közép nagy falu lakosságá­nak megfelelő embertömeg önkezével véget vet életé­nek. Önpusztításaink rejtett és nyilvános formáiról sokat hallani, de hogy ezek nem­zeti sajátosságaink lenné­nek?! Vagy mégis? A tárgykör szakértőjét, dr. Temesváry Beáta egyetemi adjunktust kérdezi Tráser László. Nehéz a búcsú a hatalomtól... Giczy György: - Lassan véget ér a tisztulási folyamat a KDNP-ben. (Fotó: Gyenes Kálmán) Deszken találkozott a megyei és helyi pártve­zetökkel és a választó­polgárokkal a minap Giczy György, a Keresz­ténydemokrata Néppárt úfolásig elnöke. A zsi megtelt teremben be­szélt a párt jelenlegi helyzetérái, a választá­sokra való felkészülés­ről és néhány idödszerü politikai kérdésről, ez­után pedig válaszolt a feltett kérdésekre. Ezt követően adott exkluzív interjút lapunknak. 9 Elnök úr, az utóbbi időben meglehetősen ke­veset hallunk önökről. - Igen, a sajtó nem túl kedvező a KDNP számára... Talán nem is rossz szándékú velünk a média, inkább az a baj, hogy az újságíró társa­dalom nem érti, hogy mi az a kereszténydemokrácia, ezért nem is foglalkoznak velünk, illetve többet kell magyarázkodnunk. A szo­cialistákat megértik, a libe­rálisokat is, de a politikai élet harmadik nagy vonulatát - a legkevésbé. • Egyik nyilatkozatában kifejtette véleményét a szocialisták hétvégi kongresszusáról. Az alapszabálymódosítással kapcsolatban (is) elma­rasztaló véleményének adott hangot. - Nem hiszem, hogy bár­hol a világban a bukottnak minősíthető miniszterekből lesznek a későbbi kiváló po­litikusok. Márpedig az MSZP éppen ilyen irányban halad...(Az interjú készülte­kor Kósáné Kovács Magda csak jelölt volt az általános elnökhelyettesi posztra, az­óta a kongresszus meg is vá­lasztotta. A szerk. megj.) • Néhány héttel ezelőtt, az Isépy-Giczy viták ide­jén, ön azt nyilatkozta, hogy a KDNP-ben egy le­tisztulási folyamat megy végbe, s ennek a végén megszilárdul majd a párt. Véget ért már ez a folya­mat és lesz-e szakadás kereszténydemokraták­nál? - Először is: a KDNP nem egy rózsafüzér-társulat, hanem egy politikai párt, amelyen belül komoly viták vannak. Ez természetes do­log, a kérdés az, hogy a pár­ton belül a felmerülő problé­mákat hogyan tudjuk kezel­ni. A KDNP-n belül vannak olyanok, akik nehezen tud­ják elviselni, hogy már nem miniszterek, nincsenek olyan mértékben a vezetésben, amilyen mértékben koráb­ban voltak. Nos, ezeken az általam pártdemokráciai gyermekbetegségeknek ne­vezett bajokon kellene átes­Mi történt április elsején? Szeged nagyvállalkozói alapítványt hoztak létre, amely alapítvány évente ír ki pályázatot a város terü­letén fölállítandó szobrok­ra. Az első, azaz idei pá­lyázat szerint, amelynek pontos szövege csak má­jusban lát napvilágot, szobrot kell készíteni a „szegedi harcsának". A pályamunkát, amelyre több millió forint áll ren­delkezésre, a Tiszában ál­lítanák fel. A szobrot, amelyet természetesen a korróziónak ellenálló anyagból kell készíteni, helyi búvárok segítségével egy víz alatti megnyitóbe­széddel avatná fel a pol­gármester. A szobor a ké­sőbbiekben a vtz zavaros­ságának függvényében nonstop megtekinthető, el­lenben vakuval, vagy bár­mely villanó fényforrással fényképezni szigorúan ti­los és életveszélyes. 9 ' Ma új vallási szekta alakault a Nagyállomás várótermében. Hitvallásuk szerint az utazás az élet értelme, s halk imáikban a vilanymozdonyokhoz fo­hászkodnak. Messianiszti­kus feladataik között sze­repel, hogy megtérítik a vonatjegyek árát. 9 A Dóm téren ismeretlen tettesek megtámadtak egy arra őgyelgő kóbormacs­kát. Mivel az állattól hiá­ba követeltek pénzt, elvet­ték bőrdzsekijét és divatos napszemüvegét, majd egy meteorológiai léggömbbel távoztak a helyszínről. A macska ugyan nem tett fel­jelentést, de a nyilvános­ság segítségével arra kér­jük a kóbormacskákat, hogy kisebb portyáikra ne vigyék magukkal értékei­ket, és lehetőleg szerényen öltözködjenek. 