Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-22 / 18. szám

6 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1996. JAN. 22. • Hány párt az egy párt? - kérdeztük Géczi Józsefet Kik akarták megbuktatni Horn Gyulát? Géczi József: - ...márciusig az érintettek még sok örült ötlettel fogják elszórakoztatni a magyar társadalmat. (Fotó: Schmidt Andrea) A stabilizációs program kemény intézkedései mi­att nemcsak a társadalom többsége szidja a kor­mányt, hanem a szocialista párt is egyre megosztot­tabbnak tűnik. A szocialisták márciusi kongresszusa az előjelek szerint meglehetősen forró hangulatú lesz, annál is inkább, mert készül a második Bokros­csomag, amivel elindítani szándékoznak a legalább évtizede esedékes és folyton halogatott államháztar­tási reformot. Ez újabb érvágásokat hoz maj a nagy elosztási rendszerekben. Interjúnkban dr. Géczi Jó­zsef szegedi szocialista párti országgyűlési képviselőt faggattuk arról, mi is várható. 9 Néha úgy tűnik, a kor­mány alól kiszaladni ké­szül az MSZP. Az állo­mások: a frakció egyes tagjainak hajósi találko­zója; legutóbb a Balolda­li Tömörülés állásfogla­lása, amely keményen bí­rálta a kormányt, a stabi­lizációs programot, Horn Gyulát és Bokros Lajost, vezetőségcserét sürgetve a szocialista pártban. Mi a véleménye, merre megy az MSZP? - Kettébontanám a kér­dést. Ahogyan a társadalom­ban, úgy a párt aktívagárdá­jában is nagy a bizonytalan­ság. Azt látják, hogy szüle­tőben van valamiféle re­formprogram, dehát ezeknek a reformoknak a beindulása is kérdéses, annyira csírájuk­ban vannak. Közben az ér­telmiségi rétegeknek is szembe kell nézniük az el­nyomorodással, az oktatás­ban-felsőoktatásban a refor­mok elhúzódása miatt eddig csak a lefaragásokat érezhet­ték. így aztán nem csoda, hogy a párt szellemi bázisa is morzsolódik, nem is be­szélve a nyugdíjasok és a munkavállalók katasztrofá­lishoz közelítő helyzetéről. Ez lemorzsolódással jár a pártban, ami azzal a vesz­éllyel fenyeget, hogy mire a reform végbemegy és ered­ményeket hoz, az MSZP akt­fvagárdájában nagy kontra­szelekció megy majd végbe. A másik: az elitek mozgása. Úgy látszik, a szocialista pártban az állampárti refle­xek erőteljesebben működ­nek, mint azt én korábban gondoltam. így, kongresszu­sok előtt aztán aktivizálód­nak a különböző csoportok, megindulnak az üzengeté­sek, az önjelölések, a kama­rillaegyezkedések. A balol­dali társulást azért én nem becsülném le, és ebben nem is értek egyet a miniszterel­nökkel. Mert ha a reformok­ra nem sikerül valódi szoci­áldemokrata alternatívát ki­alakítani, fennáll a veszélye, hogy a párt kétfelé fog húzni és a zöm a baloldali alterna­tíva felé orientálódik majd, ahol kialakulhat az újbalol­daliakra felfűződve egy olyan csoportosulás, amely­ben éppúgy ott lesznek a neo­sztálinisták, mint azok a cso­portok, amelyek az elosztás ellenőrzésével szeretnének komoly hatalmi pozíciókat szerezni. A reformfolyamat beindulásával ugyanis ők ki­szorulnának a húsosfazék mellől. Ilyen veszély való­ban létezik, bár eddig az volt a jellemző, hogy az a több­ség, amelyik nem vesz részt a hatalmi játékokban, mér­téktartó józanságával vissza­rángatta erről az útról az ér­dekelteket. Én arra számítok, hogy márciusig az érintettek még sok őrült ötlettel fogják elszórakoztatni a magyar tár­sadalmat. • Az „őrült ötletekről" két dolog jut az eszembe. Az egyik: ez a súlyos helyzet, amelyben a tár­sadalom több mint har­Magyar Bálint művelődé­si és közoktatási miniszter szombaton hivatalában fo­gadta Jozef M. Ritzen hol­land oktatási, kulturális és tudományos minisztert. A tárca sajtóirodájától kapott információ szerint eszmecse­réjükön áttekintették a ma­gyar holland oktatási, kultu­rális, tudományos és műszaki együttműködés helyzetét és fejlesztési lehetőségeit. A tárgyalások során felmerült, hogy a holland fél 3 millió guldenre - csaknem 260 mil­lió forintra - emeli az oktatá­si együttműködésre fordítan­dó támogatás összegét, amit a magyar fél elsősorban fia­tal kutatók, doktoranduszok. mada elnyomorodik, nyilván kivált baloldali reflexeket. A másik: ki­mondottan bplos nézetek is teret kapnak ilyen helyzetben. Dé menjünk kicsit vissza az időben. A Kádár-rendszer valamiért nem működött. Sokak szerint azért, mert elvo­nó-újraeloszfó politikájá­val elvette a forrásokat onnan, ahol valóban fej­lesztésre tudták volna föl­használni. Aztán az MDF-kormány is folytat­ni látszott ezt az etatista politikát, aminek eredmé­nyeképpen folytatódott az eladósodás. Jött az MSZP-kormány, ami há­romnegyedéven át ugya­nezt csinálta. Tovább nőtt az adósság, folytató­dott a gazdaság leépülé­se. Aztán jött Bokros és a stabilizációs program. Abban a pillanatban be­indult az MSZP és a kor­mány népszerűségveszté­se, a párton belül kemény megosztottság alakult ki, kezdve már induláskor miniszterek lemondásá­val A terhek azóta is nő­nek, ám közben a stabili­zációs program kezd eredményeket is hozni és érdekes módon a közvéle­ménykutatások szerint november-decemberben már egyre többen vélték úgy, hogy Bokros nagyon is alkalmas ember a pénzügyminiszteri poszt­ra. A pártban pedig ép­pen most erősödtek föl a baloldali irányzatok. Er­ről mi a véleménye? - Kétségtelen, hogy Bok­ros belépése fordulatot ho­zott. Az viszont kérdéses, hogy milyen lesz ez a fordu­lat. Az államháztartás és a gazdaság működését tekint­ve már láthatóak a hatásai, de hogy társadalmi mélysé­gű reformfordulat lesz-e, az még a jövő zenéje. A párt­ban a kormányzati munka kezdeteitől volt megosztott­ság. Hiába beszélnek a Bé­kési-programról, azt látni kell, hogy volt akkor is egy Békésitől messze balra álló foglalkoztatáspolitika, egy kissé szintén balra álló szo­ciálpolitika, egy kettősséget hordozó média- és kultúrpo­litika. Közben pedig volt egy hatalmi játék is, amikoris Békési László a miniszterel­nöki pozíciót is kinézte ma­gának. Azután sokan azt hit­ték, hogy az MDF egyszerű­en azzal rontotta el, hogy tú­lideologizáltan politizált és elegendő csak technokrata józansággal megfogni az ügyeket. Aztán kiderült, hogy ez a technokrata tudás nem volt elegendő, mert Bé­kesiék korszakában csak kö­rüljárta az ügyeket, de nem egyetemi hallgatók hollandi­ai tanulmányútjainak támo­gatására kíván fordítani. A tárgyalást követően az 1996-97. közötti időszakra szóló tudományos és techno­lógiai együttműködési szán­déknyilatkozatot írtak alá ­magyar részről Magyar Bál­int művelődési és közoktatá­si miniszter és az ipari és ke­reskedelmi miniszter megbí­zásából Nyíri Lajos, az OMFB ügyvezető elnöke, holland részéről pedig Jozef M. Ritzen oktatási, tudomá­nyos és kulturális miniszter, valamint a holland gazdasági miniszter nevében M. D. Re­uchlin, a Holland Királyság ideiglenes ügyvivője. (MTI) tudott igazán megoldásokat adni. A másik tévedés az volt, hogy sokan azt hitték, az SZDSZ a reformok fő hordozója és elegendő, ha a szocialisták liberális szárnya hozzájuk csatlakozik, a töb­biek pedig majd beletörőd­nek az egészbe. Ezért nem sikerült igazán hozzányúlni a dolgokhoz. Bokros pedig azonnal leértékelte a forin­tot, bevezette a csúszó leér­tékelést, amivel szinte azon­nal sikerült megfogni a ve­szett inflációs folyamatokat. Mint ahogyan például a kö­zoktatás és a felsőoktatás re­formját illetően sem tudtak megoldást találni például a szabaddemokraták. Fodor csődjének eredményeként aztán az oktatási reform is államháztartási-finanszírozá­si reformként jelent meg. így jött az az üzenet, hogy túl sok a pedagógus, pedig arról kellett volna beszélni, ho­gyan lehet az oktatást úgy korszerűsíteni, hogy hatéko­nyabb is legyen. • Vagyis Békési sok mindenben bizonytalan­kodott, Bokros pedig ha­Három évre meghosszab­bították az állam és a MÁV közötti szerződést. A meg­állapodást szombaton Zá­honyban írta alá Bokros La­jos pénzügyminiszter, Lotz Károly közlekedési minisz­ter, illetve Kiss Sándor, a MÁV Rt. elnöke, valamint Rigó Zoltán, a társaság ve­zérigazgatója. A szerződés az érvényben lévő költség­vetési törvény alapján rögzíti az 1996. évi állami szerep­vállalás konkrét mértékét, s ugyanakkor - a 97-98-as évekre - meghatározza a központi szerepvállalás elve­it és prognosztizált arányát. Ezzel megteremtődött a va­^sút tényleges és visszafordít­hatatlan megújításának, va­lóságos piacgazdasági pályá­tározottan elindult egy úton? - Mondok egy példát: mi­kor tudtuk bevezetni az egy­séges üzemanyagárat? Már­ciusban, amivel jócskán si­került eret vágni az olajmaf­fiákon. Bár ezt a népszerű intézkedést azonnal sikerült elrontani egy ostoba fűtő­olaj-rendelettel. Vagy a szin­tén márciusban bevezetett csúszó leértékelés, amivel sikerült fölszámolni a túlzott leértékelésre játszó deviza­spekulációt, lassítva ezzel is az inflációt. • Tehát a Bokros-cso­mag stabilizálta a gazda­ságot, a forintot, a költ­ségvetést és kiszámítható­vá tett gazdasági - és en­nek következtében bizo­nyos politikai - folyama­tokat. - Ugyanakkor okozott egy sokkot, mert közben a társadalomban is az az érzés erősödött meg, hogy tán még kihúzhatjuk néhány évig drasztikus lépések nélkül is. Pedig Bokros belépésekor valóban közel álltunk a csődhöz. Hogy felemásak • Az állam és a MÁV Meghosszabbított szerződés ra állításának kormányzati feltétele. A szerződés azokat a pénzügyi feltételeket is tar­talmazza, amelyek között a MÁV Rt. gazdálkodik 1996­ban. Egyebek között rögzíti, hogy az idén a vasúti sze­mélyszállításhoz 28,8 milli­árd forint az állami szerep­vállalás mértéke. A megálla­podás szerint a kötségvetés az idén a vasúti pályák fej­voltak az eredmények, ab­ban nemcsak az játszott sze­repet, hogy az MSZP egyes csoportjai nem voltak képe­sele egy koherens reform­programot kiizzadni, hanem az is - mondjuk ki! - hogy közben folyt egy játék a mi­niszterelnök megbuktatásá­ra. Sokan ezért is mondtak le a miniszterségről, mert úgy számítottak, hogy majd a miniszterelnök fog megbuk­ni és magalakul egy új kor­mány, amiben ők magasabb sarzsikhoz jutnak. Ugyanez nemcsak év elején, hanem ősszel is lejátszódott például Kósáné Kovács Magda le­mondásával a novemberi kongresszus előtt. Részben ennek tett keresztbe a hajósi találkozó, amiről sok min­dent el lehet mondani, de tény, hogy megerősítette a miniszterelnököt és így el­szálltak azok, akik a szűk hatalmi politikában előnybe akartak kerülni. Jó jeleket mutatnak a szabaddemokra­ták is, ahol Magyar Bálint beállása arra utal, hogy elő­térbe kerültek azok, akik magukénak érzik a konzek­vens reformok szükségessé­gét, például az oktatásban és az önkormányzatoknál. • Magyar Bálint való­ban elődjénél megalapo­zottabb személyiségnek tűnik, de térjünk vissza a Horn megbuktatására irányuló törekvésekre. Nevezetesen Kósáné Ko­vács Magdára, aki éppen most jelentette be, hogy jelölteti magát MSZP-al­elnöknek a márciusi kongresszusra. És sok­szor valóban úgy tűnik, mintha lassan a párt egyes csoportjai új szoci­alista pártot kezdenének építgetni valahol a bal­szárnyon. Van-e ennek jele a frakcióban is? Ezt hogyan látja? - Erre azt szoktam mon­dani, bár nekem is sok konf­liktusom volt korábban a zseboroszlánnal... • Ezt szó szerint leírha­tom, hogy zseboroszlán? - Igen, én neveztem el így korábban a miniszterelnök urat... Szóval azt szoktam mondani, ha azoknak az energiáknak ötven százalé­kát, amiket a kormányfő megbuktatására fordítottak, a reformra szánták volna, már sokkal előrébb tarta­nánk. Mert az is tény, hogy egy ilyen Bokros-féle reform azért önveszélyes, mert ha nem zárkózik fel mellé egy alkotmányos reform, a köz­oktatás és a társadalombizto­sítás reformja és még sorol­hatnám, akkor ebből egy egyoldalú fiskális reform le­het. Az viszont kétségtelen, hogy amikor el akarták érni a kormányfői és pártelnöki lesztésének finanszírozására 7,4 milliárd forintot, a Buda­pest-Hegyeshalom közötti pálya befejezéséhez közele­dő korszerűsítésére pedig ezen túlmenően további 4,2 milliárd forintot biztosít. Az aláírást megelőző saj­tótájékoztatón Lotz Károly közlekedési miniszter ki­emelte: a most aláírt, 1998. december 31-ig szóló szer­ződés megteremti a nyugodt feltételeket a MÁV korsze­rűsítéséhez, teljes átalakítá­sához. Bokros Lajos pénz­ügyminiszter hozzátette: a megállapodás szavatolja a kiszámíthatóságot és egyben biztosítja, hogy a MÁV tel­jesíthesse kötelezettségeit. (MTI) funkció szétválasztását, amögött egyértelműen a mi­niszterelnök megbuktatásá­nak szándéka húzódott meg. Ebben sajnos, híreim szerint, amiknek a forrását nem ne­vezhetem meg, benne voltak az SZDSZ bizonyos körei is, akik szerint a kibontakozás fő akadálya Horn Gyula ki­számfthatatlansága volt. Horn mellesleg valóban ne­héz ember és a vitákkal ala­posan el is lehet bizonytala­nítani, az azonban látszik, hogy ha egyértelmű reform­vonal alakul ki mellette, vé­gig tud menni a szükséges úton. Ha mindenki egy hely­ben toporog, akkor kényte­len középen találomra lövöl­dözni. 9 Jó, a dolgok belendül­tek és úgy látszik, Horn Gyula végigmegy azon az úton, aminek nem látszik alternatívája. De az elle­ne irányuló támadások saját pártjában az utóbbi napokban is tovább erő­södtek, ami visszahathat a kormányzatra és a frakcióra is. Ebben a helyzetben mit vár Géczi József a márciusi párt­kongresszustól? - Márciusig még nyilván sok félreértés és ellenvéle­mény lesz, de én azt várom, hogy a kongresszuson nem tud áttörni egy reformellenes vonal. Azt várom, hogy akik még hezitálnak, azok is föl­sorakoznak Horn mellé. A párt perifériális erői - példá­ul az újbaloldal vagy a bár­sonyos visszarendeződés hí­vei, netán a nómenklatúra­múltjához kötődő réteg, amely érdekelt a zavaros vi­szonyok fönntartásában, mert így jól lehet halászgatni - nem fognak igazán labdá­ba rúgni. 9 Mégis, úgy hallom a frakcióhoz közeli körök­ből is - uram bocsá Géczi József is mondott ilyent -, hogy Bokros Lajos le­váltása sincs kizárva. Az pedig kiderült, hogy a kormányzati politika meghatározóan a Bok­ros-féle stabilizációs programra épül. Elkép­zelhető, hogy Horn beál­dozza miniszterét a politi­kai sakktáblán? - Egy politikai program soha nem egy személyre épül, Bokrosra sem. Az vi­szont bizonyos, hogy a Bok­ros-program még nem vált önjáróvá és így veszélyes le­het, ha Bokros ellen nyitnak frontot azok, aki eddig tulaj­donképpen a miniszterelnö­köt támadták, de kudarcot vallottak. 9 Vagyis elképzelhető, hogy a Horn után az újabb célpont Bokros lesz? ő lesz az a szőnyeg, amit majd ki akarnak rántani Horn lába alól? Gondolok itt elsősorban arra, hogy most készülő­dik az az államháztartási reform, aminek beindítá­sa sorsdöntő lehet? - Nincs kizárva. Szávay István • Az MSZP célja frCentrumelnökségir A kormányzó MSZP a közelgő, V. kongresszusán olyan pártelnökség megvá­lasztását szeretné, amely nem a szervezeten belüli egyes politikai áramlatok képviselőiből tevődik össze, hanem a középen állókból, a centrumirányzlat tagjaiból alakul meg. Ézt Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke je­lentette ki szombaton, Nyír­egyházán tartott sajtótájé­koztatóján, melyen - hang­súlyozottan - szocialista po­litikusként fogalmazta meg a véleményét. Gál Zoltán arról is be­szélt, hogy a pártalelnöki poszt létrehozását szüksé­gesnek tartja az MSZP-tagok többsége. Méghozzá olyan személy megválasztását szorgalmazzák, aki profi módon menedzseli a párt ügyeit, s olyan szinten, hogy saját jogon akár még az el­nökséget is összehívhatja. Gál Zoltán az MSZP-n belü­li vitákkal kapcsolatban ki­fejtette: a párttagok döntő többsége kiáll a kormány mellett, támogatja a kabinet törekvéseit. Ugyanakkor el­várják, hogy a kormány elő­készítetten, megfontoltan, a hatásokat is mérlegelve hoz­za meg az ország rendbe té­telét szolgáló döntéseket. A szocialista párti parla­menti elnök az MSZP-kong­resszussal kapcsolatban el­mondta még: a tanácskozás résztvevői várhatóan elfo­gadnak majd egy dokumen­tumot az Éurópai Unióhoz való csatlakozással kapcso­latban, különös tekintettel a nemzeti érdekek képvisele­tére. A tervek szerint a szo­cialisták álláspontját tükröző külön dokumentumot fogad­nak el a millecentenárium­mal, a mártír miniszterelnök, Nagy Imre születésének 100. évfordulójával, illetve 1956. negyvenedik évfordulójával kapcsolatban is. (MTI) Rendezetlen vagyoni helyzet Ingyenes vagyonátadással és mielőbb meg kell oldani az ifjúsági és gyermekszer­vezetek vagyoni problémáit. Ha szükséges a parlament elé visszük az ügyet - közöl­te Suchman Tamás privatizá­ciós miniszter, az MSZP frakció ifjúság, modernizá­ció munkacsoportja három­napos Hévízen tartott ülését záró szombat esti sajtótájé­koztatón. Juhász Gábor, a munka­csoport újonnan megválasz­tott vezetője többek között azt hangsúlyozta: hatékony munkamegosztást szeretné­nek kialakítani az ifjúsági kérdésekben. • Jó kapcsolat az amerikaiakkal Kosarazhatnak a katonák Kaposújlak, amelynek re­pülőterén helikopterbázist létesítettek az amerikaiak, jó kapcsolatokra törekszik a békefenntartókkal. Ennek egyik jeleként meghívták az ott állomásozó alig több mint száz katonát, vegyenek részt tavasszal az új sportpá­lya avatásán, ahol arra is le­hetőségük lesz, hogy sza­badidejükben kosárlabdázza­nak, és bemutassák a helybe­lieknek az amerikai focit. Szántó János, a mintegy 700 lakosú település polgár­mestere a falubeliek vélemé­nyét is tolmácsolva elmond­ta: tudomásul veszik, hogy bizonyos kényelmetlenség­gel jár a katonák jelenléte, ám a tapasztalatok szerint a személyes kapcsolat sok gond megoldásában segít. Például abban, hogy a heli­kopterek útvonalának kijelö­lését - kérésére - úgy módo­sították, hogy a gépek ne a falu felett repüljenek át. A repülőtérről kivezető útke­reszteződés kivilágítására az önkormányzat hajlandó ál­dozni. Tervezik boltjuk fel­újítását és a kínálat, illetve a profil bővítését is, hogy a katonák szívesen vásárolja­nak helyben. (MTI) Magyar-holland szándéknyilatkozat

Next

/
Oldalképek
Tartalom