Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-20 / 67. szám

14 KAPCSOLATOK DÉLMAQYARORSZÁQ SZERDA, 1996. MÁRC. 20. olvasószolgálat Ezt a rovatunkat olvasóink írják. Az itt közölt írások szénáik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ. PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 Dráma és szösszenet Érdekes információkhoz juthatott a mitsem tudó pol­gár a torony alatti manőve­rekről az SZDSZ frakció nyilatkozatából (DM, 1996. febr. 10.), majd az egyik érintett szenzibilis reagálás­ból arra is következtethetett (DM, 19%. febr. 12 ), vala­mi lehet a dologban. Nálunk ugyanis az arisztokraták de­mokráciája dívik, - nicht vor dem Kind - vagyis mindent lehet, csak ne a gyerek előtt. Az idősebb generáció tudja, hogy „a király is lop, mint bárki más" írja J. W. von Goethe A Reinke a róka el­mű verses elbeszélésében, de nem szól a kiskirályokról, akik immár a demokrácia hat éve alatt állítólag itt is ezt tették. Na és, ha kiderül, akkor mi van, mondja a jó­nép? Jószerivel semmi. A mi jogrendünk ugyanis kizáró­lag joghézagokból áll. Dehát voltaképpen kik vi­tatkoznak? Az egyik párt emberei állítólag ezer sebből véreznek, m(g a jóság ke­resztényi bajnokainál fino­man dulakodnak a frakció vezetéséért. Mindkét párt a maga jelentéktelenségével tűnik ki. Hat év politikai stó­manjaitól azért sikerült vala­mit megtudnunk. Mit is? A műveletek vélhetően igazak, hiszen az önérzetes replika nem közöl kontrétumokat, mondván: nem pitiánerke­dik. Viszont érdekes módon a szakértelemre hivatkozik. Egy rendszert leépítő sztár ­érdekes, idézőjel nélkül ­miniszterelnök-helyettesre, aki a jobb körökben még ha­zaárulónak minősült e sorok írójával együtt, mivel bírál­tuk az Antall és társai koalí­ció intézkedéseit. Úgy tűnik az árulók jók lesznek szakér­tőknek, ha a külföldi érde­keltségű bankok vezetőivé válnak. Persze ettől a szóban forgó fejlesztési bank még működhet jól, kivált, ha egy jónevű könyvvizsgáló cég is segít neki. Csakhát! Olvastam né­hány tanulmányt arról, hogy ezek a különféle tanácsadók jó pénzért sok mindenre haj­landók. mert így akár a meg­szerzett külföldi kölcsönök­ből, segélyekből részesed­hetnek is. A pénznek nin­csen szaga, tudjuk vagy ké­tezer éve Vespasianus csá­szártól, s a kiáramló dollár árfolyama nem csökken. Er­ről az jut eszembe, hogy ak­tív éveim egyik veresége volt egy nagyvállalaton be­lül, hogy elleneztem a ter­melékenységet javító külföl­di szervezők dollárért történt igénybevételét. Ezek az urak ugyanabból a Nyugatból jöt­tek, s munkájuk még a rend­szer összeomlása előtt meg­bukott. Ma a textilipar már csak nyomokban létezik. A hajdan - hatvanas-hetvenes években -, a második és har­madik vonalban dolgozó igen szerény szakemberek mára valóságos zsenikké let­tek. Kivált, ha neves cégek állnak mögöttük akár szakér­tőként, akár könyvvizsgáló­ként. De hol vannak az ered­mények? Vajon hol tanulták meg a kapitalista gazdálko­dás szabályait, akik koráb­ban tanulmányúton és túrá­kon csak a szép oldalt lát­ták? Mitől ilyen magabizto-' sak még azok is, akik a kor­társak szerint meglehetősen szerény képességükkel tűn­tek ki hajdanán? Hol vannak az eredmé­nyek? Tudom, hat év alatt nem lehet fordulatot elérni. De azért jeleknek lennie kell már. Mert egyre süllyed ve­lünk a hajó. Ezért aggódik a milliárdos kártevések árnyé­kában csak piti összegeknek látszó városi pénzekért a polgár. Abba kellene már hagyni, hogy a politika csinálja a gazdálkodásban azt, amit a technokraták az ántivilág­ban. Az igazi szakemberek nem a mindenféle pártzász­lókra felesküvő parvenük, hanem a valóban sikeres és sikerüket nem elrejtő polgá­rok, akiket én virilistának nevezek. Valóban szükséges olyan embereket az önkormányzati testületbe küldeni, akik érte­nek a pénzhez. Nem csak költeni, elsinkófálni tudják amint ez a hírhedt parkolási ügyben megesett. De hány ilyen lehet? Minap kérdezte tőlem egy nyugdíjas tanár, mondjam meg, miként lehet legyőzni a már mindenütt je­lenlevő maffiákat? Emlékez­zék az USA húszas éveire, mondtam, ott egymással szá­moltak le ezek, és lőn kon­szolidáció. Csak nem ez in­dult be most nálunk is? Marosi János nyugdíjas „Gergely - Gergő szn. Rázi Gergő a szakállát (= esik a hó Gergely napján, március 12-én)." Nagy Szent Gergely pápa emlék­napja egyébként az 1879. évi szö­gedi nagyárvíznek is emléknapja, amely napnak hajnalán, pontban három órakor megszólaltak a ha­rangok. A század elején nem csak Szeged legnagyobb harangja szóit­zúgott, hanem a tápai, az algyői, és a dorozsmai is. Az árvíznek gergő­vize neve már rég elenyészett. Bál­int Sándor még hallotta emlegetni öreg tanyaiaktól. Az idei tél nagyon kinyújtózott. Hamar kezdte, és lám nem akar a végére járni. Meglehetősen sok csapadék is hullott esőként és pely­hekben. Pedig már kezdtünk el­szokni tőle. Még akkor is, ha a gye­rekeknek megadatott a sok hó a szánkózáshoz, épült a sok hóember, az iskolai szünetekben itt-ott a ta­nár nénik is megkapták déákjaiktól a jól célzott hógolyókat. Volt tehát igazi tél ezidén! Levél | Dobó János úrhoz, az Északi városrész és Újrókus közösség képviselőjéhez Nemrég a városi televízió műsorában válaszolt egy, so­kunkat igen érzékenyen érintő kérdésre, nevezetesen arra, hogy miért került betonláda a Csongrádi sugárút 68. szám alatti bekötő út közepe tájára. Terjedelmes válasza azonban egyáltalán nem volt meggyő­ző, ezért ezúton szeretnék fel­tenni Önnek néhány kérdést: 1. Ön a műsorban azt állí­totta, azért kellett ezt a beton­ládát elhelyezni, mert egyesek a közlekedési szabályokat be nem tartva, 50-60 km/órás se­bességgel száguldoztak jármű­veikkel ezen a bekötőúton. Vajon nem lett volna egysze­rűbb, békésebb megoldás az, ha úgynevezett „fekvő-rend­őröket" helyeznek itt el. így a környéken lakók számára megmaradt volna a lehetőség, hogy a kevésbé veszélyes út­vonalon téijenek ki a Csongrá­di sgt-ra. 2. Ha Ön az Északi város­rész képviselője, nem érzi úgy, hogy például a Csongrádi sgt. 76-78. szám alatt lakók érde­keit is képviselnie kellene, nem csak a 68-72. szám alatt lakókét. A mi érdekünk ugyanis azt kívánja, hogy ne kelljen veszélyes útvonalakon kerülnünk ahhoz, hogy haza­jussunk vagy dolgozni mehes­sünk. 3. A betonláda elhelyezése a Csongrdái sgt. 68-72. szám alatt lakók nyugalmát és biz­tonságát szolgálja. Vajon a sa­ját járműveik zaja nem zavaija az itt lakókat? A betonládát ugyanis pont úgy helyezték el, hogy a fent említett házban la­kók még hazajárhassanak jár­műveikkel. Esetleg várható-e, hogy a Csongrádi sugárúton is letiltják a forgalmat, elvégre az is zavarhatná a fent említett cfmen lakókat (lakót?)? 4. Gondolt-e arra, milyen felfordulás lenne Szeged köz­lekedésben, ha minden ilyen jellegű bekötőutat lezárnának a „lakók kérésére"? Kosztándi Melinda Mögrázta Gergő Már-már úgy tetszett, hogy visszavonhatatlanul jön a tavasz, amikor megint azzal hozakodott elő a meteorológus, hogy újból támad a tél. Jelzett hideget havas esővel és hózáporral, ami miatt megint elő­vettük szekrényeinkből a melegebb gúnyákat. Mert hasított a hideg. Ezidén egy kis ízelítőt kaptunk, milyen is volt az idő 1879 március derekán. Tóth Béla bátyám árvízi képeskönyvét vettem a kezembe. Olvasása közben ki-kinéztem az ablakomon, és kint felejtettem a te­kintetemet. Olyannyira át tudtam élni a „gergővizit", hogy szinte hal­lani véltem amint az ár dübürögve hömpölyög, amint nagy reccsené­sekkel házak omlanak össze, és a sikolyokat, a jajkiáltásokat. Algyőt és Tápét már március ötödikén el­intézte a Víz. Szeged után a partos Dorozsma következett, igaz, annak laposai már rég víz alá kerültek. És a víz tódult. Az emberek bő­rig áztak a jeges esőben. Magasabb halmokon, és a még ép gátakon deszka és nádbódék adtak némi menedéket az időseknek és a gye­rekeknek; és ezeknek a hajlékok­nak szövött, vagy csak szálas gyé­kény volt a tetőzete. Mind beázott. Gergely napján kegyetlen idő verte a Várost: hó és havas eső áz­tatta az amúgy is csuromvizes tájat, de nem hiszem, hogy akkor valaki­nek is az eszébe jutott volna ilyet mondani: 'Rázi Gergő a szakállát'. Nagyobb a valószínűsége annak, hogy a későbbi években, ha Ger­gelykor hó esett, ezzel is idézték a havas-jeges ártragédiát. Ezidén tehát megízlelhettünk va­lamit az 1879. évi március 12-éből, mert havazott, elég intenzíven. És hideg volt. Még szerencse, hogy Gergő most vigyázott a Vízre: nem fenyegetett az ár. A napokban itt is, ott is mondo­gatták, lévén, esett a hó, hogy Meg­rázta Gergely a szakállát. Ki kell javítanom őket. Ugyanis a szólás keletkezésének idején még nem kü­lön napon köszöntötték a Gergőt, mert a Gergő a Gergelynek a becé­ző neve volt. Ennél fogva nem a Gergely vize, hanem gergővize bo­rította hullámsírba és ülte meg he­tekig Szegedet, miközben Mögráz­ta Gergő a szakállát. Mög az, be­tyárosan. No de, majd a Sándorok, a Jós­kák és Benedekök. ők talán me­gembörölik magukat, érkezvén egy-egy zsák meleggel. Akkor igaz lesz a közmondás: március dereka után akkor is kinő a fű, ha pöröllyel verik. IÍJ. Lde József 17 Mondd, mit érlel....? Úgy kezdődött, hogy féltve őrzött könyveim között válo­gattam. melyiket kellene el­vinni az antikváriumba, mert a várva-várt munkanélküli segé­lyem még nem érkezett meg. Kezembe akadt a kislányom hetedikes általános iskolai iro­dalom könyve, az 1982/83 tanévtől bejegyzéssel. Kíván­csiságból belelapoztam, majd a fél éjszakát „társaságában töltöttem". Megdöbbentő fel­fedezést tettem. „Oly korban éhem én e földön..." Mily kor­ban? Kérdezem magamtól. Ma már nincs cseléd, napszá­mos," béres, pesztonka, ember­piac. Én csak, háztartási alkal­mazottról, alkalmi munkásról, állatgondozóról, baby-szitter­ről, munkaközvetítő irodáról tudok. Ma már nincs kiszol­gáltatott, megalázott ember, kegyeimesék sincsenek, és „mélyéről sem párolog a bög­re"... Mert üres. Munkanélküli is csak azért van, mert bizto­san nem akarnak dolgozni. De „Mondd, mit érlel annak a sor­sa...", aki 51 éves és 32 évet dolgozott, és az utcán találja magát, no nem az „út szélen", oda sem kell, mert a fényszóró a jótékony sötétséget feloldja. Mit találjon ki? Hát, én kitaláltam, hála Móricz Zsigmond „Hét kraj­cáijának". A könyvek marad­nak, és olyan boldog napot va­rázsolok a kislányomnak a szí­vem melegével, mely velem is Magyar Államkötvény 1998/H fix kamatozású MINDIG VOLTAK NAGY PILLANATOK feledteti, hogy csak százhú­szon valahány forintom van. Nagyon finom pörköltcukor­tea lesz a reggeli, és 64 forin­tos szójakockából olyan pör­költet főzök, hogy még a „csá­szárné" is megnyalná az ujját. És olyan szépen, kedvesen, puszival ébresztem a kislá­nyom, simogató öleléssel en­gedem az iskolába, kárpótolva a becsapásért. Én meg érzel­mekben gazdagon fekszem le, igazat adva Adynak, (egy pa­nellakásban is) „álmodik a nyomor"! És jelszavaink valá­nak: „Haza és haladás" - de merre? Gondolják megálmo­dom? (Név és cím a szerkesztőségben) A JELEM MACY PILLANATAIBAN ÖN IS RÉSZT VEHET. 1996. március 21-én kibocsátjuk az 1998/H jelű Magyar Államkötvényt. MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1998/H 2 év futamidő, évi fix 24% kamat. A kifize­tendő kamat mértéke az éves kamat időa­rányos része, amely a kamatfizetési időpon­tok kőzött ténylegesen eltelt naptári napok és a 365 napos év alapján (0,01 %-ra kerekí­tetten) kerül meghatározásra. A kötvény kamatozása a kibocsátás napján kezdődik, és a lejárat után tovább nem kamatozik. Értékesítés feltételei: Az államkötvény kibocsátása aukció útján történik. Az aukciót kővetően az állam­kötvény újabb mennyiségét jegyzés útján értékesíti a kibocsátó. Az aukciót követő jegyzési időszak: 1998. március 19-26. A jegyzés a jegyzési időszak zárónapja előtt lezárható. Jegyzési árfolyam: Aukciós átlagár +0,2%+felhalmozott kamat • március 29-i felhalmozott kamat 0,53%. Az elérhető éves hozam közel 25%. A jegyzésen értékesíthető mennyiség: Maximum az aukción értékesített mennyi­ség 50%-a. A jegyzés pénzügyi teljesítési napja: 1996. március 29. Kamatfizetés félévente: 1996. szeptember 21., 1997. március 21., 1997. szeptember 21., 1998. március 21. ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK 1996. január 3-tól létrejött az állampapí­rok elsődleges forgalmazói hálózata. Ezen a széles forgalmazói hálózaton ke­resztül a befektetők bármikor hozzájut­hatnak az éppen kibocsátott vagy a for­galomban lévő állampapírokhoz és az or­szág egész területén lehetővé válik az ál­lampapírok lejárat előtti értékesítése. Az elsődleges forgalmazók a befektetők­nek teljes körű letéti szolgáltatást nyújta­nak és lejáratkor kifizetőhelyi feladatokat látnak el. Befektetése mindig biztonságos ­pénze mindig elérhető. AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Bank Rt. (1996. március 26-án a jegyzés szünetel) 6701 Szeged, Széchenyi tér (Tisza Szálló), Aradi vértanuk tere 3., Szentes, Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó, Kistelek, Mórahalom • Magyar Hitel Bank Rt. (1996. március 26-án a jegyzés szünetel) 6700 Szeged, Mars tér 5., Hódmezővásárhely • Inter-Európa Bank Rt. 6720 Szeged, Széchenyi tér 2. AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓKKAL SZERZŐDÉST KÖTŐ EGYÉB ÉRTÉKESÍTŐHELY: Cenzor Bróker Értékpapír Forgalmazó Kft. 6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 21., Hódmezővásárhely VALAMINT: MNB Csongrád Megyei Igazgatósága Szeged, Deák F. u. 17. ' MAGVAK, MjusMmptot. A TÖBBSZÓRÓS BIZTONSÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom