Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-20 / 67. szám

SZERDA, 1996. MÁRC. 20. • Egy naptól három hónapig Várélista volt, van és lesz Hetente 8-10 szívműtétet végeznek a SZOTE szívsebészeti osztályán. Jelenleg 80 beteg vár szfvoperációra - tájékoztatta lapunkat dr. Szécsi János docens. A délmagyarországi szívsebészeti centrum igazgatóját a szívműtétekkel kapcsolatban azért kérdeztük, mert a napokban nagy vihart kavart a népjóléti tárca vezetőjének az a bejelentése, hogy a drága műtéti beavatkozásokat a jövőben várólistához kötik. A Magyar Szívsebészek Társaságának elnöke meglepődésének adott hangot az új egészségbiztosítási törvénytervezetben szereplő várólista kapcsán, hiszen, mint mondotta, korábban is és ma is hónapokat kellett és kell várni szívműtétre. A SZOTE szívsebészeti osztályának vezetője, Szécsi János megerősítette ezt, s kérdésünkre elmondta: a várakozók listáját szakmai szempontok alapján állítják össze, így nem ritka eset, hogy a beteget - állapota miatt - már a diagnózis felállítása utáni napokban megoperálják, míg az elfogadható állapotban levő pácienseknek várakozni kell egy ideig a szívműtétre. A várakozási idő a sürgősségtől függően 1 naptól 3 hónapig terjed. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár határozza meg az esetszámot, magyarán azt, hogy egy-egy szívsebészeti központban évente hány szívműtét végezhető el. A megengedett műtéti számot az adott szívsebészeti centrum előző évi teljesítményéhez, illetve a várólistán szereplők számához igazítják. A szegedi szívsebészeti osztályon hetente 8-10-11 szívműtétet végeznek a rendelkezésre álló két műtőben. A szívsebészet intenzív osztályának kapacitása - műszer- illetve nővérhiány miatt - nem bírja el több operált beteg posztoperatív ellátását. Az intenzív osztály - a tervek szerint - a nyár végére lesz olyan felszereltségű és megfelelő számú szakszemélyzettel ellátott, hogy naponta 3 szívműtétet végezhetnek. Szécsi János a legnagyobb problémát abban látja, hogy nincs elegendő - a szívbetegség diagnosztizálására szolgáló - hemodinamikai laboratórium. Emiatt a szívműtétre szoruló betegek 50 százaléka nem kerül kivizsgálásra. Tény azonban mondta - , hogy ha minden műtétet igénylő szívbetegséget kivizsgálnának, akkor a jelenleginek a duplájára növekedne a műtéti beavatkozást igénylő betegek száma, amennyit az ország szívsebészeti centrumai már nem képesek felvállalni. • Dél-Magyarország négy megyéjében - Bács, Békés, Csongrád, Jász-NagykunSzolnok megyében - 190 beteg várakozik veseátültetésre. A dél-magyarországi transzplantációs centrumban - a SZOTE sebészeti klinikájának transzplantációs osztályán - az elmúlt évben 51 veseátültetést végeztek. Ennél jóval többre - évi 70-80 veseátültetésre - lenne képes a szegedi transzplantációs team, ha több donor állna rendelkezésre. Az elvégezhető veseátültetések száma ugyanis - tájékoztatott dr. Szenohradszky Pál, a SZOTE transzplantációs osztályának vezetője - mindenekelőtt a donorok számától függ, mint ahogyan a műtétre „kerülés" sorrendisége is annak a függvénye, hogy megfelelő donor álljon rendelkezésre. A legnagyobb probléma, hogy a kórházak nem mindegyike jelenti a lehetséges donorokat, s ezzel sok, évek óta művesekezelésre szoruló beteget vágnak el a szervátültetés lehetőségétől. A veseátültetésre várók listájáról az a beteg kerül előbb a műtőasztalra, akinek antigénjei megegyeznek az „adott" donor antigénjeivel. Az Országos Hematológiai és Vértranszfúziós Intézet központi komputere választja ki azt a beteget, akinek antigénjeivel megegyezik a bejelentett donor antigénje. Amennyiben több várakozó beteg adatai is megegyezést mutatnak a donorral, a páciens állapota, illetve a várakozók listájára felkerülés ideje a kiválasztás alapja. Kaloccai Katalin ReklámMIX a Forrásban Harmadik alkalommal rendezik meg a ReklámMIX marketing kommunikációs szakkiállítást a szegedi Forrás Szállóban. A tegnap nyílt és ma záruló rendezvényen a Szegedi Nemzetközi Vásár Kft. új arculattal, a kiállítási kör szélesítésével nyújt segítséget a cégeknek, intézményeknek a reklámtevékenységet folytató vállalkozások megismertetéséhez. A tegnapi, előadásokkal színesített szakmai nap után ma a kiállítóké a főszerep. A Délmagyarország standján Pellini kávéval kedveskedünk vendégeinknek s az érdeklődőknek. (Fotó: Somogyi Károlyné) A pedagógusok egy december eleji nevelőtestületi értekezleten tudták meg, hogy az iskolának az idei tanév végeztével fel kell számolnia a repülőtéri tanműhelyeiben folyó elméleti és gyakorlati oktatását, mivel az épületegyüttes fenntartási költsége az önkormányzatnak jelentős többletkiadást jelent. A Móra nappali tagozatán jelenleg ezerháromszáz szakmunkástanuló és kétszázötvennyolc szakközépiskolai diák tanul. A repülőtéren a szakmunkástanulók több mint egyharmada elméleti, a szakmunkástanulók fele és minden szakközépiskolás pedig gyakorlati képzést kap. A szakmunkások többségének gyakorlati képzése egyébként a gazdálkodó szervezetek által fenntartott és működtetett gyakorlóhelyen folyik. Az intézmény jelen pillanatban háromszáz ilyen szervezettel áll szerződéses jogviszonyban. A közgyűlés január 25-i ülésén úgy döntött: meg kell vizsgálni, hogyan lehet a Móra Ferenc Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola teljes gyakorlati képzését vállalkozási formában működtetni. Az intézmény megbízott igazgatója, Miklós Mátyásné szerint olyan átszervezést, amely a jelenlegi egységes szakképzési ipódot A HELYZET 13 Amerikai ösztöndíj szegedieknek Szeged testvérvárosának (Toledo, USA) egyetemén a Politikatudományi és Közigazgatási Tanszék egy részleges, posztgraduális ösztöndíjat ajánlott fel Szegednek az 1996/97-es tanévre. Az ösztöndíj, amelyről dr. Margarita Mercedes Balmaceda, a tanszék professszora adott tájékoztatást a napokban Szegeden, fedezi az éves tandíjat (9318 dollár). A jelentkezési lap beadásának határideje: 1995. április 15. Információ és jelentkezési lap egyébként az Amerikai Felsőoktatási Információs Központban kérhető (JATE Központi Könyvtár, Dugonics tér 13. Hétfő 1-4, keddcsütörtök 9-11, 2-4 óráig. Telefon 454-065). • A tét: az életben maradás Iskola - közhasznú társaságként A Móra Ferenc Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában történő szakképzés gyakorlati képzésének átszervezéséről a közeljövőben dönt majd a szegedi közgyűlés. Ha a képviselők úgy határoznak, hogy szétválasztják az elméleti és gyakorlati képzést, s az utóbbit vállalkozásba adják, akkor a több mint száz esztendős intézménynek alig pár éve van hátra. megváltoztatja, nem szabad kizárólag csak gazdasági, finanszírozási szempontok alapján elrendelni. „Ha egy szakképző iskola nincs köz_ vetlen kapcsolatba a gyakorlattal, akkor az nem szakképző iskola" - hangsúlyozta Miklós Mátyásné. A Móra vezetői a január végi döntés után - Szalay István polgármester igazgatói értekezleten elhangzott javaslatára - a STEX Könyvszakértő és Befektetési Tanácsadó Kft. közreműködésével gazdasági számításokat végeztek és kidolgoztak egy átszervezési koncepciót. „Abból indultunk ki, hogy mind a közoktatási, mind a szakképzési törvény elsősorban a szakképző iskolát jelöli ki az elméleti és a gyakorlati képzés helyének és szervezetének. Lehetővé teszi ugyan az iskolán kívüli gyakorlati képzést, de ilyen esetben is biztosítja az iskola koordináló szerepét. Rájöttünk, ha közhasznú társaságként működtetnénk az egész iskolát, akkor nagy valószínűséggel életben