9 Délután két órakor egy ógörögül kiáltozó magyar állampolgár'üres konzerv­dobozokkal elbarikádozta magát a töltés oldalában, s azt követelte, hogy a ma­gyar nyelvhői töröljék a magánhangzókat, külön­ben végez egy túszul ejtett nejlonzacskóval. A rend­őrség nagy erőkkel kivo­nult a helyszínre, de ad­digra a férfi a friss a leve­gőn elaludt. 9 Egy magát megnevezni nem kívánó szegedi kuta­tópáros ma végzett annak bizonyításával, hogy ha egy toronyház tetejéről le­ejtünk egy marcipán figu­rát, akkor az egy a kettő­höz, zuhanás közben nem fog átalakulni bálabutikká. 9 Várható időjárás ma estig. Délnyugat felől megerősödik a szél, majd északkelet felé haladva meggyöngül. Csapadék nem valószínű, de ha lesz, hát lesz- Estére +50 és -50 fok közötti hőmérsék­let várható, attól függően, hogy lemegy-e a nap. A hajnali órákra viszont fagyra kell számítanunk, ezért ajánlatos behozni az erkélyről a gyerekeket. P. Sx. ni, akkor könnyebb lenne a munka. Isépy Tamással ne­künk nincsenek személyes vitáink, de az kétségtelen, hogy akkor kezdett igazán a frakcióvezetői poszthoz ra­gaszkodni, amikor kiderült, hogy én szeretnék frakcióve­zető lenni, amit ugyan nem én találtam ki, hanem több gyűlésen a tagság részéről fogalmazódott meg. Egyébi­ránt, úgy vélem, ez az ügy lezárult és nem lesz szak­adás a pártban. • Azért bizonyos fokú megújulásra, frissítésre is szükség lenne? - Bizonyos politikai eli­tek nehezen tudnak búcsút mondani a hatalomnak. Ez magyar betegség. Magától értetődő, hogy Nyugaton, ha egy politikai párt elveszíti a választásokat, akkor lemond a vezetés és új emberek ke­rülnek a párt élére. A ma­gyar pártok vezetése, véle­ményem szerint, kicsit anti­demokratikus módon - be­betonozódott! Nehezen vise­lik el, hogy bizonyos helyze­tekben nem ők kerülnek po­zícióba. Példaként: nem fur­csa Szabó Iván magatartása, miszerint, ha nem őt választ­ják meg elnöknek, akkor másik pártot alapít?... • A szlovák törvényho­zás a minap ratifikálta a magyar-szlovák alapszer­ződést. Itthon - még az ellenzék részéről is - ke­vesebb bíráló megjegyzés hangzott el a dokumen­tumról, mint külföldön. Mi az ön pártjának állás­foglalása ezzel kapcsolat­ban? - Az értelmező megjegy­zések, amelyeket a szlová­kok az egyezményhez csa­toltak, nem is értelmezhetők. Egy egyezményt nem lehet egyoldalúan értelmezni! Az azért megállapodás, mert an­nak kitételeiben mindkét fél megegyezett. Az alapszerző­déssel kapcsolatban nekünk korábban is gondunk volt: nem lehet várni, hogy a fel­vidéki magyarság helyzete ettől a dokumentumtól jelen­tősen megváltozik. A Meci­ar-kormány ugyan elfogad­tatta az alapszerződést a par­lamenttel, de olyan törvé­nyeket is hozatott, amelyek eleve eliminálják a megáll­apodás lényeges pontjait! Azt hiszem, ennek bekövet­kezte a magyar külpolitika kudarcát is jelenti. Ügy vé­lem, sokkal jobban be kelle­ne vonni az ott élő magyaro­kat a döntés előkészítésbe és a döntéshozatalba is. Akkor lenne igazán elfogadható és mindkét fél szempontjából hasznos az ilyen szerződés. Kisimre Ferenc Ökológia L áttam egyszer egy filmet, amelyben a Szahara mé­lyéből felkerekedett egy berber törzs, s elindult, hogy átkeljen Európába, és részesüljön a jólét csodái­ból. A vezér