Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-01 / 77. szám

6 HAZAI TÜKÖR HÉTFŐ, 1996. ÁPR. 1. fókusz Ésszel és szívvel • Munkatársunktól „Nem mindennapi a mai nap, Prokop Péter alkotásaival találkozni ugyanis mindig ünnepet jelent" - mondotta Gyulai Endre megyés püspök szombaton a SZOTE Oktatástechnikai Központjának aulájában, Prokop Péter Rómában élő, magyar származású katolikus pap festőművész-tró képzőművészeti kiállításának megnyitóján. A hetvenhét esztendős művész - aki nem tudja elviselni, hogy a papír üresen álljon előtte - mindkét formavilágban egyidejűleg van jelen. Képei, legyenek azok vallásosak vagy világiak, bemutatják a világ színgazdagságát. Prokop Péternek olyan mesterei voltak a Képzőművészeti Főiskolán, mint Berény Róbert, Kmetty János, Domanovszky Endre és Barcsay Jenő. A festőművészíró a megnyitó végén elmondta, hogy ő nemcsak ésszel, de szívvel is dolgozik. A kiállítást április 12-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Ma 6-kor, a Virágban Hajszás napok viharai gyötrik szervezetünket, emésztik tartalékainkat erőben, lélekben. Majd hirtelen ránk szakad a fölöslegesség mindent kétségessé tevő bizonytalansága, előre jelezve a közelítő melankóliát. Sokunk életének jellemző tüneteit sorolva rögvest szólni kell a köznapi ellenszerekről is: alkohol, drog és valami nemzeti átokként évente egy közép nagy falu lakosságának megfelelő embertömeg önkezével véget vet életének. Önpusztításaink rejtett és nyilvános formáiról sokat hallani, de hogy ezek nemzeti sajátosságaink lennének?! Vagy mégis? A tárgykör szakértőjét, dr. Temesváry Beáta egyetemi adjunktust kérdezi Tráser László. Nehéz a búcsú a hatalomtól... Giczy György: - Lassan véget ér a tisztulási folyamat a KDNP-ben. (Fotó: Gyenes Kálmán) Deszken találkozott a megyei és helyi pártvezetökkel és a választópolgárokkal a minap Giczy György, a Kereszténydemokrata Néppárt úfolásig elnöke. A zsi megtelt teremben beszélt a párt jelenlegi helyzetérái, a választásokra való felkészülésről és néhány idödszerü politikai kérdésről, ezután pedig válaszolt a feltett kérdésekre. Ezt követően adott exkluzív interjút lapunknak. 9 Elnök úr, az utóbbi időben meglehetősen keveset hallunk önökről. - Igen, a sajtó nem túl kedvező a KDNP számára... Talán nem is rossz szándékú velünk a média, inkább az a baj, hogy az újságíró társadalom nem érti, hogy mi az a kereszténydemokrácia, ezért nem is foglalkoznak velünk, illetve többet kell magyarázkodnunk. A szocialistákat megértik, a liberálisokat is, de a politikai élet harmadik nagy vonulatát - a legkevésbé. • Egyik nyilatkozatában kifejtette véleményét a szocialisták hétvégi kongresszusáról. Az alapszabálymódosítással kapcsolatban (is) elmarasztaló véleményének adott hangot. - Nem hiszem, hogy bárhol a világban a bukottnak minősíthető miniszterekből lesznek a későbbi kiváló politikusok. Márpedig az MSZP éppen ilyen irányban halad...(Az interjú készültekor Kósáné Kovács Magda csak jelölt volt az általános elnökhelyettesi posztra, azóta a kongresszus meg is választotta. A szerk. megj.) • Néhány héttel ezelőtt, az Isépy-Giczy viták idején, ön azt nyilatkozta, hogy a KDNP-ben egy letisztulási folyamat megy végbe, s ennek a végén megszilárdul majd a párt. Véget ért már ez a folyamat és lesz-e szakadás kereszténydemokratáknál? - Először is: a KDNP nem egy rózsafüzér-társulat, hanem egy politikai párt, amelyen belül komoly viták vannak. Ez természetes dolog, a kérdés az, hogy a párton belül a felmerülő problémákat hogyan tudjuk kezelni. A KDNP-n belül vannak olyanok, akik nehezen tudják elviselni, hogy már nem miniszterek, nincsenek olyan mértékben a vezetésben, amilyen mértékben korábban voltak. Nos, ezeken az általam pártdemokráciai gyermekbetegségeknek nevezett bajokon kellene átesMi történt április elsején? Szeged nagyvállalkozói alapítványt hoztak létre, amely alapítvány évente ír ki pályázatot a város területén fölállítandó szobrokra. Az első, azaz idei pályázat szerint, amelynek pontos szövege csak májusban lát napvilágot, szobrot kell készíteni a „szegedi harcsának". A pályamunkát, amelyre több millió forint áll rendelkezésre, a Tiszában állítanák fel. A szobrot, amelyet természetesen a korróziónak ellenálló anyagból kell készíteni, helyi búvárok segítségével egy víz alatti megnyitóbeszéddel avatná fel a polgármester. A szobor a későbbiekben a vtz zavarosságának függvényében nonstop megtekinthető, ellenben vakuval, vagy bármely villanó fényforrással fényképezni szigorúan tilos és életveszélyes. 9 ' Ma új vallási szekta alakault a Nagyállomás várótermében. Hitvallásuk szerint az utazás az élet értelme, s halk imáikban a vilanymozdonyokhoz fohászkodnak. Messianisztikus feladataik között szerepel, hogy megtérítik a vonatjegyek árát. 9 A Dóm téren ismeretlen tettesek megtámadtak egy arra őgyelgő kóbormacskát. Mivel az állattól hiába követeltek pénzt, elvették bőrdzsekijét és divatos napszemüvegét, majd egy meteorológiai léggömbbel távoztak a helyszínről. A macska ugyan nem tett feljelentést, de a nyilvánosság segítségével arra kérjük a kóbormacskákat, hogy kisebb portyáikra ne vigyék magukkal értékeiket, és lehetőleg szerényen öltözködjenek. 9 Délután két órakor egy ógörögül kiáltozó magyar állampolgár'üres konzervdobozokkal elbarikádozta magát a töltés oldalában, s azt követelte, hogy a magyar nyelvhői töröljék a magánhangzókat, különben végez egy túszul ejtett nejlonzacskóval. A rendőrség nagy erőkkel kivonult a helyszínre, de addigra a férfi a friss a levegőn elaludt. 9 Egy magát megnevezni nem kívánó szegedi kutatópáros ma végzett annak bizonyításával, hogy ha egy toronyház tetejéről leejtünk egy marcipán figurát, akkor az egy a kettőhöz, zuhanás közben nem fog átalakulni bálabutikká. 9 Várható időjárás ma estig. Délnyugat felől megerősödik a szél, majd északkelet felé haladva meggyöngül. Csapadék nem valószínű, de ha lesz, hát lesz- Estére +50 és -50 fok közötti hőmérséklet várható, attól függően, hogy lemegy-e a nap. A hajnali órákra viszont fagyra kell számítanunk, ezért ajánlatos behozni az erkélyről a gyerekeket. P. Sx. ni, akkor könnyebb lenne a munka. Isépy Tamással nekünk nincsenek személyes vitáink, de az kétségtelen, hogy akkor kezdett igazán a frakcióvezetői poszthoz ragaszkodni, amikor kiderült, hogy én szeretnék frakcióvezető lenni, amit ugyan nem én találtam ki, hanem több gyűlésen a tagság részéről fogalmazódott meg. Egyébiránt, úgy vélem, ez az ügy lezárult és nem lesz szakadás a pártban. • Azért bizonyos fokú megújulásra, frissítésre is szükség lenne? - Bizonyos politikai elitek nehezen tudnak búcsút mondani a hatalomnak. Ez magyar betegség. Magától értetődő, hogy Nyugaton, ha egy politikai párt elveszíti a választásokat, akkor lemond a vezetés és új emberek kerülnek a párt élére. A magyar pártok vezetése, véleményem szerint, kicsit antidemokratikus módon - bebetonozódott! Nehezen viselik el, hogy bizonyos helyzetekben nem ők kerülnek pozícióba. Példaként: nem furcsa Szabó Iván magatartása, miszerint, ha nem őt választják meg elnöknek, akkor másik pártot alapít?... • A szlovák törvényhozás a minap ratifikálta a magyar-szlovák alapszerződést. Itthon - még az ellenzék részéről is - kevesebb bíráló megjegyzés hangzott el a dokumentumról, mint külföldön. Mi az ön pártjának állásfoglalása ezzel kapcsolatban? - Az értelmező megjegyzések, amelyeket a szlovákok az egyezményhez csatoltak, nem is értelmezhetők. Egy egyezményt nem lehet egyoldalúan értelmezni! Az azért megállapodás, mert annak kitételeiben mindkét fél megegyezett. Az alapszerződéssel kapcsolatban nekünk korábban is gondunk volt: nem lehet várni, hogy a felvidéki magyarság helyzete ettől a dokumentumtól jelentősen megváltozik. A Meciar-kormány ugyan elfogadtatta az alapszerződést a parlamenttel, de olyan törvényeket is hozatott, amelyek eleve eliminálják a megállapodás lényeges pontjait! Azt hiszem, ennek bekövetkezte a magyar külpolitika kudarcát is jelenti. Ügy vélem, sokkal jobban be kellene vonni az ott élő magyarokat a döntés előkészítésbe és a döntéshozatalba is. Akkor lenne igazán elfogadható és mindkét fél szempontjából hasznos az ilyen szerződés. Kisimre Ferenc Ökológia L

áttam egyszer egy filmet, amelyben a Szahara mélyéből felkerekedett egy berber törzs, s elindult, hogy átkeljen Európába, és részesüljön a jólét csodáiból. A vezér európai tanulmányévei után visszatért berber volt, aki a nagy vezetők honfoglalói igazságérzetével a szivében nem akarta elfogadni, hogy ami a legszegényebb európainak is jár, az nem jár az ő berberjeinek. Értesítette hát a törzs tervéről a spanyol hatóságot, amely azonban elutasította a jövevénysereget. A berber vezér ekkor, mert úgy érezte, az igazságtalansággal a tömeget kell szembeállítani, embereit szétküldve, a technológiai Kánaán ígéretével egész afrikai falvakat lázított útnak. A hírre több ezer ember hagyta ott terméketlen élőhelyét, s ahogy a berberek főcsapata közeledett a Gibraltár-szoroshoz, úgy dagadt hömpölygő menetoszloppá. Az új életígéret az isteni juttatások váratlanságával jött, s a reménykedő embertömeg kételkedés nélkül követte a berber vezért, aki azonban ekkor már nem igazsághozóként, hanem hadvezérként vezényelte az ígéret földjének elözönlését. A nézőt, akinek elve az egyenlőség, alapértéknek tekinti a szabadságot, tehát kezdetben együttérez a törzzsel, felháborítja ez a tömeges fordulat. Ez a film arról szól, hogy nagyon is elringat bennünket a humanizált fejlődés eszméje. Az ígéret földjének nyitott ökológiai kérdései vannak. A nyugati demokrácia szabadságol biztosított polgárai tevékenységéhez, s ennek egyetlen feltétele, hogy ez a tevékenység a többi polgár lehetőségeit ne korlátozza. Mivel a gazdaság szabadságát alapvető szabadságjognak tekinti, nem egyenlő életfeltételeket ígér (mint a kommunizmus), hanem azonos feltételeket ahhoz, hogy a résztvevők a megélhetésért versenybe induljanak. Nem a lehetőségek egyenlőek, hanem a feltételek azonosak. Mindenkinek azonos feltételeket kell teljesítenie, ha autót akar vásárolni, de lehetőségei szerint ezt nem teheti meg bárki. Viszont a lehetőségein kívül egyéb nem gátolhatja: jogában áll autót vásárolni és használni. A probléma az, hogy ennek a fogyasztói jognak nincsen ökológiai távlata. Gondoljunk el újabb embermilliárdokat gépkocsival; vagy újabb milliárdnyi fogyasztót, akinek nem maréknyi rizs a napi adagja, hanem joga van a gazdag áruházakhoz, a méltó lakásokhoz, valamint még több energiához és tisztított vízhez. A nyugati társadalom az évszázadok alatt felhalmozott ismeretekre úgy tekint, mint céljai beigazolódására. Jó példa erre, hogy Kolumbusz hajóútját Amerika felfedezéseként ünnepli, (jellemző a szóhasználat: felfedezés, és nem megtalálás) alig burkoltan utalva arra, hogy Amerika joga a civilizációhoz ezzel az európai látogatással kezdődött. Ez az óvilágból elterjedt sovinizmus tovább súlyosbítja az elkülönülést gazdag és szegény övezetek között. A fejlett országokban megjelent ugyan a társadalmi gondolkodásnak egy új, ökológiai etikája, de a harmadik világ erről hallani sem akar. A harmadik világ részesülni akar abból a jólétből, amelynek következménye a környezeti kár lett, és legfeljebb az átalakított környezet humanizálásába egyezik bele. A jelmondat, amely a természeti jogok feltétel nélküli kikiáltását jelenti, hogy „Gondolkodj úgy, ahogyan a hegyek" (Aldo Leápold amerikai ökológustól származik) filozófiai programnak kiváló, de ha tetszik, ha nem, goromba sértés a természeti értékeiben összezavart harmadik világnak. riz jutott eszembe az afrikai honfoglalásról. Az MJJ ENSZ nemrég megindított Afrika-programjának mintájára meglehet, egyszer lesz egy Európa-program is, a fogyasztói civilizáció károsultjai megsegítésére. Amióta egy tévéreklámban azt láttam, hogy az olimpiai lángot vivő futó gépkocsira száll, semmit sem tartok kizártnak. Panek Sándor Később kezd a Partiscum A tervek szerint április elsején hangzott volna fel először a Partiscum Rádió szignálja a 95,5 Mhz-es hullámhosszon, melyet a harmadik frekvenciapályázaton nyertek el. Az időközben életbe lépett médiatörvény és az ezt követő hatósági elbizonytalanodás folytán azonban furcsa helyzet alakult ki: a Partiscum rádiónak van frekvenciája, stúdióengedélye - és jelen pillanatban mégsincs rádióengedélye. Magyarországon eddig három alkalommal hirdetett meg a Művelődési és Közoktatási Minisztérium illetékes főosztálya rádió- és tévéfrekvenciákat. Az első körben Szegedre nem írtak ki frekvenciát, a másodikban jutott a 100,2 MHz-en sugárzási lehetőséghez a Média 6, a Tisza Rádió és a Rádió 88. A harmadik alkalommal meghirdetett 95,4 Mhz-es frekvenciának már a Partiscum Rádió és a Tisza Rádió örülhetett. Ám a történetet innen Csikós Péter, a Partiscum Kft. ügyvezető-tulajdonosa folytatja, aki vaskos iratköteg fölött meséli időrendben a eseményeket. - Mi 1995 szeptember 12-én adtunk be pályázatot rádióstúdió alapítására, 1996 január 4-én a minisztérium első fokú határozatában arról értesített bennünket, hogy megkaptuk a frekvenciát. Ezt követően országosan egy fellebbezési hullám indult el - az elutasított rádiók részéről -, másodfokon már a miniszter erősítette meg a határozatot. E határozat ellen egyébként csak a fővárosi bírósághoz benyújtott kereset alapján lehet fellebbezni. A másodfokú határozat tehát jogerős, a Partiscum Kft. azonban jogosult, hogy megkezdje tevékenységét. Más kérdés, hogy a bíróság a per során, hogyan fog majd dönteni, hosszú hónapok múlva. A másodfokú határozat birtokában kérelemmel fodultunk a Hírközlési Főfelügyelethez (HF), hogy adja ki számunkra a rádióengedélyt, mert a stúdióalapítási határozat mellett még erre van szükség az adás megkezdéséhez. A HF-nek azt az engedélyt automatikusan ki kellett volna adni. Mi természetesen a másodfokú határozat birtokában jelentős technikai beruházásba kezdtünk, több tízmillió forintért egyedülállóan korszerű digitális stúdiót építettünk ki, s természetesen megteremtettük a műsorkészítés személyi feltételeit is. Mi úgy ítéljük, meg hogy ezzel minden követelménynek eleget tettünk, ezért óriási meglepetésként ért bennünket amikor értesültünk arról, hogy a HF nem akaija kiadni a rádióengedélyt. 9 Ha automatikusan ki kell volna adni, akkor miért nem tette? - Számunkra megdöbbentő módon nincs igazi magyarázat erre. Több szakértővel tárgyalva arra következtetésre jutottunk, hogy itt jogértelmezési probléma van, mely befolyásolja a döntéshozókat, s ez a késedelem akadályozza az engedélyekkel rendelkező rádiók működését. A jogértelmezési probléma abból adódik, hogy a tavalyi pályázat kiírásakor még senki sem tudta, hogy a médiatörvény rövidesen megszületik és február elsején hatályba lép. A mi esetünkben a médiatörvény azt írja elő, hogy az Országos Rádió és Televízó Testület működésének megkezdése után 12-18 hónapon belül újra kell pályáznuk. Arról viszont egy szó sem esik, hogy addig nincs jogosítványunk a megszólalásra. A probléma gyökere tehát, hogy a minisztérium hatásköre megszűnt az ügyben a médiatörvény életbe lépésével, ezért a HF-nél most a jogi értelmezés folyik. Ami azt jelenti, hogy az országban közel 60 magánrádiót gátol az indulásban. • Április elsején tehát emiatt nem szólal meg Partiscum Rádió. Mégis mikorra várható a műsorkezdés? - Talán napokon belül... T. V.