Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-27 / 73. szám

A DM KFT. HETI GAZDASAGI MELLEKLETE Harminchárom autósiskola helyett három? A vizsgadíj alig több, mint egy gyakorlati óra A valóság nem videójáték Kiss Edina túl van az első bukáson. Október elején iratkozott be az autósiskolába, hogy jogosítványt szerezzen. Eddig ötvenezer forintjába került a dolog. Most kényszerszünetet tart, egyszerűen azért, mert elfogyott a pénze. Azt persze tudja, amíg gyűjti a pénzt a folytatásra, sokat elfelejt majd abból, amit eddig begyakorolt. Bertáné Magdi 17 éve dolgozik oktatóként, most az MK Autósiskolában. - Nem irigylem azokat a fiatal oktatókat, akik most kezdik a pályát - mondja. Itt is ugyanaz a probléma, mint másutt; az embereknek nincs elég pénzük. Régen az oktató döntötte el, mikor vizsgaérett valaki. Kevesebb volt a kudarc, a tanulóknak és az oktatóknak is. Ma a kötelező óraszám után a legtöbben megpróbálkoznak a vizsgával, hiszen komoly pénzekről van szó. • A kötelező óraszám, vagyis a 4 óra rutin, 14 óra város, 4 óra országút, 2 óra éjszakai vezetés kinek elég a jogosítványhoz? - Szinte csak azoknak, akik - képletesen szólva autóval jönnek vezetni. Az egész tavalyi évben csak 6-7 olyan tanulóm volt, aki az alapvezetés után sikeresen vizsgázott, az egyikük traktoros volt. Ha pedig valakinek nem sikerül az elsó vizsga, de nincs elég pénze a folytatáshoz, jön a kínlódás, a "szimplaórázás", a heti kétszeri vezetés, az egész hetes kihagyás. Ami persze nem hozza közelebb a jogosítványt. • Az ember azt gondolná, a modern világban egyre kevésbé lehet meglenni autózás nélkül, következésképp az autósoktatásnak mindig lesz piaca. - Ez egyre kevésbé igaz. Az elmúlt 3-4 évben állandóan csökkent a kereslet. A középkorúak szép lassan eltűnnek a jelentkezők közül; aki akarta és tehette, már megszerezte a jogosítványt. Maradnak a fiatalok, velük kapcsolatban viszont úgy érzem, a vacsoránkat is megesszük reggelire. Már az iskolakapuban elkapjuk őket 17 évesen, ők viszonylag könnyen és rövid idő alatt levizsgáznak, így nem tudom, néhány év múlva kiket oktatunk majd. • Mennyire jövedelmező manapság autós-oktatónak lenni? - Nem szeretek panaszkodni, ezért csak számokat mondok. Egy óráért 80 forint oktatási díjat és 360 forint üzemeltetési díjat kapunk. Ez utóbbiból kell fedezni a benzinköltséget, a jaOktató és tanuló. Egyedül nem megy (Fotó: Révész Róbert) vitásokat, az évenkénti műszaki vizsgát, ebből kell alkatrészeket vásárolni, és összegyűjteni a pénzt a következő autóra. Az üzemeltetési díjat még 1994 szeptemberében állapították meg; akkor 88 forint volt egy liter 92-es benzin, most 120. Császárné Rózsa a TÜVATI iskolavezetője leszögezi, manapság luxusnak számít a jogosítvány. Egy tanfolyam, a minimális kötelező óraszámmal legalább 40 ezer forint, de az alapórák csak a tanulók töredékének elegendők a sikeres gyakorlati vizsgához. - Minden képző cég próbálkozik valamilyen tanulócsábító akcióval: ingyentankönyvvel, kedvezménnyel, részletfizetéssel, de a végösszeg nagyjából ugyanakkora lesz. Az árakat emelni nemigen lehet, mert akkor nem lesz jelentkező, csökkenteni meg azért nem, mert akkor nem tudjuk fedezni a működési költségeket, nem tudjuk kifizetni az oktatókat. • Az ATI a rendszerváltás előtt a legnagyobb képzőintézmény volt. Versenyt legfeljebb az MHSZ és az Autóklub jelentett, bár abban az időben annyi volt a jelentkező, hogy nem is igen lehetett versenyről beszélni. Hogyan viselték a sok új szereplő megjelenését a piacon? - Úgy, hogy a rendszerváltás előtt az ATI hatalmas apparátussal több mint ezer tanulót oktatott évente, ma ez a szám alig több, mint 400. Csak úgy tudunk talpon maradni, hogy a hagyományos oktatás mellett szaktanfolyamokat is indftunk; árufuvarozóit, veszélyes áruszállítóit és taxistanfolyamokat. Ezen a téren előny az, hogy "régi motorosok" vagyunk. Az ilyen képzéseket a kisebb iskolák nemigen engedhetik meg maguknak, ugyanakkor kereslet folyamatosan van, egyrészt azért, mert a munkaerőpiacon mindig új igények merülnek fel, másrészt azért, mert ezeket a szakosított vizsgákat öt évente meg kell ismételni. Csiszár Ferenc az elsők között indított magán autósiskolát a megyében, 1988ban. Korábban az ATI igazgatóhelyettese és oktatásvezetője volt 13 évig. Tapasztalatait úgy foglalja össze: régen a tanulók jártak protekció után, hogy minél hamarabb bejussanak egy-egy tanfolyamra, ma az iskolák szaladgálnak a jelentkezők után. - Amikor az ATI-nál dolgoztam, a jelentkezőknek néha hónapokat kellet várni, hogy elkezdhessék a tanulást, most minden tanulónkat azonnal beültetem a tanfolyamra vagy az autóba. Nem akarok panaszkodni, a hozzávetőleg 600 tanuló, aki nálunk szerez jogosítványt évente, nem kevés, de 70 százalékuk középiskolai diák, ami intő jel a jövőre nézve. Aki 17 évesen megszerzi a jogosítványát, nem lesz kuncsaftunk többet. • Hogyan lehet azt elérni, hogy a több, mint harminc megyei autósiskola közül éppen az önökét válasszák? - Úgy vettem észre, akinek a neve jobban forog, ahhoz mennek. Az árakkal nemigen lehet variálni, olyan kicsi a haszonkulcs. Persze, olyan is van, hogy egy oktatóról elterjed, hogy jól végzi a dolgát, és divatba jön, azzal a céggel együtt, amelyiknél dolgozik. • Tegyük fel, hogy elhatároztam: jogosítványt szerzek, és tudni szeretném, melyik cég milyen hatékonysággal dolgozik, vagyis milyen az egyes autósiskolák vizsgastatisztikája. Meg tudja ezt nekem mondani a hatóság? - Sajnos, nem áll mó. JÍ? sr* A táblákkal kell kezdeni dunkban ilyen felvilágosítást adni - mondja Balló Zoltán, a Csongrád Megyei Közlekedésfelügyelet igazgatója. Való igaz, hogy a jelenleg működő 33 autósiskola sok egy ekkora megyében, majd mindenki egyetért azzal, hogy akár 3-4 is elég lenne. A természetes szelekcióhoz pedig valóban szükség lenne a minőségi mutatók nyilvánossá tételére. De ezt a hivatal nem, csak a kamara teheti meg. • Milyennek találja a jelenlegi képzési rendszert? - Rosszabbnak, mint a régit. Különösen azt tartom veszélyesnek, hogy az elméleti oktatásban kialakult a konzultációs rendszer, vagyis a régi 80 óra helyett csak tizenkettőn kell részt venniük a tanulóknak. A gyerekek ma 17 éves korukban megkapják a jogosítványt, azután úgy közlekednek az úton, mintha a valóság is videójáték lenne, ahol, ha eltolnak valamit, újra lehet kezdeni. • Ön szerint mennyire befolyásolja a jogosítvány megszerzésének a folyamatát a pénz? - Tavaly a több, mint ötezer tanulónak mindössze egyharmada szerezte meg a jogosítványt úgy, hogy egyetlen vizsgán sem bukott meg. Úgy érzem, ez minősít. De miért is ne próbáljon meg valaki átcsúszni akkor, amikor a vizsgadíj alig több mint egy gyakorlati óra ára. Kiss József vizsgabiztos kilenc éve szemléli a „végkifejletet", vagyis, hogy milyen felkészültséggel érkeznek a tanulók a megmérettetésre. Határozott véleménye, hogy a jogosítvány megszerzésének alsó korhatárát fel kellene emelni 18 évre. • A jogosítvány manapság nem olcsó mulatság. A vizsgabiztos adott esetben négyszemközt ül a vizsgán a tanulóval. Sosem próbálták még megvesztegetni? - Szerencsére soha. Olyan természetesen előfordul, hogy a tanuló nehéz anyagi helyzetére hivatkozva kéri, engedjem át, olyan is van, hogy az oktató segíteni próbál a vizsgán a tanulónak, és az sem ritka, hogy baráti alapon felhívnak, segítsek iksznek vagy ipszilonnak. De mindig visszautasítjuk ezeket a próbálkozásokat, e tekintetben bármelyik kollegáért tűzbe tenném a kezem. A vizsgán anyagi szempontokat nem lehet figyelembe venni, az oktatói trükköket is ismerjük már jól (minden vizsgabiztos tudja, hogy a tollcsattogtatás kinnfelejtett indexre figyelmeztet). Nem hiszem, hogy egy vesztegetési ügy sokáig titokban maradna, az efféle dolgok természete, hogy rövid időn belül az egész város tudná, kitől lehet jogosítványt venni. Keczer Gabriella Védett menedzserek? r

Mitikusaink és hivatalnokaink gyakorlatilag elmozdfthatatlanok helyükről, még akkor is, ha sorozatban követnek el baklövéseket. Ezen már jószerével nem is csodálkozunk - a politika és a bürokrácia ilyen; állftjuk. Az azonban annál meglepőbb, amit a Czipin Partner, egy osztrák termelékenységi tanácsadó cég állít a magyarokról: hazánkban a vállalatvezetők is jóformán büntetlenül hibázhatnak. Főnökeik ugyanis a kitűzött célok el nem érése esetén még csak nem is mérlegelik, hogy elbocsájtsák őket. A felmérést végző cég közel száz, ötszáz főnél több alkalmazottat foglalkoztató társaság vezetőjét kérdezte meg egy reprezentatív felmérés során. A válaszadók a vállalatvezetés hierarchiájának csúcsán, vagy közvetlenül a második vonalban található menedzserek közül kerültek ki. Mit tennének, ha az egyik közvetlen alárendeltségükbe tartozó vezető nem érné el a számára kitűzött célt? - kérdezték a kutatók. Nos, a válaszadók több mint fele mindössze „személyesen elbeszélgetne" a hibás vezetővel. A főnökök közel egyharmada még mindig túl toleránsnak bizonyult, hiszen az adott helyzetben úgy döntene, hogy részletesebb terveket készít és sűrűbben ellenőrzi beosztottjait. A válaszadók tizenöt százaléka szakmai továbbképzésre küldené az eredménytelen vezetőt. Érdekes, a sikertelen menedzser leváltását, vagy kiléptetését senki sem vállalná a megkérdezettek közül. Valóságban azért ez is szóba jöhet, viszont a nyilvánosság előtt a vállalatvezetők ma sem szívesen vállalják a keménykezűséget. Miközben a magyar vezetők nem örömmel szabadulnak meg nyilvánosan sikertelen középvezetőiktől, Európában és a világban ezzel ellentétes tendenciák érvényesülnek. Az elmúlt néhány évben a nagy nyugati cégek komplett vezetői szinteket szüntettek meg, s az érintettek - ha alkalmasak voltak - más beosztást kaptak. P

rsze ez Nyugat-Európában sem igazán népszerű, de még mindig elfogadhatóbb, ha az eredménytelen gazdálkodás következményeit nemcsak a munkások és alkalmazottak szintjén, hanem a felelős vezetők között is érvényesftik kommentálja a körkérdés eredményét a vezetési tanácsadó cég ügyvezetője. Messze vagyunk még Európától! OlA J A papírárak nem nőnek az égig A VILÁG PAPIRTERMELESE ES A CELLULOZARAK sói r 1984 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 2000 Töretlenül növekszik a világ papfrtermelése, rapszódikusan ingadozik viszont a gyártásnál meghatározó cellulóz ára. Látványos áresés kezdődött a közelmúltban a papírfák piacán, Svédországban például több cellulózüzem leállította vásárlásait. Történt ugyanis, hogy az őszi magas árszint a svéd erdőtulajdonosokat kitermelésre ösztönözte, közben azonban visszaesett a finompapír iránti kereslet. A cellulóz és papírkészletek pedig folyamatosan duzzadtak. Mindezt tetézte az, hogy a novemberi viharok terven felül „kitermeltek" néhány millió köbméter fát, tovább növelve ezzel a kínálatot. Következmény: a köbméterárak három hónap alatt 25 százalékkal csökkentek. Európa legnagyobb cellulózexportőre nemrégiben 150 dollárral, tonnánként 750 dollárra csökkentette a cellulóz árát. A kérdés csak az, hozzánk mikor gyűrűzik be mindez olcsóbb papír formájában. K. A. Jegyrendelés telefonon Mindig bajban voltak a vidéki nézők, ha budapesti színielőadásra vagy koncertre voltak kíváncsiak, távolból ugyanis nehezen lehetett jegyet venni - eddig. A néhány hete működő InterTicket jegyiroda ugyanis lehetővé teszi az OTP bankkártyával rendelkezőknek, hogy belépőjegyüket a telefonon keresztül vásárolják meg. Egyetlen telefonhívással információt kaphatunk a programkínálatról, kiválaszthatjuk az előadást és a megfelelő helyárat, a jegyet pedig azonnal meg is vásárolhatjuk. Csak a személyi adatokat és a bankkártyán olvasható adatokat kell bediktálni - a szolgáltatás tranzakciós díja 50 forint. A jegyet az előadás előtt a pénztárban lehet felvenni, a ' bankkártya felmutatása után. Ha elmaradna az előadás, akkor három napon belül visszautalják a pénzt. S ha meggondoltuk volna magunkat, vagy valami közbejönne a színházlátogatás előtt, akkor sincs gond - az előadást megelőző hetedik napig a jegy visszaváltható, ekkor 10%-os kezelési költséget számolnak fel. T. V.