európai tanulmányévei után visszatért ber­ber volt, aki a nagy vezetők honfoglalói igazságérzeté­vel a szivében nem akarta elfogadni, hogy ami a legsze­gényebb európainak is jár, az nem jár az ő berberjei­nek. Értesítette hát a törzs tervéről a spanyol hatóságot, amely azonban elutasította a jövevénysereget. A berber vezér ekkor, mert úgy érezte, az igazságtalansággal a tömeget kell szembeállítani, embereit szétküldve, a technológiai Kánaán ígéretével egész afrikai falvakat lázított útnak. A hírre több ezer ember hagyta ott ter­méketlen élőhelyét, s ahogy a berberek főcsapata köze­ledett a Gibraltár-szoroshoz, úgy dagadt hömpölygő menetoszloppá. Az új életígéret az isteni juttatások vá­ratlanságával jött, s a reménykedő embertömeg kétel­kedés nélkül követte a berber vezért, aki azonban ekkor már nem igazsághozóként, hanem hadvezérként vezé­nyelte az ígéret földjének elözönlését. A nézőt, akinek elve az egyenlőség, alapértéknek te­kinti a szabadságot, tehát kezdetben együttérez a törzzsel, felháborítja ez a tömeges fordulat. Ez a film arról szól, hogy nagyon is elringat bennünket a huma­nizált fejlődés eszméje. Az ígéret földjének nyitott öko­lógiai kérdései vannak. A nyugati demokrácia szabad­ságol biztosított polgárai tevékenységéhez, s ennek egyetlen feltétele, hogy ez a tevékenység a többi polgár lehetőségeit ne korlátozza. Mivel a gazdaság szabadsá­gát alapvető szabadságjognak tekinti, nem egyenlő élet­feltételeket ígér (mint a kommunizmus), hanem azonos feltételeket ahhoz, hogy a résztvevők a megélhetésért versenybe induljanak. Nem a lehetőségek egyenlőek, hanem a feltételek azonosak. Mindenkinek azonos fel­tételeket kell teljesítenie, ha autót akar vásárolni, de le­hetőségei szerint ezt nem teheti meg bárki. Viszont a le­hetőségein kívül egyéb nem gátolhatja: jogában áll au­tót vásárolni és használni. A probléma az, hogy ennek a fogyasztói jognak nincsen ökológiai távlata. Gondol­junk el újabb embermilliárdokat gépkocsival; vagy újabb milliárdnyi fogyasztót, akinek nem maréknyi rizs a napi adagja, hanem joga van a gazdag áruházakhoz, a méltó lakásokhoz, valamint még több energiához és tisztított vízhez. A nyugati társadalom az évszázadok alatt felhalmozott ismeretekre úgy tekint, mint céljai beigazolódására. Jó példa erre, hogy Kolumbusz hajó­útját Amerika felfedezéseként ünnepli, (jellemző a szó­használat: felfedezés, és nem megtalálás) alig burkol­tan utalva arra, hogy Amerika joga a civilizációhoz ez­zel az európai látogatással kezdődött. Ez az óvilágból elterjedt sovinizmus tovább súlyosbítja az elkülönülést gazdag és szegény övezetek között. A fejlett országok­ban megjelent ugyan a társadalmi gondolkodásnak egy új, ökológiai etikája, de a harmadik világ erről hallani sem akar. A harmadik világ részesülni akar abból a jó­létből, amelynek következménye a környezeti kár lett, és legfeljebb az átalakított környezet humanizálásába egyezik bele. A jelmondat, amely a természeti jogok fel­tétel nélküli kikiáltását jelenti, hogy „Gondolkodj úgy, ahogyan a hegyek" (Aldo Leápold amerikai ökológus­tól származik) filozófiai programnak kiváló, de ha tet­szik, ha nem, goromba sértés a természeti értékeiben összezavart harmadik világnak. riz jutott eszembe az afrikai honfoglalásról. Az MJJ ENSZ nemrég megindított Afrika-programjának mintájára meglehet, egyszer lesz egy Európa-program is, a fogyasztói civilizáció károsultjai megsegítésére. Amióta egy tévéreklámban azt láttam, hogy az olimpiai lángot vivő futó gépkocsira száll, semmit sem tartok ki­zártnak. Panek Sándor Később kezd a Partiscum A tervek szerint április elsején hangzott volna fel először a Partiscum Rádió szignálja a 95,5 Mhz-es hullámhosszon, melyet a harmadik frek­venciapályázaton nyer­tek el. Az időközben életbe lépett médiatör­vény és az ezt követő hatósági elbizonytalano­dás folytán azonban fur­csa helyzet alakult ki: a Partiscum rádiónak van frekvenciája, stúdióen­gedélye - és jelen pilla­natban mégsincs rádió­engedélye. Magyarországon eddig három alkalommal hirdetett meg a Művelődési és Kö­zoktatási Minisztérium ille­tékes főosztálya rádió- és té­véfrekvenciákat. Az első körben Szegedre nem írtak ki frekvenciát, a másodikban jutott a 100,2 MHz-en sugár­zási lehetőséghez a Média 6, a Tisza Rádió és a Rádió 88. A harmadik alkalommal meghirdetett 95,4 Mhz-es frekvenciának már a Partis­cum Rádió és a Tisza Rádió örülhetett. Ám a történetet innen Csikós Péter, a Partis­cum Kft. ügyvezető-tulajdo­nosa folytatja, aki vaskos iratköteg fölött meséli idő­rendben a eseményeket. - Mi 1995 szeptember 12-én adtunk be pályázatot rádióstúdió alapítására, 1996 január 4-én a minisztérium első fokú határozatában arról értesített bennünket, hogy megkaptuk a frekvenciát. Ezt követően országosan egy fellebbezési hullám indult el - az elutasított rádiók részé­ről -, másodfokon már a mi­niszter erősítette meg a hatá­rozatot. E határozat ellen egyébként csak a fővárosi bírósághoz benyújtott kere­set alapján lehet fellebbezni. A másodfokú határozat tehát jogerős, a Partiscum Kft. azonban jogosult, hogy meg­kezdje tevékenységét. Más kérdés, hogy a bíróság a per során, hogyan fog majd dön­teni, hosszú hónapok múlva. A másodfokú határozat bir­tokában kérelemmel fodul­tunk a Hírközlési Főfelügye­lethez (HF), hogy adja ki számunkra a rádióengedélyt, mert a stúdióalapítási határo­zat mellett még erre van szükség az adás megkezdé­séhez. A HF-nek azt az en­gedélyt automatikusan ki kellett volna adni. Mi termé­szetesen a másodfokú hatá­rozat birtokában jelentős technikai beruházásba kezd­tünk, több tízmillió forintért egyedülállóan korszerű digi­tális stúdiót építettünk ki, s természetesen megteremtet­tük a műsorkészítés szemé­lyi feltételeit is. Mi úgy ítél­jük, meg hogy ezzel minden követelménynek eleget tet­tünk, ezért óriási meglepe­tésként ért bennünket amikor értesültünk arról, hogy a HF nem akaija kiadni a rádióen­gedélyt. 9 Ha automatikusan ki kell volna adni, akkor miért nem tette? - Számunkra megdöbben­tő módon nincs igazi magya­rázat erre. Több szakértővel tárgyalva arra következtetés­re jutottunk, hogy itt jogér­telmezési probléma van, mely befolyásolja a döntés­hozókat, s ez a késedelem akadályozza az engedélyek­kel rendelkező rádiók műkö­dését. A jogértelmezési probléma abból adódik, hogy a tavalyi pályázat ki­írásakor még senki sem tud­ta, hogy a médiatörvény rö­videsen megszületik és feb­ruár elsején hatályba lép. A mi esetünkben a médiatör­vény azt írja elő, hogy az Országos Rádió és Televízó Testület működésének meg­kezdése után 12-18 hónapon belül újra kell pályáznuk. Arról viszont egy szó sem esik, hogy addig nincs jogo­sítványunk a megszólalásra. A probléma gyökere tehát, hogy a minisztérium hatás­köre megszűnt az ügyben a médiatörvény életbe lépésé­vel, ezért a HF-nél most a jogi értelmezés folyik. Ami azt jelenti, hogy az ország­ban közel 60 magánrádiót gátol az indulásban. • Április elsején tehát emiatt nem szólal meg Partiscum Rádió. Mégis mikorra várható a mű­sorkezdés? - Talán napokon belül... T. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom