Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-15 / 39. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. FEBR. 15. SZEGEDI TÜKÖR 9 • Véleményem szerint Liget és harag Úgy véli egy nyugdíjas olvasónk, több nagyszülő nevében nyilvánít véleményt a Vidámpark ügyében: „A DM január 17-i számában olvastam az Elkésett hivatal trehány előteijesztése cfmű cikket. E cikkre szeretnék reagálni. Először is azt közlöm, hogy sem a Biliárd Casinó bérlőjét, sem pedig Juhász Antal képviselő urat, nem ismerem. De felháborított a cikk, mert meg akarják szüntetni a Vidámparkot a Ligetben. De miért? Mert ott jó levegőn szórakozhatnak a gyerekek és a szüleik. Nem tudom, hogy Juhász úrnak van-e gyereke vagy unokája, akivel kimenne a Vidámparkba szórakozni, mert hogy azon javaslatával nem értek egyet, hogy a Vidámpark nem a Ligetbe való. Mert van a Ligetben Vigadó, mozi és teniszpálya, és nincs sétáló hely elegendő. Juhász úr! Mikor volt a Ligetben, mert a Vigadó környéke olyan, mint a disznóól, pedig az a város tulajdona. De a Casinó bérlője vállalta, hogy az Erzsébet liget részét szépen rendbe tenné, ami nem kis költség. Nézze meg. Juhász úr, a Vidám Park környékét, hogy az milyen tiszta és rendezett, mert a Casinó bérlője állandóan rendben tartja." Lázár Lajosné nyugdíjas a lapunkban megjelent „Pénzügyi lidércnyomás" című FKGP-s cikkre reagálva azt fejtegette Olvasószolgálat című rovatuunkban, hogy a párt anyagi forrásait másként kellene felhasználni, a kemény fizikai munkával negyven évet ledolgozott, s most 8-10 ezer forint havi kisnyugdijat kapókat nem kellene „leinteni", azaz olvasónk szerint nekik „... azt ne mondják, legyen türelemmel, imádkozzon, majd az Isten megsegíti. Én javasolnám az FKGP-nak, próbáljon ilyen elvek alapján élni és takarékoskodni." — Kövér Károly leveléből az derül ki, olvasótársa véleményével nem ért egyet: „Megütközve olvastam a Délmagyarország január 24i számában Lázár Lajosné olvasói levelét, aki elkeseredetten emlegeti a kis nyugdíjakat, meg a csirkelábat, és emiatt dühének minden fullánkját a Kisgazdapártra szórja. Észrevételeire nem azért reflektálok, mert tagja vagyok az FKGP-nek, hanem mert vádaskodásait igazságtalannak érzem. Tisztelt Lázár Lajosné, nyugdíjas! Kérdezem Öntől, tönkremenetelünk és eladósodásunk negyven éve alalt vajon a Kisgazdapárt volt hatalmon? Vagy talán Bokros Lajos is a Kisgazdapárt tagja? Állítom, Magyarország akkor is ugyanilyen szegény lenne, ha az FKGP elnöke nem élne a Föld színén. Kérem Öní, erkölcsi és gazdasági válságunk kapcsán ne az FKGP-t, és ne a jó Istent emlegesse! Nézzen jobban körül, hátha megtalálja az igazi bűnösöket! Tisztelettel: Kövér Károly nyugdíjas." Különös rekordot tart a szegedi Szabó Henrietta: ő az egyetlen magyar hallgató a bolíviai egyetemen. S hogy miként vezetett az egykori JATE-s diák útja a távoli kontinensre? Hát New Yorkon keresztül... 0 Tudomásom szerint nem ösztöndíjjal kerültél a bolíviai egyetemre... - Magyarországon ismerkedtem meg egy Amerikában élő, bolíviai-holland számazású filmrendezővel, akit Avila Vermeemek hívnak. A név nem véletlenül lehet ismerős, hiszen dédunokája Jan Vermeernek, a híres holland festőnek. Teljesen véletlenül találkoztunk egyébként. Forgattak egy nagyon híres dokumentumfilmet Haitin, s mivel nem volt pénzük, Kubába mentek vágni, ahol találkoztak az éppen kint lévő magyar kultuszminiszterrel, aki meghívta őket Magyarországra; így futhattunk össze Szegeden. Épp a JATE magyarolasz szakára jártam, tolmácsolni kezdtem nekik, s közben kiderült, hogy jól tudunk együtt dolgozni; én kutattam, írtam a forgatókönyveket, ő pedig a konkrét művészi munkát végezte. Jack Avila angol neve - végül szerzett egy állást nekem New Yorkban, kimehettem velük, és továbbra is együtt dolgoztunk. Rengeteg országban megfordultunk, egy évig éltünk úgy, hogy egy helyen csak két hónapig forgattunk. Végül meguntuk a jövés-menést és New Yorkban telepedtünk le. • Hogyan következett New York után Bolívia? - Én ki nem állhatom Amerikát, s három éve döntöttünk úgy, hogy leköltözünk La Plazba, merthogy Jackéknak ott volt egy régi családi házuk. New Yorkban nagyon jó vásárolni, pezseg a szellemi élet, de visszataszító az állandó pénzhajszolás. La Plaz egészen más világ, sokkal nyugodtabb és • Szegedi diák a Ahol fordítva látják a világot Szabó Henrietta, a bolíviai egyetemista emberibb. Amikor megérkeztünk, kiderült, hogy semmi sincs úgy, ahogy elképzeltük. Dokumentumfilmeket és játékfilmeket szerettünk volna forgatni, de Bolíviában nincsenek hivatásos színészek és filmmel is csak néhány amatőr csoport foglalkozott. Ekkor társultunk az ott működő kultúrházzal, színész- és videós oktatásba kezdtünk, közben meghívtak bennünket több helyre forgatni, zsűrizni. • Gondolom azért nem voltak filmesek Bolíviában, mert a dél-amerikai diktátorok nem igazán szívlelhették a dokumentátorokat... - Nem tudom, az biztos, hogy Bolívia történelmében gyakran követték egymást a különböző puccsok. A csúcsot azt hiszem azt jelentette, amikor egy nap összesen hat elnöke volt az országnak. Tíz éve azonban demokrácia van, ami persze nem jelent mindig nyugalmat. Igaz, New Yorkban az ember ritkán lát tüntetéseket, azonban sokkal jobban szeretek La Pazban élni, ott teljesen nyugodt az élet, az emberek még odafigyelnek egymásra. • Bolíviával kapcsolatban két dolog jut az ember eszébe először, Che Guevera és a kábítószer... - A kábttószerközpont Kolumbiában van, de a koka- leveleket Bolíviából szállítják, ugyanis az andoki klímában teremnek a legjobb minőségű kokacserjék. Az Amerikai Egyesült Államok folyamatosan nyomást gyakorol emiatt az országra, azonban Amerikát az már nem érdekli, hogy ha kiirtják a kokacserjéket, akkor rengeteg indián elveszíti egyetlen megélhetési forrását. Beiratkoztam egyébként egy éve a bolíviai egyetemre, antropológia szakra, s azóta több dolgot egészen más szemszögből látok. Azok ugyanis, akik Amerikából vagy Európából érkeznek Bolíviába, a saját álláspontjukból vizsgálnak mindent. 0 Mi az, amit másként látsz? - Az európaiaknak az európai tudatukból kifolyólag egészen más a Latin-Amerika-szemléletük. Létezik a nyugat-európai arrogáns gondolkodásmód, s vele szemben a szelídebb, manapság azonban egyre határozottabb bolíviai látásmód. Az európai ember mindig is lenézte a másik kontinensen élőket, nagyon érdekes megtapasztalni, hogy a dél-amerikaiak nem esnek hasra Európa és Amerika előtt, sőt. Egyfajta nemzeti öntudatra ébredés tapasztalható, mint mondjuk nálunk a 18-19. században. Az egyetemen épp egy dolgozatot készítek az utóbbi években feltűnt indián politikusokról. • Mennyire végleges hely számodra Bolívia? - Épp most tervezem, hogy visszajövök a JATE-ra, befejezni a kint megkezdett tanulmányokat, a magyarolasz szakos diplomám után akarok még PhD-zni. Nem szeretek semmit sem véglegesen eldönteni, így csak annyit mondok, hogy jelen pillanatban Bolíviában élek - bár most már fenyeget a veszély, hogy rabul ejt az ország és esetleg végleg ott maradok. Takács Viktor • Nincs fertőzés, nincs mellékhatás Szaruhártya-szobrászat, lézersugárral Az egész csak másfél percig tart. (Fotó: Karnok Csaba) A világon eddig elvégzett 4oo ezer lézeres szemműtétből háromezret Keith Williams londoni szemészprofesszor hajtott végre. A napokban Szegeden járt, hogy a SZOTE szemészeti klinikáján működő Klin Rt. orvosait betanítsa az úgynevezett fotorefraktív keratotómia alkalmazására. • Műhely „A matematika: művészet" A részvénytársaság által működtetett VISX-lézer segítségével, egy mindössze másfél perces beavatkozással a szaruhártya alakja - görbületi sugara - oly módon változtatható, hogy a beteg megszűnik rövidlátónak lenni, vagyis eldobhatja, esetleg „gyengébbre" cserélheti szemüvegét Az orvosi szlenggel kornea-szobrászatnak nevezett eljárásról a szegedi klinika első tréningműtétei után kérdeztük a vendégprofesszort. - Az excimer-lézeres szemsebészeti technikát öt évvel ezelőtt ismertem meg akkor még csak elméletben létezett, tudományos konferenciákon beszéltünk róla. Azután tagja lettem annak az orvoscsoportnak, amely a világon az elsők között alkalmazta a lézerimpulzusos technikát a gyakorlatban. A régebbi, gyémántkéses technikát, melynek során apró bemetszéseket ejtenek a szaruhártyán soha nem próbáltam, mert meggyőződésem, hogy a lézeres műtét minden szempontból előnyösebb eljárás. 0 Miben látja a gyakorló szakember a lézeres technika előnyeit a hagyományos módszerekkel szemben? - Az új technika legnagyobb előnye az, hogy rendkívül precízen, mikronnyi pontossággal meg lehet határozni, hol és milyen mértékben szakítsuk fel a lézerimpulzusokkal a szöveteket összetartó kémiai kötéseket. Ez a rendkívüli pontosság a szaruhártyán történő beavatkozások esetében azért különösen fontos, mert bármilyen kis változtatás a komea alakján döntően befolyásolja a látást. A lézertechnika másik előnye, hogy nem kell vágásokat ejteni a szanihártyán. a korneát egyszerűen csak átformázza, és ahol nincs vágás, ott kisebb a fertőzésveszély, és a regeneráció is jóval gyorsabb. A lézeres műtétet követő gyógyulás után a szem ugyanolyan egységes, sértetlen, mint a beavatkozás előtt, a bemetszéses eljárás után viszont a szem sérülékenyebb, gyengébb lesz, sokkal jobban kell rá vigyázni. A manapság alkalmazott technika. a Szegeden most beállított VISX-lézer már nemcsak a beavatkozás gyorsaságát és kockázatmentességét biztosítja, de kiküszöböli a mellékhatásokat és lehetővé teszi, hogy a betegek látása nagyon gyorsan helyreálljon. A beteg szempontjából az sem közömbös, hogy ez a beavatkozás járóbeteg-ellátás keretében végezhető, vagyis nem kell befeküdniük a kórházba. 0 A tudósok azért mindig találnak valami javttanivalót - Igen, a tudósok most az eljárás gyógyszerészeti hátterének tökéletesítésén dolgoznak, olyan gyógyszereket próbálnak készíteni, amelyek gyorsítják a műtét utáni gyógyulási folyamatot. Egy másik izgalmas terület a szaruhártya-topográfia számítógépesítése, mely lehetővé teszi, hogy a műtét előtt és után álló betegről még pontosabb diagnózist állíthassunk fel. Természetesen lankadatlan lelkesedéssel dolgoznak a tudósok azon is, hogyan lehetne még finomabbá tenni magát a lézeres beavatkozást. • A szem milyen hibáit lehet korrigálni a lézertechnikával? - Lényegében a szaruhártya felszínének mindennemű kóros elváltozását meg lehet szüntetni ezzel az eljárással. Ki lehet javítani a rövidlátást, meg lehet szüntetni a szaruhártya gyulladásából eredő komeafelszíni elváltozásokat. 0 Müyen mértékű rövidlátás esetén érdemes a műtét mellett dönteni? - Mínusz hat dioptriáig kiváló eredményt hoz a beavatkozás, hattól tízig is megfelelő javulás várható. De az ennél erósebben rövidlátók esetén sem haszontalan a műtét, hiszen tizenöt dioptriás szemhibából négyeset lehet csinálni. • A lézeres szemműtéteket mindenütt a világon gazdasági vállalkozásként végzik. Mit tesz Angliában az állam e tevékenység szabályozására? - Az állam ellenőrzi, hogy a műtétet végző vállalkozásokat bejegyeztették-e, hogy megfelelnek-e minden kívánalomnak akár a lézertechnikai, akár az orvosi biztonság szempontjából, folyamatosan felügyeli ezeknek a vállalkozásoknak a tevékenységét. Meglehetős szigorral vizsgálják, alkalmas-e a hely és a vállalkozó orvoscsoport ilyen műtétek végrehajtására. • Angliában a társadalombiztosítás fedezi a műtét költségeit, vagy maguk a betegek? - A nemzeti biztosítási társaságok nem támogatják a rövidlátás javítását célzó lézeres műtéteket, mert kozmetikai beavatkozásnak tekintik azokat. Természetesen, ha a szaruhártya valamilyen kóros elváltozását, betegségét kell megszüntetni a műtéttel, az már orvosi beavatkozásnak számít, és költségeit a biztosító fedezi. Teszi ezt annál inkább, mert a lézeres eljárás ezekben az esetekben jóval olcsóbb, mint a több hetes kórházi benntartózkodást igénylő hagyományos műtét, a szaruhártya átültetés. Keczer Gabriella „...Történetednek olvasásánál a búskomor mosolyra fakadjon, a derűs még jobban felviduljon, a gyarló elméjű ne unatkozzék, az elmés bámulja találékonyságodat, a komoly ne becsméreljen, a tanult kénytelen legyen magasztalni." Cervantes szavait magukénak érzik a Maple 8 tételben, azaz a matematikai problémamegoldás művészetéről című könyv szerzői is. Ugyanis Klincsik Mihály és Maróti György nem kevesebbre vállalkozik, mint a világ egyik legelterjedtebb számítógépalgebrai rendszerének, a Maple-nek honosítására, megszerettetésére. Hogyan lehetséges ez? Erről beszélgettünk a szerzőpáros szegedi tagjával, Maróti Györgygyei, a Zenon Kft. ügyvezetőjével. • Mit kell tudni a Maple-ről? - A Maple (jelentése: juharfalevél) kanadai tennék. A programot 1980-ban kezdték fejleszteni a Waterloo Egyetemen. 16 éves pályafutása alatt egyre jobb pozíciókat vívott ki a szakmai elismertség terén, de üzleti vonatkozásban is. 0 Murphy szerint hibátlan termék nincs, csak olyan, amelyiknek a hibái még nem derültek ki. Miben áll a Maple ereje? - Abban, hogy ez a program nyitott. Megalkotói szakítottak azzal az általános gyakorlattal, hogy a felhasználó megkapja a futtatható programot, melyen akkor sem tud változtatni, ha a használat során hibákra bukkan. Ezzel szemben a Maple olyan eljárások gyűjteméMaple 8 EmMmBm nye, melynek úgynevezett forráskódjait a felhasználók megkapják. így részesei lehetnek a szoftver fejlesztésének. Gondoljunk csak bele, ha a 400 ezer fölhasználó közül csak minden tizedik fejleszti és finomítja ily módon a rendszert, micsoda elképesztő szellemi energia áll a Maple szolgálatában! • A Maple szoftver magyarországi forgalmazója a Zenon Kft Mióta lelhető fel Szegeden ez a program? - 1992 óta. A József Attila Tudományegyetemen a legszélesebb körű a hozzáférés, de nagyon örülök annak, hogy a szoftver tanuló verziója már több szegedi középiskolában megtalálható. Egy speciális matematikai feladatmegoldó versenyt is életre hívtunk azért, hogy a Maple-t az iskolákban ingyen kipróbálhassák. Könyvünk első „tesztelői" is a versenyben résztvevő tanárok és diákok voltak. • A Maple 8 tételben nem a külföldi szakirodalom gyorsfordítása, hanem magyar szerzők munkája, hazai tapaszlalatokra építve. Kiknek szánták a könyvet? - Az volt a célunk, hogy kerüljük a tudománykodást. Az olvasót nem túl bonyolult, sőt, reményeink szerint érdekes feladatsoron vezetjük végig a probléma megértésétől egészen a bizonyítások elvégzéséig. Éppen ezért minden felhasználónak ajánlom könyvünket, legyen az a téma iránt érdeklődő tanár, középiskolai diák, vagy egyetemi hallgató, oktató. • Ön Szegeden kurzusokat tart a program használóinak. A másik szerző a pécsi Pollák Mihály Műszaki Főiskola Matematika Tanszékének vezetője. A könyv a győri tanárképző főiskola nyomdájában nyerte el végleges formáját. Hogyan jött létre ez a „háromszög"? - A tapasztalatok érlelték meg ezt a könyvet. Világosan látszott, hogy a szoftvert akkor tudjuk igazán „honosítani", ha az angol nyelvű és zömében elméleti jellegű munkák után e témában napvilágot lát egy magyar nyelvű és ízig-vérig gyakorlati segédkönyv A Szeged-PécsGyőr háromszögre egyszerű a magyarázat: ezek a városok a Maple legerősebb hazai bázisai (Budapesten kívül), a személyeket pedig az köti össze, beleértve a kiadót is, hogy mindannyian a JATE-n szereztünk diplomát. E könyv azt is példázza: milyen erős a szegedi tudományos műhely kisugárzása. Ú. I.