Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-03 / 2. szám

6 SPORT DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1996. JAN. 3. • Élete az ifjúsági labdarúgás • Olaszországban a Juve „keze alá" dolgoztak • Tizenöt éve jár a Tisza-partjára Giorgio, Szeged szerelmese. • 9 Giorgio árgus szemekkel figyelte most is a fiatal szegedi tehetségeket. (Fotó: Révész Róbert) szerdai sziszegés ŐRÜLET. A jelek arra mutatnak, hogy a mi Sípos Istvánunk harmincon túl is képes a fejlődésre. Pontosabban az átalakulásra. S inkább belül, mint kívül. Mondom a lényeget: az ultramaratonisták szegedi fejedelme - hosszas vívódás után - mégiscsak beletörődött a megváltoztathatatlanba; abba. hogy nem kifejezetten hétköznapi ténykedéséért jó páran őrültnek tartják. Ünnep lévén, éppen az észak-dunántúli tájakban gyönyörködtem, amikor valamelyik délelőtt hallottam a hírt: többek társaságában a roppant meghatódottnak és boldognak látszó Sipit is beválogatták a magyarországi megszállottak klubjába. Erre akár büszkék is lehetnénk itt, a Dél-Alföldön, ha nem tudnánk, hogy az Amerikát is keresztüllépegető futó soksok esztendőn át harcolt azért, hogy őt senki se nézze... csodabogárnak. Dereng, hogy még a Délmagyarra is megorrolt, amiért a hagyományos év végi gálán különleges sportvállalkozásáért (1300 mérföldes keringés New Yorkban), s nem „világcsúcsáért'"kapott a laptól elismerést. ' Szóval, Sipos is megértette az idők szavát. Rájött: neki nem arra kell törekednie, hogy egy legyen a sportolók közül, hiszen az ő produkciója csupán addig érdekli az embereket, amíg rajta kívül csak néhányan szaladnak el bármely földrész egyik végéből a másikba. Tehát, amíg az ultrafutás nem más, mint kevesek bolondos tudománya. • Szegedi hatpártí fociparti Most az MDF volt a jobb Nincs Szegeden egyetlen olyan ifjúsági labdarúgó-torna sem, ahol ne tűnne fel a lelátón egy őszülő úr, aki le nem veszi a szemét semmi pénzért a játékról. Még csak töri a magyar nyelvet, de sokszor már Így ad egy-egy tanácsot a pályán labdát kergető fiataloknak. Sokan ismerik itt őt, mindenki csak Giorgionak szólítja, de kevesen tudnák pontosan megmondani, hogy mikor és honnan jött először'Szegedre. Egy ember, Csernus András, a Csongrád Megyei Labdarúgó Szövetség Utánpótlás Bizottságának elnöke pontos felvilágosítást tud adni róla: - Giorgio Craviottoval még a nyolcvanas évek elején ismerkedtünk meg, amikor rendszeresen jártunk Szeged csapatával a varazze-i nemfttközi ifjúsági labdarúgó-tornára. Ott edzősködött a varazze-i ifjúsági központban. Szimpatikusak lehettünk neki, mert már az első ottlétünkkor hozzánk csatlakozott, s azóta is tart közöttünk a barátság. . Mikor jött először Szegedre? - kerdeztem Giorgiotól, aki természetesen az elmúlt év végén megrendezett III. Gyólay János ifjúsági emléktornán A közelmúltban Dunaújvárosban rendezték a röplabda Országos Ifjúsági Kupa hatos döntőjét, aminek résztvevője volt a Medikémia Szeged fiúcsapata is. A medikémiás fiatalok - követve elődeik példáját - valamennyi ellenfelüket magabiztos, jó játékkal (a veszprémieket, a csepelieket a szolnokiakat 3:0-ra, a kaposváriakat és a kecskemétieket A vártnál lényegesen nagyobb érdeklődés mellett búcsúztatták el az 1995-ös esztendőt Zákányszéken az I. Dili-Duri Szilveszter-kupa teremlabdarúgó-tornávaL A 16 résztvevő együttest négy csoportba osztották a szervezők. A csoportokból az első két együttes jutott tovább, majd egyenes kieséses alapon folyt, tovább a küzdelem. Már a harmadik helyet eldöntő mérkőzés is tömény izgalmat hozott, ugyanis az ABC együttese a találkozó befejezése előtt néhány perccel még 3-l-re vezetett, de a is ott ült végig a lelátón, s „legeltette szemét" az ifjú tehetségeken. - Tizenöt esztendeje járok a Tisza partjára. Valósággal szerelmes lettem Szegedbe, annyira megtetszett nekem ez a város, hogy már nem érzem jól magam, ha egy évben nem jöhetek többször is. Rengeteg barátot szereztem 3:l-re) legyőzve hódították el a kupát. Bizonyítva ezzel, hogy az egyesületnél nemcsak a mának élnek, a felnőtt csapat mellett az utánpótlás neveléssel is törődnek, mégpedig nem is akárhogyan. A különdíjakat is szegediek kapták, mégpedig Torma Péter és Péterfy Tibor. A kupagyőztes csapat: Nádudvari Ferenc, Fődi Zoltán, Makhult Zoltán, TorFINA a hármas sípszó elhangzása előtt egyenlíteni tudott. A hétméteres rúgásokban is ez utóbbi együttes bizonyult a jobbnak, s állhatott fel a dobogó harmadik fokára. A döntőben a Köröm, Kovács, Szabó, Tóth E„ Tóth T„ Tímár, Farkas, dr. Kazi összetételű Golyózápor győzelméhez nem féri kétség, mert a lelkesen és szépen játszó szegedi PromptCoop együttesét a zákányszékiek 6-2-re verték meg. A torna végeredménye: 1. Golyózápor, Zákányszék, 2. itt, akik, bármikor jövök, mindig kedvesen fogadnak. • Otthon, Olaszországban is a focival foglalkozik? - Varazzeban, egy ifjúsági központban edzősködtem nagyon sokáig. Tudni kell erről a központról, hogy ott a Juventus „keze alá" folyik a munka, az itt feltűnt ifjú ma Péter, Piros Endre, Rózsavölgyi Tamás, Péterfy Tibor, Gárgyán István, Kemenczei Tibor, Halászevics Gergely, Rubiger Balázs és Varga Zsolt. Edző: Lalia András és Nusser Elemér. Az OIK végeredménye: 1. Medikémia Szeged, 2. Bácstej Kecskemét, 3. Balatel RC Kaposvár, 4. Veszprém RC, 5. Csepel SC, 6. Szolnoki VSI. PromptCoop, Szeged, 3. FINA, Szeged, 4. ABC, Gyálarét. A gólkirályi cfmet Káity (ABC) érdemelte ki. A legjobb kapusnak járó díjat Köröm (Golyózápor) kapta, míg a legjobb játékosnak Baloghot (FINA) választották a szervezők. Az esemény támogatója Szabóné Csanádi Katalin volt, aki a dobogón végzett együtteseknek ajándékkal kedveskedett. A szervezés olyan jól sikerült, hogy több résztvevő már most jelezte részvételét a II. Dili-Duri Szilveszter-kupán... tehetségek jobbára a nagy torinói klubba kerülnek. 9 Nyaranta nagy nemzetközi ifjúsági tornát is rendeznek Varazzeban... - így van, s egy ilyen alkalmából kerültem szorosabb kapcsolatba a szegediekkel. Nagyon jó ifjúsági csapattal jöttek a nyolcvanas évek elején hozzánk. A 84ben EB-t nyert magyar ifjúsági válogatott egyik tagja, Szélpál László is járt nálunk a szegediekkel... 9 Itáliában könnyebb az edzők dolga? - A fiatalokkal foglalkozó szakemberek dolga sehol sem nehéz. Csak akkor nyűg egy edzőnek az ifjúságiakkal való munka, ha nem szereti azt, amit csinál. Aki az ifiket tanítja, annak csak később lesz sikerélménye, de akkor annál nagyobb... 9 Soha sem jön Szegedre üres kézzel Most is értékes díjakat hozott a fiataloknak - Ezek csak apró figyelmességek, aminek ilyen korban a gyerekek nagyon tudnak örülni és roppant büszkék, ha díjazzák őket. Ez is egy formája az elismerésnek. 9 Olyasmit hallottam, hogy nyugdíjazása után végleg Szegeden akar letelepedni , - Ez még csak terv. A megvalósításhoz sokminden szükséges. Egy biztos: ha úgy hozza a sors és ide kerülök, szegedi barátaim között, a Tisza-parti városban nagyon jól fogom magam érezni. P. Sándor József 9 Sakk Ezvstémesel a Budalakk Titán fiataljai Az óév utolsó hetében rendezte meg az országos sakkszövetség az ifjúsági csapatbajnokságot, amire 34 együttes nevezett. (A hat fős csapatokban az 1977. január elseje után születettek szerepelhettek.) A verseny 8 fordulós volt, két-két órás mérkőzésekkel. A Budalakk Titán-Szeged Sakkegyesület fiataljai - Gál József, Csizmadia László, Apró Adrián, Zakariás Dávid, Barát Anna, Dobcsányi Dávid, Jenei Rita, csapatvezető: Barát János - az előkelő második helyet szerezték meg. Az igen jó játékerőt képviselő szegedi sakkozók sikere nem volt váratlan, ugyanis a júliusban rendezett rapid magyar bajnokságon is a második helyen végeztek. Az elmúlt esztendő utolsó előtti napján befejeződött Kék Mókus Kupa fáradhatatlan, mobiltelenfonját csak a legvégső esetben kikapcsoló főszervezőjét mindenki így emlegeti. Nem tiszteletlenségből, hanem mert így rövidebb. Szóval, ez volt a nyolcadik, s mint minden ilyen nagy eseménysorozat, ez sem sikerült hibátlanra. De jobb volt, mint a tavalyi, s remélhetőleg gyengébb, mint amilyen a kilencedik lesz. Mert jövőre, bocsánat, már ennek az esztendőnek a végén következik az újabb Kék Mókus. Persze a mostani is szolgált újdonságokkal, nevezetesen sokkal több gól esett a helyosztókon, a kisés nagydöntőn, mint korábban. Nem a csatárok táltosodtak meg, nem a védők, illetve a kapusok fogtak ki álmosabb napot, hanem a kézi labdakapuk helyett ezútA szeretet ünnepe után, de még az új év előtt, a szegedi Deák F. Gimnázium várta a városatyákat, hogy a „torony alatt" félbeszakított csatározásaikra a megbékélés és a kiegyezés nevében „fogant" focitornával tegyenek pontot. A létszámellenőrzéskor csak a Fidesz-MPP csapata hiányzott, ezért Paskuj Mátyás (SZDSZ) szervező és stábja a Polgári Szegedért Egyesület II. számú csapatát osztotta be helyükre. Az A-csoportban az MDF, MSZP és a PSZE I„ a Bcsoportban a KDNP, SZDSZ és a PSZE II. csapata mérkőzhetett a csoportgyőzelemért, azaz a döntőbe jutásért. A rendezők kínosan ügyeltek arra, hogy a játékvezetők abszolút „pártmentesek" legyenek ezért két rendőrtisztre osztották e nem mindig hálás feladatot. Az első mérkőzésen az MDF, Nikolényi gólerős játékának köszönhetően, két vállra fektette az egyébként mezQnyNincs nagy játékosmozgás a Ferencváros labdarúgócsapatánál. Mint ismeretes, eddig egyedül a csapatkapitány Keller József távozott a belga első osztályú Beverenhez, és csak Nagy Norbert érkezett a Stadler FC-ből. Havasi Mihály, a. zöld-fehérek klubtitkára az MTI ben pontosan passzolgató szocialistákat (8-0), majd biztonsági játékkal 3-0-ra verte a PSZE I-et, s ezzel az eredménnyel már döntőben érezhette magát. A csoport záró partijában a két vesztes összecsapása kapcsán békés (l-l) döntetlen került a jegyzőkönyvbe. A másik ágon szorosabb eredmények születtek, köszönhetően annak, hogy a képviselők gyorsan felismerték a csúszós parketta előnyeit és hátrányait, azért volt, amikor győzelemre álló csapat percekre „eldugta" a játékszert. A PSZE II. ezzel a taktikával győzte le 3-2-re az SZDSZ-t, 2-1-re a KDNP-t. A vesztesek találkozóján Paskuj és Holler góljaival 2-0-ra diadalmaskodott az SZDSZ. A döntőt már együtt izgulta végig Szeged polgármestere, dr. Szalay István és a társaságában lévő alpolgármester asszony, dr. Ványai Éva. A végig sportszerű és bamunkatársának kategorikusan cáfolta azokat a híreket, miszerint a dán Kenneth Christiansen visszatérne az Üllői útra. A pécsi Dárdaival kapcsolatban Havasi elmondta, a játékos jelenleg katona és Pedagóguskupa Ásatthalman A Csongrád Megyei Szabadidősport Szövetség, az Ásotthalmi Sportcsarnok Alapítvány, Mórahalom város sportcsarnoka, a zákányszéki sportcsarnok és a domaszéki sportcsarnok 1996. január 13-án, immár negyedik alkalommal, megrendezi a Csongrád megyei Pedagógus-kupa férfi teremlabdarúgó-tomát. A jelentkező csapatokban csak olyan játékosok szerepelhetnek, akik tanítói, tanári diplomával rendelkeznek, vagy oktatási intézményben pedagógusi státuszt töltenek be. Az egyetem és főiskola nappali tagozatos hallgatói nem játszhatnak. rátságos összecsapáson az egységesebbnek tűnő MDF, néhol megcsillantva a kispályás foci minden szépségét, tetézve karmesterük, Balogh László közbiztonsági tanácsnok jobb oldali védőmunkájával, 2-1-re bizonyult jobbnak a PSZE II. görcsösen futballozó csapatánál. A torna végeredménye: 1. MDF, 2. PSZE II., 3. SZDSZ, 4. PSZE I., 5. MSZP, 6. KDNP. Gólkirály: Nikolényi István (MDF), Uppai Attila (PSZE II.) 5-5 találattal. A „fehérasztalos" díjkiosztás teljes felelőssége dr. Szalay István polgármester nyakába szakadt, aki védve csapata hal(o)ványabb szereplését megemlítette, hogy alkalmanként győzni úgy is lehet, ha nem számoljuk az eredményeket... A rendezvényt támogatták: Favorit Pékség, Pálma Fotó, Sörház Kft., Mészáros József vállalkozó. Bokor Béla esetleges leigazolása csak leszerelése után lenne esedékes. A „Zöld Sasok" terveiben egy dél-amerikai túra szerepel, ha ez sikerül, akkor a ferencvárosiak többek között az argentin Boca Juniorsszal is megmérkőznének. ember látta, s akkor még nem beszéltünk azokról, akik az egész napos büfényitvatartással összefüggésben maradtak távol a késő délutáni mérkőzésektől. Ez volt tehát a város legtöbb csapatát megmozgató, legrangosabb kispályás labdarúgókupája. Nagy István mindenkinek köszöni a segítséget: a termet biztosító iskoláknak, a Sportcsarnoknak, a játékvezetőknek, a szurkolóknak, s persze annak a közel félezer játékosnak, akik nélkül nem lett volna Kék Mókus. Kovács • Ami a tudósításból kimaradt A ,#nagypista## Nagy István, a Kék Mókus Kupa szervezője. (Fotó: Karnok Csaba) tal ötször két méteresre ját- mított. Élvezte is a produkszottak a csapatok. A 12 ciót a közönség, a nagydönmétermárjó lőtávolnak szá- tőt például több mint ezer A fiatalok a nagy elódök nyomdokain járnak • Röplabda Kupagyőztes a Medikémia ificsapata 9 Zákányszéken A Golyózáporé az I. Dili-Duri Szilveszter-kupa Nincs nagy játékosmozgás a Fradinál