Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-28 / 50. szám

SZERDA, 1996. FEBR. 28. HANGSÚLY 5 • Euróregió-kon ferencia Mérföldkő a fejlődésben Hogy az elképzelés helyénvaló, ahhoz nem fér kétség. Ilyen célkitűzéssel ugyanis még nem szerveztek konferenciát régiónkban. Ez az első, s nagyon reméljük, nem az utolsó. Tudniillik, most, amikor - úgy tűnik - végérvényesen elvonultak a háborús viharfelhők a Balkán „európaibb" feléről is, hozzá lehet látni az új, a friss és az életerős elképzelések megvalósításához. Merthogy 90 évvel ezelőtt még nem kellett ilyen „eurórégiós" tanácskozást tartani, akkor még adott volt a régió, adott volt az infrastruktúra, a gazdasági érdekeltség is - azonos volt. Azóta azonban nagyot fordult a világ. Nincs közvetlen vasút, amely Temesvárra viszi az árut Szegedről, érintve a mai Kis-Jugoszlávia északi csücskén lévő településeket. Nincs igazán szervezett tiszai hajóforgalom sem, pedig - ez nem a nagy bölcsesség helye - a vízi áruszállítás a legolcsóbb... Lehel, hogy a téma elé szaladtam. Ma ugyanis hozzáértő, szakavatott emberek tárgyalnak Szegeden arról, hogy az említettek hiányát miként lehetne kiküszöbölni, hogyan lehetne összekapcsolni a szálakai ebben a régióban. Hogyan lehetne olyan együttműködést kialakítani a Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, az Arad és Temes megyei, valamint a délvidéki régióban élő magyar, román és szerb üzletemberek, kutatóintézetek, kulturális intézmények között, hogy abból haszna legyen az ott élő embereknek? A négy honi, a két romániai megye és a délvidéki autonóm tartomány együttműködésének lehetősége az érdekeltségi szempontokon túl, figyelembe véve a történelmi egybefonódást is - kifejezetten nagynak tűnik. S ezt nem az itt élő és dolgozó emberek mondják, hanem azok is, akik „kívülről" szemlélik az említett térséget. A közelmúltban alkalmam volt néhány órát az ENSZ egyik magyarországi tisztségviselőjének társaságában tölteni, s voltaképpen tőle hallottam azt, amit ma valószínűleg többször is kimond a 140 szakember, vendég, politikus, megfigyelő: ennek a régiónak a felemelkedése jórészt attól függ, hogy mennyire képesek együtt dolgozni, mennyire érzékenyek egymás gondjai, problémái iránt, s hajlandók-e tenni valamit annak érdekében, hogy a környezetük „európaibb" legyen.Tudniillik, lépten-nyomon hangoztatjuk, hogy a lehető legrövidebb időn belül ott, tehát az Európai Unióban szeretnénk lenni. • Legyen ez az első lépés. Kisimro Ferenc 0 Magyarország délkeleti megyéi, továbbá a Vajdaság és a Bánát összefonódása történelmi hagyomány és létező valóság. Az új Eurorégió létrejöttéig milyen út vezet? Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke: - A regionalitás jelentőségét megyénk már 1989-ben felismerte és azóta is népszerűsíti. Magyarországról Csongrád megye az elsők között lett tagja Eurorégiók Gyűlésének. A határokon átívelő együttműködési rendszer kiépítését három esztendeje szorgalmazzuk. A kedvező külpolitikai légkör most lehetővé teszi, hogy formába öntsük a Dél-Alföld, továbbá a Vajdaság és Arad -, Temes megye önkormányzatai kezdeményezésével formálódó együttműködést. Géczi József, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője: - A Szeged -Temesvár-Újvidék háromszögben politikai akarattól és berendezkedéstől függetleneül éló maradt az emberek személyes kapcsolatrendszere, fennmaradt a civil szerveződések hálója. E sokszálú kapcsolatrendszer integrálása szükségszerűnek tűnik. Csongrád megye úttörő szerepet vállalt ebben. A Békés és Bács-Kiskun megyével létező koordináció úgy tűnik - Szolnok megyével tovább bővülhet. A regionális együttműködést újabban Bukarestben is ösztönzik. Jugoszláviában pedig erős az a szerb vonal, mely Magyarország felé keresi a nyugati kaput. Csernus Sándor, a József Attila Tudományegyetem külügyi kapcsolataival is foglalkozó történésze: - A jövő Európája: a régiók Európája. Ez nyer támogatást, mely jövőképnek egyébként is létezik a történelmi és infrastrukturális alapja. Ezt tekinti kiindulópontjának most a politika. A gazdasági és önkormányzati együttműködés mellett a kulturális kapcsok, a felsőoktatási intézmények ezekre épülő kooperációja egyaránt ösztönzik a Duna-Tisza-Maros Eurorégió születését. Európában az nyer, aki integrálfni mer) Eurorégió a Duna-Tisza-Maros tájon MAGYAR iZAG Eurorégió születik a Duna-Tisza-Maros tájon. Magyarország három délkeleti megyéje, a jugoszláviai Vajdaság tartomány, továbbá a romániai Arad és Temes megye alkotja a legifjabb Eurorégiót. Az országhatárok szabdalta, de hagyományosan összetartozó vidék Eurorégióvá „növekedése" a politika, a gazdaság, az önkormányzatok, a térség intézményrendszere és felsőoktatása, de leginkább a polgárok érdekében áll. Az- Európa-ház új jövevényéről beszélgettünk a Duna-Tisza-Maros Eurorégió születése körül bábáskodó közszereplőkkel. 0 Mi a célja a február 28-i, Magyarországon „sosemvolt" tanácskozásnak? G. J.: - A mai konferncia minden létező kapcsolatot integrálni próbál. Látni kell: ma Európában az nyer, aki integrál. A tanácskozás végén emlékeztető készül az együttműködési formákról, a meglévő és a kibontható lehetőségekről. Ez a konferencia akkor éri el célját, ha a politika alatti együttműködést is serkenti. L. I.: - Az, hogy a már ma is ezerszálú kapcsolatrendszert szövetté fejlesszük. A konferencia szintetizáló szerepét hangsúlyozom. Most összegezhetjük a régiók közötti együttműködés eddigi eredményeit, ajánlások megfogalmazásával kiteljesíthetjük azt. A Duna -Maros-Tisza Eurorégió keretét körvonalazó megállapodást április 15-ig fogjuk aláírni. Ezen lépés jelentőségének elismerése, hogy a honfoglalás 1100. évfordulójának évében, június végén megyénk ad otthont az Eurorégiók Gyűlése elnökségi ülésének. 0 Ha az előadók és a meghívottak körét nézzük, úgy tűnik: a regionalitás „összegzésében " a szocialista vonalvezetés dominál. G. J.: - A kormánypárti politikusok mellett ellenzékieket is meghívtunk, az érdeklődő intézmények és vállalkozások képviselői pedig pártoktól független személyek. 0 Miért fontos ennek a három országot összekötő alakulatnak a megszületése? Cs. S.: - Alapvetően más ez az új Eurorégió, mint az Alpok-Adria, vagy a Kárpátok eurórégiós együttműködés. Itt a Duna - Tisza Maros tájon érintett középkelet-európai országok öszszefognak, de számítanak a fejlett gazdaságú régiókra is. E dinamikusan fejleszthető területen élő kisebbségek együttélésének is ideális keretét adhatja az új, többközpontú Eurorégió. L. I.: -r A térségben az euroregionális rendszer kiépítéséhez most kedvező a légkör és a hangulat. A gazdasági előnyökről talán senkit sem kell meggyőzni. Például az infrastrukturális beruházások előmozdítják a térség gazdasági fejlődését, az itt élők számára munkaalkalmat teremtenek, s Európának ezt a vidékét bekapcsolják a világ vérkeringésébe. G. J.: - Szeged számára hasznos, ha a regionális együttműködésnek köszönhetően a város jövőjét szolgáló fejlesztések - például autópálya építés - fölgyorsfthatóak. Az országnak is érdekében áll, hogy a kormány felismerje a dél-keleti irány fontosságát. Románia és Jugoszlávia számára pedig „kaput" nyit a világra a Duna-Maros-Tisza Eurorégió. Ú. I. 0 A szakemberek evidenciaként hangoztatják, hogy a jelenlegi, egységesülő Európa belsőleg tagolt. Mi a tartalma ennek a megállapításnak? - Á regionalizmus gondolata és eszmerendszere a 70es évektől kezdődően erősödött meg Európában, elsősorban az Európai Közösség országaiban. A 80-as években lezajlott az intézményesülés folyamata is, létrejött az Európai Régiók Gyűlése - a magyar megyék is tagjai 1992 óta. Az európai regionalizmus alapvetően kétirányú - csak első pillantásra ellentétes - fejlődést jelent: a nagy rendszer, az Európai Unió létrejöttét, és a kistérségek, önkormányzatok együttműködését. Érdemes itt megjegyezni, hogy sokan egyfajta regionalizmusnak fogják föl az új nemzetállamok megjelenését is. Mármost az egységesülő Európa funkcionális tartalma nem más, mint a régiók integrációinak sorozata, a régiók közötti együttműködés. 0 Ez az országhatárokon átívelő kapcsolatrendszert jelent? - A jelenlegi Európában az a régió képes fennmaradni és fejlődni, amelyik a saját országa határain kívül is • A JATE rektora szerint föl kell kínálkozni a tökének Tisza-Maros régió, válaszúton rendelkezik kapcsolatokkal. És ilyen szempontból nagy előny a határmenti helyzet. 0 A dél-alföldi régió földrajzi helyzete, hat ármentisége mintha kevéssé jelentene előnyt, inkább hátrányt. Ez a periféria. - Nem mindegy, persze, hogy a határ másik oldalán egy virágzó gazdaság van, vagy egy depressziós gazdaság. De sok minden megváltozott. Az új európai regionalitás legfőbb jellemzője a természetes gazdasági térszerveződés. Ez azt jelenti, hogy egy-egy nagyobb terület természeti-gazdasági adottságai határozzák meg a régió határait, s ezek az adottságok nincsenek tekintettel az országhatárokra. A mi régiónk is átalakulóban van. A Dél-Alföldnek nevezett terület - Szeged központtal - nagyjából Bács, Békés és Csongrád megyét jelentette, esetleg Szolnok déli részét. Ma egyértelműen Dr. Mészáros Rezső: A külkapcsolatok összeadódhatnak. (Fotó: Révész Róbert) Új tendenciák és lehetőségek a Tisza-Maros régió fejlődésében címmel tart előadást a konferencián dr. Mészáros ReYső, a József Attila Tudományegyetem rektora, a gazdaságföldrajz kutatója. Budapest vonzáskörzete Bács északi része, Kecskeméttel együtt, Debrecené pedig Békés keleti fele. A természetes gazdasági térszerveződés jegyében az a tendencia, hogy a Szeged - Temesvár - Újvidék háromszög, Csongrád megye és Békés nyugati fele alkot egy egységet, amelyet Tisza-Maros régiónak nevezhetünk. 0 A város utcáit járva úgy tűnik föl, a hétköznapokban már létezik ez az új nemzetközi régió de egyelőre kevés előnyét élvezzük. - Az új regionalizáció alapfeltétele, hogy normalizálódjon a helyzet Kis-Jugoszláviában és gazdasági fejlődés induljon Romániában. 0 És Magyarországon, nemde? - Ennek pedig az az alapfeltétele, hogy kiépüljön az úgynevezett vonalas infrastruktúra. Vagyis legyen európai színvonalú közlekedés, autópálya, repülőtér, határátkelő; és kommunikációs hálózat. Ha ez megvalósul, a gazdasági fejlődés megindul. Ha nem, leszakadunk Európától, annak ellenére, hogy formálisan és tartalmilag más európai mikrorégiókkal kompatibilis a Tisza-Maros régió. Hiszen kiváló termőterület, hagyományos élelmiszeriparral, új bioiparágak kifejlesztéséhez szükséges szellemi kapacitással, három - szegedi, újvidéki, temesvári - egyetemmel. A három nemzet külkapcsolatai öszszeadódhatnak, minden esélyünk megvan, hogy az európai fejlődéssel együtt haladjunk. 0 Az 5-ös út azonban csak az ezredforduló után ér ide. Nem lesz ez túl későn? - De igen. Az európai regionális átrendeződés az ezredfordulóig minden bizonnyal lezárul. Ha nem tudunk kapcsolódni addig, kimaradunk a belsőleg differenciált, zárt európai egységből. Ezért lenne létfontosságú fölkínálkozni a tőkének: építsen infrastruktúrát. A természeti-gazdasági egységet alkotó, három országot összekötő régió bármilyen irányú gazdasági fejlődése csakis ezen az alapon indulhatna. A magam részéről úgy látom, a dolog nem reménytelen abban az esetben, ha nagyralátóan, egyszersmind megfontoltan és a jelenleginél sokkal ügyesebben kínáljuk magunkat a tőkének. Most, azonnal! Sulyok Erzsébet Hét megye • számokban Bács-Kiskun megye Területe: 8362 knr Lakossága: 542 ezer fő Az elsősorban mezőgazdaságáról, szőlő-, gyümölcsés zöldségkultúrájáról ismertté vált megye az elmúlt évtizedekben a Duna-Tisza közének kereskedelmi központjává fejlődött. Békés megye Területe: 5631 km2 Lakossága: 407 ezer fő A közép-békési városegyüttes (Békéscsaba-Gyula-Békés) főleg élelmiszeripari jellegű terület, de fejlett könnyűiparral is bír. Termelési profilját elsősorban a hús- és a tejipar, illetve a könnyűipar jellemzi. Csongrád megye Területe: 4263 km2 Lakossága: 438 ezer fő A dél-alföldi gazdasági régió hagyományos központja. Szegeden a környékbeli mezőgazdasági termelésre fejlett élelmiszeripar jött létre. Világhírű szalámigyártása mellett paprikatermelése és feldolgozása is ismert. A térségben Szentesen fejlett baromfifeldolgozás, Makón hagymatermelés, Hódmezővásárhelyen porcelán- és mérleggyártás folyik. Szolnok megye Területe: 5607 km2 Lakossága: 423 ezer fő Az észak-alföldi terület az ország jelentős élelmiszertermelő térsége. A szántó több mint felén búzát és kukoricát termelnek. Fejlett tégla- és cserépipar, fa-, papír-, cukor- és malomipar jellemzi a megyét. Arad megye (Románia) Területe: 7652 km2 Lakossága: 507 ezer fó Fejlett mezőgazdaságát több mint hatvan százalékban állattenyésztés jellemzi. Ehhez viszonylag fejlett élelmiszeripar is kapcsolódik. Fontosabb iparágai a gépgyártás és fémfeldolgozás, a textil- és a vegyipar. Temes megye (Románia) Területe: 8692 km2 Lakossága: 715 ezer fő Mezőgazdasága kiemelkedő, a növénytermesztés mellett fejlett állattenyésztés jellemzi. A tradicionális élelmiszeripari ágazatok zömében a helyben termelt alapanyagot dolgozzák fel. Vajdasági Autonóm Tartomány (Jugoszlávia) Területe: 21506 km2 Lakossága: 2 millió 013 ezer fő Elsősorban mezőgazdasági termeléssel foglalkozó lakossága búzát, kukoricát, cukorrépát, repcét, napraforgót, kendert és komlót termel. A fejlett agrárvidék jelentős élelmiszeripart vonzott magához. l ftffl S S JÜÉÜ I De február 29-én kiderül. Érdemes lesz odafigyelnie. Ilyen csak szökőévenként egyszer van. 'C»»l liliüiWS