Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-13 / 37. szám

4 KRÓNIKA DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1996. FEBR. 13. A Bankfelügyelet közelmúltban elkészült hároméves stratégiai terve akkor is jól szolgálja a felügyeleti munka erősítését, ha a kormány közelmúltban hozott döntése szerint összevont, egységes felügyelet ellenőrzi majd a pénz­intézeti tevékenységet. Az új összevont felügyelet státusáról szóló törvényjavaslastot a PM és az IM készíti majd el. E törvény rendelkezik véglegesen arról, milyen új jogokat kap a leendő intézmény a különböző pénzintézeti tevé­kenységek felügyelete során. Többek között ezt hangoztatta Rusznák Tamás, az Állami Bankfelügyelet elnöke hét­fői sajtótájékoztatóján. A tájékoztatót annak kapcsán hívta össze a felügyelet, hogy a kormány múlt csütörtöki ülésén megvitatta és jóváhagyólag tudomásul vette a főhatóság 1995. évi tevékenységéről készttett beszámolót. • Mit tart fontosnak a Bankfelügyelet? Agrobank, Leumi, Iparbankház: „csendes kivezetés" Rusznák Tamás emlékez­teti arra, hogy a világ külön­böző országaiban igen eltérő struktúrában végzik a bank­felügyeleti tevékenységet. A lényeg az, hogy a leendő egységes központi felügyelet milyen jogosítványokat kap majd. A világban megfigyel­hető az a tendencia, misze­rint a pénzintézeti tevékeny­ségek egyre szorosabban összefonódnak egymással. A Bankfelügyelet egyébként az elmúlt időben már szorosra fúzte együttmúköüdését a különböző felügyeletekkel. és ezzel párhuzamosan a Pénzügyminisztériummal, a Magyar Nemzeti Bankkal és a Gazdasági Versenyhivatal­lal is. A hároméves stratégiai terv azt helyezi előtérbe, hogy a Bankfelügyelet a jö­vőben méginkább nagyobb hangsúlyt helyezzen a hely­színi vizsgálatokra. Ezzel kapcsolatban Rusznák Ta­más emlékeztetett arra, hogy a főhatóság elmúlt évi egyik központi feladata a válság­megelőzés, illetve a válság­kezelés volt. Leginkább az úgynevezett „csendes kiveze­tés" módszerét alkalmazták. így túnt el a magyar pénzin­tézeti rendszerből az MHB­Leumi, vagy későbbi nevén MHB-Silver Bank, majd az Iparbankház, illetve a csőd­be jutott Agrobank. (Előző­leg az Innofinance pénzinté­zetet is kivezették a bank­szektorból.) Rusznák Tamás elmondta: az áj pénzintézeti, illetve új nevén hitelintézeti törvény várhatóan nyáron kerül az Országgyűlés elé, és 1997. január l-jén lépne ha­tályba. Országunk várható OECD-tagságával kapcsolat­ban elmondta: két éven belül rendezni kell a fióknyitás kérdését, vagyis azt, hogy az OECD-országok bankjai mi­lyen feltételek mellett léte­síthetnek majd hazánkban fi­ókokat. Ez nemcsak a pénz­intézeti törvényt érinti, ha­nem általában a magyar jog­rendszert, ugyanis a jelenle­gi joggyakorlat nem ismeri, így nem is írja körül a bank­fiók fogalmát. Az OECD-or­szágokon belül eltérő gya­korlat alakult a bankfiókok tevékenységének szabályo­zására, csupán az Európai Unión belül egységes a ke­zelésük. A mostani elképze­lések szerint ha egy OECD­tagország bankfiókot nyitna hazánkban, és teljes körű ke­reskedelmi banki tevékeny­séget kívánna folytatni, ak­kor az egyfajta dotációs tő­két, „kvázi alaptőkét" igé­nyelne a banktól. Mindez annak ellenére szükséges, hogy az anyabank valószínű­leg mindenben megfelel a hazai pénzintézeti előírások­nak. Rusznák Tamás aláhúz­ta: a pénzintézeti törvény egyébként a mostaninál szi­gorúbb előírásokat tartal­mazza majd a különböző banki tevékenységekre is. Megnő az alaptőke-követel­mény, az új törvény elfog­adása után szakosított pénz­intézetet hazánkban egymil­liárd forint, általános keres­kedelmi bankot pedig két­milliárd forint alaptőkével kell létrehozni. Ráadásul a törvény hatályba lépése után a teljes alaptőkét készpénz­ben vagy számlapénzben be kell fizetni, apporttal nem le­het biztosítani a szükséges alaptőkét. (MTI) Az olajbotrányba keveredett miniszter szerint sikeres volt a magyar gazdaság fejlődése A gazdaság fejlődése, valamint a külső és belső egyensúly alakulása szempontjából egyaránt sikeres esztendőnek minősítette az 1995-ös évet Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter hétfői sajtótájékoz­tatóján. Elmondta: a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege 1995-ben 1,2 milliárd dollárral volt ked­vezőbb, mint az előző évben. A kivitel értéke 12,9 milliárd dollárt tett ki, ez 21,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A behozatal 15,5 milliárd dol­lár volt, 7 százalékkal haladta meg az előző évit. A külkereskedelmi áruforgalom passzívuma 2,6 milli­árd dollár, ebből 1,8 milliárd dollár terheli a fizetési mérleget. A miniszter véleménye szerint 1996-ban az export 7-10 százalékkal növekedhet, az import vár­hatóan 4-5 százalékkal bővül. Ugy látja, hogy az évezred végéig nem valószínű, hogy kiegyenlítődik a kereskedelmi mérleg. A fejlett országokba irá­nyuló kivitel az elmúlt év­ben 17 százalékkal nőtt, részaránya 70 százalék a magyar külkereskedelem­ben. Az export 63 százaléka az Európai Unió tagországa­iba érkezett. A volt szocia­lista országok részesedése a magyar exportból 24 száza­lék, a fejlődő országoké 4 százalék. A 2,3 milliárd dol­láros exportnövekményben továbbra is meghatározó az anyagok, félkész termékek és alkatrészek kivitele. Az átlagot meghaladó volt az agrártermékek kivitelének bővülése is. Az exporton be­lül a bérmunka részaránya mintegy 25 százalék, növe­kedési üteme tavaly 28 szá­zalékos volt. Az import 71 százaléka a fejlett ipari országokból származott, 21 százaléka a volt szocialista országokból, 5 százaléka pedig a fejlődő világból. Az importnövek­mény összértéke 1,017 milli­árd dollárt tett ki. A fogyasz­tási cikkek behozatala nem növekedett, a gépek, beren­dezések importja 5 százalék­kal, az élelmiszereké több mint 7 százalékkal csökkent. A bérmunka exporthoz beér­kező anyagok értéke viszont 34 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az ipari termelés mennyi­sége 1995-ben az előíetes adatok szerint 6 százalékkal nőtt 1994-hez képest, a leg­dinamikusabban a feldolgo­zó ipar, azon belül a gépipar termelése bővült - mondta a miniszter. Hozzátette: az iparban dolgozók létszáma 5,3 százalékkal csökkent, miközben a termelékenység 12 százalékkal nőtt. A belkereskedelomről Dunai Imre elmondta: a la­kossági fogyasztás 60-65 százalékát kitevő kiskeres­kedelmi forgalom folyóáron mintegy 17 százalékkal nőtt. az áremelkedéseket figye­lembe véve azonban meny­nyiségében - összehasonlító áron - 7-8 százalékkal csök­kent. Az idegenforgalom devi­zabevétele 1,17 milliárd dol­lár volt, 18 százalékkal több mint 1994-ben. Ez a bevétel lényegében az előző évivel azonos vendégforgalom mellett realizálódott. A szál­lodák átlagos szobafoglaltsá­ga 46 százalék volt, de a ma­gasabb kategóriájú szállo­dákban elérte a 65 százalé­kot. Budapesten növekedett, a Balatonnál mérséklődött a vendégforgalom. A vállalko­zások száma az idegenforga­lomban 15 százalékkal nőtt, s a korábbi évekkel ellentét­ben emelkedett a beruházá­sok és felújítások értéke. A külgazdasági kapcsola­tok alakulásáról a miniszter úgy vélekedett, hogy ezek­ben érezhető volt a kereske­delem-fejlesztési akciók pi­acmozgósító hatása is. A ha­zai áruk piacra jutási feltéte­leinek biztosítására a magyar gazdaságdiplomácia a fonto­sabb kereskedelmi partne­rekkel megállapodás-rend­szert alakított ki. Elsősorban az agrártermékek eladási po­zícióit szándékoznak javíta­ni. Megkezdődtek a kétolda­lú vegyesbizottsági konzul­tációk számos fejlett európai országgal. A Wallenberg­csoporttal megkötött ipari együttműködés 1-1,5 milli­árd dollár értékű exporttöbb­letet jelenthet az elkövetkező 9-10 évben. Szabadkereske­delmi tárgyalások kezdődtek Izraellel és Törökországgal. A volt szocialista orszá­gokkal folytatott külkereske­delemben is történtek előre­lépések a múlt évben. A Szovjetunió utódállamainál felgyülemlett adósság tör­lesztése fejében haditechni­kai eszközök szállításában kötöttek szerződéseket, 300 millió dollár értékben. A vállalatok számos polgári rendeltetésű áru - kombájn, gépjármű, hajó, vasúti tech­nikai eszközök, szövőgépek - beszerzésére írtak alá elő­zetes megállapodásokat, ugyancsak az adósságtör­lesztés fejében. Napirenden van a budapesti 4. számú metróvonal építésében való orosz részvétel is, amelyről a fővárosi önkormányzat vár­hatóan az év második felé­ben dönt. (MTI) Szeretök a Tantuszban Ma este 7 órakor Harold Pintér: Lover (Szerető) cí­mű drámáját láthatják az ér­deklődők a JATE „Our Group" angol nyelvű elő­adásában a Tantusz Műve­lődési Házban. A dr. Bódis Klára által vezetett egyete­mi csoport játszott már Har­ling, Ionescu és Beckett da­rabot. Február 21 -én egy an­gol professzor. Brian Wool­land drámáját, a „Gctting over you" címűt mutatják majd be a Bartók Béla Mű­velődési Központban. A premierre valószínűleg a szerző is eljön. Nyílt nap Nyílt napot tartanak a Fő Fasori Általános Iskolában február 14-én, Valentin nap­ján. Az iskolába készülő gyermekek szüleit várják a rendezvényre, akik az alsó tagozatos bemutató órákat tekinthetik meg reggel 8-tól délelőtt 11-ig. programajánlat MA INGYENES JOGI TA­NÁCSADÁS 14-től 16 óráig az Ifjúsági Irodában (Arany J. u. 7., tel.: 310-310). A CSILLAG TERI FI­ÓKKÖNYVTÁRBAN (Ke­reszttöltés u. 29.) 15-től 17 óráig mesedélután. GYÓGYÍTÁS A JÖVŐ ÉVSZÁZADBAN - dr. Len­kei Gábor tart előadást 17.30 órától, Az emberi viselkedés és az egészség címmel a Ju­hász Gyula Művelődési Központban. A FŰ-VÉSZ KLUBBAN 18 órától kézmúvesmúhely. BIBLIAÓRA lesz (ango­lul és magyarul) 19.30 órától a Tantusz Művelődési Ház­ban (Dankó Pista u. 27.). A JATE KLUBBAN este 9 órakor kezdődik Sonia és a Sápadtarcűak koncertje. KENNY O'COMAIN ír népzenét játszik mandolin­nal 21 órától a Korona sörö­zőben (Veresács-Nemes ta­kács utca sarok). HOLNAP A TÖMÖRKÉNY IST­' VÁN MŰVELŐDÉSI HÁZ (Magyar u. 14.) Tini mini könyvklubja Felidézgető so­rozatában a farsangról tart előadást Kókai Pál plébános, délután 4 órakor. MADARÁSZ KLUB ÉS TERMÉSZETFOTÓSOK: Ihári Zoltán Legjobb termé­szetfotóim címmel diavetí­tést tart 17 órától a Bartók Béla Művelődési Központ II. emeleti 27-es termében. DIANETIKA ELŐ­ADÁST tart 18.30 órától dr. Lenkei Gábor a Vízmű klub­ban (Tisza L. krt. 88.). A FŰ-VÉSZ KLUBBAN 20 órakor a Ponyvaregény című filmet vetítik. AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árbóc u. 1-3.) ma 15.30-tól 18.30 óráig fazekas szakkör felnőtteknek; holnap: 15-től 18 óráig hímzés, 16-20-ig kosárfonás és csuhéfonás. SZEGED, STEFANIA 10., SAJTOHAZ ITT FELADHATJA HIRDETÉSÉT, ^ REGGEL 7-TÖL ESTE 7-IG!* DtLMAOYARORSZÁQ KTT. ' h Nacsa Norbert február 8-án, 11 óra 31 perckor látta meg a napvilágot, 2300 grammal. Édesanyja Takács Gizella, édesapja Nacsa Gábor (Szeged). Kovács Bence február 10-én, 9 óra 10 perckor született, 4300 grammal. Édesanyja dr. Sántha Beáta, édesapja dr. Kovács Tibor (Kecskemét). Nagy Kitti Mónika február 12-én, 3 óra 25 perckor jött a világra, 3650 grammal. Édesanyja Molnár Mónika, édesapja Nagy László (Szeged). Babarczi Barbara február 12-én, 13 óra 45 perckor született, 2300 grammal. Édesanyja Böröcz Andrea, édesapja Babarczi Tibor (Üllés). Berki Dorina Blanka február 12-én, 12 óra 55 perckor látta meg a napvilágot, 3850 grammal. Édesanyja Ótott Krisztina, édesapja Berki Zoltán (Kiskunfélegyháza). Rozgonyi-Borus Anna február 12-én, 12 óra 8 perckor született, 3400 grammal. Édesanyja Kovács Magdolna, édesapja Rozgonyi-Borus Ferenc (Szeged). Szívből gratulálunk! • A helyzet kritikusnak mondható A Csemadok új Kolár Péter Új országos főtitkára van a szlovákiai magyarok legna­gyobb kulturális és társadal­mi szövetségének, a Csema­doknak. Az egyelőre tiszte­letbeli posztot hétfőtől a kas­sai magyar Thália Színház ­leváltás előtt álló - igazgató­ja, Kolár Peter tölti be. A Csemadok főtitkári posztja az előző tiszségvise­lő, Végh László betegsége miatt közel egy éve betöltet­len. Az országos választmány hétvégi ülésén az egyetlen pályázó, Kolár Péter mellett döntött. Kolár évek óta áll a kassai magyar színitársulat élén. Elmondta: - A szlovák kulturális tárca kiszivárogtat­ta, hogy a visszahívásomat tervezi. Mivel a Thália Szín­ház költségvetését a tárca ta­valy, tavalyelőtt, és az idén is csökkentette, s legutóbb is csak az Illyés Alapítvány két­millió forintos támogatásá­nak köszönhetően tudtunk véget vetni a kéthónapos téli kényszerszünetnek. - Úgy gondolom, hogy jobb lesz, ha a - hasonlóképpen az állami támogatás súlyos korlátozása miatt - vészhelyzetbe került Csemadokban hasznosltom majd magamat. A Csema­dokban egyébként is évtize­dek óta tevékenykedem és hi­vatásosan is tíz évnél hosszabb ideig dolgoztam a szövetség apparátusában. Kolár Péter hozzátette: ha a készülő visszahívásának híre beigazolódik, azt még kivár­ja, önkéntesen nem mond le a színiigazgatói posztjáról és a főtitkári teendőket közben tiszteltdíj nélkül látja el. „Fő­állású főtitkárként csak ezt követően foglalom majd el a hivatalomat a Csemadokban, ahol e kritikus helyzetben igencsak sürgető teendőim lesznek. Addig is megpróbá­lom a Tháliát a legjobb ké­pességeim szerint irányítani" - mondta a Csemadok új fő­titkára. (MTI) Csörög az adó A Délmagyarország február 12-i számában „Csörög a Westel" rovatban „Adóvasárnap" címmel megjelent olvasói panaszra, a kö­vetkező tájékoztatást kaptuk az adóhivataltól: A bevallás kitöltését segftő út­mutató 31. oladalán lévő egyező­ségi táblában szereplő 65b=146e sor, valamint a 22. oldalon lévő 65. sorhoz fűzött magyarázat hi­bás. A 9553 számú személyi jö­vedelemadó bevallás a 65. sorá­nak a 146. sor „c" vagy „d" osz­lopában feltünetetett összeggel kell megegyeznie. Tehát a beval­lási nyomtatvány 65. soránál, va­lamint az útmutató 146. soránál szereplő szövegezés a helyes. • Sáros az MNB és az OTP is? Francia-bolgár-magyar „pénzmosási" ügy A magyar rendőrség nem „tudósa" ez ügynek A magyar rendőrség, azon belül a pénzmosással foglalkozó részleg nem kezdeményezett nyomozást és nem is ismeri annak a franciaországi 50 millió frankos pénzmosási ügy­nek a konkrét részleteit, amelyhez a francia sajtó­ban megjelent hírek szerint valami köze van a magyar OTP és a Magyar Nemzeti Bank egy-egy leányvállalat iának is - nyilatkozta hét­főn Kiss Ernő ezredes, az ORFK gazdaságvédelmi főosztályának vezetője. Kiss Ernő, aki a pénz­mosási ügyekkel foglalko­zó részleget is vezeti, el­mondta: a francia hatósá­goktól a magyar társszer­vek nem kaptak hivatalos értesítést arról, hogy a Bisszer Dimitrov bolgár származású üzletember franciaországi tisztázatlan pénzügyei miatti eljárás so­rán hírbe került Dimitrov cégének állítólagos két leg­nagyobb befektetője, a Ma­gyar Nemzeti Bank és az OTP egy-egy fiókja is. Az ezredes hangsúlyozta, hogy eddig csak a magyar sajtó­ból szerzett tudomást az ügyről. Hangsúlyozta, hogy a pénzmosás megaka­dályozására hozott törvény hatályba lépése óta a ban­kok mindenképpen eleget tesznek az előírt kötelezett­ségeiknek és jelentik a gya­nús eseteket, és ilyen beje­lentés eddig mintegy 1300 esetben volt. Az OTP sajtóosztályá­nak vezetője, Emődi Anna­mária sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudta a franciaországi híreket, amelyek szerint bankja is belekeveredett a tisztázat­lan ügybe, csupán annyit közölt, hogy a lakosság legnagyobb bankja „köz­vetlenül nem érintett". „A Magyar Nemzeti Bank és az OTP Bank kül­földi érdekeltségei szabá­lyos módon finaszíroztak egy nyereségesnek ígérke­ző termelő céget, amelynek kutatóközpontja az egye­sült államokbeli „Szilíci­um-völgyben" található. A siker esélyét jelentősen nö­velte az a tény, hogy a francia területi önkormány­zat mintegy 20 millió fran­kos támogatásban részesí­tette a merevlemez-meg­hajtó előállítására szakoso­dott francia vállalatot. A beruházás pénzeszközei te­hát döntő részben francia kormánytámogatásból, a Magyar Nemzeti Bank, va­lamint az OTP Bank kül­földi érdekeltségei által nyújtott forrásokból álltak össze. A világszínvonalú technológiát alkalmazó cég kis volumenben január vé­gén már termelt, a termelés felfutása március végére várható - ezt tartalmazza a Magyar Nemzeti Bank és az OTP Bank által hétfőn az MTI-hez eljuttatott köz­lemény, amely a francia sajtóban a hétvégén kirob­bant pénzmosási ügy kap­csán született" - hangzik az MNB és az OTP nyilat­kozata. • A kelet-franciaországi Belfort városban a francia hatóságok tisztázatlan pénzügyek miatt pénteken őrizetbe vették Bisszer Di­mitrov bolgár származású amerikai üzletembert. He­lyi illetékesek szerint Di­mitrov cégének legnagyobb befektetője két magyar pénzintézet, a Magyar Nemzeti Bank és az OTP egy-egy leányvállalata volt. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom