Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-20 / 67. szám

14 KAPCSOLATOK DÉLMAQYARORSZÁQ SZERDA, 1996. MÁRC. 20. olvasószolgálat Ezt a rovatunkat olvasóink írják. Az itt közölt írások szénáik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ. PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 Dráma és szösszenet Érdekes információkhoz juthatott a mitsem tudó polgár a torony alatti manőverekről az SZDSZ frakció nyilatkozatából (DM, 1996. febr. 10.), majd az egyik érintett szenzibilis reagálásból arra is következtethetett (DM, 19%. febr. 12 ), valami lehet a dologban. Nálunk ugyanis az arisztokraták demokráciája dívik, - nicht vor dem Kind - vagyis mindent lehet, csak ne a gyerek előtt. Az idősebb generáció tudja, hogy „a király is lop, mint bárki más" írja J. W. von Goethe A Reinke a róka elmű verses elbeszélésében, de nem szól a kiskirályokról, akik immár a demokrácia hat éve alatt állítólag itt is ezt tették. Na és, ha kiderül, akkor mi van, mondja a jónép? Jószerivel semmi. A mi jogrendünk ugyanis kizárólag joghézagokból áll. Dehát voltaképpen kik vitatkoznak? Az egyik párt emberei állítólag ezer sebből véreznek, m(g a jóság keresztényi bajnokainál finoman dulakodnak a frakció vezetéséért. Mindkét párt a maga jelentéktelenségével tűnik ki. Hat év politikai stómanjaitól azért sikerült valamit megtudnunk. Mit is? A műveletek vélhetően igazak, hiszen az önérzetes replika nem közöl kontrétumokat, mondván: nem pitiánerkedik. Viszont érdekes módon a szakértelemre hivatkozik. Egy rendszert leépítő sztár érdekes, idézőjel nélkül miniszterelnök-helyettesre, aki a jobb körökben még hazaárulónak minősült e sorok írójával együtt, mivel bíráltuk az Antall és társai koalíció intézkedéseit. Úgy tűnik az árulók jók lesznek szakértőknek, ha a külföldi érdekeltségű bankok vezetőivé válnak. Persze ettől a szóban forgó fejlesztési bank még működhet jól, kivált, ha egy jónevű könyvvizsgáló cég is segít neki. Csakhát! Olvastam néhány tanulmányt arról, hogy ezek a különféle tanácsadók jó pénzért sok mindenre hajlandók. mert így akár a megszerzett külföldi kölcsönökből, segélyekből részesedhetnek is. A pénznek nincsen szaga, tudjuk vagy kétezer éve Vespasianus császártól, s a kiáramló dollár árfolyama nem csökken. Erről az jut eszembe, hogy aktív éveim egyik veresége volt egy nagyvállalaton belül, hogy elleneztem a termelékenységet javító külföldi szervezők dollárért történt igénybevételét. Ezek az urak ugyanabból a Nyugatból jöttek, s munkájuk még a rendszer összeomlása előtt megbukott. Ma a textilipar már csak nyomokban létezik. A hajdan - hatvanas-hetvenes években -, a második és harmadik vonalban dolgozó igen szerény szakemberek mára valóságos zsenikké lettek. Kivált, ha neves cégek állnak mögöttük akár szakértőként, akár könyvvizsgálóként. De hol vannak az eredmények? Vajon hol tanulták meg a kapitalista gazdálkodás szabályait, akik korábban tanulmányúton és túrákon csak a szép oldalt látták? Mitől ilyen magabizto-' sak még azok is, akik a kortársak szerint meglehetősen szerény képességükkel tűntek ki hajdanán? Hol vannak az eredmények? Tudom, hat év alatt nem lehet fordulatot elérni. De azért jeleknek lennie kell már. Mert egyre süllyed velünk a hajó. Ezért aggódik a milliárdos kártevések árnyékában csak piti összegeknek látszó városi pénzekért a polgár. Abba kellene már hagyni, hogy a politika csinálja a gazdálkodásban azt, amit a technokraták az ántivilágban. Az igazi szakemberek nem a mindenféle pártzászlókra felesküvő parvenük, hanem a valóban sikeres és sikerüket nem elrejtő polgárok, akiket én virilistának nevezek. Valóban szükséges olyan embereket az önkormányzati testületbe küldeni, akik értenek a pénzhez. Nem csak költeni, elsinkófálni tudják amint ez a hírhedt parkolási ügyben megesett. De hány ilyen lehet? Minap kérdezte tőlem egy nyugdíjas tanár, mondjam meg, miként lehet legyőzni a már mindenütt jelenlevő maffiákat? Emlékezzék az USA húszas éveire, mondtam, ott egymással számoltak le ezek, és lőn konszolidáció. Csak nem ez indult be most nálunk is? Marosi János nyugdíjas „Gergely - Gergő szn. Rázi Gergő a szakállát (= esik a hó Gergely napján, március 12-én)." Nagy Szent Gergely pápa emléknapja egyébként az 1879. évi szögedi nagyárvíznek is emléknapja, amely napnak hajnalán, pontban három órakor megszólaltak a harangok. A század elején nem csak Szeged legnagyobb harangja szóitzúgott, hanem a tápai, az algyői, és a dorozsmai is. Az árvíznek gergővize neve már rég elenyészett. Bálint Sándor még hallotta emlegetni öreg tanyaiaktól. Az idei tél nagyon kinyújtózott. Hamar kezdte, és lám nem akar a végére járni. Meglehetősen sok csapadék is hullott esőként és pelyhekben. Pedig már kezdtünk elszokni tőle. Még akkor is, ha a gyerekeknek megadatott a sok hó a szánkózáshoz, épült a sok hóember, az iskolai szünetekben itt-ott a tanár nénik is megkapták déákjaiktól a jól célzott hógolyókat. Volt tehát igazi tél ezidén! Levél | Dobó János úrhoz, az Északi városrész és Újrókus közösség képviselőjéhez Nemrég a városi televízió műsorában válaszolt egy, sokunkat igen érzékenyen érintő kérdésre, nevezetesen arra, hogy miért került betonláda a Csongrádi sugárút 68. szám alatti bekötő út közepe tájára. Terjedelmes válasza azonban egyáltalán nem volt meggyőző, ezért ezúton szeretnék feltenni Önnek néhány kérdést: 1. Ön a műsorban azt állította, azért kellett ezt a betonládát elhelyezni, mert egyesek a közlekedési szabályokat be nem tartva, 50-60 km/órás sebességgel száguldoztak járműveikkel ezen a bekötőúton. Vajon nem lett volna egyszerűbb, békésebb megoldás az, ha úgynevezett „fekvő-rendőröket" helyeznek itt el. így a környéken lakók számára megmaradt volna a lehetőség, hogy a kevésbé veszélyes útvonalon téijenek ki a Csongrádi sgt-ra. 2. Ha Ön az Északi városrész képviselője, nem érzi úgy, hogy például a Csongrádi sgt. 76-78. szám alatt lakók érdekeit is képviselnie kellene, nem csak a 68-72. szám alatt lakókét. A mi érdekünk ugyanis azt kívánja, hogy ne kelljen veszélyes útvonalakon kerülnünk ahhoz, hogy hazajussunk vagy dolgozni mehessünk. 3. A betonláda elhelyezése a Csongrdái sgt. 68-72. szám alatt lakók nyugalmát és biztonságát szolgálja. Vajon a saját járműveik zaja nem zavaija az itt lakókat? A betonládát ugyanis pont úgy helyezték el, hogy a fent említett házban lakók még hazajárhassanak járműveikkel. Esetleg várható-e, hogy a Csongrádi sugárúton is letiltják a forgalmat, elvégre az is zavarhatná a fent említett cfmen lakókat (lakót?)? 4. Gondolt-e arra, milyen felfordulás lenne Szeged közlekedésben, ha minden ilyen jellegű bekötőutat lezárnának a „lakók kérésére"? Kosztándi Melinda Mögrázta Gergő Már-már úgy tetszett, hogy visszavonhatatlanul jön a tavasz, amikor megint azzal hozakodott elő a meteorológus, hogy újból támad a tél. Jelzett hideget havas esővel és hózáporral, ami miatt megint elővettük szekrényeinkből a melegebb gúnyákat. Mert hasított a hideg. Ezidén egy kis ízelítőt kaptunk, milyen is volt az idő 1879 március derekán. Tóth Béla bátyám árvízi képeskönyvét vettem a kezembe. Olvasása közben ki-kinéztem az ablakomon, és kint felejtettem a tekintetemet. Olyannyira át tudtam élni a „gergővizit", hogy szinte hallani véltem amint az ár dübürögve hömpölyög, amint nagy reccsenésekkel házak omlanak össze, és a sikolyokat, a jajkiáltásokat. Algyőt és Tápét már március ötödikén elintézte a Víz. Szeged után a partos Dorozsma következett, igaz, annak laposai már rég víz alá kerültek. És a víz tódult. Az emberek bőrig áztak a jeges esőben. Magasabb halmokon, és a még ép gátakon deszka és nádbódék adtak némi menedéket az időseknek és a gyerekeknek; és ezeknek a hajlékoknak szövött, vagy csak szálas gyékény volt a tetőzete. Mind beázott. Gergely napján kegyetlen idő verte a Várost: hó és havas eső áztatta az amúgy is csuromvizes tájat, de nem hiszem, hogy akkor valakinek is az eszébe jutott volna ilyet mondani: 'Rázi Gergő a szakállát'. Nagyobb a valószínűsége annak, hogy a későbbi években, ha Gergelykor hó esett, ezzel is idézték a havas-jeges ártragédiát. Ezidén tehát megízlelhettünk valamit az 1879. évi március 12-éből, mert havazott, elég intenzíven. És hideg volt. Még szerencse, hogy Gergő most vigyázott a Vízre: nem fenyegetett az ár. A napokban itt is, ott is mondogatták, lévén, esett a hó, hogy Megrázta Gergely a szakállát. Ki kell javítanom őket. Ugyanis a szólás keletkezésének idején még nem külön napon köszöntötték a Gergőt, mert a Gergő a Gergelynek a becéző neve volt. Ennél fogva nem a Gergely vize, hanem gergővize borította hullámsírba és ülte meg hetekig Szegedet, miközben Mögrázta Gergő a szakállát. Mög az, betyárosan. No de, majd a Sándorok, a Jóskák és Benedekök. ők talán megembörölik magukat, érkezvén egy-egy zsák meleggel. Akkor igaz lesz a közmondás: március dereka után akkor is kinő a fű, ha pöröllyel verik. IÍJ. Lde József 17 Mondd, mit érlel....? Úgy kezdődött, hogy féltve őrzött könyveim között válogattam. melyiket kellene elvinni az antikváriumba, mert a várva-várt munkanélküli segélyem még nem érkezett meg. Kezembe akadt a kislányom hetedikes általános iskolai irodalom könyve, az 1982/83 tanévtől bejegyzéssel. Kíváncsiságból belelapoztam, majd a fél éjszakát „társaságában töltöttem". Megdöbbentő felfedezést tettem. „Oly korban éhem én e földön..." Mily korban? Kérdezem magamtól. Ma már nincs cseléd, napszámos," béres, pesztonka, emberpiac. Én csak, háztartási alkalmazottról, alkalmi munkásról, állatgondozóról, baby-szitterről, munkaközvetítő irodáról tudok. Ma már nincs kiszolgáltatott, megalázott ember, kegyeimesék sincsenek, és „mélyéről sem párolog a bögre"... Mert üres. Munkanélküli is csak azért van, mert biztosan nem akarnak dolgozni. De „Mondd, mit érlel annak a sorsa...", aki 51 éves és 32 évet dolgozott, és az utcán találja magát, no nem az „út szélen", oda sem kell, mert a fényszóró a jótékony sötétséget feloldja. Mit találjon ki? Hát, én kitaláltam, hála Móricz Zsigmond „Hét krajcáijának". A könyvek maradnak, és olyan boldog napot varázsolok a kislányomnak a szívem melegével, mely velem is Magyar Államkötvény 1998/H fix kamatozású MINDIG VOLTAK NAGY PILLANATOK feledteti, hogy csak százhúszon valahány forintom van. Nagyon finom pörköltcukortea lesz a reggeli, és 64 forintos szójakockából olyan pörköltet főzök, hogy még a „császárné" is megnyalná az ujját. És olyan szépen, kedvesen, puszival ébresztem a kislányom, simogató öleléssel engedem az iskolába, kárpótolva a becsapásért. Én meg érzelmekben gazdagon fekszem le, igazat adva Adynak, (egy panellakásban is) „álmodik a nyomor"! És jelszavaink valának: „Haza és haladás" - de merre? Gondolják megálmodom? (Név és cím a szerkesztőségben) A JELEM MACY PILLANATAIBAN ÖN IS RÉSZT VEHET. 1996. március 21-én kibocsátjuk az 1998/H jelű Magyar Államkötvényt. MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1998/H 2 év futamidő, évi fix 24% kamat. A kifizetendő kamat mértéke az éves kamat időarányos része, amely a kamatfizetési időpontok kőzött ténylegesen eltelt naptári napok és a 365 napos év alapján (0,01 %-ra kerekítetten) kerül meghatározásra. A kötvény kamatozása a kibocsátás napján kezdődik, és a lejárat után tovább nem kamatozik. Értékesítés feltételei: Az államkötvény kibocsátása aukció útján történik. Az aukciót kővetően az államkötvény újabb mennyiségét jegyzés útján értékesíti a kibocsátó. Az aukciót követő jegyzési időszak: 1998. március 19-26. A jegyzés a jegyzési időszak zárónapja előtt lezárható. Jegyzési árfolyam: Aukciós átlagár +0,2%+felhalmozott kamat • március 29-i felhalmozott kamat 0,53%. Az elérhető éves hozam közel 25%. A jegyzésen értékesíthető mennyiség: Maximum az aukción értékesített mennyiség 50%-a. A jegyzés pénzügyi teljesítési napja: 1996. március 29. Kamatfizetés félévente: 1996. szeptember 21., 1997. március 21., 1997. szeptember 21., 1998. március 21. ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK 1996. január 3-tól létrejött az állampapírok elsődleges forgalmazói hálózata. Ezen a széles forgalmazói hálózaton keresztül a befektetők bármikor hozzájuthatnak az éppen kibocsátott vagy a forgalomban lévő állampapírokhoz és az ország egész területén lehetővé válik az állampapírok lejárat előtti értékesítése. Az elsődleges forgalmazók a befektetőknek teljes körű letéti szolgáltatást nyújtanak és lejáratkor kifizetőhelyi feladatokat látnak el. Befektetése mindig biztonságos pénze mindig elérhető. AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Bank Rt. (1996. március 26-án a jegyzés szünetel) 6701 Szeged, Széchenyi tér (Tisza Szálló), Aradi vértanuk tere 3., Szentes, Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó, Kistelek, Mórahalom • Magyar Hitel Bank Rt. (1996. március 26-án a jegyzés szünetel) 6700 Szeged, Mars tér 5., Hódmezővásárhely • Inter-Európa Bank Rt. 6720 Szeged, Széchenyi tér 2. AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓKKAL SZERZŐDÉST KÖTŐ EGYÉB ÉRTÉKESÍTŐHELY: Cenzor Bróker Értékpapír Forgalmazó Kft. 6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 21., Hódmezővásárhely VALAMINT: MNB Csongrád Megyei Igazgatósága Szeged, Deák F. u. 17. ' MAGVAK, MjusMmptot. A TÖBBSZÓRÓS BIZTONSÁG