Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-22 / 18. szám

HÉTFŐ, 1996. JAN. 22. • Bűnügyeim Négymillió, aprónként A pontos statisztika is­meretére nincs szükség ahhoz, hogy megállapít­suk: nem a különleges, kirívóan súlyos bűncse­lekmények a leggyako­ribbak. Természetesen ezek kapják a legnagyobb visszhangot, ezek adják a legtöbb munkát a rend­őröknek, s ezek háborít­ják fel leginkább a polgá­rokat. Érthető is, hiszen némely bűncselekmény olyan kegyetlen és elret­tentő, hogy a tisztes érzel­műeknek libabőrös lesz a hátuk. De tudnunk kell azt is, nagyságrendekkel több az apró-cseprőnek számí­tó eset. Ezekről legtöbb­ször nem is veszünk tu­domást, csak akkor kelle­metlen, ha velünk törté­nik az eset. Például az el­múlt hétvége két napján szinte egymást érték a lo­pások. Nem bántottak ott senkit, nem történt sérü­lés, de alaposan megko­pasztottak egyeseket. Több, mint négymillió ­egész pontosan 4.127.000 forint lopási és rongálási kár érte polgártársainkat. Miközben aludtak, feltör­ték, ellopták autójukat, kilopták a benzint, alu­mínumlemezt vittek haza, motort loptak, vagy ha a „látogatók" betörtek egy lakásba, amit értékesnek találtak, azt elvitték. Hu­szonhárom ilyen esetről van szó, s ez még nem a hétvége vége. Egy eset­ben kapták el a „bűnöző­ket". Négy hajléktalan egy kismotort akart ellop­ni. Lebuktak. Vagyis amikor bűn­ügyekről beszélünk, ért­sük hozzá ezeket az esete­ket is. S talán vigyázzunk jobban az értékeinkre. Arató László Városházi morzsák Helyzetkomikum. Botka László országgyűlési képvi­selő délután nézett be a múlt heti közgyűlésre; kabátját hamar a baloldal egyik hátsó széksorába dobta, formater­vezett diplomatatáskáját pe­dig a pad mellé állította, a kőre, ahol a legszűkebb az átjáró a padsor és az oszlo­pok között. A táska azon nyomban elfpuffant, a durranásra föl­neszelt valahány városatya (és -anya). Botka úr előbb a táska után kapott, aztán hagyta mégis, hadd pihenjen a tasi; 6 meg előre ült - ter­mészetesen a szocialista frakcióba -, egy kis cseve­gés céljából. A táska ott maradt, elbo­rulva. Ekkor több szegedi szená­tor is úgy érezte, muszáj jár­kálnia egy kicsit - s vala­mennyien a táskával eltorla­szolt „északnyugati átjárót" választották. Az elsó befelé igyekezett, s minthogy az utolsó pillanatban vette észre az akadályt, kis htján átesett rajta; de szerencsére, megfe­lelő svunggal elrugaszkod­ván a talajról, átugrotta. A következő a folyosóra indult, ő sem észlelte időben a „be nem látható útkanyaru­Iatban" leselkedő táskát; vi­szont ugrás helyett a hirtelen irányváltoztatás mellett dön­tött. Sebességét azonban már nem sikerült csökkentenie, ezért megcsúszott a szőnye­gen, s már készült bezuhanni a padsorba, amikor szeren­csésen visszanyerte az egyen­súlyát. Ekkor jött be a harmadik ember: ő azonban - megsza­kítva a lendületesen pergő eseménysort - menet közben lehajolt, és fölállította a tás­kát. Ez volt a csattanó, bár nem szólt akkorát, mint ami­kor elhuppant az országos ügyeket rejtő, szürke doboz • Jegyajándék. Balogh László mint az MDF-frakció vezetője szólt a képviselők­höz. A témát érintő észrevé­telei után meglepő bejelen­tést tett: huncutkás mo­sollyal közölte, hogy ajándé­kot hozott a sanyarú anyagi helyzetbe jutott Volán vezér­igazgatója számára. És a frakcióvezető, körül­járatva tekintetét a nagykö­zönségen, lassan a zsebébe nyúlt. A teremben ülő közönség egy emberként nyújtotta ma­gasra a nyakát, senki sem akart lemaradni a döntő pil­lanatról. Amikor az idegek szinte már pattanásig feszül­tek, Balogh László hiretelen előrántott egy papírdarabnak tűnő tárgyat, és habozás nél­kül közölte, hogy az egy buszjegy, amelyet a képvise­lő - igénybe véve a helyi tö­megközlekedést - egy sze­gedi buszsofőrtől vásárolt, ötven magyar forintokért. Az ajándék különlegessé­gét az adja, hogy a jegy már az átvétel pillanatában lyu­kas (azaz: használt) állapot­ban leledzett - s ezt Balogh László némiképp furcsának találta egészen addig, amíg rá nem jött arra, hogy a két­szer használatos jegy meg­vásárlásával ő voltaképpen a közlekedési céget támogatta. (Az újságíró szerény véle­ménye az, hogy lehet más magyarázata is a történtek­nek. Megeshet, hogy pusztán a sofőr előzékenységéről van szó: csak utasát akarta meg­kímélni a jegylyukasztás fá­radságos aktusától.) Nyilas Páter Ma JOGSEGÉLYSZOLGÁLA­TI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged. Eszperan­tó utca 3-5., I. em. 5.) 14-16 óráig. Dr. Hajdú István ad felvi­lágosítást a munkavállalók, munkanélküliek, pályakezdők és nyugdíjasok részére. A SZOCIALISTA PÁRT irodáján (Tisza L. krt. 2-4., I. em. 123-as szoba) dr. Bálint Já­nos ingyenes jogi tanácsadást tart az érdeklődőknek, 15-16 óráig. JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ Földváry utca 3. szám alatti irodájában, 16-17 óráig. Tartja dr. Pesti Gábor. A FÜGGETLEN KISGAZ­DA FÖLDMUNKÁS ÉS POL­közéleli napló GARI PART alsóvárosi szerve­zete - minden hétfőn - 16 óra­kor taggyűlést tart a Szeged, Te­leki utca 3. szám alatti székház­ban. A MUNKÁSPÁRT Tarján, Petőfitelep és Északi városrészi alapszervezete 17 órakor tag­gyűlést tart a Fő fasor 9. szám alatti székházban. A Garden nem mindig ilyen csendes. (Fotó: Karnok Csaba) Talent Center: Édentől Keletre?.. (Folytatás az 1. oldalról.) - Mielőtt belemélyednénk a Talent-ügy taglalásába, be­széljünk néhány szót az alapít­ványról - javasolta Sütöri László. - Hat évvel ezelőtt az­zal a szándékkal hoztuk létre, hogy a megyében élő fiatalo­kat, az ifjúsági közösségeket, az általuk szervezett progra­mokat támogassa. Ezt meg is tette. Tavaly például közel 100 pályázatra 1 milliót osz­tottunk ki, hasonló összeget fordítottunk az alapítvány ren­dezvényeire. Nyáron 400 diák táborozott az alapítvány segít­ségével, decemberben, kará­csonykor az önkormányzattal és a Vöröskereszttel közösen 500 kisgyereket leptünk meg csomaggal. Az alapítvány mű­ködéséhez viszont pénzre van szükség, a fedezetet éppen a Talent által befizetett bérleti díj biztosítaná. • A héten volt éppen 5 esztendeje annak, hogy az ingatlant bérbe adták a Talentnak. Noszogatni kel­lett eleinte is a céget, hogy ugyan, fizessen már? - Három gépelt oldalon si­került összegezni az elmúlt 5 esztendő rövid krónikáját, mi­kor, milyen lépéseket tett az alapítvány a Talent felé - ma­• Tízmillióval adós a Talent Rt Fizet vagy csomagol? gyarázta Sütöri László. - Ele­inte pontosan fizettek, 94-ben már jókora késéssel. A tavalyi bérleti díjból még 3 millió 256 ezer forinttal tartoznak, az ide­it január 15-ig kellett volna rendezniük, ennek összege 6 millió 643 ezer forint. Ami az egészben a legszomorúbb, hogy a kft-ből közben rész­vénytársasággá alakult Talent - megjegyzem: az átalakulás­kor sajátos módon apportként bevitték az rt-be az általuk épített, ám a szerződés szerint az alapítvány tulajdonát képe­ző létesítményeket, amelyek értékét 40 millióként emlege­tik. ám csupán 14 igazolható ebből - előbb hitegetett,' ké­sőbb pedig kiderült, semmi hajlandósága a számla rende­zésére. Nevetséges ajánlattal álltak elő: amennyiben lénye­gesen csökkentjük számukra a bérleti díjat, akkor a tartozá­suk egy részét kifizetik. • Mit tesznek ebben a helyzetben? - A tavalyi tartozás ügyét már bírósági útra tereltük, az idei bérleti díj befizetésére 15 nap haladékot adtunk, ezt kö­vetően, ha nem teljesítik, fel­bontjuk a szerződést - jelen­tette ki a kuratórium elnöke. ­A Talent önként írta alá a szerződést, első pillanattól kezdve tudta, hogy évente az inflációval növekszik a bérleti díj. Az is a szerződésben volt, hogy amit épít, azzal az alapít­ványt gyarapítja, viszont erre sem kötelezte senki. Teljesen egyértelmű a helyzet: nem tudják kigazdálkodni a bérleti díjat, bár ők beszednek 13 milliót az intézmény irodáit bérlő cégektől. Égyetlen ésszerű, korrekt megoldás kí­nálkozik: a Talent összecso­magol és távozik az intéz­ményből. Olyan ez, mint ami­kor valaki nem tudja fizetni egy nagyméretű belvárosi la­kás bérleti díját, akkor termé­szetesen kisebbe, az anyagi helyzetéhez mért garzonba költözik. • Mi lesz, ha a Talent szá­mára nem tűnik ennyire logikusnak, egyszerűnek a helyzet, ami egyébként tényleg egyértelmű? - Ákkor attól tartok, hogy hosszadalmas pereskedés kez­dődne, amelynek a levét a me­gye ifjúsága inná meg, mert nem lenne pénze az alapít­ványnak a pályázatok támoga­tására. A tartozás jelenleg 10 millió, az idő múlásával to­vább nőne. • És ha bedobják a töröl­közőt és már márciusban visszaadják az intézményt, akkor mit kezd vele az ala­pítvány? - Erről még nem döntött a kuratórium - válaszolta Sütöri László. - Ahhoz, hogy az ala­pítvány üzemeltesse, komoly tőke kellene. Ha viszont újra bérbe adjuk, alaposan meg­nézzük kinek, milyen garanci­ákkal. A Talent sokallja a bérleti díjat, 10 millióval tartozik, nem tudja kigazdálkodni, saját maga ellen is dolgozna, ha to­vább szaporítaná adósságát. Ezek után egyértelműnek lát­szik, hogy veszi kalapját és el­köszön és majd kerítésen kí­vülről próbálja meg rendezni a számlát. Ez lenne az elegáns. Ez szolgálná az ifjúság érde­keit. Márpedig akik a rész­vénytársaság ügyében dönte­nek, az igazgatótanács tagjai ­az elnök Botka László, or­szággyűlési képviselő, Bódi György, a G-2000, a fiatal te­hetségeket felkaroló alapít­vány képviselője. Kapás Fe­renc a G-2000 egyik létreho­zója, aki részvényesként érde­kelt - számos alkalommal nyi­latkozták, bizonyították, hogy munkájukkal a fiatalokat kí­vánják segíteni. Bizonyára ezúttal sem lesz ez másképp - reméli az alapít­vány kuratóriuma. V. Fekete Sándor Háremmilliárd dollár A lakossági devizabetétek összege az elmúlt év végén meghaladta 435 milliárd fo­rintot, vagyis a 3,1 milliárd dollárt. Három évvel ezelőtt az összeg még csak 153 mil­liárd forintra, illetve 1,8 mil­liárd dollárra rúgott, amiből egyenesen következik, hogy a forint ez idő alatt többet veszített értékéből, vásárlóe­rejéből, mint a dollár. Ami­ből viszont nem következik az, hogy minden esetben cél­szerűbb volt dollárban meg­takarítani, mint forintban. 1995-ben, de különösen 1994-ben például rossz bol­tot csináltak mindazok, akik a forint helyett a dollárra tet­tek, az utóbbi gyengülése, keresztárfolyam-változása megtréfálta a devizabetéte­seket. A forint ugyanis töb­bet fialt, mint a dollárkamat és a leértékelések együttvé­ve. Jó volt viszont a márka, a schilling, még jobb a sváj­ci frank betét, ezek magasan verték a forinthozamokat. Azt, hogy idén melyik valu­tával lesz versenyképes a fo­rintmegtakarítás, még nehéz megjósolni, ugrálni azonban fölöttébb költséges dolog, amikor a márka hivatalos vételi és eladási árfolyama között például több mint 5 forint a különbség. A másik, hogy az új bankkártyáknak köszönhetően ma már forint­számláról is annyi devizát költünk, amennyi belénk fér, pontosabban, ameddig a po­zitív egyenlegünk ér. Kovács A lakossági devizabetét-állomány értéke Magyarországon (1990-1995) időszak végén 1995 1994 1993 1992 1991 1990 Forrós: MNB, 1995, 1996 - HALLÓ! -IGEN! Várjuk hirdetését hétfőtől péntekig: 7-12-ig: 481-281, (Csak felárral es gyoszkozlemények) 7-15-ig: 320-239-es S-12,14-17-ig: 318-999-es 8-14-ig: 481-411, 311-310-es telefonszámokon! £ DfcUMQYARORSZAQ ItfT. Holnap PEDAGÓGUSOKNAK in­gyenes jogi tanácsadást tartanak a PDSZ (Pedagógusok Demok­ratikus Szakszervezete) megyei választmányának irodájában (Kálvária sgt. 14.). PAPP ZOLTÁN, a 15-ös vá­lasztókerület képviselője fog­adóórát tart 17-től 18 óráig a Kecskéstelepi Művelődési Ház­ban. lombard TANKÖNYVBOLT muw5v) NAPTÁRVÁSÁR 50% -OS árengedménnyel, amíg a készlet tart! Szeged, Budapesti krt. 5. (voli Lila Akác étterem) TeL: 62482-776. Iskolaváros? Szeged is­koláiról (is) híres. Ám hír­hedt lesz, ha az önkormány­zat tovább folytatja az isko­lák szétverését - hívta a „csörögöt" több szegedi pol­gár is. Egy három gyereket nevelő anya a könnyeivel küszködve sorolta, miért gondolja, hogy a Torony alatt kapkodva, felelőtlenül születnek a döntések, az egyik oldalon herdálják a pénzt, a másikon pedig az is­kolákat, ezzel pedig a gyere­keket nevelő családokat nyo­morítják. Többek között azt kérdezte: miért zárnak be jól működő intézményeket? Áki a .jövőben" bízik, az hiszi, a gyereklétszám nőni fog. Az­tán: a napköziből az utcára lökött gyerekeket a rájuk le­selkedő veszélyektől ki védi meg, csak nem a „város­atyák"? Eddig a pedagógus „hivatástudatára" apellálva vonták meg a pénzt az isko­láktól, most meg az utcára teszik a tanárokat. Nem ilyen vezetőket akartunk! - állítot­ta egy másik asszony. Egy neves tanárember pedig arra hívta föl a figyelmet, hogy az intézmények összevonása következtében több gyerek kényszerül otthonától távol álló iskolába menni, vagyis többen kényszerülnek tö­megközlekedési eszközre, ez növeli a balesetek lehelőségét, több lesz a „kulcsos" gyerek. VJVIESTEL Kedves Olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket és tapasztalataikat a múlt héten ügyeletes újságíró munkatársunkkal, Új­szászi Ilonával oszthatták meg. Mától V. Fekete Sándor várja hívásaikat a 06-60-327-784-es telefonszámon, munkanapokon 8 és 10 óra kö­zött, vasárnap pedig 14­tűl 15 óráig. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy Szegedről is vala­mennyi számot tárcsáz­ni kell. Ha ötletük van a Fekete pont cimű rova­tunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák szer­kesztőségünkkel! Elveszett tárgyakat, kutyákat, stb. kereső olvasóink kedvezményes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel 7 és 19 óra között a Sajtóházban. ami pedig a kicsik ellen elkö­vetetett bűnesetek számát sza­poríthatja. Ki vállalja ezért a felelősséget? - kérdezte olva­sónk. Adó, óh! Az adókedvez­mények „illegális" formái­nak veszélyeire most, az adóbevallások elkészítése előtt néhány héttel hívta föl a figyelmet az APEH megyei igazgatósága - emlékeztetett a lapunkba is megjelent köz­leményre Fazekas János (316-241). Hónapokon át közölte csábító hirdetéseit a „Támasz" nyugdíjbiztosítási pénztár. Az általuk ajánlotP lehetőség ellen „hivatalból" mégsem emelt senki szót. Most, a közlemény megjele­nése után olvasónk hiába hívta az APEH közönség­szolgálatát, a „Támasz" le­gális vagy illegális voltáról felvilágosítást adni nem tud­tak. ,JEz a méreg, nem a ci­ánkálé! " Piac. Nem a piacigazga­tóságért van a város, hanem fordítva! - jelölte meg mon­dandója kiindulópontját N. A., aki azon tapasztalatát osztotta meg velünk, hogy mióta felemelték a hely­pénzt, kevés az árus, de a vá­sárló is a Mars téri piacon. A felemelt helypénzért cserébe semmit sem javult a szolgál­tatás. A sátortető alatti szűk helyen, miközben a nya­kunkba csorog az eső vagy a hólé, se árulni, se vásárolni nem lehet! Lassú posta. Amennyivel emelik az árát, annyival lesz rosszabb egy szolgáltatás ­állítja a 493-114-es telefon­szám tulajdonosa. Példaként a postát említette. Már a ko­moly múltú cég sem a régi: a feladótól a címzetthez Buda­pestről és Szegedről is egy­aránt 4 nap alatt jutott el a levél. Ez akkor különösen boszszantó, ha a küldemény meghívót tartalmaz, mondja méltatlankodva olvasónk, aki a posta lassúsága miatt nem vehetett részt két, szá­mára fontos rendezvényen. Fekete pontok. Szegeden minden a feje tetejére állt? ­kérdezi Sz. M. A hölgy úgy véli: legalább három-három fekete pont jár a városatyák­nak és a közlekedési vállala­tok vezetőinek az összeku­szált szegedi tömegközleke­désért. Olvasónk a 17-es busz védelmében valamifajta lakossági akcióra is kész len­ne, de együttérez mindenkivel, akiknek az idejét és az idegeit emészti az átszállásokkal, áram- és buszkimaradásokkal „cicomázott" szegedi • tö­megközlekedés. Ez: tortúra, a javából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom