Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-30 / 25. szám

BELÜGYEINK 3 KEDD, 1996. JAN. 30. Szekeres Imre maradi a frakcióvezető Szekeres Imre, Lamperth Mónika és Horn Gyula. (MTI - Telefotó) Nagysanyi, a balbekk mmobosztus emberfogót igazolt az Amnézia FC: EK Nagy Sándor bejelentette, hogy a kormányon és parlamenti abszolút többségen leledző sporttársai ké­zilabdázásában nem vesz részt többé, ő ugyanis fut­ballozni tud. Nos, kijelentésének ezen pontján a szavak értelmé­re szeretném fordítani a figyelmet: tudni vagy szeretni nem ugyanaz Nem kívánván a képes beszéd értelmét a földszintre rángatni - ám a hasonlatok valóságigé­nyét mégis csak megvillantván -, bátorkodom meg­kockáztatni, hogy az ilyenfajta kategorikus kijelenté­sek, különösen egy összehasonlítás tengelyén, bume­ráng gyanánt csapódhatnak vissza. Nagy Sándor ugyanis nem tud focizni Ha azt mondja, a többiek áriákat énekelnek, 6 vi­szont magyar nótákat dúdolgatna, akkor minden rendben. Vagy hogy a többiek havat lapátolnak, ő meg szenet, az is rendben. De ez a focihasonlat, mivel láttuk már a pályán, ez valami rettenetes. Ennél még súlyosabb viszont az, ami lényegi Ez az új, országos KISZ-tábor. Hogy formáljuk át, hogy kö­zösen együtt gondolkozzunk, hogy váltsunk vezetési struktúrát, hogy műhelyszellemben kéne csinálni, hogy vitassuk meg elvtársak népfrontosan... Mintha a balatonszemesi továbbképző tábor, még 1982-ből, hir­telen hatalmat kapott volna. Egy kis bulizás, egy kis csocsizás, egy kis lerablás - nem is vagyunk bolsik, csak kalákában szeretünk tehetetlent játszani. Mondom, ez az Amnézia FC. Mindent elfelejtettek. Elfeledték például, hogy ezzel a mellébeszéléssel ta­kargatták el az ország csaknem végzetes eladósodá­sát. Elfelejtették, hogy másfél évvel ezelőtt csak úgy burjánzott a szájukból a szociális háló, most meg köl­csön kell kérni a fogorvosra. És azt is elfelejtették, vagy nem is tudták soha, hogy épp őnekik kellett vol­na kötelező szerénységgel és alázattal visszatérni a hatalomba. Nekik ugyanis lenne mire szerénynek lenni mwi gondolta volna, hogy a vörösingesek egyszer •m egymás ellen fognak játszani? Nagysanyi az első csapat balhátvédje, Hámori Csaba meg a tartalékok jobbszélsője. Egymást fogják. Edzőmeccs vagy már bajnoki? Szegény, szegény Magyarország. A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcso­portja kétnapos tanácskozá­sának első, hétfői napján egyhangúlag elfogadta Sze­keres Imre frakcióvezető be­számolóját a képviselőcso­port, valamint a frakcióel­nökség másfél éves munká­járól. A frakció ülésén 186 képviselő mellett meghívott­ként részt vettek a párt or­szágos elnökségének és vá­lasztmányának vezetőségi tagjai, a szocialista kor­mánytagok, valamint Gál Zoltán, az Országgyűlés el­nöke is. A frakció munkájá­ról folytatott vitában felszó­lalt Horn Gyula pártelnök­miniszterelnök. A tanácskozás első napján a szocialista törvényhozók meghallgatták Szekeres Imre beszámolóját, majd az ezt követő egész napos vita után sort kerítettek a tisztújító vá­lasztásra. Szekeres Imre mintegy egyórás beszámolójában rá­mutatott, hogy bár sokan vi­tatják a frakció tevékenysé­Sokat panaszoljuk mostanában, hogy a kormányzat, a Parla­ment nem tekinti iga­zán szívügyének e ré­gió fejlődésének előse­gítését. Úgy t nik azonban, hogy a me­gye vezetése ebbe nem törődik bele, és maga próbál változtatni az áldatlan helyzeten. Ezt tükrözték ugyanis I^hmann Istvánnak, a megyei közgyűlés el­nökének a tegnapi saj­tótájékoztatón elmon­dott szavai. Az elnök az örvendetesen bővülő nemzetközi kapcso­latok sorában elsőként az el­múlt héten Bécsben tartott idegenforgalmi tanácskozá­son elhangzottakról beszélt, arról, hogy igen reményt keltő érdeklődés nyilvánult meg - az ópusztaszeri em­lékpark, illetve a millecente­náriumi ünnepségek kapcsán - egész megyénk idegenfor­galmi lehetőségei iránt. Lehmann István azonban igazán nagy horderejűnek mégis a január 25-26-i aradi - az ottani megyei tanács kezdeményezésére a Vajda­ság Autonóm Tartomány, valamint Arad, Temes és Csongrád megye küldöttsé­geinek részvételével megtar­tott - elnöki találkozót ne­vezte. A résztvevők ugyanis ennek eredményeként a kö­zeljövőben egy megállapo­A szegedi Széchenyi­díjas akadémikusok nyílt levélben azzal a kéréssel fordultak a miniszterel­nökhöz, hogy a privatizá­ciós többletbevétel egy kisebb hányadát, körül­belül 2-3 milliárd forin­tot a műszaki fejlesztés és a tudományos kutatás pozícióinak javítására fordítsák. Az aláíró nyolc akadémikus felhfvja Horn Gyula figyelmét ar­ra, hogy mindkét terüle­gét, de az elmúlt másfél év politikai stabilitását, a kor­mányzat működőképességét és a kormányzást elsősorban a szocialista képviselőcso­port biztosította, mégpedig időnként egyedül. Rajtuk múlott tehát a politikai stabi­litás. A frakcióvezetés mun­káját értékelve Szekeres ki­fejtette, hogy bátortalanul vállalták fel a politikai ori­entálást, nem foglalkoztak egyes emberek ügyes-bajos dolgaival, s alul- és egyide­dás aláírását tervezik. Ennek lényege: létrejönne egy, az európai politikában is jelen­tőséggel bíró együttműködés - a négy régió gazdaságában rejlő tartalékok feltárásával -, amely állandó komuniká­ciós kapcsolat kiépítését is jelentené. Ez a gyakorlatban a régiók kereskedelmi és iparkamarái közötti kapcso­lattartást szolgálná. Az el­képzelések szerint az érintet­tek vegyes tulajdonú bankot, illetve kereskedelmi társasá­gokat alapítanának, valamint közös gazdasági és kereske­delmi tevékenységet folytat­nának harmadik ország pia­cán. Ezenkívül támogatni kí­vánják az államközi egyez­mények nyomán létrehozha­tó új határátkelőhelyek meg­építését, a környezeti ártal­mak közös megfigyelési rendszerben biztosított ellen­őrzését. A nemzetiségiek ha­gyományainak őrzése érde­kében pedig különböző programok szervezését tarta­nák fontosnak. Az elképzelések részletes kidolgozhatóságát szolgálja majd a február 28-án Szege­den sorra kefülő konferen­cia. Ezen nemzetközileg is elismert szakemberek tarta­nak előadásokat a legfonto­sabb kérdésekről. A felvá­zolt tervek mielőbbi megva­lósítása érdekében pedig már március 15-én alá is írnák az érintettek a Duna-Ma­ros-Tisza táji eurorégió szerződést, amelynek elké­szítését a Csongrád megyei­ek vállalták magukra. N. Rács Judit ten kritikus a helyzet. Az OMFB elveszítette a ko­rábban kutatásra és mű­szaki fejlesztésre kapott pénzügyi keretének je­lentős részét, a tudomá­nyos kutatás alaptámo­gatása pedig nominálisan alig több, mint 15-20 év­vel ezelőtt - olvasható a levélben. A kért összeg OMFB és OTKA által történő szétosztására is tettek ja­vaslatot az akadémiku­jűleg felülértékelték a frakció­elnökség szerepét. Közölte, hogy személyes teljesítmé­nyévei nem elégedett. Az a legfontosabb tapasztalat szá­mára, hogy vállalnia kell a konfliktusokat a frakción be­lül és azon kívül. Többet kell tennie a frakció politikai döntéseinek előkészítéséért, és a parlamenti szereplések színvonalának növeléséért. A politikus helyesnek ítélte a frakcióvezető-helyettesek közötti munkamegosztást. A munkaadók ellenzik, hogy más döntsön az általuk befizetett járulékokról. Ezért az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldala nem küld képviselőket az Országos Munkaerőpiaci Tanácsba, így ez a testület nem jöhet létre - tájékoztatta az újság­írókat hétfőn a munkáltatói képviseletek soros elnöke. A munkaadói oldal már a múlt évben jelezte: nem támogat­ja azt, hogy átmenetileg lét­rejöjjön egy testület, amely felügyeli a 100 milliárd fo­rintos Munkaerőpiaci Alap felhasználását. Ezt a fel­ügyeletet a Munkaerőpiaci Tanács helyett az önkor­mányzat bevezetéséig az Ér­dekegyeztető Tanács szakbi­zottságára kívánják bízni. Kifogásolták azt is, hogy az új testület nem kapna megfe­lelő döntési jogosítványokat. A munkaadói képviseletek ezt a korábbi döntésüket most megerősítették és arról értesítették a munkaügyi mi­nisztert. A levélben többek között rámutatnak: az erre vonatko­zó országgyűlési határozat ellenére a kormány és a Munkaügyi Minisztérium el­ső féléves törvényalkotási tervében nem szerepel az alap önkormányzati irányítá­sának előkészítése. A mun­kaadói oldalnak nincsenek információi arról, hogy az ÉT munkavállalói oldala mi­lyen végleges álláspontot sok. A következő alprog­ramok támogatását ké­rik: az ország műszaki fejlődését elősegítő, konkrét gyakorlati ered­mények elérését biztosító kutatás-fejlesztési prog­ramok, az ország jövője szempontjából döntő ter­mészettudományi, mű­szaki és orvostudományi alapkutatások, továbbá a kutatószféra által az el­múlt években beszerzett nagy értékű műszerek, berendezések szervízelé­se, üzemeltetése és kor­szerűsítése. Javasolják továbbá az idén végző te­hetséges doktoranduszok további kutató munkájá­nak segítését (MTI) Ennek kapcsán javaslatot tett arra, hogy ne válasszanak to­vábbi frakcióvezető-helyet­teseket, hanem a szocialista parlamenti bizottsági elnö­kök, illetve alelnökök legye­nek a frakcióelnökség állan­dó meghívottjai. A frakció­vezető beszámolóját követő egész napos vita után Nyers Rezső, a tanácskozás leveze­tő elnöke sajtóértekezleten összegezte az elhangzotta­kat. Aláhúzta, hogy a vitá­ban nem volt alapvető politi­kai szembenállás a képvise­lők között. Azt is elmondta, hogy a vitában sem Békési László, sem Nagy Sándor nem szólalt fel. A szocialista képviselő­csoport az esti órákban rátért a tisztújítással és az ezzel összefüggő esetleges frakci­ószabályzat módosítással kapcsolatos kérdések meg­tárgyalására. A vita során többen kezdeményezték, hogy bővítsék a frakcióveze­tés létszámát és ennek meg­felelően módosítsák a sza­bályzatot. A javaslat megvi­képvisel a Munkaerőpiaci Tanács létrehozása ügyében. A munkavállalók a múlt év­ben már kinyilvánították, hogy támogatják a munka­adók álláspontját, de arról, hogy a kérdés újabb mérle­gelése után milyen végleges döntést hoztak, nem kaptak értesítést. Amennyiben a munkavállalók jelölnének képviselőket az országos tes­tületbe, a munkaadók távol­maradása miatt az akkor sem hozható létre. A Munkaerőpiaci Alapra vonatkozó törvény szerint abban az esetben, hogy ha a hatálybalépést követő egy hónapon belül, azaz január végéig nem sikerül megala­kítani a tanácsot, az alap jo­gosítványait a munkaügyi miniszter gyakorolja. Ezeket a jogokat csak addig tarthat­ja fenn a miniszter, amíg az év során nem jön létre a ta­nács. A döntései előtt ki kell kérnie az Érdekegyeztető Tanács illetékes bizottságá­nak véleményét. A munkaadói oldal sze­rint az alap ilyen jellegű ke­zelése ellentétes az ILO nemzetközi konvenciójával, ezért előfordulhat, hogy az ügyben a nemzetközi szerve­zethez fordulnak. Kifogásol­ják azt is, hogy eltűnt a költ­ségvetésből a Munkaerőpia­ci Alapok múlt évi 30 milli­árd forintos többlete, ez nem szerepel az egységes alap nyitóállományában. (MTI) Hitel ­kisvállaltaiknak A Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. 20 millió dolláros hitelt vesz fel az Euró­pai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól és 40 millió dolláros kölcsönhöz jut a Bankers Trust vezette konzorciumtól. Az EBRD-vel a hitelmegállapodást hétfőn írták alá Budapesten. A kölcsön kis- és középvállalko­zások finanszírozását szolgálja. A Bankers Trust konzorcium által nyújtott hitel középlejára­tú, elsősorban infrastrukturális fejlesztésekre használják. E hi­telről a megállapodás már de­cemberben megszületett. tatását a képviselőcsoport 85:84 arányban támogatta, a későbbiek folyamán azon­ban valamennyi módosító el­képzelését elvetették. Ezzel eldöntötték azt is, hogy a há­rom frakcióvezető-helyettesi poszt mellé nem vezetik be a címzetes frakcióvezető-he­lyettesi tisztségeket. A szo­cialista képviselőcsoport az esti órákban újraválasztotta frakcióvezetői tisztségében Szekeres Imrét. A politikus 177 érvényes szavazatból 139-et kapott. Szintén 139­en támogatták Lamperth Mónika és Toller László megerősítését frakcióvezető­helyettesi posztjukon. A har­madik helyettes Burány Sán­dor budapesti képviselő lett 99 szavazattal; ő Tompa Sándor eddigi frakcióveze­tő-helyettest előzte meg. A régi-új frakcióigazgató 103 szavazattal Vancsik Zoltán lett. A választást követően Szekeres Imre az újságírók­nak úgy nyilatkozott: azt a döntést, hogy a frakció újra­választotta a korábbi vezetés túlnyomó részét, az eddigi koncepció megerősítéseként értékeli, amelynek alapja a stabilizáció végigvitele és a koalíció fenntartása. (MTI) Öngyilkos kiskatona Január 26-án, pénteken, délután 4 óra után néhány perccel Szolnok és Szajol ál­lomások között a Budapest­ről Romániába tartó gyors­vonaton fejbe lőtte magát, és meghalt egy 19 éves határőr sorkatona. A fiatalember szolgálati géppisztolyával követte el tettét. Eddig csak az egy hónap­ra jutó apanázsunkra gondol­tunk, ha együtt emlegettük a hót és a pénzt. Nos, a napok­ban új hópénzzel kell megis­merkednünk - azzal, amibe kerül nekünk az útjainkra zúdúlt hó eltakarítása. Aki nem rest, s össze(hó)lapátol­ja az illetékesektől itt-ott hallott-olvasott információ­kat bizony meglepődhet: ke­mény ez a hópénz. A Közlekedési, Hírközlé­si és Vízügyi Minisztérium illetékese például elmondta, hogy naponta legalább 10 ezer kilométernyi útról kell eltakarítani a havat ahhoz, hogy az ország működése zavartalan legyen. Ez a taka­rítás - azaz jobbára sózás ­egy hetes folyamatos hava­zás esetén az országnak mintegy 90-120 millió forint­jába kerül. Ha „csak" ónos eső miatt kell sózni egy-két A magyar műszaki kon­tingens kedden és szerdán indul horvátországi állomás­helyére - tájékoztatta hétfőn az MTI-t a HM sajtószóvi­vője. Erdélyi Lajos ezredes elmondta, hogy mindkét nap két-két vasúti szerelvényen szállítják a technikai eszkö­zöket és a katonákat a hor­vátországi Okucsaniba. A létszám - az előkészítő rész­leg tagjaiként már kint tar­tózkodókkal együtt - 415-re bővül. A kontingens február 3-án kerül IFOR-parancs­nokság alá. A katonák elhelyezésére szolgáló tábort a polgári ki­vitelező, illetve az előkészítő részleg rendezi be, felsze­reltsége lehetővé teszi a munka megkezdését. A kon­tingens lakóhelyéül szolgáló, összesen 169 acélvázszerke­zetű konténert kamionokkal vitték a helyszínre, ahol be­• Milliók sóra Jé pénz napig, az megúszható 50-60 millióból. Egy tonna, az európai normáknak (mármint a kör­nyezetvédelmieknek) megfe­lelő só 4-5 ezer forintba ke­rül. Szegeden is tetemes hát a sószórós kiadás, hiszen a kht. igazgatójától azt hallot­tuk a minap, hogy minden szóráskor 50 tonna só kerül az utakra (kétszer annyi ho­mokkal keverve). A 200-230 kilométeres úthálózat sós be­szórása (ha a megengedett napi kétszeri sózást alkal­mazták volna) közel félmillió forintot „szórt volna el" a szegedi költségvetésből na­ponta. Már ha lenne költség­vetés... tontuskókra telepítették az épületeket. A konténerekből hetven­hatot alvóhelyiségnek alakí­tottak ki, a többi iroda és szociális helyiség. A hat­személyes alvóhelyiségek­ben a honvédségnél szoká­sos emeletes ágyak találha­tók ágyneművel, a fűtést elektromos kályha biztosítja. A tisztálkodáshoz 20 szoci­ális konténer 40 WC-vel, hi­deg-melegvizes zuhannyal, 80 mosdókagylóval áll ren­delkezésre. A kétszer 30 köbméteres víztárolóba víz­szállító gépkocsival hordják a vizet. Ezen kívül palackos ivóvizet szállítanak Magyar­országról főzéshez és köz­vetlen fogyasztásra. A csa­tornahálózat kiépült, a szennyvíz az ottani szabvá­nyoknak megfelelő tisztítás után kerül a vízelvezető árokba. Az elektromos ára­mellátást egyelőre aggregá­hópénz? Hogy mibe kerülhetne az országnak egy kiadósabb hófúvás, azt ki sem merik számolni az útfelelősök. Azért izgulnak, ne legyen, hisz már a tél mostani „ke­ménykedése" is kiüríti a kasszájukat, amibe az Út­alapból mindössze 1,5 milli­árd forint jut téli útüzemelte­tésre. Arról, hogy az eme Útalapba befolyó többi te­méntelen „benzinadónk"-at mily hófúvással felérő ferge­tegek temetik maguk alá, te­szik láthatatlanná és követ­hetetlenné, lapzártáig nem sikerült információt össze­(hó)lapátolni. Szabó Magdolna torokkal oldották meg, de folyamatban van a hálózatra csatlakozás előkészítése. A konyhasátorban a jól ismert gulyáságyukkal főz­nek. Az étkezésre berendez­tek egy 18 konténerből álló egységet éttermekkel, moso­gatóval, büfével. Az orvosi ellátást szolgáló konténerek­ben rendelkezésre áll egy ál­talános orvosi és egy fogá­szati munkahely, valamint egy gyengélkedő. A szabadidő hasznos el­töltését, a pihentetést szol­gálja, hogy kiépítenek egy központi műholdvevőt és rá­dióstúdió-rendszert, a közös­ségi helyiségekbe pedig tele­víziókat, videokészülékeket helyeznek el. Kialakítanak egy kiskönyvtárat, napi- és hetilapokat rendeltek meg a katonáknak, amit a logiszti­kai rendszeren keresztül szállítanak utánuk, heti két alkalommal. (MTI) Eurorégió létrehozása a Tisza-Maros táján Szegedi akadémikusok levele a kormányfőnek A munkaadói oldal elleakezik Ma iádul a műszaki zászlóalj a

Next

/
Oldalképek
Tartalom