Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-13 / 37. szám

KEDD, 1996. FEBR. 13. A VÁROS 5 Filmlecke ÁB Duna tévében az utóbbi időkben három M^ Greenaway-filmet is levetítettek, amelyekről a szerzőjük azt állította egy interjúban, hogy még ezek sem filmek, és valójában , filmet" még nem csinált senki, az elmúlt száz év csupán bevezetés volt a film­hez. Ez a kijelentés meglehetősen szélsőségesnek hangzik, ám az az indoklás, amely szerint az eddigi produkciók csak irodalmi adaptációk voltak, mintha megállná a helyét. Talán ennek köszönhetően a Greenaway-filmeket csak a legritkább esetben szinkronizálják magyar szí­nészek. Miután megnéztem a három filmet, valami erős hiányérzetem támadt, amiről ezidáig nem tudtam eldönteni, hogy minek köszönhetem. De lassacskán mindenre fény derül. A Greenaway-filmeknek olyan szép, ,festményes" képi világuk van, hogy azokból egy pillanatot is elmu­lasztani, hát az mulasztás. Csakhogy nem lehet ilyen filmet pusztán a szemre kihegyezni, mert azért a ma­gyar szöveg alul feliratozva fut, és amíg olvasás van, addig nincs kép, pedig ezeket a filmeket minimum két fülre és két szemre „hangszerelték". De ha meg színé­szekkel szinkronizálják, elveszik az eredeti angol hang, ami esetünkben legalább annyira a film része, mint a zene. Szóval kész a csapda, amiből lehetelen­nek látszik kikecmeregni. Fel van adva a lecke, csak épp az az érdekes, akárhány interjú készül Greena­way-vel, a megoldást mindig elfelejtik tőle megkér­dezni Podmaniczky Szilárd Francia kapcsolat (Folytatás az 1. oldalról.) Franfoise Allaire a JATE Természettudományi Karán az egyetem dékánjaival és a franciaországi együttműkö­dési programokban érintett oktatókkal találkozva tájé­koztatást adott a francia kor­mány magyarországi képzési támogatásairól. A két ország között 1992-ben megkötött kulturális és tudományos együttműködési program legfontosabb prioritása, hogy az Európai Közösségbe való magyar belépést előse­gítése. Az EK-ban ugyan je­lenleg valamennyi teljes jo­gú tagállam nyelve hivatalos nyelv, a jogi procedúrákban azonban az angol és a fran­cia kiemelt szerepet játszik; ezért az együttműködés egyik erős oldala a francia nyelvi képzés lehet. Az EK jogi felépítésében a francia jogrend is fontos szerepet játszott, s a francia tanácsos szerint - mivel a csatlakozó Magyarországnak egyre többször kell majd európai jogi és közgazdasági szer­vekkel tárgyalni - érdemes a francia-magyar együttműkö­désnek ezt a területét is ki­használni. Ami az egyetemi szférát illeti, Frangoise Alla­ire úgy vélte, itt a fiatal ge­neráció felkészítésének az európai tudományos progra­mokhoz való felkészítése a cél, általában véve pedig az, hogy szorosabbra vegyék a magyar és az európai értel­miség közötti kapcsolatokat. A francia tanácsos el­mondta, hogy a Balaton Program elnevezésű ma­gyar-francia tudományos együttműködést kiterjesztik a tudomány valamennyi terü­letére. A pályázatok kétéves kutatási munkára, egyetemet végzett, doktori értekezésén dolgozó szakemberek to­vábbképzésére szolgálnak; beadási határidejük május 30., megítélésükre pedig füg­getlen szakértőkből vegyes bizottságok alakulnak. A program keretén belül több mint 60 részprogram műkö­dik a két országban, ebből 10 esetében a szegedi intézmé­nyek is részt vesznek. Az együttműködési prog­ramok mellett a francia kor­mány tudományos ösztöndí­jakat is kiad. Jelenleg 131 fiatal magyar szakember vagy egyetemi hallgató tanul ösztöndíjjal Franciaország­ban. Frangoise Allaire sze­rint az ösztöndíjak elbírálá­sánál a benyújtott tudomá­nyos tervezet és nem első­sorban a francia nyelv kifo­gástalan ismerete a döntő (kivéve a nyelvi és irodalmi ösztöndíjaknál). Ezen kívül kaphatók egy-, két- vagy há­rom hónapos célösztöndíjak is, amelyek egy meghatáro­zott kutatási munka elvégzé­sét segítik. S. P. S. Rendkívüli helyzet van a városi oktatásban, ezt mindenki elismeri, akinek egy kis köze is van a területhez. Február elsejétől életbe léptek a közgyűlés által megszavazott elvonások, sok helyütt az alapszolgáltatás alá kellett vissza­venni az oktatást, pedagógusokat bocsátottak el, zavarosak az információk az elsős beiskolázáshoz, és az összevo­násokról is mostanában döntenek. Egyszóval alig két hét alatt ritka nagy lett a felfordulás... Ezt elismeri Szemők Árpád, az oktatási bizottság elnöke is, aki a vele készített interjúnkban azt is hozzáteszi: ez volt az ára annak, hogy a jövőben normatív módon tervezhető legyen a szegedi oktatás. Pereskedés helyett kölcsönös lemondások — véli az oktatási bizottság elnöke kellenek • Lehetett számítani ar­ra, hogy az oktatásban megszorítások lesznek, ám ez a csomag lavina­gyorsasággal érkezett... - Lehet, hogy az intézke­dések hirtelennek tűntek, ám mégis hosszú előkészítő munka előzte meg őket. Ezt meg lehet kérdezni az intéz­ményvezetőktól, hiszen már tavaly augusztusban beter­jesztettük a terveket, ame­lyek éppen az ő kérésükre is halasztódtak el fél évvel. Megnéztük, melyek az el­vonható források, melyek a normatív módon finanszí­rozható feladatok, végül pe­dig megvizsgáltuk, hogyan lehet hosszú időre úgy sza­bályozni a városi oktatást, hogy az később is finanszí­rozható legyen. Vagyis hogy ne kelljen minden évben ilyen helyzetet teremteni. Ez semmiképpen nem érhette váratlanul az intézményve­zetőket, hiszen augusztusban azzal a felszólítással adtuk a haladékot, hogy februárban mindenképpen megtörténnek az elvonások, és hogy fél év­nél hosszabb időre ne vegye­nek fel pedagógust... 4 A közgyűlésnek ezt a határozatát viszont tör­vénytelennek találta a bí­róság... - Igen, de akik bíróság elé vitték, azoknak jobb lett vol­na a dolgot praktikus szem­pontok szerint is nézni, s nem csak a paragrafusok oldaláról. Sajnos jogászko­dással nem lehet több pénz­hez jutni. Ezt a közgyűlési határozatot inkább úgy kel­lett volna látni, hogy február­tól nem lesznek meg a forrá­sok arra, hogy tovább alkal­mazhassanak embereket az iskolákban. Ez is, és a no­vemberi tervkoncepció is fi­gyelmeztető lehetett volna. A legtöbb helyen - óvodák kivételével - mégsem ta­pasztaltuk, hogy a bevonható forrásokra lázasan keresnék a alternatív megoldásokat. 4 Ez nem változtat a lé­nyegen, hogy káosz kelet­kezett a városi oktatásban. - Kétségtelen, hogy pilla­natnyilag összevisszaság van, viszont mostantól a remény is megvan, hogy sokkal job­ban tervezhető lesz minden. Éppen a most bevezetett nor­matív szabályozási elemek miatt. Ezentúl - kivéve a spe­ciális osztályoknál - nem en­gedünk első osztályt indítani csak szigorúan bizonyos lét­szám fölött. Az lesz a filozó­fiánk, hogy könnyebb egy osztályt nem elindítani, mint később összevonni vagy megszüntetni. Az indított osztályhoz ezentúl automati­kusan óraszámok, azokhoz pedig pedagógus álláshelyek rendelődnek. Eddig ugyanis hiába csökkent a gyerekek (és az osztályok) száma, a pedagógusoké nőtt, mivel sok iskolában feltöltötték a napközis szolgáltatás terüle­tén. Mostantól a normatív elemekkel tervezett finanszí­rozással már az első osztály indítása meg fogja határozni a továbbiakat. 4 Több iskolában szinte az alapszolgáltatás alá kellett menni, és igen sok embert el kellett bocsáta­ni, hogy az önkormányzat által előirt bérköltséget megtakarítsák. Ez rendkí­vüli feszültséget okoz, a szülőkkel szemben is. - Valóban, a szabályozás­sal nagy gondot okoztunk azoknak, akik elveszítették az állásukat, és elismerem, mindez nagy törést jelentett az intézmények életében. De a következő években már re­álisan lehet tervezni és nem lesznek ilyen törések, ame­lyek - ezt is elismerem - a pedagógiai programokat veszélyeztetik. • Miért kellett az önkor­mányzatnak átvenni a minisztérium szerepét és ilyen, csak nagyon fáj­dalmasan végrehajtható normatív szabályozásokat alkotni? Ráadásul ön­ként. - Remélem, mindenki tudja, hogy nem örömünk­ben csináltuk. Sokan kérde­zik: miért nem egy vagy két évvel ezelőtt léptünk, ami­kor könnyebb lett volna. Nos: az érintettek mellett mi is úgy gondoltuk, hogy meg­várjuk a minisztérium által beharangozott jogszabály­változásokat. A kultusztárca élén történt miniszterváltást is nézve azt hiszem, arra most már várhatunk... A Par­lament féléves munkatervé­ben benne sincs az oktatási törvény módosítása. A váro­si bevételeket lecsökkentet­ték, viszont a feladatokat „itt felejtették". így a nagy konf­liktusok átkerültek önkor­mányzati szintre, egyesek pedig olyan nyilatkozatokat tehettek, hogy az önkor­mányzatot tulajdonképpen nem kényszerítette semmi. Ha mi most sem lépünk, a fi­nanszírozási problémák to­vábbi egy évet göngyölódtek volna, és később még na­gyobb áldozatokkal járt vol­na minden. • így viszont előfordul­hat, hogy a közgyűléssel olyan határozatot szavaz­tattak meg, amelyet a je­lenlegi jogszabályok sze­rint csak törvénytelensé­gek árán lehet bevezetni a városi oktatásban... - Azt azért szögezzük le, hogy a mi szabályozásunk nem csak elvonásokat tartal­maz, hanem, mint már mond­tam, előremutató is. Tudom, hogy a paragrafusokat így is lehet olvasni, meg úgy is. Van, aki azt olvassa ki, hogy Szegeden nem indítható 20 főnél nagyobb létszámú osz­tály, mi pedig azt, hogy 25 főnél nagyobb nem indítható. De mennyivel egyszerűbb lenne a stabilabb működés érdekében a partnereknek a kölcsönös lemondások jegyé­ben olvasni a paragrafusokat. Ha az iskolákban reálisan új­ragondolnának például bizo­nyos kollektív szerződésbeli jogokat, amelyekre amúgy sem lesz pénz soha... Ha nem így történik, előfordulhat, hogy az elhúzódó pereskedé­sek miatt újabb emberek állá­sa és újabb intézmények mű­ködési képessége sodródik veszélybe. Mi minden tár­gyalásra nyitottak vagyunk: nekünk az a fontos, hogy mi­nél kisebb szakmai kárt okozva teljesíteni tudjuk, aminek a teljesítésére rá­kényszerültünk. • A legtöbb híresztelést az esetleg üresen maradó iskolaépületek felől hall­juk. Mintha az ingatla­nok egy sor vállalkozás fantáziáját különösen megmozgatták volna... - Már most látszik, hogy az üresen maradó épületekre hihetetlenül nagy igény van a szűkebb értelemben vett oktatásban is. Gondolok a felsőoktatásra, ahol meg­többszöröződött a hallgatók száma, valamint azokra az alapítványi és egyházi isko­lákra. amelyek külső erőfor­rásokat vonnának be az in­tézmény fenntartására. Ezen kívül jelen vannak az „okta­tásszerú" vállalkozással fog­lalkozó cégek is. Előzőeknél használatba adásról, a profi­torientált oktatásnál pedig csak bérbeadásról lehet szó. Mivel sok a jelentkező, bát­ran állíthatom, hogy minden kiürülő épületnek tisztessé­ges, a városi oktatásért dol­gozó gazdája lesz. • Egyelőre még nincs döntés az iskolaösszevo­násokról, tehát pályázat sincs a felhasználásról. Mégis, kihez jönnek a je­lentkezők? Beállít valaki az önkormányzathoz és azt mondja, hogy nekem ennek és ennek az iskolá­nak az épülete kellene...? Vagy a képviselőkön ke­resztül próbálnak lobbyz­ni? - NevJket szándékosan nem mondok. Az ajánlkozók elsősorban képviselőket ke­resnek meg, vagy az oktatási bizottsághoz szándéknyilat­kozatokat juttatnak el. Van­nak olyan (profitorientált) vállalkozások is, amelyek saját nevüket próbálják be­dobni a köztudatba, gondol­va, hogy Igy elónyösebb helyzetbe kerülnek. Minden­ki más célt határoz meg az ajánlatában. Természetesen nem mondhatjuk, hogy tes­sék erre és erre az épületre pályázni, amikor még köz­gyűlési döntés sincs. 4 Éppen ezt kifogásolják az érintett iskolák is. - A legtöbb beküldött szándéknyilatkozatban nincs szó konkrét épületről. In­kább úgy fogalmaznak, hogy szeretnének egy kis vagy közepes méretű óvodát, vagy egy Belvárostól nem túl messze fekvő iskolát. Vagy egyszerűen cíak az in­gatlan méreteit adják meg. Van, aki a fenntartást vállal­ná, van, aki bérbe venne, és van, aki vásárolna is, bár ezt én nem támogatom. A lé­nyeg az, hogy ezekben az épületekben külsó források­ból, de a város számára ténylegesen közhasznú és színvonalas oktatás induljon. Panek József Áthelyeznek néhány troli- és buszmegállét Február 16-ától (vagyis péntektől) ne várakozzunk a Széchenyi téri tro­li- és autóbuszmeg­állóban, az egyko­ri Selectron üzlet előtt. Az épület fölújltása miatt ugyanis áthelyez­ték a megállókat: az 5-ös és 9-es trolira a Kiss Dá­vid-palota előtt (a Divatcentrumnál), a 7l-es busz meg­állójában lehet fölszállni, a 60-as és 60Y-os autóbu­szok pedig a Bo­szorkánykonyha előtt veszik föl utasaikat. Mindezt a Sze­gedi Közlekedési Társaság tájékoz­tatásából tudtuk meg, s az SZKT ígérete szerint a megállók vissza­helyezéséről is időben értesülünk majd. Pompeji felolvasóest A már hagyományosnak számító Bálint napi felolvasó­estjét rendezi meg a Pompeji című folyóirat holnap este 6 órakor az Impala Házban. Az esten fellépnek: Darvasi Lász­ló, Kolozsi László, Latzkovits Miklós, Podmaniczky Szilárd, Parti Nagy Lajos, Solymosi Bálint, Szilasi László és Záva­da Pál. i napló Postás. Pótolhatatlan postáskulcscsomó (több épület kapukulcsával) ve­szett el szombaton reggel a Kazinczy u. 6-8. szám kör­nyékén. A fontos munka­eszközt a Sajtóház portáján lehet leadni. Mi mennyi? K. Z. (aki e monogram mögé rejtőzve őrizte meg inkognitóját) szerint a közalkalmazotti bérbesorolás - illetve az eh­hez kapcsolódó adózás ­körül nagyobb a zűrzavar, semmint az avatatlan külső szemlélő gondolná. Hívónk szerint az alapkérdést kelle­ne legelőbb is tisztázni, ami így hangzik: „mennyi a kö­zalkalmazotti alapszorzó, és miért nem alkalmazzák egységesen?" A fölvetés tízezreket érint, tehát iga­zán közérdekű... Alaszkai malamut. Eb­ben a hóban bizonyára na­gyon hiányzik gazdájának az az alaszkai malamut szánhúzó kutya, amelyre még múlt hét keddjén, a 4­csorog a IVKIESTEL Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasz­talataikat ezen a héten ügyeletes mun­katársunkkal, Nyilas Péterrel oszthat­ják meg. Munkanapokon 8 és 10 óra között, vasárnap 14-tól 15 óráig hív­hatják a 06-60-327-784-es telefonon. Fölhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont című rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. Elveszett tárgyakat, kutyákat, stb. kereső olvasóink olcsó hirdetésben tehetik közzé mon­dandójukat. Hirdetésfelvétel 7 és 19 óra között a Sajtóház­ban. es villamos tarjáni végállo­másánál leltek rá. A gazdi a 454-442-es telefonszámon érdeklődhet A kárvallott figyelmez­tet. Nyugdíjas hívónk (név­vel, telefonszámmal mutat­kozott be, ahogy illik) csü­törtökön este trolizott a zsúfolt 5-ösön, amikor ké­zitáskájából kilopták a tár­cáját, benne olyan fontos, és pótolhatatlan iratokkal, amelyek a zsebtolvaj szá­mára bizonyára értéktele­nek. Csongrádi sugárúti ol­vasónk kéri, hogy aki ráta­lál a dokumentumokra, a bennük föltüntetett címre juttassa vissza azokat. Behajtani tilos! ...mégis behajtanak, természetesen autóval, egészen a Gyík ut­cai óvoda és iskola bejára­táig, riogatva a gyerekeket, szülőket. Egy aggódó anyu­ka „Behajtani tilos!" táblát kér az utca végébe. Talált kulcsok. T.-né M.I. szombaton reggel, a baktói Alkotmány utca 103. előtt vett észre egy el­hullajtott kulcscsomót - aki szeretné megkapni, a 490­068-as számot hívja. A Csongrádi sugárút 60. előtti trolimegállóban botlottak bele egy másik kulcsfüzér­be, s tegnap reggel adták le a közeli autósboltban. A becsületes elvesztő a 327­99l-es telefonon jelentkez­het. Köszönet a tömörké­nyieknek. Rommel József, a Dóci Általános Iskola igazgatója tanulói nevében köszönte meg a tömörké­nyieknek - különösképpen dr. Thirring Ákos polgár­mesternek - hogy a dóci gyerekek népi tánccsoport­ját, valamint a velük tartó asszonykórust olyan szere­tettel látták vendégül tö­mörkényi föllépésük alkal­mával. Á dóciak szombaton adtak műsort Tömörkény­ben. Nyilvánosan, a közleke­désről. R. J. úr egy nyilvá­nos fülkéből tájékoztatott minket arról, hogy a város egyes pontjain a hólapátos járművek a havat az autó­buszmegállók öbleibe túr­ják" Hívónk ezt helyteleníti - azt nemkülönben, hogy csuklós tömegközlekedési járművekről alkalmanként egy hókupac tetejébe kell leszállani. Olvasónk annak sem örült, amikor - szintén egy buszleszállás alkalmá­val - a Mars téri vasbolt előtt az úttest közepén tet­ték ki őt, a biztonságos megálló helyett. MA AZ MDF szegedi szerve­zete 13-16 óra között ügye­letet tart a Szeged, Római krt. 31. alatt. A MUNKÁSPÁRT Bel­város I. alapszervezete 16 órakor taggyűlést tart a Fő fasor 9. alatti székházban. PASKUJ MÁTYÁS, a 19-es választókerület képvi­selője 17 órától lakossági fó­rumot tart a Deák Ferenc Gimnáziumban. Téma: az 1995. önkormányzati év ér­tékelése. HOLNAP A MAGYAR ELLENÁL­LÁSI SZÖVETSÉG fogadó­órát tart 10-től 13 óráig az MDF székházban (Római krt. 31.). Dr. Rostás Gergely megyei vezetőségi tag tart tájékoztatót a nyugdíjkiegé­szítéssel kapcsolatban. DR. BÁLINT JÁNOS, a szocialista párt jogtanácsosa 15-16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szege­den, a Szilágyi u. 2., II. em. 204-es szobában. KATONA GYULA, a 13­as választókerület (Móravá­ros) képviselője fogadóórát tart 17-tól 18 óráig a Somo­gyi-könyvtár móravárosi fi­ókkönyvtárában (Kálvária tér 22., Katolikus Közösségi Ház). DR. VÁNYAI ÉVA al­polgármester, a 18-as vá­lasztókerület képviselője fogadóórát tart 15 órától 16.30-ig a polgármesteri hi­vatal ügyfélszolgálatán (Szé­chenyi tér 11.). MÉSZÁROS ATTILA, a 25-ös választókerület képvi­selője (Tápé) fogadóórát tart 13.30-tól 17 óráig a tápéi ügyfélszolgálaton (Honfog­lalás u.). « DR. SZILVÁSY LÁSZ­LÓ, a 6-os választókerület képviselője fogadóórát tart 17 órától az odesszai fiók­könyvtárban (Székely sor 11.). A KÖZÉLETI KÁVÉ­HÁZ vendége lesz 18 órakor a Virág cukrászdában Raskó György MDF-es országgyű­lési képviselő. Előadásának témája: az Európai Unióhoz csatlakozás következményei a magyar mezőgazdaságra. ^Hirdetését feladhatja személyesen vvfiétköznap 7-19 óráig Sajtóház, Stefánia 10. Telefax: 481-444 délmaqyarorszAq kft.

Next

/
Oldalképek
Tartalom