maradnánk. " A hatályos törvények egyébként lehetővé teszik, hogy a város önkormányzata - megtartva az elméleti és az iskolai tanműhelyi gyakorlati képzés egységét, valamint az intézmény közoktatási törvény szerinti jogi személyiségét - ne költségvetési szervi gazdálkodási formában működtesse tovább a Mórát, hanem olyan gazdálkodó szervezetté alakítsa, melynek irányításába és finanszírozásába tulajdonostársként bevonhatja a szakképzésben érdekelt természetes és jogi személyeket • (gazdálkodó szervezeteket, gazdasági kamarákat, egyéni vállalkozókat, munkaügyi központot, oktatókat stb.). Ez az új működési forma lenne a KHT. A közhasznú társaság abban különbözik más gazdasági formáktól - a korlátolt felelősségű társaságtól vagy a részvénytársaságtól -, hogy abból nem lehet kivinni a nyereséget, azaz: a KHT nonprofit jellegű. A pedagógusok - mondta Szabóné Virág Katalin, a Közalkalmazotti Tanács elnöke - elveszítik ugyan közalkalmazotti státuszukat, de mint esetleges résztulajdonosok közvetlenebbül szólhatnak bele a munkába. S mivel jobban magukénak érzik az iskolát, várhatóan a színvonal is emelkedik majd. A színvonal emelkedést, a munkaerőpiac igényeihez igazodó rugalmasságot az integritás is fokozza, hiszen a társtulajdonosok az eddiginél sokkal közvetlenebbül gyakorolhatnak hatást a szakképzésre, illetve annak feltételrendszerére. Ha a város közgyűlése úgy dönt, hogy a Móra Ferenc Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolát az országban eleddig egyedülálló módon közhasznú társaságként működteti, akkor olyan közoktatási intézmény jöhet létre, amely a korszerű, mérőlaborokkal felszerelt iskolai tanműhely kialakításával képes lehet továbbfejleszteni azt a szakmai munkamegosztást, melyet az iskola költségvetési szervként már elkezdett. A polgármesteri hivatal közoktatási és közművelődési irodájától származó értesüléseink szerint a gyakorlati képzés átvállalására négyen tettek ajánlatot. Az iroda szakképzéssel foglalkozó munkatársa, Kiss Tamásné lapunknak elmondta: a Móra gyakorlati képzésének átszervezése ügyében, április végi határidővel, várhatóan pályázatot írnak ki. Erről azonban még döntenie kell az önkormányzat oktatási és ifjúsági bizottságának, illetve a közgyűlésnek. Sz. C. Sz. • Rendezvényház Kht. Közhasznú szolgálatok A megyei közgyűlés még az elmúlt év végén úgy döntött, hogy jogutód nélkül megszünteti a Szegeden működő Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelódési Szolgáltató Intézetet. Ugyanakkor határozott arról is, hogy a megyei önkormányzat számára kötelező pedagógiai szakszolgálatok, pedagógiai-szakmai szolgáltatások, valamint a közművelődési feladatok végzésére közhasznú társaságot hoz létre. Az erre vonatkozó javaslatot a legutóbbi közgyűlésen tárgyalta meg és fogadta el a testület, így március elsejétől az intézmény neve: Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Szolgáltató Kht. Az átalakulás okairól és feltételeiről Ratkai Imrét, a megyei közgyűlés alelnökét kérdeztük. • Mi indokolta az intézet közhasznú társasággá alakítását? - Az államháztartási törvény előírja nekünk, hogy költségvetési intézménynél a vállalkozási tevékenység nem haladhatja meg az össztevékenység harminc százalékát. Ám egy 1992-ben lezajlott átszervezés eredményeként, amikor az épületben lévő három intézményt - a pedagógiai intézetet, az oktatási és a megyei művelődési központot - összevontuk, ez az elvárást már nem teljesült. így - figyelembe véve az említett törvényi előírásokat, illetve a megye pénzügyi helyzetét - meg kellett vizsgálnunk, hogy milyen formában működhetne tovább a Rendezvényház. Az ugyanis nyilvánvaló volt, hogy a kötelező feladatokat egy kisebb épületben is el lehetne végezni. Ekkor azonban felmerült: Mi lesz az ingatlannal? Értékesítése nem tűnt jó ötletnek, hiszen az ingatlanárak most igen „nyomottak". Ugyanakkor megfogalmazódott: a megyének a pedagógiai szolgáltatásokból, a közművelődésből is szerepet kell vállalnia. Ezért született olyan döntés, hogy azokat a tennivalókat, amelyeket a törvény a megyék számára előír, a jövőben egy közhasznú szerződési formában látnánk el. Közvetlen intézményfenntartásra ugyanis nem köteleznek minket. • Ki finanszírozta eddig az intézet alaptevékenységét? - A mintegy 45 milliós költségvetésükhöz az utóbbi időben - kötelező feladatokra - 12 millió támogatást biztosított a megye. Jelenleg viszont meghatároztuk, hogy a továbbiakban mely tevékenységek költségeihez járul hozzá Csongrád megye közgyűlése. De vélhetően rajtunk kívül több önkormányzatnál felmerül, hogy az ilyen típusú feladatát rábízza erre a társaságra. A szerződésben azt is megfogalmaztuk, hogy a közfeladatok mellett még mire vállalkozhat a kht. 9 Az intézmény átalakításának - valamint a létszámcsökkentés következtében fizetendő végkielégítések - költségét a megyei közgyűlés vállalja magára? - Azokat a plussz kiadásokat, amelyekre az említett okok miatt szükség lesz, a megye finanszírozza. Ezt nem szeretnénk ráterhelni egy most induló szervezetre. Egyébként egymillió forint készpénzzel és mintegy 3 milliós apportértékkel amelyen az eddig használt eszközöket kell érteni - járul hozzá a megye a társaság megalapításához. 9 Mely településekről lehet már tudni, hogy „beszállnak" a közhasznú társaságba? - Tárgyalásokat folytattunk Szeged, Vásárhely, Kistelek és Csongrád önkormányzatának illetékes vezetőivel, mivel ezek a városok alapítóként kívánnak a társaság tagjaivá válni. Közülük Hódmezővásárhely közgyűlése 7-én hagyta jóvá az erre vonatkozó javaslatot. 9 Különbözik-e ez a kht., és ha igen miben, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht.-tól? - Alapvető különbség nincs. Ott olyan feltételekkel alakítottuk meg társaságot, hogy bevételeiket teljes egészében átengedjük nekik, és abból finanszírozzák majd saját működésüket. Az esetleges többletet a park fejlesztésére kell fordítaniuk A Rendezvényház Kht. esetében: rájuk bíztuk az ingatlant, amelynek hasznosításából származó bevétel az övéké marad. A kötelező feladatokra pedig úgy kötünk szerződést, hogy adunk hozzá az idén 7 milliót. A közgyűlés számára az jelent könnyebbséget, hogy nem kell a közfeladathoz a költségvetés terhére közvetlenül pénzt adni, hanem az épület hasznait engedjük át ennek fejében. Természetesen azt még nem tudjuk, hogy később ez mekkora részt képviselhet majd a közfeladat ellátására fordított támogatásból. 9 Kit és milyen időtartamra bíztak meg a Rendezvényház Kht. ügyvezetői feladatainak ellátásával? - Három üzleti évre szóló megbízással az intézet korábbi igazgatója, dr. Farkas Katalin lett a kht. vezetője. 9 A fő tulajdonos vélhetően a megye lesz. Ezért nyilván felmerült az is, hogy az önálló jogi személyként működő kht. esetleges anyagi gondjait hogyan lehet majd feloldani. - Mi semmiképp sem számolunk azzal, hogy a társaság netán csődbe juthat. Tevékenységét egy felügyelőbizottság kontrollálja, a taggyűléseken pedig dr. Sípos Ferenc alelnöktársam képviseli majd a megye érdekeit. Ugyanakkor hangsúlyozni kell: az intézet eddig is elég sokféle vállalkozással foglalkozott. Most viszont már érdekelt is abban, hogy növelje bevételeit. 9 Nem állhat fenn annak a veszélye, hogy éppen emiatt elvész az intézmény eredeti funkciója? - Nem, mert meghatároztuk a vállalkozási kört is, és az kötődik a kultúrához, valamint az oktatáshoz. Az ezekkel összefüggő, megszokott szolgáltatásokkal tehát továbbra is kielégítik majd az igényeket. N. Rácz Judit